Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-29 / 254. szám
NÉPLAP 1952 OKTÓBER 29, SZERDA •» NAGYGYŰLÉS BERLINBEN a magyar kormányküldöttség tiszteletére A magyar kormányküldöttség Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) a nyugati -vaskainbinátot Brandenburgban, az Odera—Elba-csatornát, a lauchhammeri kokszosító özemet, ■végül, de nem utolsó sorban azt a gigászi építkezési munkát, amelyet Berlin újjáépítési programmjával kapcsolatban kifejtenek. Tudjuk azt is, hogy az idén a falun is megkezdődött a szocializmus építése. A termelőszövetkezetek száma növekszik. Számunkra nem kétséges, hogy a német dolgozó parasztság, felismerve a termelőszövetkezetek fölényét és gazdasági hasznosságát, egyre fokozottabb mértékben tér át a modern nagyüzemi termelés módjára. Ismerjük a Német Demokratikus Köztársaság lakóinak, polgárainak egyre emelkedő életszínvonalát, Ismerjük azt a hatalmas kulturális fellendülést, amely a Német Demokratikus Köztársaság minden táján tapasztalható, ürömmel üdvözöljük a nagyszerű német ifjúság lendületét, amely egyemberként, lelkes áldozatkészséggel támogatja a német dolgozó nép újjáépítési munkáját és felemelkedésének hatalmas ügyét. Azt is tudjuk, hogy a hatalmas Szovjetunió ugyanúgy segíti minden rendelkezésére álló eszközzel a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népét, mint ahogy ezt velünk tette. Mindannyiunk szeretett bölcs vezére, Sztálin elvtárs, a fasiszta barbárok legszörnyűbb garázdálkodása közepette is megkülönböztette a német népet Hitlertől és csatlósaitól. Tudjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sorozatos és növekvő gazdasági és kulturális sikerei ugyanolyan mértékben mint nálunk, a * Szovjetunió és a bölcs Sztálin segítségére és támogatására vezethetők vissza. A német munkások, parasztok, értelmiségiek és ifjúság felismerte, hogy m az egyedüli helyes út, amelyen a Szovjetunió-vezette szocialista államok járnak. Ezért el vannak szánva, hogy ha kell, fegyverrel, ha kell, körömmel és foggal megvédik, újonnan szerzett eredményeiket, ép- penúgy, mint a mi dolgozóink. Az is világos számukra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe egyemberként áll a béke védelmezőinek táborában, elutasítja az imperialista háborús uszítókait. Inga- 1ag elemek, árulók itt is akadnak, de a dolgozó nép zöme biztosan és erősen áll a demokrácia és a szocializmus nagy ügye mellett. Ez a ani benyomásunk rövid németországi tartózkodásunk alatt, és erről fogunk örömmel beszámolni a magyar dolgozóknak. (Taps.) í:s itt őszintén meg kell még mondanom, hogy az a rökonszenv, amelyet a magyar dolgozó nép a Német Demokratikus Köztársaság népe iránt érez, újkeletű. Azelőtt a magyar nép a hírhedt német „Drang Nach Osten’”-nek, a német imperialisták hódításainak és elnyomásának volt a tárgya, ami ellenszenvet és gyűlöletet váltott ki belőle. A sok szenvedés és pusztítás, amelyet Hitler fa. tisztái okoztak hazánkban, még soká élt népünk emlékezetében. Ez az emlékezés azonban olyan mértékben változott át rokomszenvvé és barátsággá, ahogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, ahogy felsorakozott a béke, a szocialista építés és a demokratikus haladás hívei mellé és amióta olyan párt áll az élén, mint a Német Szocialista Egységpárt, és olyan férfiak, mint a mi régi barátunk és harcostársunk, Wilhelm Pieck elv- társ, Otto Grotewolil és Walter ITbricht elv társak. (Taps.) Kedves elv társak! Az elmondottak alapján nem kell bizonykodnom, hogy mi jól megértjük a német dolgozó nép minden örömét és bánatát, de ezt a megértést elősegíti az, hogy mi két hét előtt még Moszkvában voltunk, ahol' az a szerencse és kitüntetés ért bennünket, hogy részt vehettünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán. A német dolgozó nép küldöttei beszámoltak erről a kongresszusról. A kongresszuson lenyűgöző hatást tett ránk a Szovjetunió gazdasági hatalmának és kulturális fejlődésének páratlan lendülete, irama. Ránk rendkívül mély benyomást tett az az egység és szeretettetOjes ragaszkodás, amellyel a szovjet nép küldöttei a kommunista párt Központi Bizottságát és különösen mindnyájunk szeretett vezérét, Sztálin elvtársat övezték, (ütemes taps.) Meggyőződhettünk róla, hogy a szovjet nép mitsem kíván úgy, mint a teremtő békét. Ugyanakkor száz formában győződtünk meg arról, hogy a Szovjetunió dolgozó népe rendelkezik azokkal a hatalmas eszközökkel, amelyekkel minden támadót szétzúzhat és hogy a szovjet nép élni is fog ezekkel, ha az imperialista háborús gyújtogatok erre rákényszerítik. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán sorra felvonultak a népi demokráciák képviselői, akik — mint atz egyik hozzászóló mondotta, a Csendesóceántól az Elbáig terjedő területen egységesen építik az új életet. Beszámoltat hatalmas sikereikről és százféle formában adtak kifejezést annak a szeretetnek és hálának,amelyet felszabadítójuk a Szovjetunió és annak szeretett vezére, Sztálin elvtárs iránt éreznek. A küldöttek felszólalásában kidomborodott az a baráti, bensőséges, őszinte viszony, amely őket a Szovjetunióhoz és egymáshoz fűzi. Ez a kölcsönös segítésnek, támogatásnak és bizalomnak a« a légköre, amelyet az előtt soha nem láthatott a világ, mivel ilyen viszony csak a szocializmust építő országok között jöhet létre. Tőkés, imperialista országok között, amelyeknek létalapja saját dolgozó népük elnyomása, valamint más népek kizsákmányolása és elnyomása, Ilyen viszonyról szú sem lehet. A tőkés, gyarmati vagy félgyarmati országok képviselői népeik erejéről és sikeres harcairól számoltak be. Elmondották, hogy Franciaországban vagy Olaszországban a proletariátus többsége az imperialisták ellen vívott küzdelemben már mögöttük áll. Másutt, mint Vietnamban, Burmában és egyebütt már nyílt fegyveres harcban szabadították fel országuk jelentékeny részét a gyarmati elnyomás alól a népek. Ezek a felszabadulásukért küzdő népek szorosan és lelkesen tömörülnek a Szovjetunió köré és Sztálin elvtársban látják szeretett vezérüket és tanítójukat. Küldötteik beszámolóiból kiderült, hogy ez a világszerte folyó mozgalom legyőzhetetlen forradalmi erő és hatására már világszerte recseg-ropog a gyarmati vagy félgyarmati országokban az imperializmus építménye. Sztálin elvtárs világtörténelmi jelentőségű felszólalásában ezen a kongresszuson elmondotta, hogy a Szovjetunió mellett a népi demokráciák alakjában a forradalmi mozgalom üj rohambrigádjai lépnek a küzdőtérre. „Most -— mondotta Sztálin elvtárs — könnyebbé vált pártunk harca és vidámabban folyik a munka”. (Hosszantartó taps.) Ezen a kongresszuson felvonult az a gigászi erő, amelyet a Szovjetunió és a népi demokráciák nyolcszázmilliós tömbje jelent. Fel- rajzolúdott a tőkés és gyarmati országokban folyó hatalmas harc képe. Csak azt sajnáltam, hogy az ingadozók és kishitüek nem lehettek jelen. (Derültség.) Meggyőződhettek volna, mint mi, hogy ez a mozgalom legyőzhetetlen, ezé a mozgalomé a jövő. Amint Sztálin elvtárs mondotta: „teljes joggal lehet arra számítani, hogy a testvér- pártok sikereket és győzelmeket aratnak a tőke uralmának országaiban." (Hosszantartó taps.) A béketábor, a felszabadító demokratikus mozgalom egységével, fejlődésével szemben élesen és világosan rajzolódott ki a rothadó imperialista országok hanyatlásának képe. Annak a burzsoáziának képe, amely — mint Sztálin elvtárs mondotta — a nemzet jogait és függetlenségét dollárokért áruba bocsátja. Róla mondotta a XIX. kongresszus viharos helyeslése közepette Sztálin elvtárs: „A nemzeti függetlenig és nemzeti szuverenitás zászlóját félrelökte. Kétségtelen, hogy ezt a zászlót önöknek a kommunistä és demokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelnlök és előre vinniük, ha hazafiak akarnak lenni, ha a nemzet vezető erejévé akarnak válni. Nincs más, aki magasra emelje ezt a zászlót” és hozzátette: „A burzsoá demokratikus szabadság- jogok zászlaját félrelökték, úgy gondolom, hogy ezt a zászlót önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelniük és előre vinniük, ha maguk köré akarják gyűjteni a nép többségét. Nincs más, aki magasra emelje.” (Hosszantartó taps.) Sztálin elv társnak ezek a megállapításai hajszálnyi pontossággal illenek Németország viszonyaira is. Itt még világosabban látható, mint másutt, hogy Adenauerék, az amerikai imperialisták nyugatnémet zsoldosai mint adják el dollárért a német nép függetlenségét, egységét, demokratikus fejlődését. Készek újra rázúdítani Németországra az új háború minden szörnyűségét, készek az amerikai imperialisták (Számára ágyútöltelékül odadobni ’ az egész német ifjúságot. Számukra a kizsákmányolás