Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-05 / 234. szám
NÉPLAP 1952 OKTÓBER 5, VASÁRNAP 2 KIBONTAKOZNAK A KOMMUNIZMUS KÖRVONALAI A Szovjetunió Kommunista Pártjának célja a kommunizmus felépítése. A TECHNIKA FEJLETTSÉGE A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének dinamikája: Százalék Százalék ÉV 1943-hoz ÉV 1940-hez viszonyítva viszonyítva 1948 80.3 1948 118 1949 73 6 1949 141 1950 83.7 1950 171 A szovjet gépgyártás, a nehézipar szíve, az egész népgazdaság technikai fejlődésének alapja. A háborúutáni első ötéves terv időszakában a különböző gépek gyártása az 1940. évi mennyiségnek 2.3-saeresére emelkedett. 1951— 1955-ig körülbelül kétszeresére növelik a gépgyártást, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar termelését. A gépgyártásban lényegében megtörtént a munkaigényes folyamatok gépesítése. Egyedül a háborúutáni sztálini ötéves terv időszakában 26 önműködő szerszámgép- sort helyeztek üzembe. A széntermelés területén nagy eredményt jelent, hogy 1.500 szénkombájnt és róselőgépet, valamint 1.350 rázó- csúzdás vonalat távirányításra tettek alkalmassá. A termelési folyamatok gépesítése eredményeképpen a szovjet kohászok jelentékenyen több fémet termelnek, mint azelőtt. IC 1-ben például a Martin- kemencékben előállított acél 87 százalékának termelése önműködő hőszabályozás! rendszer alkalmazásá. .val történt. Az ötödik sztálini ötéves terv időszakában minden iparágban gyorsított ütemben folytatják a munkaigényes folyamatok gépesítését és automatizálását, ami nagymértékben növeli a munka termelékenységét. A munka termelékenységét az új ötéves terv időszakában az iparban 50 százalékkal, laz építkezésben 55 százalékkal, a mezőgazdaságban 40 százalékkal emelik. Az ötödik ötéves terv időszakában lényegében befejezik a nehéz- és munkaigényes ipari és építkezési munkafolyamatok gépesítését. A KOMMUNIZMUS MÉRETEIBEN folyik már egyre több helyen a munka a Szovjetunióban. A Turk-' mén Főcsatornát például csak a nagy kínai csatornával lehet összehasonlítani ; a világ összes többi csatornái, beleértve az amerikai, az indiai és az egyiptomi csatornákat is, messze elmaradnak mögötte. Az arányokról különben hü képet mutatnak az alábbi összehasonlító adatok: munkálatainál még csak 1.2—2.5 köbméteres markolóval ellátott gőzgépes exkavátorok dolgoztak. A Lcnin-csatornánál már megjelentek a villamos-exkavátorok s közöttük a 14 köbméteres markolóval ellátott lépkedő óriás. A három emelet nagyságú exkavátor körülbelül 7.000 kubikus munkáját, a szívó kotró pedig 13.000 kubikus munkáját végzi el. A két „volgai óriás” számára több, mint 100.000 kilo- wattos forgólapátos turbinákat gyártanak, ilyen turbina még nincs a világon. Csatornák Hosszúság kilométerekben Földmunkák millió köbméterekben Munkálatok tartama években Panama 81 212 35 Szuezi 166 75 11 Turkmén 1.100 400 7 A föld legnagyobb mesterséges vízmedencéjének a Ribinszki-víztá- rolót tekintik, amely a scserbakovi gát megépítése folytán keletkezett. Területe a Balaton nyolcszorosa. Ezt a víztárolót a világ valameny- nyi térképe feltünteti. A Sztálin- grádi-tenger azonban már négyszer akkora lesz, mint a Ribinszki-víz- tároló és harminckétszer akkora, mint a mi Balatonunk. A kommunizmus nagy építkezéseinél több, mint egymilliárd köbméter földet kell megmozgatni. — Ezt a feladatot azért végezhetik el sikerrel a szovjet emberek, mert a gyors iramban fejlődő ipar egyre több óriásgépet gyárt. Az utóbbi három évben a szovjet gépipar több, mint 1.200 fajtájú, nagyter- melékenységü gép gyártását kezdte meg. A háborúelőtti sztálini ötéves tervek egyik legnagyobb viziépitke- zésénél: a Moszkva-csatorna földet SZELLEMI ÉS FIZIKAI MUNKA közti különbség fokozatosan eltűnik. Minél jobban közeledik a Szovjetunió a kommunizmus félé, annál nagyobb mértékben nő' a tudomány és a technika szerepe a termelőerők fejlesztése terén. A sztahanovisták például művelt és műszakilag képzett emberek, akik pélArkagyij Kulesov: Kommunisták Kommunisták! — E szó acélnál erősebb, nincs c szónál messzebb zengő riadó. Marx és Engels hajdan így neveztek minket, s immár száz éve, hogy tündököl e szó. Számszerint még gyéren voltunk, de szívósak. Igaz haroba szálltunk, vesztettük a vért. Énekelve ástuk a sírt az elnyomóknak: Föld és átok hadd eméssze tetemét. ( Nem, mj nem adunk istenre, imádságra. És szent szót azóta mást nem ismerünk. csak a jelszót, melynek hív a szárnyalása s dalt olyant, mely fölgyújtja a vért s velőt. Fölszálltunk magosra. Kommunizmus, látunk. érted ver a szív, te óriás virág! Vörös Zászló a mi napotverő szárnyunk, fészkünk vasból