Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

32 SZEPTEMBER 24, SZERDA NÉPLAP Beszélő számok Nyírbátorról A nyírbátori községi pártbizott­ság a népnevelők számára érv- anyaggyüjtemenyt állított össze. — Ebben a gyűjteményben felsorolják azokat az adatokat, amelyek a köz- sók fejlődését jellemzik. Többek kö­zött ezeket tartalmazza: „A Lenin termelőszövetkezetnek kultúrhúaa van, gabonaraktárt, sertésszabadszállást és fiaztatót, barotmfiólat építettek, s az idén még 100 férőhelyes tehénistállót és ko- vácsmühelyt építenek. A nyírbátori Lenin tszcs-nél ve­zették be először a járásban a fü­ves vetésforgót. Megváltozott a község külső képe Is. A tanácsház helyreállítása 38 000 forintba, a Szabadság-teret körül­vevő kerítés 32.000 forintba került. Uj pálinkafőzőé épült 47.880 forint­ból. Az aszfalt-gyalogjárót 90.672 forintért hozattuk rendbe. A Sza­badság-téri iskola rendbehozatalára 52.650 forintot, múlt évben az is­kola rendbehozatalára, tatarozására és meszelésére 40.000 forintot fordí­tottak. Utcafásításra 12.000 forin­tot költött a község a piactér csa­tornázására 24.600 forintot. Nyires-tanya új iskolát kapott. Uj épületbe költözött a györgyligeti iskola, abba, amelyben a múltban a cselédhajszoló Intéző lakott. A múltban elhanyagolt közegészség- ügy terén is nac változás állott be. Szülőotthon --fésült 248.347 fo­rintos költségvetéssel. A bölcsőde építésére 400.000 forintot fordított kormányzatunk. A január 1-én megnyílt anyás-csecsemőotthon épü­letének átalakítása 100.000 forintba került, s ezévi költségvetése csak­nem 1.000.000 forintot tesz ki. Ezek a tények világosan mutatják, hogy kormányzatunk, pártunk iránymu­tatása alapján mindent megtesz gyermekeinkért. Nyírbátor fejlődését a középis­kola is mutatja, amelyet az idén a közoktatásügyi minisztérium 350 ezer forinttal kíván fejleszteni. A váltóáramra való áttérés meg- oldja a község világítási problémád ját, sor kerül mostrtni r a külterüle- tek megvilágítására is. Most sze­relik fel a község 500 lakásában a vezetékes rádiót, amely később az egész községre tervbe van véve. A beszerelést a vásártéren kezdték el, amely a múlt rendszertől a leg­kevesebbet kapta, mert a régi ura­dalmi cselédek és munkások lakták mindig. Világosan mutatják megváltozott életünket a számok. 194ö-ben 149 rá­dió volt Nyírbátorban, azóta éven­ként 50—80-al növekedve, ma 375 darab van. A kerékpárok száma 1945-ben a községben 255 volt, ma 1.300. — A nyírbátori földmüvesszövetkezet for­galma 1949-től évenként 50—60 szá­zalékkal emelkedett, a cukorfo­gyasztás a felszabadulás óta há­romszorosára nőtt, de a ruházkodás területén is nagy a fejlődés. Az ötéves terv 1953-as nyírbátori létesítményei: a Szabadság-tér tel­jes csatornázása, körzeti-orvosi rendelő, bölcsődei mosókonyha, gőz­ös kádfürdő, a gieglévő kultúrház bővítése járási kuítúrotthonná, új óvónőképző mintaóvodával 2 millió­nyi forint költséggel, villanyhálózat kiépítése 10 kilométeren, 3.000 négyzetméter járda építése, új be­tonút építése az Édesanyák-úlján, a dohánybeváltótól a Báthori-utcán végig a Rózsa Ferenc utcáig. Rövidesen gépállomás is lesz Nyírbátorban 100 géppel, , ezzel együtt traktoros iskola nyílik 100 fővel. r Érdemes alkalmazni a szovjet agrotechnikát A nyári munkát befejezve igye­keztünk idejében hozzákészülni az Ő£Zi munkákhoz. Az időjárás ked­vező volt s így sikerült is előkészí­tenünk a gazdasági felszereléseket, egyes földterületeket az őszi vetés­re. Első vetésünk 50 hold lucerna volt, mely már szépen zöldet. Jól jött rá a pár esős nap s mire a hi­deg idő beáll, szépen megerősödik. A lucernavetés idejében hozzálát­tunk a trágya hordáshoz. SO hold |öldet trágyáztunk meg. Nagyobb részét leszántottuk. Két traktor dolgozik szövetkezetünk földjén. A nyáron. 20 hold földről 260 mázsa búzát takarítottunk be. Jö vőre még többet akarunk, ezért a kenyérgabona földjébe holdanként 80 kiló szuperfoszfátot szórunk el. Tavasszal pedig fejtrágyának 60 kiló pétisót kap egy-egy hold vetés Eddig 33 hold rozsot és 23 hold őszi árpát vetettünk el. A rozsból egy húsz holdas területet vetettünk keresztsorosan, míg az árpát min­denütt keresztsorosan vetettük. A tagosítás után minden kenyérgabo- nát keresztsorosan akarunk vetni, hogy minél több teremjen. A leg­utóbbi aratás meggyőzte a tagság egészét a szovjet agrotechnikai módszerek helyességéről és az új tagok nagyrésze szintén elismeri eredményeinket. Aki kételkedik, an­nak fel tudjuk mutatni a cséplési feljegyzéseket. Ha pedig más nö vény is érdekli, megmutatjuk burgonyatermést: egy-egy bokor alatt 40 darabnál kevesebb burgo­nyát nem találunk. Bokronkiut 3 kiló burgonyára számítunk. Barát József, demecseri Úttörő tszcs. Dalolnak, táncolnak az ököritófülpösi fiatalok Tizenhárom éve már, hogy ö köriló fülpösun —- akkor még Sza tmdrökörítón — dalt költöttek xi falu. szegényei. Bánatos volt en­nek a dalnak a, szövege, s táncol jártak a nótára. Sokszor csendült fel a színpadokon nemcsak a falu­ban, de más községekben, megyék­ben is a icis dal: „Ez az utca bánatutca, bánatköböl van kirakva simára. Azért van az úgy kirakva simára, Jön a babáin lakkosszárú csizma ba,’.” Mikor még Torjai Zsigmond 13 évvel ezelőtt — mert alakulásától tagja a tánccsoportnak — eljároga- tott táncpróbákra, bizony 0 is a Farkas „nagyságos úr” földbirto kán robotolt. Nehéz volt úgy beosz­tani a munkát, hogy időt szakítson a próbákra. Régen szívesen elszórakozták az urak azzal, hogy megnézték a tánc­csoport előadásait. S ha „tetszett” a tánc, jaj volt Tordaiéknak, mert addig kellett újra és újra ismétel­niük, amíg álltak a lábukon. Per­sze, arra nem. gondoltak, hogy a ruha, a csizma nyüvik a táncban és a keserves cselédbérből, feles föld jövedelméből nem tellik új csizmára, ruhára. Mégis saját ruhá­jukban kellett táncolniuk. A felszabadulás után egyidőre félbemaradt a munka a kultúrcso- portban. Már 19^7-et írtak, mikor a most már felszabadult, a régen bánatutcáról daloló fiatalok újra megszervezték a kultúrcsoportot. Bánatutca helyett most vidám ut­cák vannak a faluban. Boldog szö­vetkezeti parasztok nézik gyönyör­ködve fiaikat, lányaikat ahogy vi­dáman járják a pattogós fergete gest, hogy még vidámabbá tegyék a munkából hazatérő szövetkezetiek estéjét. A „Szabad Föld” tszcs.-bői ahol Torjai Zsigmond a leg­jobb táncos is dolgozik — öté.n tag­jai a tánccsoportnak. Aratás előtt is táncoltak a csoport tagjai, üdvö­zölték az első aratást a szövetke. éti községben. Akkor már abban a szép új ruhában táncoltak, amit jó munkájuk elismeréséül ajándé­kozott nekik államunk. 20—22 ezer forintba került csak ennek az egy tánccsoportnak a ruha. Nemcsak a táncban, de a munká­ban is derekasan megállják helyü­ket a „fergeteges” tagjai. Tordai Zsigmondról is úgy beszél a „Sza­bad Föld” párttitkára, mint aki a legszorgalmasabb tagok egyike. Szántásban is megkeresi a két Közel félszáz ököritófülpösi dolgozó parasztfiatal jár közép- ós felsöis- kolába — a múltban egyetlen egy sem volt ilyen. munkaegységet naponta. Tavasztól mostanáig 230 munkaegységet tel­jesített. A többi tagok sem hoznak ám szégyent a kultúrcsoportra, ők is szorgalmasan végzik munkáju­kat. A kis úttörők, a tánccsoport jő vendö tagjai is igen szépen járják már a fergetegest. A nyári munkák élenjáróit az 0 tánccsoportjuk is köszöntötte. Előttük még nagyobb lehetőség van a kulturális fejlődés­re. Mert mikor 13 évvel ezelőtt megalakult a csoport, bizony még a földesúri elnyomás tartotta jármát a falu nyakán. Akkor többnyire éj­szakájukat szentelték arra a fiata­lok, hogy a próbákon résztvegye- nek. Most nincs már szükség arra, hogy 12—13 éves gyermek nap számba járjon. Másképp tanulhat­nak nuír a mostani fiatalok, iskolá­sok mint Torjai Zsigmondék. Meg­nyílt a lehetőség a kulturális fej­lődésre ökoritófülpösön is. Hisz csak rádiót harminckettőt vásárol tak a községben és kaptak egy hangszóróberendezést is. 6 fiatal ta­nul felsőiskolán a faluból, közép­iskolán pedig harminckettő. 