Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-20 / 221. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM. ARA SO FILLER 50.000 forintot nyert 200 forintos kötvényével Horvátb Ferenc nyíregyházi ifjúmunkás építés-munkavezető „Az állati termékhozamok s a szaporasúg emelése, valamint az állatállomány számúnak fejlesztése érdekében nagy mértékben növelni kell a■ takarmánytermelést’' — így kezdődik a minisztertanács ág Tár­tunk Központi Vezetősége legutóbbi határozatának negyedik része, amely hosszú időre utat mutat ta­ka rmanyt er raeJésün k számá ra. Aligha felejtik el a tiszadobi milliomos „Táncsics” termelőszö­vetkezetben, vagy a híres túrkevei „Vörös Csillag”-ban járt szabolcs- szatmári parasztküldöttek, milyen gyönyörű jószágállományt, milyen nagyhozamú, értékes állatokat lát­tak mindkét helyütt. Aligha felej­tik el a dobi „Táncsics” rekorderét, Galambot, amely 31 liternél is több tejet ad naponta, vagy a szövetke­zet mangalicáit, amelyek közt hétnél is nagyobb a malacozási át­lag. Aligha felejtik el a kevi mil­liomos állattenyésztő szövetkezeti parasztok óriási sertésvárosát — és azt, hogy mindenütt hangsúlyozták az állattenyésztés mesterei: megfe­lelő takarmánymennyiség, helyes takarmányozás nélkül sohasem - ér­hettek volna el országos visszhan­got keltő, eredményeket. A kevi „Vörös Csillagában láthatták is a szövetkezeti parasztok azt a tizen­két, láncosán összeépített óriási betonsilót, amelyek helyén egy két­emeletes- vú-osi bérpalota könnyű­szerrel elférne — s amelyekbe két irányból is kisvasúti vágányok ve­zetnek, hogy a silók töltését és ki­ürítését ‘gazdasági vasutakkal könnyűszerrel megoldhassák. De vájjon lehet-e elég példára hi­vatkozni, amelyek mind a takar­mánybázis megteremtésének szük­ségét, a takarmánytermelő munka óriási jelentőségét húzzák alá?! Még az egy tehénkét tartó kispa- raszt is jól tudja, hogy korgó gyomt'ú jószággal nincs mit kez­deni, hogyha nincs a padláson kellő mennyiségű takarmány, csak ha­szon nélkül való az állattartás. De alaposan megtanulhatták tavaly a barabási termelőcsoportban is — ahol elherdáltak 32 mázsa birka ta­karmányt, s tavasszal a takar­mányínség miatt leromlott birkákat mind kálciuminjekciózni kellett —, hogy megfelelő takarmány nélkül nincs állattenyésztés. Bár számos példa van rá az idei esztendőben Is, hogy a termelőszö­vetkezetekben és lermelőcsoportok- ban elsősorban, bőven fizettek a takarmányosok a jó, nedvességtől'- ■íalékoló munkáért, mégis erősen érezhető idei takarmánytermésün kön az aszályos, száraz nyár. A vajai „Rákóczi” tszcs-ben 20 má­zsán felüli volt ugyan az őszi árpa, a dobi ,,Táncsicsában, a sóstóhe­gyi „Vörös Csillagában 40—50 mázsájával fizet a négyzetesen ve­tett, pótbeporzott kukorica, s még sokhelyütt örülnek gazdag takar- mánytermésuek. de sokkal kevésbbé sikerültek a másod vetések az ésőt- len idő miatt, sokkal kevesebb szé- nánakválót sikerült kaszálni az idén, mint egy esősnyarú esztendő­ben, mert kiszáradt, eltikkadt a legelő, a rét. Van takarmányunk az idén, sze­mes is, szálas is. Azonban nem lenne jó gazda egyetlen szövetke­zeti paraszt, egyetlen egyéni ter­melő sem, ha figyelmen kívül hagy­nák azt a kárt, amit a fakormá­nyosokban okozott az idén a szá­razság. Nem lennének Jó gazdák, lm nem takarékoskodnának a szfi kös takarmány felhasználásával — s ami a legfontosabb: ha nem j igyekeznének minden lehetőt elkö­vetni. hogy amivel csak lehet, nö­veljék a takarmánykészletet. Hi­szen a minisztertanács és Pártunk Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés fejlesztéséről, dolgozó népünk növekvő szükségle­tei megkövetelik, teljesítendő tör­vénnyé teszik, hogy mindenütt nö­vekedjék a jószájállomány szapo­rulata, hozama. Mi történne, ha a tél közepén elfogyna a takarmá­nyunk? ! A Párt és a kormány határozata nngyértékfi tanácsokat ad ahhoz, hogy eddig kihasználatlan tartalé­kokat tárjunk fel a takarmányter­melés ieréu. Mostani legfontosabb teendő: minden silózhatö mezőgaz daxápi mellék lenn ék f el ha színű á sér val igyekezzen mjnden szövetkezeti paraszt, minden egyéni gazda mi nél több silótakar-mányi biztosítani. A minisztertanács és fúrtunk Köz­ponti Vezetőségének közös határo­zata előírja, törvénnyé teszi, hogy silózásra használják fe! a kukorica­szárat. napraforgószárat, naprafor­gót«,nyert, zöld ségi m 11 a dók o t, s a többi mellékterméket, sőt fel kell használni a jószág etetésére a mos­lékot is. A szovjet állattenyésztők, a szov­jet mezőgazdaságtudomány gazdag tapasztalatai, útmutatásai szerint új módszerekkel számos értéktelen takarmányt hasznosíthatunk. Az egész megyében elterjedt a híre a császárszállási ,.Uj Alkotmány” tsz-ben tartott szalmafeltárási be­mutatónak. A bemutató valameny- nyi résztvevője saját szemével győ­ződött meg arról, hogy rövid idő alatt milyen értékes és a jószág ál­tal kedvelt takarmányt lehet ké­szíteni az értéktelen szalmából. — Székely elvtárs, a kállósemjéni „Uj Élet” tszcs, elnöke nem lsátallotta kijelenteni: „ennyi takarmányt még nem kaszáltam soha egy fél nap alatt”. — S valamennyien ígé­retet tettek arra, hogy hazamenve rögvest hozzálátnak az értékes ta­karmány tartalék létrehozásához. Termelőszövetkezetei nkben, a községi tanácsoknál nagy gondot fordítsanak arra, hogy a most folyó takarmánysilózással, az ér­téktelen takarmányok új módsze­rekkel való feltárásával nagymeny- nyiségü takarmánykészletet bizto­sítsanak mindenütt a jószág téli takarmányozására, a, szálas és sze­mes takarmánykészlet kiegészíté­sére. Azonban nemcsak ezek a takar­mánytermelésünk napirenden lévő fontos problémái. A miniszterta­nácsnak az őszi munkákról szóló határozata szerint e hónap 30-án kellene befejezni az őszi takar­mánykeverékek vetését, amelyek már kora tavasszal bőséges, nedv­dús takarmányokat biztosítanak állataink számára. A jelentések szerint megyénk szövetkezeti gaz­daságai és egyéni gazdái is szégyen- teljesen elmaradtak a takarmány- keverékek vetésével. Szeptember 15-ig a megye takarmánykeverék- vetési tervét mindössze 18 száza­lékra teljesítette. Ezen belül a szö­vetkezetek 22, az egyéni gazdák 16 százalékos eredményt értek el. Minden nap további késedelem nagy kárt jelenthet takarmányter- melésünkben, jószágállományunk takarmányellátásában. Éppen ezért haladéktalanul meg kell gyorsítani azt a munkát, amelyet eddig a szö­vetkezetekben és az egyéni gazdák Tegnap este nyolc óra tájban villámnál gyorsabban szaladt a hír a telefondróton a budapesti Zene­művészen Főiskola nagyterméből, a Második Békekölcsönsorsolás színhelyéről Nyíregyházára: Hor­váth Ferenc ifjúmunkás, a nyír­egyházi 61 /2 Építő Vállalat mun­kavezetője 50.000 forintot nyert 200 forintos kötvényével! Horváth elytárs huszonkét éves, az üzem DISZ-tnkára. Életútja olyan, mint bármely más ifjúmun­kásé a népi demokratikus, szabad hazában, ahol nagyszerű jövő bon­takozik ki a fiatalok előtt. Az el­múlt rendszer nyomorúság volt szá­mára. Apja szervezett munkás volt, a nyíregyházi urak, fasiszta bitan­gok üldöztek, még a betevő falatot is elrabolták a héttagú családtól. Kevéske tizenkét esztendejével már munkába állt Feri. Téglát cipelt, maltert kevert s kapott érte órán­ként 38 fillért. Az ugyanolyan mun­kát végző felnőttek 75 fillért. Xed vés, tüdőt apasztó, egészségtelen lakásban húzódott meg a család.— Édesanyját s egy kicsi húgát, a nyolchónapos Magdust a tüdőbaj ragadta el. .. S jött a felszabadulás! Feri kő­műves tanuld lett Szorgalmasan tanult s 1051-ben. 20 éves korában hathónapos művezetői , iskolára küldte el a Párt. Feri kommunis­ta. Könyvtára van s Makarenko: L'j ember kovácsa, Tolsztoj: Há­tin ni és Békéje mellett ott van Fa- gyajev Ifjú Gárdája is. A példa­képe Oljeg Kosevoj, a rettenthetet­len komszomolc, aki életét áldozta a hazáért. Feri megfogadta: soha, de soha nem tér le Oljeg Kosevoj útjáról! A tanulást üem hagyta abba. Nemrégiben szerezte be az ..Építésvezetés I.” kötetét s megál­lás nélkül fejleszti tudását. Hu- szonkétéves létére önálló munkave zető s nagy megtiszteltetésként megválasztották az üzem fiataljai DISZ titkárnak. Tegnapelőtt este a. családban szó- bakerült a kölcsönsorsolás. Feri szerényen mondta, amikor elővette 1000 forint értékű kötvényeit: „Én már nyertem. Egy teljes boldog életet. Iskolán voltain, tanulhatok. Egyetemre mehetek.” S most örvendező családja köré­ben újra meg újra előveszi a nyer­tes kötvényét, újra meg újra meg­nézi a számot: „2064—0346”. A szám egyezik. 50.000 forint! Hogy mit vásárol belőle? Testvéreinek ruhát, könyvet, magának Is — és teljesül régi titkos vágya: motor- kerékpárt vesz. De mindenokfelett azt mondja: „A takarékba teszek pénzt. Ezzel is segítem drága ha­zámat. Azt a hazát, amely szá­momra, mint minden dolgozó fiatal számára gondtalan, gyönyörű élelet biztosít! Megfogadom a Pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy az eddigi­nél még jobban dolgozom. Felhí­vok minden ifjúmunkást: erőnket nem kímélve harcoljunk a mi nagy­szerű ötéves tervünk végrehajtás sóért.” A békés építés közben, nagy ötéves tervünk megvalósításáért munkálkodva a magyar nép nem felejtette el Kossuth JLajos üzenetét! Leleplezték Riulapesten a nagy magyar szabadsághős szobrát Az 184S/49-es szabadságharc ' ve­zére, a magyar hép szabadságának és függetlenségének nagy harcosa, Kossuth Lajos emlékét a magyar nép új, méltó alkotásban örökítette meg. Az új emlékművet a halhatat­lan -szabadsághős születésének 150. évfordulóján, pénteken délután ün­nepélyes külsőségek között leplez^ ték le a Kossuth Lajos-téren. Az ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának el­nöke is, Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Geső Ernő, Farkas Mihály és Révai József elvtársak, a Magyar Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottságának tagjai és az ország számos vezetője. Ott voltak a megyék élenjáró dolgozó parasztjainak küldöttei is. Resztvettek a szoboravató ünnep­ségen a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a többi baráti ál­lam budapesti diplomáciai képvise lői is. Az ünnepi beszédet Révai József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, népművelési miniszter tartotta. Kévai elrtíírs beszéde — Alig több. mint egy éve ha­tározta el a Magyar Népköztársa­ság kormánya, hogy Kossuth La­josnak — születésének 150. évfor­dulójára — új szobrot állít Buda­pesten. Kormányunk határozata megvalósult. 150 év telt el Kossuth Lajos szü­letése óta. Elég idő arra, hogy emberek és eszmék feledésbe me­rüljenek. Kossuth Lajos kivételes nagyságának bizonysága, hogy em­léke, ma is elevenen él népünk szí­vében, hogy eszméiből. ma is merí­teni tudunk. Kossuth Lajos a magyar függet­lenségért vívott évszázados küzde­lemnek, a XIX. század magyar tör ténelmének legnagyobb alakja. Vájjon mit tisztelünk benne, a ma­gyar nemzeti szabadságharc, a pol­gári forradalom nagy harcosában és vezérében mi, akik egy évszázad­dal később, új viszonyok között, egy más világban, a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép új szo­cialista országát építjük? Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenekelőtt a forradalmárt, aki 1848 ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem hátrált meg. nem alkudott meg, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hanem for­radalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg. hanem szembehelyezke­dett a viharral, bátran és meré­szen dacolni mert vele. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt a politikust,’ aki hitt a nép erejé­ben és erre a hitére merte építeni politikáját. Kossuth nem a népből jött, de felismerte, hogy jobbágy­felszabadítás nélkül a nemzet kényre-kedvre ki vau szolgáltatva az idegen elnyomóknak. 1848-ban. 49-ben rá merte bízni a haza meg­védését a tömegek erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításától, mert a tömegekre támaszkodni. Tiszteljük Kossuth Lajosban az idegen elnyomók belső szövetsége­seinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a hazaáruló­kat törvényen kívül helyezze, aki elrendelte birtokaik elkobzását, aki parancsot adott a liabsburgokkal egyhúron pendtilő tisztek és mágná­sok kitelepítésére az ország főváro­sából. Tiszteljük benne, hogy útját állta a megalkuvóknak, akik a reakciónak gyáván és becstelenül térdet, fejet akartak hajtani. Tiszteljük Kossuth Lajosban a nagy forradalmi államférfit és szer­vezőt, aki a veszély órájában biz­tosítani tudta a gyávákkal és fejü­ket vésztőkkel szemben a kormány­zat. az államszervezet működését, ti szabadságharcos erők egységét, aki harc közben erős hadsereget te­remtett. és ellátta mindennel, ami a győzelemhez kellett. Tiszteljük Kossuth Lajosban tán­toríthatatlan hűségét a magyar függetlenség eszméjéhez, aki a forradalom veresége után sem esett kétségbe, a liatvauhetes gyalázatos kiegyezés után is kitartott rendit­(Folytatás a 2. oldalon.) portáin is sokadrangú kérdésként kezeltek. Az állattenyésztés és takarmány- termelés fejlesztéséről szóló határo­zat kötelezővé teszi n mezőgazda­ság dolgozói számára a szentes- takarmányok, kapásnövények ter­méshozamának növelését is. A jövő esztendei szemestakarmány termelés alapjait most rakjuk le az őszi mélyszántással, trágyázással. A Párt- és kormányhatározat útmuta­tásai pemcsak ti tavaszi vetésnél alkalmazandó új ;módszerek megho­nosítására. majd a fejtrágyázásra és pótbeporzásra vonatkoznak, de már most, az őszi mélyszántás idő­szakúban is a mezőgazdaság dolgo­zóinak egyenes kötelességévé te­szik, hogy „az őszi mélyszántást lehetőleg október végéig végezzék el és legkevesebb 20 centi mélység ben az előhántós ekék teljes ki­használásával’'. A takarmány termelés napirenden lévő, sürgős megoldást váró felada­tai: a takarmánybázis új tartalé­kok feltárásával való bővítése a takarmánykeverékek vetésének gyors befejezése, az őszi mélyszán­tás gondos elvégzése — mind állat­állományunk szaporaságának és ho­zamának növelése érdekében vau­nak. Tehát dolgozó népünk életszín­vonala további emelésének érdeké­ben. A falusi kommunisták, a köz­ségi tanácsok ne feledjék el: a nagy állami terv döntő részének megvalósításáról van szó. Eszerint mozgósítsák munkára a mezőgaz­daság dolgozóit. TaUarmánytermelésii nkről

Next

/
Thumbnails
Contents