Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

^ ff)dán psaletárjai tqtjeuilfeleU! f \ IP^ AZ MDP SZABOLCS-SZ ATMÄR MEGYEI PÁRTBIZOTTSTAGÁN AK LAPJA v ] VIII. ÉVFOLYAM, 239, SZÁM. AKA 50 FILLER 1952 OKTÓBER 11, SZOMBAT A sőrekúti és a nagyvarsányi gépállomások teljesítették őszi tervüket Részletek L. P. Béri ja elvtársnak az SZK(b)P XIX. kongresszusának október 7-i, délelőtti ülésén elmondott beszédéből Nem kis feladat a korai vetéssel, a jé talajmunkákkal előkészíteni, megvetni a jövőévi bő termés alap­ját. Megyénk gépállomásai közül fddig a legszebb eredményt a sőre­kúti és a nagyvarsányi gépállomá­sok érték el. Befejezték őszi és egéssévi tervüket. A sőrekúti gép­állomás dolgozói nemrégen vették át az élüzem-jelvényt s most újabb bizonyságot tettek arról, hogy mél­tók az ,.él tizem’’-címhez. Ezek az eredmények arra mutatnak, hogy egyre több gépállomásainkon azok­nak a száma, akik dacolva az idő viszontagságaival, követik az élen­járó kommunista traktoristák pél­dáját és teljesítik, sőt túlteljesítik tervüket. Méltán lehetnek büszkék megyénk dolgozói a sőrekűti és a nagyvarsányi gépállomások kommu­nista és pártonkívüli dolgozóira. A sőrekúti gépállomás brigádjai egy­mással nemes versengésben szántot­tak. vetettek termelőszövetkezeteink­nek. A „Kossuth”-brigád szélben, esőben, sárban is szántott, vetett, mert tagjai tudták, hogy a terv túl­teljesítésével harcolnak a termelő- szövetkezetek parasztjainak jobb életéért, a békéért. A gépállomás büszkesége Szekrényes András szta­hanovista traktoros, aki őszi ter­vét 12(> százalékra. évi tervét-pedig 143 százalékra teljesítette tegnap A dolgozó parasztok, legelsősor­ban a termelőszövetkezetek és cso­portok tagjai jól tudják, miért szab vetési határidőket minisztertaná­csunk határozata. Azért, mert a tudományos kutatómunka, s nem utolsó sorban a széleskörű gyakor­lat is beigazolta, hogy például az őszí kalászosokat legjobb a hatá­rozatban megjelölt határidőkig el­vetni a bő termés jó megalapozá­sához. A késedelem terméscsökke­néssel jár — számos földművelő tapasztalhatta ezt. Megyénkben — annak ellenére, hogy az elmúlt hó­nap húszadikán már lejárt az őszi­árpa vetési határideje, harmineadi- kán pedig a rozs és a takarmány- keverékek vetésének ideje — jó- pár járásban van még vetnivaió. Az ősziárpa vetését például csak Nyíregyháza város, a nagykállói járás, és a mátészalkai járás szö­vetkezeti gazdaságai és Nyíregy­háza város, a nyíregyházi járás, a estig. Szekrényes elvtárs példáját követték Raeskó András és Lukács László elvtársak is. A nagy varsányi gépállomás büsz­kesége a „Szabadság''-brigád, amely- őszi tervét 120 százalékra teljesí­tette. Nagyon szép az az eredmény, amelyet a sőrekúti és a nagyvar- sányi gépállomások elértek, azon­ban az elért eredmények még na­gyobb, még szebb eredmények el­érésére buzdítsák, lelkesítsék a sőrekúti és nagyvarsányi gépállo­mások dolgozóit is. Az elért ered­mények bizonyítják, hogy a gépállo­mások csak akkor tudnak jól dol­gozni, ha kapcsolatuk mély a ter­melőszövetkezetekkel, ha közösen készített terv alapján végzik a ta­lajmunkákat. mint ahogyan példát mutatva teszi ezt a sőrekúti gép­állomás Kossuth” traktoros bri­gádja. Mindkét gépállomás sikeré­nek tanulsága még: a kommunis­ták példaadása a jó eredmények elérésének legfőbb biztosítéka! Az ófehértói, nyírtéti, mátészal­kai és a balkänyl gépállomások ve­zetői és dolgozói vegyenek példát a sőrelcútl és a nagyvarsányi gépállo­másoktól," rendezzenek tapasztalat­cserét, hogy- felzárkózhassanak az elsők mögé. kisvárdai, nyírbátori és fehérgyar­mati járások egyénileg dolgozó pa­rasztjai fejezték! be. Igen elmaradtak a nagykállói, baktai és szálkái já­rások egyénileg dolgozó