s köböl rakott barrikád. Rajtunk soha senki győztesen nem trónolt. Vörös zászlónk soha porba nem hevert. Másra szállt e szárny a vérző haldoklóról. újakat vitt harcba, újból égre kelt. Szállt a zászló, szállt, esatát csatára nyerve. Vitt a földön, véren, hóviharon át. Én meghatódom és öröm vág szivembe, valahányszor kimondom: kommunisták. Félelmetes, erős minden kommunista. Mindig új, kiirthatatlan nemzedék! Október tüzében évszázados harcra hőssé maga Lenin és Sztálin edzették. Halhatatlan, ki az élet érdekében elhúnyt, álma fényes valóság leszen. Fiaink Kronstadínál, Sztálngrád szívében ölelik az édes földet csendesen. Nem féünk a harctól, szörnyű ütésektől. Végsokig kiállunk igaz ügyünkért. Kommünárok vörös selyme leng kezünkből. s kézről-kézre száll, míg végső célhoz cr. Fiamnak, mint fényes, clrág,i örökséget, én is átadom majd szivem nagy hevét. Kommunisták! Ez a legszebb sző, de éget! Cyóztes harcra buzdít, hitet ád s erőt! ás e leghívebb és legigazabb névvel nem csak én hívom, ki mostan velem lép. Azt akarom, hogy e névvel nevezzék cl édesfiamat és annak gyermekét. Fényünk éwröl-évre mennyi embert ébreszt! Vak homályt tép, üz, kerget e fény. Nemsokára minden ember — tudom én ezt — kommunista lesz az egész földtekén. (Fordította: Nagy László.) dát mutatnak a magas munkatermelékenységben. A szovjet kultúrforradalom leg-_- fontosabb vívmánya az általános elemi oktatás. Míg 1897-ben Orosz-,, ország lakosságának háromnegyed- része írástudatlan volt, 1926-ban pedig a Szovjetunió polgárainak nem egészen a fele maradt írástudatlan, addig 1939-ben az írástudók arányszáma S1.2 százalékra emelkedett. A lakosság írástudásának arányára nézve ma a Szovjetunió áll az első helyen a világon. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a múlt évben 20 millió volt az írástudatlanok száma, hatmillió gyermek pedig meg volt fosztva attól a lehetőségtől, hogy iskolába járjon. Eatin-Amerikúriak 150 milliós lakosságából 70 millió írástudatlan. A soknemzetiségű Szovjetunióban 40 olyan nép él, amelynek az Októberi Forradalom előtt nem volt ábécéje. Ezeknek a népeknek hm már saját írásrendszerük van. Az 1950—51. évi tanévben 220.000 : Iskola működött. A középiskolákban 37 millió volt a tanulók száma. Ez 8 millióval több, mint 1940-ben. A munkásoknak és alkalmazottaknak csaknem egyharmada tanul tanfolyamokon, iskolákban, esti technikumokban. esti főiskolákon és az egyetemek levelező tagozatain. A cári rendszer két évszázad alatt csak 91 főiskolát alapított, ezzel szemben a szovjet hatóságok egyedül bárom évtized alatt körülbelül S00 új főiskolát szervezlek. Csak a háborúutáni években 112 főiskola nyílt meg, köztük a moldvai, a tadzsikisztáni és a kirgízíai állami egyetemek. A Szovjetunióban a főiskola! hallgatók száma felülmúlja az öáz- szes európai és ázsiai kapitalista országok hallgatóinak számát. 1950- ben 880 szovjet főiskolán körülbelül 1,230.000 diák tanult. Ez 43^ ezerrel több, mint a háború előtt. Egyedül Moszkva SO főiskolájában körülbelül 130.000 diók tanul, ami jóval felülmúlja egész Anglia főiskolai hallgatóinak számát. Képek és számok az ötödik ötéves tervről Az ötödik ötéves tervben az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság vil- lamosenevgiateimelését 2—2.5 szeresére emeli, üzembe helyezik a na r. vai vizierőmüvet és továbbfejlesztik a villamosgépipart. Első képünk az észtországi „Volta’’ viUamosgépipari gyár egyik műhelyét ábrázolja. * Az ötödik ötéves terv előírja, hogy a vízierőművek teljes kapacitását körülbelül háromszorosára kell emelni. A hatalmas vízierőművek építése mellett kisebb és közepes erőmüvek építését is előirányozzák. Az Ukrán SzSzK-ban a kämer- nyec-podalszki területen a Zbruoa- folyón 480 kilowatt kapacitású vi- sierömü készül, amely több kolhoz számára termel áramot. Második képünk az új Ttolhoz- vízierőmüvet mulatja be. * Az ötödik ötéves terv nagyszabású moosárlecsapoldsi munkát ítélő Bjelarusszidban. A mocsarak lecsapolása által termékennyé tett terület az ötéves terv folyamán jO —45 százalékkal növekszik meg. Harmadik képünk a „Ponoma renko”-kolhoz gépi erővel készülő lecsapoló csatornáját mutatja be. ötmillió hektár l iterjedésü földet borítanak be a védőerdősávok, 30—35 százalékkal növekszik az öntözött földek kiterjedése, 30—35 ezer tavat és víztárolót építenek a kolhozok és szovhozok dolgozói, 40 —jő százalékkal növekszik a mocsarak lecsapolása áltál nyert földek területe a Szovjetunió új ötéves tervében. A negyedik képen Grigorioj Pro nym, a hersoni terület Lenin le' hozónak traktoristája géppel gon \ tlozza a fiatal facsemetéket.
