Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

NÉPLAP 1952 OKTOBER 2*5, V AS AB SAT *> GYŐRTELEK BÉKEKÖVETE A minap faludérte kisgyülése- ket tartottak Győrieteken, pontosan tizenkettőt. Mindenütt szépen ösz- szejöttek a gyűlés résztvevői: fér­fiak, asszonyok, meglett emberek és fiatalok egyaránt. Mert úgy van az Győrieteken, elég csak kiejteni azt a szót: „béke” — és ott van az egész falu. A tszcs, tagjai, akik szép nagy tábláikon, a keresztsoros vetést és más szovjet földművelési módokat próbálgatnak, az egykor nincstelen zsellérek, a gróf cselé­dei, akik nyolcadik éve a sajátjuk­ban gazdálkodnak, a kis- és közép­parasztok, akiknek nem kell már retteyniök a végrehajtótól, mert ez a haza, a Magyar Népköztársaság mindasmyvuk szerető édesanyja. Eljöttek hát a. kisgyülésekre, s megválasztották követeiket a máté­szalkai járás békeérlekezletére. A tanácsház szomszédjában De­meter György hétholdas dolgozó pa­rasztnak tapsolnak. Most választot­ták meg. Arca sugárzik az örömtől. Megilletődve szól öreges hangján: .JEmbcrek, szomszédok, olyan lesz az életünk, a jövőnk, ahogy mi megcsináljuk:’ Szeret a jövőről beszélni, öröm­mel, boldogan teszi, mert a múlt­ban nem volt öröme. Hol napszá­mos volt, hol harmados vagy feles- örülnie kellett, ha valamelyik nagy- gazda odavetett 1—2 holdat: ,.Meg­szántalak, Gyuri, de aztán jól mü­veid azt a földet.’’ S ha eljött a betakarítás ideje, a felerészt, vagy a. kétharmadot még neki kellett be­szállítania, a gazdához, felvinni a padlására. Valahogy úgy érezte, hogy nein igazság ez, őt illeti az egész, hiszen ő dolgozott érte. Kihez ment volna panasziaf Ta­lán Hoffmann jegyző úrhoz, aki meg sem tűrte a parasztot irodáján ban?! Csak 19)5. tavaszán osztottak igazságot. Aklcor, amikor a Szovjet Hadsereg elhozta szabadságunkat. Ez az igazság pedig úgy szólt, hogy Demeter Györgyöt hét höld illeti meg ,,grój” Tisza birtokából. Ez az igazság, a kommunisták igazsá­ga úgy száll, hogy Demeter György­nek is emberhez méltó életet kell élnie. De régen várt nap volt az, ami­kor kimérték azt a hét holdat! Ak­kor tapasztalta először, hogy vala­mi újféle az az állam, amelyik így gondoskodik a györteleki szegények­ről is. S ha arról van szó, hogy adni is kell ennek az államnak, Demeter Györggéhnél sosem mond­ják azt, hogy „nincs". A beadásban mindig első, most sincs hátraléka. A tavaszon azok közt volt, akik azt a nevezetes begyűjtési mozgal­mat elindították, amelynek eredmé­nyeként Gyűrtelek április Jj-én meg­kapta a- begyűjtési miniszter ván­dorzászlaját, május 1-én pedig meg­szerezte beadásban az országos el­sőséget. Hogyne adná be, ami jár az ál­lamnak! Olyan túl sokat nem lá­tott az új országból, de amit meg­nézett, az meggyőzte Demeter Györ­gyöt: érdemes pontosan, teljesíteni a- beadást. Amikor Tiszadobon vol­tak, útközben megnézték a Tisza- löki Erőmű építését is. Ott volt aztán mit látni! új Tisza-meder, nagy gépek, serény munka, ötéves tervünk nagy alkotása 200.000 hol­dat fog öntözni, kélszázszor ráfér erre a területre Győrietek határa! Ahogy ezt neki ott elmagyarázták, úgy adja tovább a községbelieknek. Azt is el szokta mondani, hogy a jó munka-, a beadás teljesítése mel­lett kell az erős hadsereg is. Ilyen- kői- mindig Antira gondol, szép szál legényfiára, aki most nőtt katona­korba. Szorgalmas DISz-t-ag, s Gyuri bácsi ügy gondolja, hadnagy is lehet belőle, (ő csak „eugszf ü- rer” volt a „közösben”, mert akkor nem lehetett tiszt a szegényember gyereke. Ahhoz azonban értettek a-z urak, 52 hónapra kizavarni a frontra a Demeter Győrgy-féléket azért, hogy a magyar, osztrák meg német urak — még nagyobb urak legyenek.) Most a mi hadseregünk­ben (igy mondja: a miénk) lehet tiszt Antiból, akárcsak Bakos Fe­renc