és a hatalom százszor fontosabb, mint népük szabadsága, függetlensége, békéje és jövője. Soha kérdés világosabban és élesebben nem merült fel a történelem folyamán, mint az, amely ma a német nép előtt áll. Soha nem volt világosabb, mint ma, hogy az az út helyes, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság és annak vezetői mutatnak. Az ő útjuk az egységes, szabad, független, virágzó és ‘'demokratikus Németország útja. Minden más út csak újabb háborút, újabb szenvedést, újabb megaláztatást hoz a uémet népre. És mi mélységesen átérezzük azt az elszántságot és lelkesedést, amely a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit, ifjúságát és legjobb hazafialt áthatja. Ez az elszántság mutatja, hogy felmérték, és megértették a történelmi helyzetet, megértették, hogy az ő példa- mutatásuktól, szilárdságuktól és elszántságuktól függ most az egész német nép sorsa. Ha tántoríthatat- lanul és, bátran folytatják ezt az utat, előbb vagy utóbb a maguk oldalára fordítják az egész dolgozó népet, győzelemre viszik a német egység, a német függetlenség, a német demokrácia nagy ügyét. E győzelem egyben a béketábor hatalmas győzelme, az imperialista háborús gyújtogatok és kizsákmányolok súlyos veresége lenne. Elvtársak! Mi, magyar dolgozók bízunk annak a népnek jövőjében, amely Marxot és Engelst adta az emberiségnek, amelynek soraiból olyau szabadságharcosok kerültek ki, mint Karl Liebknecht és Ernst Thälmann (Dübörgő tapsvihar), amelynek élén olyan férfiak állnak mint a mi szerelett barátaink és elvtársaink, Wilhelm Pieck, Otto Grotewohl, Walter Ulbricht. (A gyűlés résztvevői hosszan ün- ncplik a német nép vezet cit.) Az, ilyen nép végül is egységesen oda-, áll a béketábor oldalára, amelynek zászlójára a béke, az emberi haladás és a szocialista jövő van felírva. Mi, magyar dolgozók meg vagyunk győződve róla, hogy ez a fejlődés már nincs messze és kivárniuk a Német Demokratikus Köztársaság és Berlin dolgozóinak, a német nép legjobbjainak ehhez a nehéz, de hálás harchoz teljes sikert. Rákosi elvtárs beszédét a német és magyar nép barátsága, Wilhelm Pieck elvtárs, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs éltetésével fejezte be. Szavait dübörgő tapsvihar fogadja. A gyűlés minden résztvevője feláll. Éljenzés hallatszik a terem minden részéből. Egy FDJ-iuges ifjú elkiáltja magát: „Éljen Rákosi elvtárs, hurrá!” A gyűlés minden résztvevője háromszor kiáltja vele együtt felemelt ököllel a lelkes hurrát. Ezután Otto Grotewohl mondott beszédet Rákosi Mátyás berlini tartózkodásának első napján meglátogatta Walter Ulbrichtot, a Német Szó. etatista Egységpárt főtitkárát é? baráti megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen magyar részről jelen voltaik: Gerő Ernő és Kiss Károly, német részről: Franz Dahlem, Heinrich Rau, Friedrich Ebert, Wilhelm Zaisser, Hermann Matern, Fred ölssner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai és a párt más vezető funkcionáriusai. Fogadás Berlinben a magyar kormányküldöttség tiszteletére Wilhelm Pieck köztársasági elnök és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya hétfőn este a „Minisztériumok Házában” ünnepélyes fogadást adott a Rákosi Mátyás vezette magyar kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson Rákosi Mátyást és a magyar kormányküldöttség tagjait Wllhsám Pieck köztársasági elnök, Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettés, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára és Georg Dertinger külügyminiszter üdvözölte. A fogadáson megjelentek: I. F. Szemicsasztnov, a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnökének helyettese, V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjet Ellenőrző Bizottság^ elnökének politikai tanácsadója, a baráti államok diplomáciai képviselői, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, a népi kamura képviselői, élükön Johannes Dieckmann«!, a népi kamara elnökével, a politikai pártok és tömegszervezetek képviselői, továbbá Friedrich Ebert, Nagy-Berlln főpolgármestere, Dibelius püspök, az össznémet evangélikus egyház tanácsának elnöke, valamint ismert tudósok, művészek, írók és a berlini tizeinek legkiválóbb élmunkásai. A magyar kormányküldöttség látogatásának német sajtóvisszhangja A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő napilapok keddi számuk első oldalán közük Rákosi Mátyás arcképét, a magyar kormányküldöttség tagjainak életrajzát, valamint a Rákosi Mátyás vezette kormányküldöttség látogatásának első napjáról szóló jelentéseket. Valamennyi lap vezércikkben köszönti Rákosi Mátyást és kiemeli a magyar dolgozó nép nagy vezetőjének régi harcos kapcsolatait a német munkásmozgalommal. A lapok hangsúlyozzák, hogy Rákosi Mátyás berlini látogatása nagyjelentőségű mérföldkő a két nép közötti őszinte baráti kapcsolatok megszilárdításának útján. A „Neues Deutschland”, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja vezércikkében a többi között ezeket írja: Maga a tény, hogy erre a látogatásra olyan Időben került sor, amikor a német nép kemény harcot folytat nemzeti egységéért, a béke fenntartásáért, a bonni háborús különszerződés meghiúsításáért és a testvérháború elhárításáért, — ékesen szótó bizonyítéka annak a baráti támogatásnak, amelyben a magyar nép, a magyar munkásosztály és Rákosi Mátyás népünket részesíti. .Rákosi Mátyás látogatása újabb bizonyítéka annak, hogy küzdelmünkben nem vagyunk egyedül, hogy igaz ügyünkét a hatalmas Szovjetunió mellett az egész nemzetközi béketábor támogatja. Rákosi elvtárs nagymértékben mozdította elő kulturális és gazdasági kapcsolatainkat és ezzel a népeink közötti barátság megerősítését. Mostani látogatásával újabb segítséget nyújt küzdelmünkhöz. Rákosi Mátyás személyében a magyar népet, a magyar muukásosz- tályt és nagy pártját köszöntjük — írja a „Neues Deutschland”. A „Junge Welt” a szabad uémet ifjúság lapja így ír: „Nem kétséges, hogy a magyar nép nagy vezetőjének és a Magyar Népköztársaság kormány küldöttségének látogatása új erőt és új ösztönzést ad az egységes független Németországért folyó, Adenauer bonni és párizsi háborús különszerződésének meghiúsítására irányuló küzdelmünknek”. A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő lapok a magyar kormányküldöttség látogatása alkalmából sok közleményben ismertetik a Magyar Népköztársaság hatalmas gazdasági, szociális és kulturális eredményeit. A sóstóhegy! Vörös Csillag [nírtesoportjainak munkája A pártcsoportok jó munkája segíti elő termelőszövetkezetünk párt- szervezetének eredményes munkáját, A termelőszövetkezet megalakulásakor s a későbbi fejlődés.során is kevés volt a szövetkezetben a párttagok száma. Gondoskodnunk kellett tehát arról, hogy politikailag fejlett, a munkában élenjáró dolgozókkal erősítsük pártszervezetünket. A pártvezetőségi ülésen határozatot hoztunk, hogy kéthetenként rendszeresítjük a pártcsoportvezetők értekezletét. A pártcsoportbi- zalmiuk feladataként jelöltük meg: biztosítani a politikai iskolákon az oüa beosztottak részvételét, rendszeresen foglalkozni a pártcsoport tagjaival, a tagjelöltekkel és a pártoukívüli dolgozókkal is. A nyolc pártcsoportvezető megértette feladatát, s igyekezett azt becsülettel, kommunista módon végrehajtani. Munkájuknak meg is I van az eredménye. Az elmúlt év-1 ben sikeresen fejeztük be a politikai iskolákat, s dolgozóiak a termelő munkában is megállják helyüket. A legjobbak felvételüket kérik a párt soraiba. Hónapról-hónapra erősödik pártszervezetünk; egyetlen taggyűlés sem múlik el tag-, vagy tagjelöltfelvétel nélkül. A pártcsoportvezetők jő munkáját igazolja az is, hogy a tugüsszo- írást — bár tagjaink távoli területeken is dolgoznak — három nap alatt sikeresen befejeztük. Párt- csoportvezetőink kemény harcot vívlak azért is, hogy pártszervezetünk tagjai teljesítsek a párt Iránti kötelességeiket: köztük a tagsági díj fizetését. Ma már büszkén mondhatjuk, pártszervezetünk minden tagja havonta rendszeresen fizet tagsági díjat. (Fekete Bertalan, a sóstóhegyi „Vörös Csillag” tsz. párttitkárának felszólalása a pártcsoport vezetők tanácskozásán.) Amint tegnap már jelentettük, Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével hétfőn reggel magyar kormányküldöttség érkezett Berlinbe. A Berlinbe utazó magyar kormányküldöttséget Sturov csehszlovák határállomáson Julius Duris, a szlovák meghatalmazottak testületének elnöke szívélyes szavakkal köszöntötte. Julius Duris Bratislaváíg elkísérte a Német Demokratikus Köztársaságba tartó magyar kormányküldöttséget. Rákosi Mátyás eivtárs látogatása Malter Ulbricht elvtársinál, a I\émct Szocialista Fgységpárt főtitkáránál