Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-20 / 221. szám
1932 SZEPTEMBER 20, SZOMBAT NÉPLAP 9 Pénzesíí, forinteső A Növényolajipari Yállalaí hangoshiradója jelenti: 33 dolgozó 30.900 forintot nyert az első napon! Az ég szürke volt, a felhők esőt ígértek, azonban az üzembe siető dolgozók arca piros . és vidám volt péntek reggel. A nyíregyházi Növényolajipari Vállalat munkásai ma valamennyien korábban jöttek be az üzembe. S az eső megjött. Hamarabb, mint bárki is gondolta volna. Ám nem a felhőkből hullott, íbfinteső volt. Reggel liét órakor a sorsolási tanácsadó bizottság már kitette az első három nyerő nevét a „szerencse” táblára. Háromszáz-háromszáz forintot nyert idős Nagy Gábor, idős Szalontai Pál segédmunkások és Ferkó elvtársnő, a vállalatvezető. Nagy Gábor már rögtön tudta is, hogy hová teszi a pénzt. Lányának vásárol új cipőt, aki gyors- és gépíró szakiskolában tanul. Azt is elhatározta Nagy bécsi, hogy a többi gyermekét is értesíti: szerencsét hozott az első nap. írni csak a katonatiszt fiának kell — ő van távol a szülői háztól. A többiek itt vannak Nyíregyházán. Egy fia munkás, aztán lánya van még, akinek a férje tizemben sztahanovista: Pósa Lajos. Együtt örvendezik hát az egész család. Szalontai bácsi is idős már. Háromszáz forintot nyert. De még mennyi minden mást! A legnagyobb nyereménye az, hogy gyermekei előtt szép jövő van: egyik fia bányász, a másik katonatiszt s egy lánya vasutas. A többiek aprók, iskolások — miattuk sem emészti a gond. Hármukat mondta be először a hangoshíradó is: „Üdvözöljük üzemünk első nyerőit.” (ügy lettek az elsők, hogy az ő számukra akadt^rá először a tanácsadó bizottság.) Aztán már hallgatni is alig győzték a dolgozók a sorsolást. Mert a Békekölcsönsorsolás első napján az üzem 33 dolgozója nyert, összesen 30.900 forintot! Valóban pénzeső hullott! Ötezer forinttal liázták ki Sütő János, or ősi dolgozó paraszt 100 forintos kötvényét jegyzés óta : szekeret, lovat vett. A földmunka elvégzése mellett jut idő fuvarozgatásra is. Összehasonlíthatatlanul jobban él most, mint a múltban élt valamikor. Aztán a gyerekek is erőben, egészségben, jólétben vannak. Két fiú a nyíregyházi gépjavítóban dolgozik, a lánya férje pedig postás. Egyszóval érdemes volt jegyezni. S a terv ajándéka mellé még nyereséggel tetézve kapja vissza az ember a jegyzett összeget. Tavaly nyert már Sütő János 300 forintot, most annál „valamivel” többet : ötezrét! A pénznek van már helye. Először is évi adóját fizeti ki teljes egészében. Aztán új ruhát vásárol feleségének, magának és mert takarékos, szorgalmas ember: el is tesz a pénzből! A Második Békekölcsönhúzús első napján 5.000 forinttal húzták ki Sütő János orosi, öt és félh.oldas dolgozó paraszt 100 forintos kötvényét. Sütő Jánost mindenki jókedélyű embernek ismeri községében, pedig 54 esztendejéből 31 évig cse- jéúked.ett. Az az élet nem volt vidám. Éjjel-nappal dolgozott s még a mindennapi betevő falatkát is nehezen kereste meg. Még beszélni sem jó erről az időről. Annál többet tesz Sütő János annak érdekében, hogy soha vissza ne jöjjön a múlt! Ezért erősítette forintjaival is a nép államát a kölcsön- jegyzések alkalmával. Jegyzett Tervkölcsönt, kivette a részét az Első és Második Békekölcsönjegyzésből is. Nagy büszkeség ám az, ha az ember a vendégnek meg tudja mutatni sorra a különböző kötvényeket: a békeszeretet jeleit! Legutóbb háromszáz forintnyi kölcsönt jegyzett Sütő János. ■— Évről-évre emelte a jegyzés összegét. Pontosan úgy, mlntahogy minden évben többet kapott Oros is a tervtől. U.i orvosi lakás, gyógyszertár, több fűrott kút is arról beszél, hogy nem tették rossz helyre az orosi dolgozó parasztok a forintokat. Szélesítették a villanyhálózatot is. így jutott el Siitőék otthonába is a rádió, ö maga is gyarapodott a legutóbbi Ugyancsak tegnap érkezett hír arról, hogy Batári Sándor, nyírbátori dolgozó 0709—S29/C 50 forintos kötvényét szintén kihúzták 5000 forinttal. A Második Békekölcsön első sorsolásának első napján tehát két nagyobb nyeremény volt a megyében —- a megszámlálhatatlan alacsonyabb összegű nyeremény mellett. Kultúrház, mozi, 370 új kerékpár, 5 új motorkerékpár, 450 új ház... A Szovjetunió és Kinő népeinek barátsága: jelentős hozzájárulás Ázsia és a világ békéjéhez A mi statisztikánk nem száraz és nem unalmas. Igen kedves a mi számunkra. Ez -a statisztika meg- mutátja, hogy a nyírbogát! dolgozó parasztok helyzete inerőbeu megváltozott s hogy a község rohamosan fejlődik. így leírva, csak számokat jelent: kultúrházat kaprunk 30.000 forint értékben, 72.000 forintot adott a nép állama fúrott- kútra, átereszes hídra 10.000 forintot, fásításra 0000 forintot, a mozira 5000 forintot, iskolakerítésre 5300-at. orvosi rendelő átalakítására 2000 forintot, a tanácsháza átalakítására 7000 forintot, középületek javítására 20.000 forintot. Azonban a számok mögött óriási haladás — az eddiginél sokkal jobb és szebb élet képe látható. Itt van például a lisztcseretelep kérdése. Valamikor Nyírbátorba kellett bejárni őrni kény érnek valót. Most helyben elintézhetjük. A múlt rendszerben nem volt egészséghá- zunk — most van. S még mindezek mellé el kell mondani, hogy a község dolgozó parasztfiataljai közül kilenc a Néphadsereg katonatisztje, öt egyetemre jár, huszonöt pedig Ezerkilencsid-negyvenkettöt írunk, ősz van, az utasok csaknem térdig süppednek abba a feneketlen sárim., aniely az állomástól lefelé vezető utat ellepi Fényeslitkcn. As utcán végighaladva a földesúri kastélyokon, kulákportákon, papiakon kívül alik lehet látni valamirevaló házat. Az iskolák sivárak, sem felszereléssel, sem kúttul nincsenek ellátva. A falu a földesurak, ladikok és papok markában nyög. Alig lehet em béri életnek nevezni a nép szomorú életét... Tíz év telt el azóta. Most is ezen az utcán haladunk az állomástól a község szíve felé. Már nem siippe lünk térdig érő sárba. Betonjárdát idolt a Terv Fényeslitkének. Az Nyírbogát! „statisztika“ középiskolába! A felszabadulás előtt ilyen statisztikát nem lehetett volna összeállítaná. Aztán lehet tovább sorolni: épült a községben 450 új ház, vásároltak a dolgozó parasztok 370 új kerékpárt és öt motorkerékpárt. Bizony! — idáig értünk: a motorkerékpárig. S mivel Bogát szövetkezeti község: nincs messze már az sem. hogy megjelenjék a községben a személyautó is . . . Az életszínvonalunkhoz kell még azt is számítani, hogy a napköziotthonban újabb negyven személyre való felszerelést kaptunk -— újabb negyven gyermek jöhet el oda. S most pillantsunk be egy-egy család életébe. Néhány szóval, né- hány számmal érzékeltetjük: menynyit gyarapodtunk. Térjünk be Laskovits Józsefek otthonába. A múltban, cselédek voltak, cselédlakásban nyomorogtak. A felszabadulás után 30.000 forintos házat építettek. El lehet mondani: minden nagyobb gond nélkül neveli kilenc gyermekét az új otthonban Laskovits József. iskolák udvarain vidáman énekelnek az úttörők. A pajtások levelet írtak Bélkosi pajtásnak annakidején s abban megírták: „a múlt rendszer nem épített kutat az is kola, közelébe s nagyon rossz víz nélkül lenni naphosszat.” Bein remélt gyorsasággal kapták meg a választ, A válasz őjO méter hosz-. szú vízvezetékeső volt. 4 válaszlevél pedig meghagyta a község vezetőinek: minden iskolába, vezessék be a vizet. A pajtások büszkén di esekednek: „Ezt személyesen, maga Itdkosi elvtárs intézte el nekünk...’ Pálosi elvtárs sok mást is adott a Terv során a községnek. Az ut eákon barangolva rádiók muzsikája üti meg minduntalan az ember fiiBaráth Péterékliez is bekopogtatunk, ü is cseléd volt Horthyék idejében, most a „Kossuth” termelőcsoport tagja. Házát rendbeho- zatta, van tehene, négy sertése. A fia a Néphadsereg tisztje! Bihari István nincstelen volt régen. 1945-ben 11 holdat kapott. Vett egy házat magának — most a szövetkezet útján halad a még virágzóbb élet leié. Napokon keresztül sorolhatnánk tovább a statisztikai adatokat. A beruházások közül csak a nagyobbakat említettük, nem beszéltünk a villanyról, a kislétai út kikövezéséről stb. így is 137 és félezer forintra rúg az, amit a nyírbogát! dolgozó parasztok beruházás formájában kaptak. S a. nyírbögátiak több mint 80.000 forintnyi állam- külcsönt jegyeztek. A számok, a statisztikai adatok tehát világosan megmutatják: érdemes takarékoskodni, érdemes az állam bankjában államkölcsönökkel kamatoztatni pénzünket 1 Mitrócsák József párttitkár. lét. 50 ember vásárolt rádiót a ilitlgoxó parasztok közül a felszabadulás óta. Uj, szép épületek ragad ják meg a figyelmet. Kultúrház épült. Esténként az emberek az új mozi felé sietnek. Havonta legkevesebb 1000 ember látogatja a mozit, hogy tanuljon és szórakozzon. 5000 hold földet osztottak ki 1,5-ben a falu nincstelenjei között. 50 új ház épült azóta. 150 új kerékpárt vásárollak a dolgozó parasztok. — Három kilométer hosszúságban kibővítették a villanyhálózatot. Ilyen változás a múltban évtizedek alatt sem következett be! A 'Terv, a kölcsönjegyzés forintjai szebb életet adnak a fényesUtkei dolgozó parasztoknak isi Á. K. Többszáz kilométeren át, a Pamirtól egészen Habarovszkig határos a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság. Mindkét ország igen gazdag ásványi kincsekben, energiaforrásokban. Az ipar, a mezőgazdaság igen magas fejlődési fokot ért el a Szovjetunióban s a kínai népi liatulom minden törekvése: hasonlóképpen erőssé tenni az ország gazdaságát. Közel 700 millió ember lakja a Szovjetuniót és Kínát; itt él tehát az emberiség egyharmada, még hozzá olyan emberek, akik kiszabadították magukat az imperialista rabságból és nem kímélik erejüket, ha ennek a szabadságnak megvédéséről van szó. A két hatalmas ország népeinek kapcsolata. döntő'' tényező tehát nemcsak Ázsia, de az egész világ politikai arculatának alakulásában, az egész világ népeinek bókeküzdel- mében. A Szovjetunió és Kína népeinek barátsága nem újkeletű. Évtizedek kel ezelőtt kezdődött. A fiatal szovjet állam már a Nagy Októberi Forradalom megindulásának másnapján bejelentette, hogy nem tart igényt Oroszország addigi kínai előjogaira semmisnek tekint minden olyan szerződést, amivel a cár hozzájárult Kína népének leigázásához. gyarmati kizsákmányolásához. Hasztalan próbáltak ezután is reakciós kínai „államférfiak” éket verni a két nép közé: Kína népe tisztában volt vele, hogy nagy szomszédjának barátságára bizton tá maszko d ha t sza ha dságliarcába n. A kínai polgári forradalom nagy fia, Szun Jat-szen röviddel halála előtt, 1925. március 11-én ezt az üzenetet küldte Moszkvába, a szovjet állam vezetőinek: „Kedves elvtársak! Elbúcsúzom tőletek. Ki akarom ' fejezni reményemet, hogy hamarosan eljön a nap, amikor a Szovjetunió, a hatalmas és szabad Kínát barátjaként és szövetségese ként fogja üdvözölni és e két, szövetséges vállvetve menetel majd a világ elnyomott népeinek felszabadításáért folyó nagy harcban, a győzelem felé.” Negyed évszázad telt 61 ezután, heroikus küzdelmek negyedszázada. A Szovjetunió népei felépítették a szocializmust, legyőzték belső és külső ellenségeiket, a rájuktörő né met fasisztákat s győzelmesen fejezték be a második világháborút a Távolkeleten, a japán imperialisták ellen is. S a kínai nép leigázó- já nak veresége, a Szovjetunió győzelme lehetővé tette a kínai szabadságharc nagyarányú kibontakozását és a-Kínai Kommunista I árt- szervezte, Mao Ce-tung elvtárs ve zette harc a szárazföldé® teljes győzelemmel végződött. Ami 1923- ben Szun Jat-szennek csak forró vágya volt, 1950. februárjában valósággá vált: a szovjet és kínai ál lamférfiak szövetségi szerződéssel pecsételték meg a két nép barátsú gát. A második világháború utáni új helyzetet pecsételte meg ez a szerződés; azt, hogy az Imperialisták Csatig Kai-sek támogatói csúfos vereséget szenvedtek, hogy újból hatalmas területen szűnt meg a hó dítók szabadrablása, s 475 millió emberrel gyarapodott a szabad népek nagy családja. Nem várták ezt a vereséget Csang Kai-sekék, nem várták washingtoni gazdáik s a legádázabb gyűlölettel tekintenek a szabad, népi Kínára. Gyűlölik a nép országát s hol alattomosan, hol nyíltan támadják, böcsmérlik. Az imperialisták által pénzelt szabotőrök gyilkosok, kémek éppúgy elárasztották Kínát, mint az európai népi demokráciákat; a Vatikán, a fekete reakció ügynökei gyermekotthonokban garázdálkodtak. Az amerikai imperialisták megsértve a japán fegyverszüneti egyezményt, megszállták Taivant, Kína elidegeníthetetlen részét, a légiprovokációk megszámlálhatatlan sokaságát követték el, a koreai háború kitörése óta újra és újra bombázzák Antungot és a környező kínai városokat. az év eleje óta számtalan esetben szórtak le Kína földjére is baktériumbombákat. Emellett az amerikai imperialisták különszerződést kötöttek Japánnal, felélesz- ik a japán militarizmust, a Szovjetunió, Kína népei és minden békeszerető, szabadságszerető nép ádáz ellenségét. Még kézenfekvőbb tehát a szovjet-kínai szerződés jelentősége, amely kimondja : ■ „A két szerződő fél kötelezi magát, hogy együttesen megtesz minden lehető lépést, hogy Japán vagy bármely olyan állam részéről, amely közvetlenül vagy közvetve támadó cselekményekben egyesül Japánnal — megakadályozza az agresszió megismétlését és a béke megbontását”. Ennek a szerződésnek erejét mutatja, hogy Kína az imperialisták gyalázatos provokációi ellenére sem vált harctérré, hogy a Szovjetunió és Kína egyesült erejét látva, visz- szarettentek az imperialisták a' nyílt támadástól. A szovjet-kínai szerződés azonban nemcsak a Kínai Népköztársaság külpolitikai helyzetét szilárdította meg, külpolitikai tekintélyét növelte, hanem hozzájárult a kínai nép békés építő munkájának fokozásához is. A szerződés értelmében messzemenő segítséget nyújtott a Szovjetunió Kínának a háború során elpusztult vasúti hálózat újjáépítésében. 1950. júniusa óta traktorokkal, kombájnokkal és más mezőgazdasági gépekkel megrakott tehervonatok hosszú sora érkezik a Szovjetunióból a Kínai Népköztársaságba. 300 millió dolláros bosszúlejáratú szovjet Hitelt kapott a népi Kína, vegyes olaj-, szén- és sz f nesf ém-réezvény t á rsa súgok létesültek, s mindez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy soha nem látott gyors ütemben fejlődik a kínai népgazdaság, lerakják a szocialista ipar alapjait, s nagy lépéseket teszn°k a mezőgazdaság gépesítésének útján. Most, az elmúlt hetekben újra tárgyalás volt Moszkvában a két hatalmas ország közös gazdasági és politikai kérdéseiről. Ezeken a tárgyalásokon résztvett maga Sztálin elvtárs is, a kínai nép nagy barátja, aki évtizedek óta szívén viseli a kínai nép szabadságának ügyét s a forradalom programjának kidolgozásával közvetlenül segítséget adott a szabadság kivívásához. A moszkvai tanácskozás szellemében a Szovjetunió most újabb segítséget nyújt a Kínai Népköz- társaságnak : ellenszolgáltatás nélkül a kjuai nép tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonalat a hozzá tartozó összes javakkal együtt — az 1950. évi megegyezés értelmében. A Szovjetunió ezzel a lépésével példát mutat a nemzetközi szerződések teljesítésében, bebizonyítja, hogy termékenyek lehetnek a népek közötti kapcsolatok, ha az őszinte béketörekvésen, a nemzeti szuverenitás tiszteletben, tartásán alapulnak. Uj megállapodás is született, Port Arthur hadikikötő közös használatával kapcsolatban: a Kínai Népköztársaság kérésére a Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy közösen használja a két nagyhatalom a hadikikötőt ,a szovjet-japán és kínai-japán békeszerződés megkötéséig. Erre a javaslatra az késztette a kínai népi kormányt, hogy az amerikai imperialisták egyre szemérmetlenebből uszítanak a Kínai Népköztársaság ellen, új támadó hadsereget fegyvereznek fel Japánban, agresszív csendesóceáni tömböt szerveznek, hónapok óta szabotálják a fegyverszüneti tárgyalásokat Koreában, s minden tettükkel a háború niagvát hintik el a Távolkeleten. A Szovjetunió és Kína népei baráti szövetségben állnak őrt, hogy ezek az imperialista tervek éppúgy meghiúsuljanak, mint az eddigi agresszlós törekvések. A Moszkvában megerősített szovjet-kínai barátsági szerződés nagyjelentőségű hozzájárulás Ázsia és a világ békéjéhez. A Terv, a kölcsön jegy zés forintjai szebb életet adnak a fényesUtkei dolgozó parasztoknak is