fiából, vagy Katona Ernőből, Tóth Tiborból. Lehet és kell is, hogy ott legye­nek, fegyverrel a kezükben őrködje­nek a györteleki dolgozók békéje, munkája felett, « figyelmeztessék újra és újra az otthoniakat, ha megfeledkeznének róla: harcoljanak ők is mindig odaadóan a békéért. Demeter Gyuri báosi csak egy­szer maradt ki az elsők közül, a Icölcsönjegyzés idején. Nem rossz­akaratból, hisz úgyis jegyzett vol­na. Mégis feltűnt a falunak: nem látjuk, Demeter György nevét. Ka­pott is levelet Nehéz Györgytől, dolgozó paraszt-társától, ami úgy kezdődött: „Emléhszel-e még, ami­kor részcsmunkások voltunk, meg napszámba jártunk a tanárkertbc? Egyikünknek sem volt talpalatnyi földje... Most van földünk, iga­vonónk, tehenünk, sertésünk, apró- jószágunk. Gyermekeink már nem napszámoskodnak, tanulhatnak, hi­vatalt viselhetnek, katonatisztek le­hetnek ...” Akkor megfogadta Gyuri, bácsi, soha nem marad el az elsőktől. — Azért nem lehet most is csak este otthon találni, nem akarja, hogy a békeértekezletre úgy menjen: adó­sai vagyunk az államnak, nem vé­geztük el a betakarítást, a vetést, elmaradtunk a begyűjtéssel. Nem ilyen hírrel alMr ő Mátészalkára menni. A szépen hímzett beketa- rísznyába az MNDSz-asszonyok, a DISz. leánytagjai már készítik a háziszőttes abroszt, a kendőket, ké­szül a-z album, a község felajánlá­sáról, Békeajándékoka-t kell vinni Mátészalkára, nem rossz híreket. Túlteljesíteni a begyűjtési terveket: tojásból ISO, vágómarhából 120, ku­koricából 110, burgonyából 112, nap­raforgóból 120 százalékra, — ahogy a kisgyűléseken ígérték. Az igaz, hogy tojásból már az évi begyűjtési ter­vet is messze túlteljesítette a köz­ség, az is igaz, hogy hétről hétre több sertést adnak be a dolgozó pa­rasztok, mint amennyit a-z állam elvár tőlük. A burgonyából és kuko. ricából azonban még 9—10 százalék körül hiányzik, napraforgóból meg alig adtak be valamit. &■ Demeter György, Győrt elek béke­követe igazi békeajándékot akar vinni Mátészalkára. Dolgozzanak úgy a békebizottságok, hogy az őszi munkák, a begyűjtés teljes győzelméről számolhasson be. A KOMMUNIZMUS ÚTJÁN A kombájngyártás fejlődésének felfelé ívelő grafikonja, is beszéde­sen bizonyítja, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága milyen hatalmas ütemben fejlődik. A kombájnok guúrtása 19)7 óla közel tizenkilenc- szeresérc emelkedett. A Szovjetunióban a bányamunkák egyre fokozódó gépesítése is hatalmas mértékben hozzájárul a széntermelés állandó fokozódásához. Az ötödik ötéves terv végére a-z 1913. évi termelésnek több. mint tizen­kétszeresét érik majd el a szovjet bányászok. Ax usxtykamenogorsxki víxierömü építése Az új ötéves terv irányelveinek tervezete kimondja, hogy 1951 és 1955 között több hatalmas vizierő- művet kell iizembehelyezni, közöt­tük egy nagy erőművet Uszty-Kame- nogorszknál, az Irtis-folyón. Az erő­mű építői vállalták, hogy november 7-ig befejezik évi tervüket. Nincs messze az idő, amikor az usztyks- menogorszki vízierőmű az első ára­mot fogja adni. Az ENSZ hivatása és működése Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlése most tartja hete­dik ülésszakát. Az ENSZ-közgyűlés évről évre a békeharc fontos küz­dőtere, ezzé teszi a Szovjetunió bé­kediplomáciája, amely azért harcol, hogy az ENS.Z teljesítse hivatását a népek békéjének védelmében és a nemzetek együttműködésének fejlesztésében. Az ilyen nemzetközi szervezet lé­te nem új jelenség a történelem­ben. Az első világháború után ha­sonló célkitűzésekkel alakult meg a Népszövetség, feladatát azonban nem tudta megoldani, s így önma­gától széthullott. Ezt a szervezetet a tőkés országok diplomatái tétlen­ségre kárhoztatták. Hitler, Musso­lini szinte az egész világ szeme előtt szervezte meg agresszív had. erejét, s