Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

1952 OKTÓBER SO, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP a Rákosi eivtárs szavai megmutatják: milyen hatalmas változást hozott Európában a Szovjet Hadsereg győzelme Grotewohl elvlárs beszéde a berlini nagygyűlésen Otto Grotewohl elvíárs miniszter- elnök a keddi berlini nagygyűlésen a többi között a következőket mondotta: — Köszönetét mondok Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnö­kének baráti szavaiért. Rákosi Mátyás szavai megmutat­ják nekünk, hogy milyen hatalmas változásokat hozott Európában a Szovjet Hadseregnek a Hitler-fasiz- mus felett aratott győzelme. Magyarország a népi demokra­tikus rendszerben olyan országgá változott, amely nagy mennyiség­ben állít elő modern és elsőrangú minőségű ipari termékeket és nagy sikereket ér el a mezőgazdaság terén. Ezzel a nagyszerű fejlődéssel mélyreható kultürforradalom és nagy kulturális fellendülés jár együtt. A magyar népi demokrácia erőteljes, szilárd. Magyar vendégeink neve szoro­san összekapcsolódik ezzel a fejlő­déssel és munkával. Rákosi Mátyás útmutatása alapján a magyar dol­gozók gyáraik gazdáivá váltak, a Az ő vezetése alatt erősödött meg a Magyar Dolgozók Tártja, amely a magyar népet országa független­ségéért és a szocialista társadalmi rend megteremtéséért vívott har­cában irányította és irányítja. A győzelmes Szovjetunió a né­met népet is megszabadította a bű­nös Hitler-uralomtól. A Német De­mokratikus Köztársaság területén a Német Szocialista Egységpárt ve­zetésével és a szovjet megszálló ha­tóság önzetlen segítségével meg­fosztották hatalmuktól a háborús bűnösöket, az imperialista konszer­nek urait és a junkereket, a nép kezébe adhatták üzemeiket és kon­szernjeiket. Földjeiket pedig át­adhatták a szegényparasztoknak és áttelepülőknek. A Nemet Demokratikus Köztár­saság ma az összes hazafias erők nemzeti kiuaeimének középpontjá­vá, népünk akaratának kiinduló pontjává vált — mondotta Otto Grotewohl elvtárs és a továbbiak­ban ismertette a Német Demokrati­kus Köztársaságnak a háború ál­tal tönkretett gazdasági élete hely­reállításában és az ötéves terv tel­jesítésében végzett erőfeszítéseit. Beszéde további részében a nem­zeti kérdéssel foglalkozott. A nemzeti kérdés megoldása élet­bevágóan fontossá vált a német nép számára — mondotta a továb­biakban. Németország kettéosztott- sága veszélyezteti az egységes né­met nemzet létét és Nyugat-Né- metországot az amerikai imperia­listáktól függő gyarmati állammá teszi — mondotta. — Ez a veszé­lyes nemzeti helyzet állandó há­borús veszélyt, a német népre pe­dig a gyilkos testvérháború veszé­lyét jelenti. Ezt a veszélyt úgy le­het elhárítani, ha ,a német nép széttépi a különszerződést és az európai „védelmi közösségről’’ szóló szerződést és céltudatosan, követke. zetesen halad tovább nemzeti egy­sége helyreállításának békés útján. Otto Grotewohl elvtárs ismertet­te a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának és Népi Kama­rájának erőfeszítéseit a német egy­ség helyreállítására és a többi kö­zött a következőket mondotta : — A német népnek hatalmas szövetségesei vaunak az egységes Németország megteremtéséért ví­vott igazságos harcában. A Szov­jetunió állandóan és ismételten síkraszállt a német kérdés békés rendezéséért és fáradhatatlanul le­leplezte a nyugati hatalmak agresz- szív politikáját. A Német Demokra­tikus Köztársaság lakossága és minden német hazafi szivbőljövő hálát érez a szovjet kormány és a szovjet nép iránt. A Német Demo­kratikus Köztársaság fenntartás nélkül áll a Szovjetunió vezette nagy béketáborbau, amelynek ugyan­ilyen hű tagja a