Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

195:’ OKTOBER 1, SZERDA

NÉPLAP

I ni .jtinmmm an .1 -'Mia 11 HiaaMHimimiMimnHnMaMiii

Lelkesen, nj iminkasikerekkel köszöntik dolgozóink a Bolsevik Párt XIX. kongresszusát

Rákosi Mátyás elvtárs táviraté Mao Ce-tung elvtársnak

MAO CETUNG elvtársijuk,

ii Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének

Peking.

A Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából á Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró Szerencsek!varrataimat küldöm önnek.

Azok a világtörténelmi jelentőségű győzelmek, amelyeket a baráti kínai nép az imperialista agresszorok és lakájaik elleni hősies harcban és a békés építőmunka terén vívott ki, igaz ürömmel töltik el a magyar nép:t és még lelkesebb munkára és harcra buzdítják a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor soraiban.

Szívből kívánok további sikereket önnek és a békéért küzdő és boldog jövőjét építő nagy kínai népnek.

RÁKOSI MÁTYÁS,

a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. *

Ugyancsak üdvözlőtáviratot intézett az évforduló alkalmából Dobi István elvtárs Mao Ce-tung elvtárs

hoz. Kiss Károly elvtárs pedig Csou En-laj elvtárs, külügyminiszterhez.

Hároméves a Kínai Népköztársaság'

Közeledik az a történelmi jelentőségű nap, amikor tanácskozásra ülnek össze a Szovjetunió kommunistáinak küldöttei, hogy a XIX. párt- kongresszuson megvitassák az áj ötéves terv irányelveit, a módosított szervezeti szabályzatot. A kongresszus összehívásáról szóló közlemény augusztus hónapban látott napvilágot. Azóta a földkerekség minden országát bejárta az áj sztálini ötéves terv irányelveinek győzelmi híre s nincsen olyan ország, ahol ne keltett volna óriási lelkesedést a közlemény. A világ népei újra meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió felépíti a kommunizmust, meggyőződhettek arról, hogy a sztálingrádi, kujbisevl erőmű, a Lenin-csatorna építői a béke következetes, megingathatatlan hívei és őrzői. S a népek számtalan tanujelét adták a Szovjetunió iránti szeretetüknek, hűséges ragaszkodásuknak. Nagyszerű tettekben öltött formát a Sztálin elvtárs népe iránti szeretet. Kimagasló munkasikerek születnek a népi demokratikus országokban, a Kínai Népköztársaságban. Még következetesebb harcot folytatnak a tőkés országod dolgozói elnyomóik, az áj háború spekulánsai ellen. Koreában áj erőt önt a harcosok szívébe az a tény, hogy a szovjet nép. a világítóké őre egyre erősebb és gazdagabb lesz. Megértik és tudják a népek, hogy a szovjet nép minden egyes sikere minden egyszerű ember sikere, győzelme is. Nem véletlenül ír leveleben a következőképpen Balogh Józsefné, kéki dolgozó parasztasszony: „Amikor megtudtam, a szovjet emberek milyen hatalmas feladatokat tűztek maguk elé, hogyan emelik még magasabbra a terv megvalósításával a dolgozók jólétét, mindjárt az jutott ’eszembe, hogy milyen nagy hálával is tartozunk mi a szovjet népnek. A nagy Sztálinnak és fiainak, akik nekünk is elhozták a szabadságot és azt mondták nekünk: éljetek most már emberhez méltóan és szeressétek hazátokat. Tegyétek nagy- gyá, gazdaggá, ágy, ahogy mi tesz- sziik a nagy szovjet hazát.’’ Anyagi erővé vált és válik az áj sztálini ötéves terv irányelveinek minden szava és számadata ! A nyíregyházi Lakatosüzemben a Kovács I. lakatosbrigád a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának tiszteletére megfogadta, hogy október 5-én már az 1953-as év február 1-i tervet teljesíti. Ugyanakkor félmázsa hulladékanyagot dolgoz fel. Ez a brigád most 1953 január 25-i tervét teljesíti! A Kovács II. brigád 1953 január 23-nál tart. A Miskolci brigád is átlépte már az ájesztendő küszöbét a tervteljesítés terén s már január első heténél tartanak a brigád tagjai. A Tisza-menti Vízmű- építő Vállalat eletói építkezésénél a Péter-féle vasbetonszerelő brigád fogadalmat tett a bolsevikok tanácskozásának tiszteletére, hogy 10 nappal a határidő előtt végez négy munkadarabbal. A brigád munkájának mostani üteme mellett előreláthatólag 15 nappal rövidült meg a munkadarabokra kiszabott idő.

Nemcsak az üzemek munkásai körében keltett tettekben megnyilvánuló lelkssedést a Bolsevik Párt XIX. kongresszusa összehívásá nak híre, hanem a dolgozó parasztság körében is. Vigvári János, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelő- szövetkezet elnöke levelében beszá mól arról, hogy a szovjet agrotechnika tapasztalatainak alkalmazásával a búzatermés holdankénti átlagát csaknem kétszeresére emelték az elmúlt rendszer termésátlagai hoz hasonlítva. S ugyanakkor a szövetkezet elnöke minden tag nevében fogadalmat tesz levelében: ..Célkitűzésünk a növénytermelésben, hogy a búza termésátlagát 15 mázsára növeljük’. S hozzáteszi: „Ebben a munkában, ebben a harcunkban segít, lelkesít bennünket az idősebb testvér, a nagy Szovjetunió, a kommunizmus nagy építkezésein sikert sikerre halmozó szovjet népek s a világ valamennyi dolgozójának szeretett édesatyja, Sztálin’’.

S a hátralévő napokban még nagyobb lelkesedéssel küzdenek azért dolgozóink, hogy a Bolsevik Párt kongresszusára tett felajánlásokat, ígéreteket valóra váltsák — azoknál még többet tegyenek. így bizonyítják be azt, hogy a kongresszus munkáját a világ minden dolgozója feszült figyelemmel kíséri s ha láthatatlanul is, de a világ minden egyszerű embere együtt szavaz a kongresszus küldötteivel a népek növekvő jólétére, a tartós békére, az elnyomottak szabadságára!

Három évvel ezelőtt, 1949 október 1-én egymillió ember előtt jelentette be lekingben Mao-Ce-iung elvtárs, a kínai népi forradalom nagy vezére, Kína népének atyja a Kínai Népköztársaság megalakulását.

Várva-várt nap volt ez a kínai nép életében. Évtizedekig tartó kemény harcok győzelmét, a nép hatalmának kivívását jelentette. Azt tudatta a világgal, hogy a kínai szárazföldön megszűnt mindenféle félgyarmati elnyomás; nem sanyargatja már Kína népét sem a japán, sem az angol, sem az amerikai imperializmus, sem pedig belső ügynöke, Csang Kai-sek hazaáruló reakciós bandája. Szabad emberre vált a pekingi riksa-kuli, akinek a múltban az volt a sorsa, hogy emberfeletti munkát kívánó „mesterségében” jó esetben 4—5 esztendőt tölthessen el, aztán elpusztuljon, ha még oly erős, még oly fiatal is volt. Szabadságot jelentett ez a nap az európai tőkések textilgyáraiban robotoló gyönge, törékeny gyermekek ivek. akik 10 éves korukban már felmérteknek való munkát végeztek éihbérért a piszkos, poros, levegőtlen gyárhelyiségekben. Szabad letb a dokkmunkás, a paraszt; nagy pártja vezetésével kivívta a szabadságot.

Kína felszabadulásával — a Nagy Októberi Forradalom és a Nagy Honvédő Háború győzelme után — a harmadik súlyos vereség érte az imperialista világot: olyan vereség, amit soha nem fog márkiheverni. Kína felszabadulása 475 millió ember, a föld lakosságának közel egynegyede számára jelenti a szabadságot. Azt jelenti, hogy a világot átfogó hatalmas béketábor felmérhetetlenül megerősödött, s a szabad népek nagy családjába most már beletartozik a föld lakosságának egyharmada.

Diadalt aratott ez a forradalom, elsősorban azért, mert a nagy, testvéri szovjet nép győzelmére támaszkodott; a bölcs Sztálin útmutatása nyomán, a bolsevikok példáján tudta lerázni bilincseit. Győzelmet aratott ez a forradalom azért, mert a Szovjetunió a második világháborúban nemcsak a fasiszta Németország felett aratott történelmi jelentőségű győzelmet, de szétverte a Távol-Keleten a japán terülelrab- •lőfc hadát, a kínai nép első számú ellenségét is. És győzelmet aratott a kínai forradalom, mert olyan harcedzett, kipróbált párt vezette, mint a Kínai Kommunista Párt.

Alig volt imperialista ország, amelyiknek ne lett volna a múltban „érdekeltsége” Kínában. Vagy a föld méhének' kincseit rabolták, vagy a gyárakban, vagy a földbirtokokon szipolyozták a kínai munkásokat, parasztokat, vagy „csak” kereskedtek, s ezzel ugyancsak kilopták Kína kincseit az országból. Kína az imperialista Eurőpa — és később Amerika — számára a „korlátlan lehetőségek” hazája volt. — Nyersanyagforrás, piac, munkaerő tartalék-piac, minden, amiről csak álmodhattak a nagytőkések. S amint az amerikai imperialisták felismerték, nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kulcspozíció is lehetne belőle: felvonulási terület

a szomszédos Szovjetunió, a béke

hatalmas országa éllen. A bestiális gyilkosok, az imperialista „politikusok” agyában megszületett a terv, az áj szovjetellenes intervenció terve. A „kivitelezés” Csang Külsőkre volt bízva. S az „eredmény” az lett, hogy nemcsak Kína szabadult fel, de egyidöben fellángolt a szabadságküzdelem szinte minden gyarmati és félgyarmati országban a Távol-Keleten, Dél- és Délkelet- Ázsiában. A kínai forradalomra mint a gyarmati szabadságharc példaképére néznek az elnyomott népek, Kína szabadságában a jövőjüket látják, a merészen felfelé ívelő, ragyogó jövőt. Kína forradalma : a gyarmatok kovásza, érleli a nép jövendő győzelmét.

Az imperialisták is tudják, mit jelent Kína> elvesztése, éppen ezért nem is akarnak lemondani róla. — Újabb Kínára vonatkozó gyarmato- sítási „tervek” látnak napvilágot. „Felelős” amerikai személyiségek nyíltan uszítanak a Kínai Népköz- társaság elleni háborúra. Rusk amerikai külügyi államtitkár például azzal kérkedett, hogy Amerika támogat minden olyan erőt, amelyik Kína ellen tör. Blokád alá Tették a népi Kínát. Korea1 felől megpróbálták az agressziót Is. Számtalan esetben bombázták Antungot és a környező kínai városokat, s Kínára — akárcsak Koreára — baktériumbombák légiója hullott.

Mindezek ellenére a Kínai Népköztársaság szilárdan á-W, egyre erősödik, s a kínai önkéntesek, akik megértették, hogy „a szomszéd égő háza az én házamat is veszélyezteti” — felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak Korea hős népének honvédő háborújában. Az egész kínai nép lelkes támogatása, segítése kíséri ezt a harcot, amelyben oly sok, dicsőséget szereztek már győzelmeikkel a hős önkéntesek.

Kína hatalmas«, erős ország. Nem fél az agresszoroktól, sőt ők relteg- nek tőle. Erőssé teszi a népet a szabadság. a kivirágzó új élet szere- tete. És erőssé teszi az országot a nagy szomszédnép, a szovjet nép barátsága, szövetsége. Ez a szövetség eddig is megakadályozta az imperialisták Kína ellen tervezett intervencióját és a jövőben is megakadályozza! Ez a szövetség a béke erős bástyája, és Kína számára nemcsak a békét, hanem a gazdasági virágzást is jelenti. A Szovjetunió testvéri segítsége nyomán gyors ütemben épül Kína áj iparának bázisa, gépet kap a mezőgazdaság. A Szovjetunió 300 millió dolláros hosszúlejáratú kölcsönnel, a vasutak újjáépítésével, a Csang- Csüng vasút átadásával segíti Kínát. Az egykor gyarmati sorban sínylődő kínai nép a- felszabadulás óta hatalmas lépésekkel, a kínai történelemben példátlan ütemben halad előre a felemelkedés útján, néhány kerület kivételével elvégezte a több mint 400 millió parasztot érintő földreformot, nagy folyamszabályozási terveket valósít meg. — építi a nép országát.

A szabad népek nagy családjában édestestvérünk a kínai nép. s mosl, a harmadik évfordulón is újabb sikereket kíván dolgozó népünk. Sok- sikert az épitőmunkában. s a népi önkénteseknek a koreai frontokon!

Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából

A Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából a Kultúrkapcsolaíok Intézete kedden este díszelőadást rendezett Budapesten az Uránia filmszínházban. Megjelent a díszelőadáson Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a minisztertanács több tagja, valamint a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet számos más vezető személyisége.

Résztvett az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyviveője, V. Sz. Azovcev és a többi baráti állam budapesti diplomáciar képviselői.

A magyar, a kínai és a szovjet Himnusz elhangzása után Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal elvtárs, építőanyagipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet.

Apró Autal elvtárs beszéde

Október 1-én' ünnepli a nagy kínai néppel együtt az egész haladó és békeszerető emberiség a Kínai Kommunista Párt által vezetett népi forradalom több évtizedes harcának eredményeképpen létrejött Kínai Népköztársaság kikiáltásának (harmadik évfordulóját.

A kínai népi forradalom Mao ÍCe-tung elvtárs vezetésével aratott hatalmas győzelme egyben a béke és demokrácia táborának olyan győzelme is volt, amely világtörténelmi jelentőségű vereséget mért a béke ellenségeire, az újabb világháborúra törekvő imperialista országok táborára.

A Nagy Október! Szocialista Forradalom óta a Szovjetuniónak a német és a japán fasizmus felett aratott győzelme mellett a Kínai Népköztársaság megalakulása volt a legsúlyosabb csapás, amely az imperialista rendszert érte. A kínai népi forradalom győzelmével, az ötszázmilliós kínai nép felszabadulásával a világ lakosságának egyötöde szakadt ki az imperializmus láncolatából és ez azt eredményezte, hogy a két tábor közötti erőviszony óriási mértékben eltolódott a Szovjetunió vezette béketábor javára.

‘ A Kínai Kommunista Párt győzelmei, Mao Ce-tung tanításai irányt mutatnak és ösztönzést adnak az elnyomott népeknek, hogy saját kezükbe véve sorsuk intézését, következetes harcot folytassanak elnyomóikkal, külső és belső ellenségeikkel szemben a végső győzelemig.

Az elmúlt három év folyamán a Kínai Népköztársaság nemzetközi súlya, tekintélye egyre nőtt és emelkedett. A kínai nép világtörténeten szerepet töltött be azáltal,

hogy a békéi'ront egyik legdöntőbb szakaszán, Ázsiában, szilárdan szembeszáll az amerikai imperialisták vezette agresszorokkal, a Korea és ugyanakkor Kína ellen irányuló aljas támadásokkal.

Az elmúlt három ér alatt a Kínai Népköztársaság hatalmas politikai és gazdasági sikerei mindjobban megszilárdítottak a kínai nép egységét, hatalmassá és erőssé

tették a kínai munkás-paraszt szövetséget. Befejezéséhez közeledik a kínai földreform, amely négyszáz millió ember számára biztosít emberhez méltó életet, művelődési lehetőséget.

A kínai ipar is ugrásszerűen fejlődik, a harmincöt főipari termék termelésében a kínai ipar máris túlhaladta a háború előtti színvonalat.

Ma egész Kína tanul, tízezrével képezik az új politikai, gazdasági és kulturális kádereket.

Dolgozó népünk nagy figyelemmel kíséri a Mao Ce-tung elvtárs vezette nagy kínai nép hasonló erőfeszítéseit. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nevéljen forró test vári üdvözletünket küldjük a nagy kínai népnek, bölcs vezérének, Mao Ce-tunk elvtársnak a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmaiból.

Ezután Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete mondott beszédet.

Három évvel ezelőtt a kínai forradalom győzelme véget vetett az imperialista, feudális és bürokratikus kapitalista uralomnak Kínában és megnyitotta a népi demokratikus új Kínának a szocializmushoz és kommunizmushoz vezető útját.

E három esztendő folyamán a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök vezetésével óriási eredményeket ért eil hazánk felépítésének legkülönbözőbb területein. Egész Kínában valóságos egység jött létre. Országunkban lényegében befejeződött a gazdasági újjáépítés és reformok munkája s a kitűzött idő előtt teljesítettük azt a feladatot, melyet Mao Ce-tung elnök jelölt meg számunkra, hogy három esztendő alatt alapvető, kedvező változást hozzunk létre az ország jjénziigyi és gazdasági helyzetében. Kína az ipar és' a mezőgazdaság terén egyaránt elérte, sőt felülmúlta a legmagasabb háború előtti színvonalat.

Az ipari termelés aránya nemzetgazdaságunkban gyors ütemljen, 10 százalékról majdnem 30 százalékra emelkedett. Ebben az évben a mező- gazdasági termelés teljes értébe előreláthatólag 50,5 tized százalékkal felülmúlja az 1949. évi színvonalat. Mindazok az eredmények, amelyeket az új Kína az elmúlt három esztendő során elért, szoros összefüggésben állanak és elválaszthatatlanok a hatalmas Szovjetunió önzetlen segítségétől, a testvéri országokkal való baráti együttműködéstől. valamint a világ minden táján élő barátaink együttérzésétől és barátságától.

Ugyanig}- megerősítettük nemzetvédelmünk erőit és kibontottuk annak a hatalmas külső és belső mozgalomnak zászlaját, amely az emberek otthonaiban megóvásával és az ország megvédésével segítséget nyújt Koreának s diadalmasan szembeszáll az amerikai agresszióval.

Az elmúlt három esztendő folyamán Kína és Magyarország között a barátság és együttműködés kapcsolatai nagy mértékben kifejlődtek. kiszélesedtek. A kínai nép teljes tudatában van annak, milyen rendkívül jelentős a kínai és a magyar nép közötti állandóan növekvő és fejlődő bensőséges testvéri barátság és az a tény. hogy a két nép testvéri összefogásban együtthalad a békés építés s a béke megóvásának ólján.

Huan Cen beszéde

3