mindezt a Népszövetség elnézte. Nyugat-Európa hivatalos körei szemforgatva hirdették a ,.be nem avatkozás” struccpolitikáját és az angol-a meri kai monopóliumok: ural két kézzel támogatták a Szov­jetunió ellen készülő fasiszta Né­metországot. Litvinov elvtárs. a Szovjetunió külügyi népbiztosa nagyjelentőségű javaslatokat tett a Népszövetség ülésein a háború el­hárítására, azonban a tőkés hatal­maknál süket fiilekre találtak ezek a javaslatok. A világ népei nagy árat fizettek azért, mert nem volt olyan nemzet­közi szervezet, amely megakadá­lyozta volna a második világhábo­rút, aminél véresebb, pusztítóbb nem volt a' világtörténelemben. Éppen ezért terelődött a figye­lem még a második világháború idején az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének megalakulására. Sztálin elvtárs kezdeményezésére, a Szov­jetunió javaslatára alakult az ENSZ azzal a céllal, hogy e nagy- jelentőségű világszervezet állja út- ;át a háborúnak, fejlessze a. népek közötti barátságot, a nemzetek együttműködését. A Nagy Októberi Forradalom 27. évfordulóján mon­dotta Sztálin elvtárs: ,,A békesze­rető nemzetek képviselőiből külön­leges szervezetet kell létrehoznunk a béke megvédésére és a biztonság megőrzésére”, de már ekkor figyel­meztetett Sztálin elvtárs arra, hogy „ennek a szervezetnek nem szabad a gyászosemlékü Népszövetség meg­ismétlődésének lennie”. A jaltai háromhatalmi konferen­cia határozatának értelmében 1945 április 25-re hívták össze az Egye­sült Nemzetek konferenciáját a szervezet alapokmányának kidolgo­zására. Az alapokmány még abban az évben, 1945 október 24-én életbe is lépett. Az alapokmány értelmében az ENSZ-et azzal a céllal létesítették, hogy a nemzetközi béke és bizton- iság támasza legyen. A tagok az alapokmány értelmében kötelesek nemzetközi nézeteltéréseiket békés eszközökkel rendezniük, a tagoknak nem szabad más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen erőszakot alkalmazni, nem szabad ezzel az erőszakkal fenyege­tőzni sem, nem szabad más állam belső életébe, belügyeibe avatkozni. Az alapokmány leszögezi, hogy az ENSZ-nek tagja lehet minden béke­szerető állam, amely elfogadja az alapokmányt és magára vállalja az abban foglalt kötelezettségeket. Az alapokmány ezen kívül meg­állapítja, milyen szervek útján vég­zi munkáját az Egyesült Nemzetek Szervezete. A legfontosabb két szerv: a közgyűlés és a biztonsági tanács. A közgyűlés évenkint ül össze, szeptember végén s azon az ENSZ minden tagja képviseltetheti ma­gát. A közgyűlés határozatait a fontos politikai kérdésekben két­harmad szótöbbséggel hozza, más eljárási kérdésekben pedig egysze rű szótöbbséggel határoz. A biztonsági tanácsnak 11 tagja van, s ezek közül 5 állandó (a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Kína, Anglia és Franciaország). Másik hat tagját kétévenkint választják meg. A választás irányelve, hogy a biztonsági tanács nem állandó tag­jait a föld hat különböző részéből válasszák. A biztonsági tanácsnak nincsenek ülésszakai. Formálisan állandóan ülésezik. Elnöke havonta változik. A nemzetközi béke és biz­tonság fenntartásáért elsősorban a biztonsági tanács a felelős. Fontos politikai kérdésekben csak úgy hoz­nak határozatot, ha öt állandó tag­ja egységes álláspontot foglal el. A biztonsági tanács szavazási sza­bályai tehát az ENSZ működésének legfontosabb alapelvét testesítik meg: a nagyhatalmak együttműkö­désének elvét. Az ENSZ várható működéséről, tevékenységének várható eredmé­nyeiről iSztálin elvtárs ezt mondta 1944-ben: „E nemzetközi szervezet működése... eredményes lesz, ha a nagyhatalmak, amelyek a hitleri Németország elleni háború főterhét viselték, továbbra is az egyetértés és összetartás szellemében fognak eljárni. Nem lesz