baráti Magyar Népköztársaság is. Jelentős segítség volt számunkra a Magyar Népköz- társaság nyilatkozata a háborús különszerződés megkötése és az úgynevezett „európai védelmi közös­ség” megteremtése ellen. A Magyar Népköztársaság kormányának ezért köszönetét mondunk, Otto Grotewohl eivtárs befejezé­sül hangsúlyozta a két ország kö­zött létrejött gazdasági, politikai és kulturális egyezmények fontosságát. t Díszelőadás a berlini Állami Operaházban a magyar kormányküldöttség tiszteletére A Német Demokratikus Köztár­saságban tartózkodó magyar kor­mányküldöttség tiszteletére kedden este díszelőadást rendeztek a ber­lini Állami Operaházban. A Dal­színház együttese Beethoven „Fide- lió” című operáját adta elő. A díszelőadáson megjelentek a ma­gyar kormányküldöttség tagjai, to­vábbá Wilhelm Pieck elvtárs köz­társasági elnök, Johannes Dieck­mann, a Népi Kamara elnöke, Otto Grotewohl elvtárs miniszterelnök, Walter Ulbricht elvtárs miniszter­elnökhelyettes a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, a kormány és a diplomáciai kar tagjai, vala­mint a demokratikus Berlin politi­kai, kulturális és gazdasági életé­nek kiváló személyiségei. Az előadás előír a Magyar Nép­köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság himnusza hang­zott el. A közönség szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel ünne­pelte a magyar vendégeket, első­sorban Rákosi elvtársat, aki a dísz­páholyban AVilhelm Pieck elvtárs köztársasági elnök és Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke között foglalt helyet. Németország Demokratikus IVemzeti Frontja nagjberlini bizottságának felhívása Berlin lakosságához Németország Demokratikus Nem­zeti Frontjának nagyberlini bizott­sága a következő felhívást intézte a német főváros lakosságához: „Rákosi Mátyásnak, a Magyar X épköztársaság Minisztertanácsa elnökének háromnapos látogatása val ismét tovább szilárdult a ma­gyar és a nemet net) barátsága. Tudjuk, hogy a magyar nép legna­gyobb mértékben támogatja a né met nép harcát ac egységért cs a békééi-t Legyünk méltóak erre a barátságra. A magyar kormánykül­döttség búcsúztatásán való részvé­tellel fejezzelek ki a köszönelete- két Rákosi Mátyásnak.” A Szabad Német Ifjúság nagy- berlini szervezete szerdán este fáklyás menettel búcsúztatta Rákosi elvtársat és a magyar kormánykül­döttség tagjait. A magyar kormányküldöttség este 11 órakor utazott el a német fővárosból. Megjelent magyar kiadásban Sztálin elvtárs új műve és az SZKP XIX. kongresszusának több anyaga A Szikra kiadásában megjelent Sztálin elvtárs zseniális müve: „A szocializmus közgazdasági problé mái a Szovjetunióban”. Megjelent továbbá G. M. Malenkov: „A Köz­ponti Bizottság beszámolója a Köz ponti Bizottság munkájáról a Párt XIX. kongresszusának”. M. Z. Sza- burov: „A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztő sét szolgáló lböl—55. évi öléves tervhez” és az ötödik ötéves terv irányelvei: N. Sz. Hruscsov: ,M~ SZK(b)P szervezeti szabályzatának módosítása” és az SZKP szervezeti szabályzata. A. Imrgfonyabcgyüjjtés* versenyének képe a megye begyűjtési munkájának egészségtelen hullámzását mutatja A burgonyabegyiijtési versenyről érkezett legfrissebb jelentések azt mutatják, hogy a burgonyabegyüj- tés munkája egészségtelen hullám­zásnak indult, ahelyett, hegy a já­rások munkáját állandó, egyenletes fejlődés jellemezné. Jónéhány já­rásban visszaesett a begyűjtés mun­kája, s csak kevésbbé ellensúlyozta ezt néhány járás emelkedése. Ez okozta aztán, hogy a versenyrend teljesen felborult, csak a fehérgyar­mati járás tartotta meg első, a ti- szalöki járás pedig a hatodik he­lyét. A