parasztjai és a vásárosnuményi járás szövet­kezetei, amelyek az ősziárpa vetés­nek alig felét teljesítették. De van mi mulasztást pótolni a rozsvetés területén a nyírbátori, fehérgyarmati és baktai járás szö­vetkezeteinek, a nagykállói. vásá- rosnamén.vi járás egyéni gazdáinak, akik hátul kullognak a munkában. Súlyos mulasztások tapasztalhatók a takarmánykeverékek vetése terü­letén is, amelyeknek tervét megyei átlagot számítva eddig mindössze 47 százalékosan teljesítettük, s min­denütt súlyos elmaradást látni. A tanácsok, s nem utolsó sorban a pártszervezetek gondja legyen, hogy az ősziek vetése terén meg­lévő mulasztásokat mielőbb minde­nütt pótolják. Elv társak! Malenkov elfrá rg a Központi Bi­zottság beszámoló jelentésében ü-z- szegezte pártunk tevékenységének a XVIII. és XIX. kongresszus közti időszakban elért eredményeit. Ez ■alatt az idő alatt pártunk és a szovjet nép életében két kiemelkedő jelentőségű esemény volt. Ezekkel kívánok foglalkozni. Közülük az elsői a< Nagy Honvédő Háború. Ebben a háborúban dőlt el ha­zánk sorsának, az európai és ázsiai államok és népek sorsának kérdése. Mindenki számára világos, hogy ha a hitleri koalíció aratott volna győ­zelmet, ennek következménye or­szágunk és sok más ország népei, nek szörnyű rabságba döntése és kiirtása lett volna. Az emberek százmilliói kényszerültek volna rab­szolgasorba. A fasiszta barbárok megsemmisítették volna a modern civilizációt és Sok évtizeddel vissza­vetették volna az emberiséget. És hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a .Szovjetunió népei’a fasiszta hódítók elleni élet-halál harcban teljes diadalt arattak. A Szovjet­unió elleni hitszegő támadás várat­lan volta elöny'ős körülményeket te­remtett a háború első szabászában a 'hitleri csapatok számára. A Szov­jetunió azonban hatalmas áldoza­tok árán, a nép egész anyagi és lelki erejének leghatalmasabb meg­feszítése árán megvédte független­ségéit, tönkreverte az Európa had­seregeit rémületben tartó ellensé­get. megmentette az emberiséget és civilizációját. A szovjet nép nagy győzelmének lelkesítője és szervezője a Sztálin elvtárs vezette Kommunista Párt volt .(Hosszantartó taps.) Sztálin elvtárs irányította a háború első napjaitól kezdve — midőn hazánk különösen súlyos helyzetben volt — a Honvédelmi Bizottságot és az or­szág fegyveres erőit. Bölcs és rettenthetetlen vezérünk páratlan bátorsággal vezette a Szov­jet Hadsereget és az egész szovjet népet a csaták tűzön, a háború ne­hézségein és megpróbáltatásain keresztül az ellenség fölötti győ­zelem kivívásáig. Nagy boldogság pártunk, a Szovjetunió minden népe számára, hogy ebben a nehéz időszakban a szovjet állam és had­sereg élén Sztálin elvtárs állt. (Xi- liaros, hosszantartó taps.) ltövid Idő alatt be kell fejezni ux ősziárpa, a rozs vetését! Megyénk területén az állami gaz­daságokban és termelőszövetkeze­tekben egyre nagyobb az a terület, amelyet az élenjáró szovjet mód­szer szerint, keresztsorosan vetnek be őszi kalászosokkal. Az állami gazdaságok többsége Igyekszik min­den holdat keresztsorosan vetni, hogy biztosítsák a bő termést. A petneházi, az urai és az újfehértói állami gazdaságok már befejezték az őszi kalászosok vetését s a ve­tést keresztsorosan végezték el. Nem így van ez azonban a nyír- lugosi állami gazdaságban, ahol rosszul haladnak az őszi munkák! A megye állami gazdaságai befe­jezték a bugony a szedést, de Lúgoson még 300 hold burgony a szedet len. Nem alkalmazzák a szovjet mód­szereket, a vetést nem keresztsoro­san végzik. Eddig 300 hold őszi ka­lászost vetettek el anélkül, hogy a keresztsoros vetést alkalmazták volna. Mit jelent ez? Például: a tavaszon a biidszentmihályi állami gazdaság egy tábla földjének fe­lét tavaszbúzával, keresztsorosan vetették be, a másik felét csak a régi módszer szerint. Az egész tábla búza kezelése egyébként mindenben azonos volt. A 30 hold tavaszi búza, amelyet keresztsorosan vetet­tek, 182 kilóval, adott többet hol­danként, Ha ezt a többlettermést vesszük alapul (de ennél jóval rna- gaisabb is lehet), akkor a lúgost állami gazdaság 546 mázsa kenyér- gabonával károsította meg már ed­dig is a dolgozó népet azzal, hogy nem keresztsorosan vetették el a 300 hold rozsot, búzát! Ideje lenné a lugosi állami gazdaságnak is példamutató módon dolgoznia! A szovjet nép győzelme az egész világnak megmutatta, hogy szo­cialista államunk ereje és hatalma törhetetlen. Ez a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Igaz. a tör­ténelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai impe­rialisták, akik megszedték magukat •a két világháborún. világural­muk megteremtésének hagymázos eszméjétől megszállva újból a világ­háború szakadék» felé taszítják a uépeket. Az amerikai militaristák arcát­lan, tüntető provokációkat és cse­lekményeket követnek el a Szovjet­unió ellen, számos szárazföldi, légi és haditengerészeti gyakorlat, az Atlanti Tömb katonai főkolompo­sainak a Szovjetunióval határos or­szágokban tett ,.8zemle”-útjai, az amerikai légierőnek a Szovjetunió nyugati és keleti határai közelében folytatott tevékenysége formájában. Mindennek nyilvánvalóan az a cél­ja, hogy megbontsa a szovjet embe. I rek nyugalmát és fenntartsa a há­borús pszichózis! náluk és hűbére­seiknél. Csak gyógyíthatatlan bolondok számíthatnak arra, hogy a szovjet embereket provokációjukkal meg tudják fölemlíteni. (Hosszantartó taps.) A szovjet emberek tudják, mit érnek a háborús uszítok provo­kációi és fenyegetései. A szovjet nép megingat hatatlan nyugalommal folytatja békés alkotó munkáját. Bízik államának és hadseregének erejében és hatalmában és azokra, akik meg mernék támadni hazán­kat, döntő csapást tud mérni, hogy örökre elvegye kedvüket a, Szovjet­unió határai elleni merényletektől. (Viharos taps-) A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye a nép­gazdaság új. nagyarányú fellendü­lése. Ez tette lehetővé, hogy iparúnk színvonalát a háborúdéitlihez viszo­nyítva két egész háromtizedszeresé­re emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmusból a kommunizmus felé vezető úton. A hitleri fasizmus által reánk erőszakolt háború, amely a legkegyetlenebb és legsúlyosabb volt mindazon háborúk közül, ame­lyeket hazánk valaha is átélt, meg­szakította békés fejlődésünket. A hitleri szörnyetegek az' általuk meg­szállott vidékeken a ,,felpereseit föld” barbár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtettek » szovjet: népgazdaságon. Ilyen körülmények között a há­ború befejeztével reánk hárult az az igen bonyolult feladat, hogy a német megszállást szenvedett vidé­keken helyreállítsuk az életet, újjá- teremtsük az ipar és mezőgazdaság háborúelőtti színvonalát, azután pe­dig többé-kevésbbé jelentékeny mér­tékben túlhaladjuk ezt a’ színvona­lat. Ebben a súlyos időszakiban Sztá­lin elvtárs megadta, nekünk a nép­gazdaság újjáépítésének széleskörű programmját és megmutatta e Pro­gramm végrehajtásának útjait. Sztálin elvtárs az őt jellemző liajlíthatatlan akarattal és erővel, közvetlenül irányította a párt és az állam egész munkáját, a munkás- osztály, a kolhozparasztság és az értelmiség megszervezése terén a háború utáni ötéves terv teljesítése érdekében. Mint ismeretes, a há­borúutáni ötéves tervet' sikeresen teljesítettük. (Taps.) A szocialista termelés növekedé­sével párhuzamosan, szakadatlanul, évről-évre fokozódik és javul az egész szovjet nép jóléte. A Szovjetunió gazdaságilag és politikailag, valamint honvédelmi képessége szempontjából most erő­sebb, mint valaha is volt és minden eddiginél inkább képes bármilyen megpróbáltatásokat kiállni. (Hos:- szantartó taps.) Hm az ellenség háborár merészel indítani elenünk, a béke és a de mok-rácia táborának élén álló Szov­jetunió megsemmisítő csapást tud mérni az agresszív imperialista ál­lamok bármely csoportosulására, szét tudja zúzni és meg tudja bün­tetni az eszüket vesztett agresszéró­kat és háborús gyújtogat ókat. (Taps,) Elvtársak! A háborúban, valamint a békés gazdit sági és kulturális építésben a szovjet nőj) által aratott győzelmek egyik döntő feltétele pártunk bölcs és messzeíekintő nemzetiségi politi­kája volt. A soknemzetiségű szov­jet államban több mint 60 nemzet, nemzetiség és népcsoport él és dol­gozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi politika folyta­tása rendkívüli jelentőségű kö­zös ügyünk — a Szovjetunió ha­talmának erősítése és a kommunis­ta társadalom építése; sikerének szempontjából. Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helyes, tudományo­san megalapozott elméletén épül. amely ti proletárforradalomról szóló leütni tánításnak része. A Kojumu- uisfa. Pártnak a nemzetiségi kér­désben vallott programmját és poli­tikáját Lenin , és Sztálin alkotta meg. Ezért nevezzük nemzetiségi poll ti kánkait lenini-sztálini nemzeti­ségi politikának.Pártunk nemzetiségi politikáját a Szovjetunió népei lel­kesen helyeslik és egységesen támo­gatják. Lenin és Sztálin közvetlenül ve­zette a soknemzetiségű szovjet ál­lam létrehozásának munkáját. A nagy Lenin . halála után Sztálin elvtárs irányította, a párt egész munkáját országunk népei testvér: együttműködésének megszervezésé­ben'. a köztársaságok szövetségének megerősítésében, népeink gazdasági életének és kultúrájának fejlesztésé­ben. Sztálin elvtárs rendkívüli ér­deme a nemzeti kérdés marxista- leninista tanításának kidolgozása, ö tette gazdagabbá a marxizmus- leni nizmust a nemzetről szóló elmé­lettel. továbbfejlesztette a munkás- osztály nemzeti és internacionális feladatainak egységéről, az impe­rializmus korszaka nemzeti-fel­szabadító mozgalmának stratégiájá­ról és taktikájánál szóló lenini ta­nítását kidolgozta a kommunista párt nemzetiségi politikájának el­méleti alapjait a soknemzetiségű szovjet állam viszonyai között, megalkotta a szocialista nemzetek­ről és fejlődésükről szóló tanítást a kommunizmus győzelméért vívott harcban. A Nagy Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felszabadította Oroszország népeit, megszüntette a nemzeti elnyomást és elvezette a népeket az igazi új­jászületéshez. A burzsoázia és na­cionalista pártjainak megsemmisí tése és a szovjet rendszer megszi­lárdítása után országunkban a ré­gi burzsoá nemzetek talaján új, szo­cialista nemzetek jöttek létre, fej­lődtek és alakultak. Az új, szocialista nemzetek or­szágunkban alapvető módon meg­változtatták arculatukat a szocia­lista építés éveiben és élenjáró, mo­dern nemzetekké fejlődtek. A szovjet nemzeti köztársaságok fejlődésének sikereiről sok meg­győző adatot lehetne idézni, de csu­pán néhány példára szorítkozom. A szovjetköztársaságokban a sztálini ötéves tervek idején új ko­hászati-, kőolaj- és vegyiipar léte­sült: hatalmas vlllanytelepek, me zőgazdaságl gépeket, traktorokait é> gépkocsikat termelő gyárak, ce­mentgyárak. óriási textil- és élelmi­szeripari kombinátok és sok más ipari vállalat épült. Az, hogy a nemzeti köztársasúgok ipara és különösen nagyipara gyor­sabban fejlődött, mini egészben vé­ve a Szovjetunióban, látható a ke­leti szovjetköztársaságok- — tr- (Folytaiás a 2. óktal-on.) Miért nem használják a vetés élenjáró mátlszereit a nyírlugosi állami gazdasííghnn ? !

Next

/
Thumbnails
Contents