eredménye*, ha véteni fognak ez ellen az elenged­hetetlen feltétel ellen.” A szervezet hétéves fennállása teljes mértékben igazolja Sztálin elvtárs szavait. Eredményes intéz­kedéseket tudott hozni az Egyesült Nemzetek Szervezete akkor, araikor tagjai az egyetértés szellemében, az alapokmány tiszteletbentartásá- val végezték munkájukat. Ekkor harcolta ki a Szovjetunió a háborús uszítás elítéléséről szóló határoza­tot, ugyancsak eredménnyel járt az ENSZ közbelépése a palesztinai kérdés békés rendezésében és elítél­te az Egyesült Nemzetek Szerve­zete Franco fasiszta rendszerét. A Szovjetunió minden ülésszakon észszerű, elfogadható békejavasla- íokat tárt a közgyűlés elé, az ENSZ-ben időközben kialakult ag­resszív tömb azonban megakadá­lyozta a határozatok elfogadását. Az Egyesült Államok világuralom­ra vágyó imperialistái félre nem érthető intézkedéseket tettek (és tesznek ma Is) a harmadik világ­háború kirobbantásúra. Hitler út­ján járnak — azzal a különbséggel, hogy a hitlerista Németország an­nakidején kilépett a Népszövetség­ből, az Egyesült Államok pedig bentmaradt az ENSZ-ben, s az egész szervezetet agresszív céljai eszközévé akarja változtatni; lehe­tetlenné tenni az ENSZ célkitűzé­seihez következetesen ragaszkodó államok: a Szovjetunió és a népi demokráciák működését. Az ameri­kai Imperialisták ENSZ-belt tevé­kenységének" főeszköze a „szavazó­gép’*, a csatlós országok szavaza­tainak megvásárlása, a zsarolás, a megfélemlítés. Az Egyesült Államok és csatlósaik képviselői lábbal ti­porják az ENSZ alkotmányát, lép- ten-nyomon megsértik a szervezet alapokmányát. Az alapokmány megsértését jelenti, hogy elutasítot­ták a Szovjetunió nagyjelentőségű javaslatait a leszerelésről és más békevédelmi intézkedésekkel kap­csolatban. . Az Egyesült Államok mai vezetői arcátlanul beavatkoz­nak más államok belügyeibe, a va­zallus országokban nem tűrnek meg olyan kormányt, amely a nép, a nemzet érdekeit tartja szem előtt. Kiterjedt kémbáiózatuk, számtalan terrorbandájuk van, amelyeket a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen használnak fel, s nyíltan pénzelik őket. Megakadá­lyozzák sok békeszerető ország — köztük a Magyar Népköztársaság — felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Mindezek betetőzésére pedig fegyveres háborút vívnak Korea szabadságszerető népe ellen. Az alapokmány megsértésének en­nél felháboritóbb esete elő sem for­dulhat, itt ugyanis nemcsak tör­vénytelen agresszióról van szó, ha­noin arról, hogy az agresszió lep­lezésére éppen az ENSZ-et használ­ják fel: azt a szervezetet, amely­nek feladata volna az agresszió megakadályozása. A Szovjetunió küldöttsége VI- sin-szkij elvtárs vezetésével most, a hetedik ülésszakon újra felvette a küzdelmet a háború erői ellen, a béke és az ENSZ megmentése érde­kében. A Szovjetunió képviselői óriási erőfeszítéseket tesznek a bé­ke megmentéséért, leleplezik az in* perialista hatalmak háborús törek­véseit, hazugságaikat, amiket oly szemforgatva ismételnek a békéről. A legteljesebb összhangban van ez a diplomáciai küzdelem a Szov­jetunió békés épftőmunkájával, kö­vetkezetes békepolitikájával. Nagy érdeklődéssel figyelik a vi­lág népei ezeket a tárgyalásokat, elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselői­nek felszólalásait, javaslatait a ko­reai háború azonnali megszünteté­sére, a békeszerződés megkötésére, a leszerelésre, az atombomba és más tömeggyilkos fegyverek eltiltá­sára, a nagyhatalmak békeegyez, menyének megkötésére. Mindez új küzdelmekre, fokozott békeharera lelkesíti a népeket, hozzájárul ah­hoz, hogy a népek tisztán lássanak és határozottabban követeljék kép. viselőiktől a szovjet békepolitika támogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents