Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-19 / 220. szám

SZEPTEMBER 10. rftXTEK NÉPLAP 1852 Több, mint öt millió forintos beruházással épült meg a kisvárcici Kísérleti Gazdaság Mezőgazdaságunk egyik büszkesége, amely nzár a jövő képét tükrözi A kisvárdai hármas útelága­zástól mintegy kilóméterre, a kö­zépső út mentén szemet, szívet gyönyörködtető kép tárul az arra járó elé. Kormányzatunk több, mint öt millió forint beruházással hozta létre ezt a gyönyörű kísér­leti telepet, a volt Diener-tanya he­lyén. A szó legszorosabb értelmé­ben a helyén, mert amit a szem lát, pedig van mit látni, azt mind népi államunk építtette. Lassan az emlékük is kivesz a dienereknek erről a tájról. Még néhány volt cseléd emlegeti őket olykor, ha egy egy időjárásváltozáskor kiújul a reumájuk, vagy a munkában rokkant reszkető kezük mellé gyújt a pipának, cigarettának. Talán lá­togatásunk alkalmával nekünk sem jutna eszünkbe a dienerek világa, ha nem Arnóczki Józseffel találko­zunk először, aki- szinte szóhoz sem euged jutni, míg el nem fogadjuk meghívását, hogy tekintsük meg az otthonát. Arnóczki elvtárs a gazda­ság mezőőre és egyben a párttit­kárt helyettesíti, aki éppen iskolán van. Azt gondolná az ember, vala­mi hivatalos dolgot akar mondani, megbeszélni talán. De’ nem. Csak megváltozott életét akarja otthoná­ban megmutatni. Arnóczki József gyermekkorában kezdte a cselédsé­get, sorkosztra járt többi cselédek­hez. Még a cselédek között is a le­nézett foglalkozás volt az övé, a kondásság. Arnóczki József egy' szép szoba­konyha, éléskamrás lakásba vezet. A konyhában a tűzhelyen egy nagy fazékban aprókrumpli párolog. Van minek főzni, egy anyakoca, 12 da­rab malac és egy 150 kilós hízó várja a kosztot, A szoba ablakát szép csipkefüggöny takarja. Vil­lanyt gyújtanak, hogy jobban lás­sunk. A tiszta padlót szép szőnyeg takarja — 700 forintért vásárol­tuk — jegyzi meg Arnóczki élvtárs. A szekrényajtót púposra nyomja a sok ruha, de be sem fér minden, az asszonyé, a három iskolásé. Arnóczki elvtárs két öltöny ünneplő ruhája kiszorult a gerendára füg­gesztett rúdra. Három iskolás gyer­mekük, van, jól tanulnak mind. A ruhák közül három darab béke­kölcsön-kötvény is előkerül. Már vissza sem teszik, hiszen Itt a hú­zás. Amikor kifelémenet visszate­kintünk a nyitva felejtett szekrény­ajtóra, Rákosi elvtárs itt elhang­zott szavai jutnak eszünkbe. Ami­kor 1950 őszén Rákosi elvtárs itt járt a kísérleti telepen, több asz- szony, köztük Csuka Józsefné és Korbács Ferencné azt panaszolták, hogy a falura kevés karton és más kedvelt ruliaféleség keriil. Rákosi elvtárs akkor azt mondta: „Szor­galmasan dolgozzanak, akkor lesz ruha is.” Arnóczkiék, de valameny- nyi dolgozó jóleső érzéssel emlékez­nek most vissza ezekre a szavakra. Tele szekrényük mutatja, hogy megfogadták Rákosi elvtárs sza­vait. Az udvaron igen szépen mutat az új, karcsú víztorony, a vízvezeté­kek is két éve hevannak szerelve, csak a bekötés hiányzik, azonban ez a Beruházási Vállalat „jóvoltá­ból” még ma sincs rendben. Mivel legmagasabb a víztorony, először minden látogató azt látja meg, de utána önkéntelenül is a csillogó üvegházra terelődik