11 ököritófülpösi fiatal van a rendőr­ség és néphadsereg tisztjei közt. Ha most szövegemének dalt az ököritói fiatalok, most a vidám utcáról, a vidám fiatalokról, s a vidám községről írhatnának. Estén- kint, mikor a munkából hazaszdllin- góznak az emberek, a kultúrhdzban egyszerre harson fel a nóta, a lá­bak egyszerre dobbantják a ferge­teges pattogós ütemét. Gyakoroljál a táncot, mert nagy útra készül nek. A jövő hónapban mennek j napra Békés megyébe. Jól fel kell készülniük addig a tánccal. Már előre elképzelik a csoport tagjai, ahogy megtelik a kultúrház, me­lyet bizonyára az ötéves terv so rdn kapott az a község, ahol majd szerepelnek. A színfalak mögül pe dig felharsan a kedves kis maguk szövegétté dal: „Gém-daru, gém daru, gém. gém gém. Én vagyok, én vagyok, én, én én, Túl az ecsedi lápon én, én, én. Tied teszek a nyáron én, én, én.” A BÉKE ORSZÁGÁBÓL 76 százalékkal növekszik öt év* alatt a Szovjetunióban a nyersvas terme­lése, 62 százalékkal emelkedik az acéltermelés, a hengerelt áru termelé­sének pedig el kell érnie a 64—65 százalékot az ötödik ötéves terv végire. Ennek a feladatnak az elérésén doIpj->zik V. Romanov olvasztár a magnyí- togorszkí „SztálirV'-fémkcrrbi nát közismert sztahanovistája. 40—50 százalékkal növekszik a gabona-össztermés eredménye az ötödik öt­éves tervben. Ezt az eredményt az agrotechnikai eljárások fejlesztésével érik majd el. Nagymértékben növek szik a szűvhozok és kolhozok géji- parkja is. Az ötéves terv végére a gabonafélék, ipari növények és takar­mánynövények szántását és vetését 99 százalékban gépesítik. A Német Demokratikus Köztársaságban, Berlinben a sötét, egészségtelen bérkaszárnyák helyébe világos munkás palotákat építenek a dolgozók részére. A íi§za!oki járás készül a békekongresszusra Minden nap elteltével közelebb kerülünk a békeharcosok nargy ün­nepéihez, a III. magyar békekon- gressznahoz. Ez a nap nemcsak a békebizottsúgl tagoknak, hanem az egész békét szerető magyar népnek hatalmas ünnepe lesz. Itt fognak beszámolni a küldöttek, hogy mit végzett népünk az elmúlt év alatt a béke megvédése érdekében. Innen fogják tolmácsolni harcos békeaka­ratunkat a népek Ifékekongresszu- sán. Erre a napra készülnek most a tiszalöki járás békebizottságai. — A járás területén jelenleg 123 bé­kebizottság működik, de számuk a békekongresszusig 200-ra emelke­dik. A kongresszusra a tiszalöki járás békeharcosai már a felaján­lásokat is megtették, Tóth István tiszalöki tsz-tag felajánlotta: a kongresszus tiszteletére a tsz. az őszi mezőgazdasági munkákat öt nappal a határidő előtt befejezi. — Veress Isitvánné tiszadadai béke­bizottsági tag vállalta, hogy az új termelőcsoportoknál békebizottsá­gokat szervez és segítséget ad a bi­zottságok jó munkájához. Mészáros József né, járási tudósító. Nyírlövő október 15-re teljesíti a kapások begyűjtési tervét Nyírlövő község dolgozó paraszt­sága tanácsülés keretében emléke­zett meg Kossuth Lajos születésé­nek 150. évfordulójáról. A község dolgozó parasztjai határozatot hoz. tak, melyben vállalják, hogy a III. békekongresszus tiszteletére, októ­ber 15-re 100 százalékosan begyűj­tik az őszi kapás terményeket. De­cember 21-re, a nagy békehareos, a szeretett Sztálin elvtárs születés­napjának tiszteletére pedig min­denből egészévi beadásukat teljesí­tik. Péceli Sándorné, járási felelős.

Next

/
Thumbnails
Contents