Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

1952 OKTÓBER 5, VASÁRNAP NÉPLAP 7 A november 7—i fogadalmak valóraváltásával az őszi munkák, a begyűjtés sikeréért! A vetés új, bő termést hozó módszerei rőt A csengeri járásban a tanácsok megalkuvó magatartása hátráltatja a fogadalmak teljesítését A csengeri járás jónébány községi tanácsa opportunista módon elmu­lasztja a törvények, rendeletek ér vényesítését, szemet huny súlyos mulasztások, sőt még a kulákok szabotálása felett is. A járási tanács begyűjtési osztálya még a járá i székhely, Csenger községi tanácsá­nak munkáját sem ellenőrzi. Pedig lenne mit ellenőrizni, megbírálni. Ecsedi Lajos 23 ho’das kulák pél­dául még szeptember 13-án letörte kukoricáját és 12.57 mázsás beadási kötelezettségével szemben cs; k 153 kiló kukoricát adott be. Burgonyáját is felszedte még szeptember 16-án, de tizenöt és fél mázsás beadását mindössze csak hét mázsányi a szövetkezetünk, ha a kulákoknak sem történik semmi bajuk a késle­kedés, a szabotálás miatt. ?!46 Azonban olyan is előfordul, hogy maguk a tanácstagok, sőt tanácsve­zetők sem teljesítik az állam iránti kötelezettséget. A csegöldi tanácsel­nöknek 300 liter tejhátraléka van, s amikor kivetették rá a 70 forintos kártérítést, nagy hangon tagadta meg annak kifizetését Nemkülönben jópár liter tejjel adósa az államnak Papp Jánosné, a járási tanács vég­rehajtó bizottságának tagja. Persze, velük sem történik semmi. — mert a járási tanács szemethúny minden­féle törvényszegés fc ett! (MT. sajtócsoport.) A betakarítás meggyorsításával is elő kell segíteni az őszi munkák Lefejeztet HÍSVMMÍL MílH£t<YI j iimwrni i. HfMSfiicT Bfimi J Tif/AlöZi J­m RMfíTii WWßVMlfi V. 29-5 »/« CSOtfAÍ J. wifwjmi A megye járásaiban általában las san halad a kukoricatörés, a napra­forgószedés s burgonyaásás. Pedig az őszi betakarítás meggyorsítása is egyik módja annak, hogy elősegítsék a falvakban az őszi vetések befeje­zését és az őszi mélyszántás jé, idő­ben való elvégzését. A térkép százalékszámai megmu­tatják a járások betakarítási mun­káinak globális eredményeit a bur­gonyaásás, kukoricatörés és napra forgószedés együttes százalékával. Az őszi munkában a kisvárdai járás, bnrg-onyabeg'yüjtésbcn a feliérg-yarmaíi járás halad az élen A megyei versenybizottság érté­kelése szerint a tiszalöki járás ál­tal kezdeményezett vetési békehé­ten a kisvárdai járás ért el leg jobb eredményt. A termelőcsoportok a bú Kivetést 54, a rozsvetést 73 százalékra végezték el, az egyéniek a bűzavetést 42, a rozs vetést 75 százalékra teljesítették. Második a járások versenyében Nyíregyháza város, harmadik a nyíregyházi járás, negyedik a baktalórántházi, 5. a nagykállói, 6. a nyírbátori, 7. a mátészalkai, 8. a tiszalöki, 9. a fe­hérgyarmati, 10. a kemeesei, 11. a csengeri és utolsó a vásárosnaményi járás. A KÖZSÉGEK VERSENYÉBEN a Megyei Pártbizottság versenyzősz- lajáit Ibrány község kapja. A búza- vetést 55, a rozsvetést 100, az őszi. árpavetést 100%, a takarmánykeve­rék és lucerna vetését szintén be fejezték. A megyei tanács vándor- zászlaját Kemecse kapja, mely csupán 3 százaléknyi rozsvetéssel van lemaradva Ibrány mögött. — Harmadik község Nyírbátor. A megye utolsó községe Üjfehértó, ahol a búzavetést 10, a rozsvetést 30, az árpavetést pedig 40 száza­lékra végezték el. ELSŐ TERMELŐCSOPORT a nyírmeggyes^ mely lucerna, ta­karmánykeverék, rozs -és ősziárpa vetési tervét teljesítette, búza vetés­ben 60 százaléknál tart. A vetés 55 százaléka keresztsoros. Eddig 550 köbméter szalmasilöt készítettek. A megyei tanács ver- ssnyzászlaját a székelyi Békéért Harcoló termelőszövetkezet kapja. Harmadik a kocsordi Vörös Csillag. Utolsó helyen az ajaki Petőfi ter­melőcsoport van. A NYIRBOGDÁNYI ÁLLAMI GAZDASÁG kapja a Megyei Pártbizottság ver­senyzászlaját. A velőszántást befe. jezték, mütrágyaszórási tervüket 74, a szöszösfceverék vetését ,J05, a repcekeverék vetését 110, a lueer- navetést 100 százalékra végezték el. A megyei tanács versen,yzászki- ját a büdszentmiliályi állami gaz­daság kapja: ősziárpa vetési tervét 150, takarmánykeverék vetési ter­vét 103 százalékra teljesítette. ELSŐ GÉPÁLLOMÁS az őszi talajmunkák végzésében a nagyvarsányi, mely tervét 78.8 szá­zalékra teljesítette. A Szabadság brigád tervét eddig 91 százalékra teljesítette. Második a sőrekúti gép­állomás, talajmunka-tervét 73.7 százalékra teljesítette. Hátul kul­log továbbra is a nyírtéti gépállo­más, mely a tervét 11.6 százalékra teljesítette. A BURGONYABEGYÜJTÉSI CSATA győztese továbbra is a fehérgyar­mati járás, amely a 61.9 százalékos teljesítésével újból megszerezte a Megyei Pártbizottság verssnyzászla- ját. Második a tiszalöki járás 49.5 százalékos teljesítéssel, 3. a nyír­egyházi, 4. a vásárosnaményi, 5. a csengeri, 6. a kisvárdai, 7. a nagy- káliói, 8. a mátészalkai, 9. a kém■«- ősei, 10. a nyírbátori, 11. a bakta­lórántházi járás és utolsó Nyíregy­háza város. A községek versenyében Vásáros- namény kapja a Megyei Pártbizott­ság verseny zászlaját, burgonyabe­gyüjtési tervét 118, a kukoricabe- gyüjtést 53, a napraforgóbegyüjtést 8 százalékra teljesítette. Második község Mátyus, harmadik Tunyog- matolcs. A megye legrosszabb köz- -vge Nyírkéres. < Első termelőcsoport, mely a bur­gonya. és a kukoricabeadási tervét is túlteljesítette: a dombrádi Vö­rös Csillag. A kukoricából 102, a burgonyából 103 százalékra teljesí­tették a beadást. Második a dögéi Zalka Máté, harmadik a tunyog- matolcsi Szabadság hajnala. Az állami gazdaságok közül át­adási tervét a nyírmadai teljesí­tette legjobban az alábbi százalé­kokban: tej 170, hízómarha 111, hí­zottsertés 100. Második a petnehá- zi gazdaság: hízottsertés-tervét 112, tejtervét 104 százalékra teljesítette. A gépállomások közül a termelő­csoportok betakarítását, e-zzel együtt begyűjtési munkájukat is legjobban az encsencsi és kislétai gépállomások segítették. KUKORICABEGYÜJTÉSBEN a járások sorrendje a következő: 1. Nyíregyháza város, 2. a baktai, 3. a kisvárdai, 4. a vásárosnaményi, 5. a nyíregyházi, 6. a nagykállói, 7. a kemeesei, 8. a nyírbátori, 9. a mátészalkai, 10. a csengeri, 11. a tiszalöki, 12. a fehérgyarmati já­rás. SERTÉSBEADASBAN első a tiszalöki járás, 2. Nyíregy­háza város, 3. a kisvárdal járás, 4. a vásárosnaményi, 5. a mátészalkai. 6. a fehérgyarmati, 7. a csengeri, S. a nyíregyházi, 9. a kemeesei, 10. a baktai, 11. a nagykállói, 12. a nyírbátori járás. Elérkeztek azok a napok, amikor az egész világ népei nagy figye­lemmel fordulnak a Szovjetunió felé, Lenin, Sztálin nagy Pártja felé, amelyik most kezdi meg XIX. kongresszusát, most vitatja meg a kommunizmus építésének diadal- más, ötödik ötéves tervét, annak irányelveit. A mi falusi népünk jól ismeri a nagy terv részleteit, a szovjet népek nagy, kommunizmust építő célkitűzéseit. .Tói ismeri és tudja, hogy a mi építő munkánk vezérlője, s irányt mutatója a nagy szovjet példa, legfőbb segítői a gaz­dag, kincseket érő szovjet tapasz­talatok. Falvainkban a dolgozó parasztok forrón szeretik a Szovjetuniót, a szovjet népeket, példájuk a mi fa­lusi népünket is tettekre buzdítja. Nyitva áll előttük most Is, az őszi szántás-vetés napjaiban a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak kincsesháza sz< "lesre tárt ajtókkal, bőséggel vehetnek azokból a ta­pasztalatokból, amelyekből már ed­dig is számosat alkalmaztak a ma­gas terméseredmények elérése ér­dekében. Tanuljanak most a neves Jaku- skin akadémikustól, aki azt írja cikkében: „A vetési eljárások tö­kéletesítése — a mezőgazdasági nö­vények terméshozam-növelésének fő forrása. — A fő gabona neműek ve­tésének legfontosabb eljárása a ke­resztsoros vetés. A gabonanemüek terméshozamának emelésére irá­nyuló sztahanovista mozgalom a Szovjetunió legkülönbözőbb kerüle­teiben a keresztsoros vetéssel áll összefüggésben. Ez az eljárás váltó, zatlanul jelentős mértékben emelte a gabonanemüek terméshozamát. A moszkvai területen a mezőgazda- sági termelés legjobb mesterei, mini például a Kommunista-kerület Di­mitrov nevét viselő kolhozának bri­gádvezetője, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjetköztársaság Leg­felső Tanácsának küldötte, A. Sz. Bargyajeva, — sikereiket nagymér­tékben a keresztsoros vetésnek kö­szönhetik. Előszeretettel alkalmaz­ta ezt a módszert a szibériai föld művelés felvirágoztatásáért folyta­tott mozgalom megindítója, Jefre- mov elvtárs is, a Szocialista Mun­ka Hőse, az altáji vidék bjelogla- zovi kerület ' „Szikra” kolhozának tagja. A keresztsoros vetés eredménye­képpen kapott termésnövekedés gyakran túlhaladja azt a hektáron- kinti egy-két métermázsás többletet, amely a fejlett agrotechnika szá­mos egyéb módszerének eredmé nyességét jellemzi. A kemerovói te­rület topkini kerületében lévő „Urickij” kolhozban a keresztsoros vetés 4.7 mázsával emelte például a tavaszi bűza terméshozamát. A kurgani terület lebjazsevszki kerü­letének Kalinyin nevét viselő kolhozában ugyanezen növény ter­méshozamának növekedése elérte a 6.7 métermázsát. Midőn a keresztsoros vetéssel kapcsolatban a gépcsoportok telje­sítőképességéről beszélünk, ■— írja Jakuskin elvtárs. — figyelembe kell vennünk azt is, hogy a vetőgép második fordulója a bevetett terü­leten sokkal könnyebb az elsőnél, minthogy a szántóföld felülete ilyenkor már simább, s a vetés el­ső napjaiban még azért is, mert a talaj már szikkadtabb. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a keresztsoros vetés megköny- nyíti a vetés ápolását. A növények egyenletesebb eloszlása megnehezíti a gyomok fejlődését, s ebből követ­kezőn leegyszerűsíti a gyomiálást. A keresztsoros vetés egyik leg­fontosabb előnye azonban, hogy a növények jobban tudják felhasznál­ni a napsugarakat. A szokásos ve­téseknél kedvezőbb fényviszonyokat teremt a keresztsoros vetés, sőt igen nagy jelentősége van annak is. hogyha a vetés sorai észak—déli irányban haladnak. Ezt megerősíti a tudományos kutatóintézetek egész sorának tapasztalata, — többek kö­zött a Tyimirjázev nevét viselő moszkvai Mezőgazdasági Akadémia szántóföldi telepe is. Hároméves tapasztalatok adatai szerint az ár­pa terméshozama a sorok keleti— nyugati irányának észak—délire lörtént megváltoztatásával 1.7 má­zsával emelkedik, a zabé pedig még nagyobb mértékben. Különö-en fontos, hogy a sorok észak—déli iránya esetén nemcsak a termés emelkedik, hanem észrevehetően megnövekszik a mag keményítő- tartalma is.” Amikor az elmúlt esztendő szép. lemberélien nálunk jártak a szov­jet mezőgazdaság élenjáró dolgo­zóinak küldöttei, Szamostatárfal- ván Tort Nikoláj Mihajlovics elv- lárs a szamostatárfaivi szövetke­zeti parasztok kérdéseire elmon­dotta: Nem kell sajnálni azt a tíz kiló vetőmagot, amennyivel több kell egy-egy holdra a keresztbe és hosszába való vetésnél, mert tíz­kilós vetőmagtöbblet kétmázsás ter- raéstöbbletet eredményez. — Míg eddig két mázsa vetőmag kellett egy hektárra, — mondta Tovt elvtárs —, a keresztbe—hosz- szába való vetésnél tíz kilóval kell több. Ivgy mázsa öt kilő vetőmag keresztbe, egy mázsa öt kiló ped'g hosszába kerül a földbe. S mit eredményez a tíz kilóval több vető­mag? Két mázsával több termést! Mert jobban van elosztva a nö- vény a földön, jobb a talajkihasz- nálás és a napfény kihasználása. A dőlés veszélye is megszűnik, köny- nyen le lehet aratni a termést. Szabolcs-Szatmá rbam legelőször a termelőszövetkezetek és termelőeso- portok dolgozó parasztjai győződ­tek meg a keresztsoros vetés elő­nyeiről. Mert mindenütt 1.5—2 má­zsával több termést hozott a föld a vetés e fejlett módszerével. Most a még vetet len földek bevetésénél minél nagyobb területen alkalmaz, zák a dolgozó parasztok ez élen­járó szovjet módszert, a termésho­zam növelésének e fontos eszközét. Arra készülök, hogy jó propagandamunkát végezzek 'T'er mel őszit vet kezet ill i k DISZ- fiataljainak főfeladata most az, hogy meggyorsítsuk az őszi mezőgazdasági munkát a miniszter- tanács határozatának végrehajtá­sát. DISZ-fiataljaink között új erő­re kapott a vsrseny. Both István DISZ-fiatalnak már 260 munka­egysége van, de legalább 300-at akar teljesíteni, Tóth József már megelőzte és most arra törekszik, hogy legalább 350 munkaegysége legyen az évvégi elszámolásig. Tud juk, hogy a munka meggyorsításá­val, az agrotechnikai módszerek felhasználásával jövőévi bő termé­sünk alapjait vetjük meg, s védjük békénket. Nem feledkezünk meg a többi munka mellett az oktatás előkészí­téséről sem. Az alapszervezetnél egy középfokú politikai iskola fog megkezdődni 27 hallgatóval. A középfokú iskolába azok az elvtár­sak fognak járni, akik sikeresen elvégezték ebben az évben az alap­fokú politikai iskolát, üzemi párt- szervezetünknél egy alapismereti politikai iskola indul meg — DISZ- fiataljainknak egyrésze ide fog járni. De ezenkívül szervezünk még egy DISZ politikai kört is, hogy termelőcsoportunkban minél több fiatal tanulhasson. Én a csen­geri nyolchetes tanfolyamon készü­lök arra, hogy jó propaganda mun­kát végezhessek, hiszen a párt szép feladatot bízott rám: a DlSZ-íiata- lok oktatását. Farkas Irén Csengerújíalu, Haladás tszcs. krumplival „teljesítette“ eddig. Sem. mi baja nem történt. Ecsedi Miklós Huszti Imre, Balogh Ferenc kulá kok mind hasonlóképpen cseleked tek. Ahhoz, hogy a községi tanács a kukorica- és burgonyabcad s teljesí­tését ellenőrizni tudja. megfelelő nyilvántartás szükséges. Ez sem volt meg a csengeri tanácsnál. Mirden a feje tetején áll a nyilvántartás te riiletén. Nem lehet csodálkozni azon, hogy néhány felvilágosulatla- nabb dolgozó paraszt azt mondja a kulákok büntetlensége láttán — legyenek azok aká- termelőszövet­kezeti parasztok is „miért sies­sünk a beadással, miért igyekezzen 44-8 */• 193-/0 26-7 22'8 °/o 16'7°/c 28 7»/o 26-7 V. 22-3 °/o swm j. 15-3 °/o 21-—®/s> HfíUÓi J. 38-3 •/•

Next

/
Thumbnails
Contents