többi járások az alábbi sor­rend szerint cseréltek helyet: 1. Fehérgyarmati járás 2. Vásárosnaményi járás 3. Kisvárdai Járás 4. Nyírbátori járás 5. Nyíregyházi járás 6. Tiszilöki Járás 7. Kemecsei járás 8. Nagykállói járás 9. Csengd i járás 10. Mátészalkai járás 11. Baktai járás 12. Nyíregyháza város, A kukoricabegyüjtés sorrendje alig változott, mindössze annyit, hogy a csengeri járás megelégelte végre a sereghajtó szereltét, s maga mögött hagyva az titolsó helyen a tiszalöki járást, a 11. helyre került. A kukoricabegyüjtés legújabb sor­rendje az alábbi: 1. Kisvárdai járás 2. Kemeoseí járás 3. Nyíregyháza város 4. Nagykállói Járás 5. Nyírbátori járás 6. Baktai Járás 7. Nyíregyházi járás 8. Fehérgyarmati járás 9. Mátészalkai járás 10. Vásárosnaményi járás 11. Cseng.iri járás 12. Tiszalöki járás. A napraforgóbegyüjtés sorrendjét megváltoztatták a kemecsei és a vásárosnaményi járások, amelyek munkájuk megjavításával egy hely­ijei előretörtek A napraforgóbe- gyüjtési verseny rendje: 1. Tiszalöki járás 2. Kemecsei járás 3. Kisvárdai Járás 4. Nyíregyháza város 5. Baktai járás 6. Nyíregyházi járás 7. Nagykállói járás 8 Vásárosnaményi járás 9 Mátészalkai Járás 10. Fehérgyarmati iárás 11. Nyírbátori járá3 12. Csengeri járás. A nyíregyházi járás mezőgazdasági állandó bizottságai nagy mértékben elősegítették a vetés sikerét Az őszi munkák teljes btfej zéséig még igen sok a tennivaló járá­sunkban is, az elmaradt járások­ban pedig még hatvánjozottabb megfeszítésekre van szükség. E munkák közvetlen irányítása és végrehajtása a tanácsok feladata. A tanácsok azonban csak úgy tud­ják feladatukat megoldani, ha széleskörű tömegkapcsolatuk van. A különböző állandó bizottsági k azok a szervezetek, melyek a ta­nács VB. és a dolgozók közöd! megfelelő tömegkapcsolatot megte­remtik. A jól működő állandó bi­zottságok nélkül a tanácsok a ma­gára hagyott süket és vak ember­hez hasonlítanak. Ahhoz, hogy hetek óta járásunk­ban őrizhetjük a megyei pártbizott­ság versenyzászlaját, mely a mező- gazdasági munkákban való élenjá- rásunkat bizonyítja, igen nagy se gítséget nyújtott a járási mezőgaz. dasági állandó bizottság és a köz­ségi állandó bizottságok. Az őszi munkák megkezdése előtt a mi­nisztertanács határozata alapján a járási mezőgazdasági állandó bi­zottság munkatervet készített, me­lyet a járási végrehajtó bizottság­gal megbeszélt és utána továbbítot­ta tervét a községi tanácsokhoz. A járási mezőgazdasági állandó bi­zottság munkatervében ötnapos ha­táridőket szabott, mely időszakokra megállapította, hogy betakarítás­ból, vetésből hány százalékot kell elérni. A munkatervben szerepelt a versenymozgalom kiszélesítése és a Szovjetunióban bevált, részben már nálunk is alkalmazott új agrotech­nikai módszerek népszerűsítése. A községi állandó bizottságok eze­ket a terveket a helyi viszonyok­nak megfelelően alkalmazták és a községet maguk között körzetek­re felosztották. A jól működő ál­landó bizottságnak köszönhető, hogy Nagycssrkészén a vetést határidő előtt befejezték. Az ibrányi mező- gazdasági állandó bizottság jó mun. kaját dicséri, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok 30 hold rozsot és 13 hold őszi á ipát kereszt sorosan vetettek.. Az ibrányi állandó bizott­ság már a nyár folyamán felhívta a dolgozó parasztok figyelmét a keresztsoros vetésre, amikor az Ib­rányi Alkotmány földjén szemmel- láthatóan szebb volt a kereszt- sorosán vetett árpa, mint az egysoros. Az állandó bizottságok munkáját Kormány János, a bizott­ság elnöke úgy szervezte meg, hogy a csoportok állandóbizottsági tag­jai nem saját csoportjukról szá­moltak be, hanem minden tag az előre kijelölt szomszédos csoportról. Ezzel elérték, hogy a csoportok kö­zött elmélyült a kapcsolat és kiala­kult a verseny. Járásunk területén a mezőgazda- sági állandó bizottságok több eset­ben leplezték le az ellenség szabo­táló aknamunkáját is. Ujíehértó községben az állandó bizottság el­nöke Pelles Sándor maga leplezte le Sijx>s Imre és Papp Sándor ku- lúkokaf. akik maguk is szabotálták a vetést, de a környezetükben sem haladtak a munkák. Ez volt októ­ber lóén, amikor a község vetés­tervét búzából 48, rozsból 60 száza­lékra teljesítette. Az állandó bi­zottság tagjai szétvitték hírét a községben, hogy a kulákok a késet vetéssel a dolgozók kenjerét akar­ják kisebbíteni és ilyet csak a dol­gozók ellenségei tehetnek, aki pe­dig jó hazafi, az idejében vet. — Azonnal meggyorsult a munka és a huszadiki értékelés szerint a ro- zísot 98, a búzát 90 százalékban ve­tették el. Ugyanígy gyorsult mega vetés Nagycserkeszen, amikor az állandó bizottság a szabotáló ellen­séget Nádasdi András és Kosa Já­nos kulákok képében leleplezte. Járásunkban van példa arra is, hogy ahol nem működik az állandó bizottság, ott nem tud jó munkát végezni a tanács sem. Gáván a ta­nácselnök csak a mezőőrök jelen­téseire tud támaszkodni és amit maga végez el, az van megcsinálva. A vetésben ugyan nincsenek na­gyon lemaradva, mert a tanácsel­nök állandóan a határt járja, azon­ban nem halad a silózás, el van* nak maradva a begyűjtésben és rossz az eredményük a termelési szerződések kötésében. Az elnök mindig csak a vetés után jár és más munka marad. Nemcsak Gá­ván, de minden községben így van ez, ahol nem támaszkodik széles aktíva hálózatra a tanács végre­hajtó bizottsága. A jól működő állandó bizottság a falu lüktető ereje, amely mindenről tud, ami a faluban történik, az újat, a hasznosat hamar elterjeszti és észreveszi az ellenség szaboíálá- sát Is. Az mezőgazdasági állandó bizott­ságoknak a következő napokban mindent el kell követniük, hogy a vetést teljesen befejezzék. Amikor sürgetik a vetést, ugyanakkor le­gyenek hirdetői az újnak is, mint- ahogy az ibrányi állandó bizottság tagjai azok. Elmondták, hogy a ke­resztsoros árpa vetésből njert több­letmennyiséggel az Alkotmány ter- melöc so portban a kukorica beérc- séig tudták hizlalni a sertéseket. Mozgósítsanak az állandóbizottsá­gok az őszi mélyszántás végzésére is. Amikor néhány nap múlva a ve­tést befejezzük, vigyük győzelemre a mélyszántást is. Horváth Ferenc, a nyíregyházi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Nagyobb ütemben silózzanak megyénk állami gazdaságai Megyénk állami gazdaságainak trösztje 18.029 köbméter silótakar­mány készítését vette tervbe. Eddig S.797 köbmétert készítettek. Jól fo­lyik a silózás: a nyírlugosi, hodá- szi, nagyecsedi 'állami gazdaságok bau. A hodászi állaiiii gazdaságban besilózták az összes zöldburgonya- indát, napraforgótánj'ért, az édes magcsillagfUrt szalmáját, törekjét lisztté zúzták és ezt etetik korpa helyett a sertésekkel. A csillagfürt szalmája, törökje lisztté őrölve egyenlő értékű a korpával. A nyír­lugosi és a kemecsei állami gazda­ságban silónak összegyűjtötték a kertészetben visszamaradt káposz­taleveleket, torzsát, paradicsom indát. Gyengén halad a silózás a csa­hold állami gazdaságban. Tervük 1200 köbméter silótakarmány elké­szítése. Eddig még csak 63 köb­métert silóztak. Hasonlóan gj-enge az eredmény a balkúnyl állami gaz­daságban is. Eddig csak 800 köb­méter silót készítettek 4379 he­lyett. Hiba az, hogy az állami gazda­ságok eddig még nem kezdtek lombgyüjtéshez, pedig a falomb is értékes takarmányt ad más növé­nyekkel besilózva.

Next

/
Thumbnails
Contents