a figyelem. Az üvegház főként Dolli János kúr- tanos kutató „otthona”. Az év minden szakában sokszáz bur- gonyatő van itt elültetve különféle talajokba, különböző hő, nedvesség és fényhatásnak kitéve. Az egyiket gyógyítják, a másikat mestersége­sen teszik beteggé. Ezt a munkát segíti a többezerszeresen nagyító mikroszkóp is. Amit a szem nem vesz észre, azt centiméteres nagy­ságokban mutatja. Egy-egy év alatt sokezer feljegyzés, tapasztalat gyű­lik itt össze, amit a növényvéde­lemben már is nagy sikerrel hasz­nálunk fel. , A kortan! rész csak kiegészítő része az itt folyó munkának. Amint kilépünk az üvegházból, azonnal ismeretlen növényekbe bot­lunk: vadburgonyák-magva — ma­gyarázza kalauzunk. Forgó József segédkutató. Teichmann Vilmos ve­zető kutató munkakörébe tartozó területre léptünk. Távolléte miatt tanítványai adják meg a szükséges felvilágosításokat. Az itt összegyűj­tött vadburgonyákat különféle ke­resztezésekre, új fajták előállítá­Szombaton délelőtt fél 10 órai kezdettel tartja a Magyar-Szovjet Társaság székhazában — előadással egybekötve — alakuló ülését a Micsurin Agrártudományi Egyesület nyíregy­házi Csoportja. A csoport megalakulásának célja az, hogy a mezőgazdasági tudomá­nyokat tovább fejlessze, eredményeit széles körben elterjessze a megyében és a tudomány és gyakorlat egységét megvalósítsa. Sára használják. A tudósok állan­dóan azon fáradoznak, hogy az elő­állított új fajta az eddigieknél töb­bet teremjen, étkezésre, vagy ipari célra a követelményeknek minél jobban megfeleljen, a betegségek­kel szemben ellenállóbb legyen, jól idomuljon a táj, talaj és időjárás viszonyaihoz és még jó néhány szempont, amit a kutatónak figye­lembe kell venni, amikor egy új fajtát állít elő. A kisvárdal kutatók nem kevés sikerrel dicsekedhetnek az új faj­ták előállítása terén. A csoport eredményes munkája nagyban segíteni fogja a Szovjet­unió példája nyomán az új termelési módszerek széleskörű alkalmazását és ezzel a magas termések elérését. Az alakuló ülésen Dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi docens fog elő­adást tartani az „őszi mezőgazdasági munkák" címmel. Az alakuló ülésen és előadáson minden érdeklődőt szívesen lát a ve­zetőség. Most, Kossuth Lajosra emlékezve születésének 150. évfordulóján fel­elevenítjük azt a levelet, amelyet 3883-ban írt turini száműzetéséből Szabolcs népéhez. Levele visszatük­rözi azt a határtalan bizodalmát, ami őt eltöltöíte. Kiolthatatlan lánggal égett benne a hit: a ma­gyar nép szabad lesz! így ír töb­bek között levelében: „Hiába! A haza függetlenségé nek kultuszát a magyar Nemzet szi­véből nem lehet kiirtani. És bizony mondom az időnek is meg vannak a maga jelei. Tanul ságteljes kort élünk. Most. midőn még Oroszország is egy forrongó vulkán, most, midőn a hatalmas Anglia nem talál módot," Irlandot uralmával kiengesztelni, most, mi­dőn a kis Piemont szemünk lát­tára Olaszországgá nőtte ki magát; most, midőn szomszédunkban kis népek is állami létre vergődnek. Képtelenség volna azt csak ál­modni is, hogy az Árpád alkotta hon végleg megadja magát annak a degradátíónak, amely őt az ön­bizalmatlanság egy gyarló percé­ben lajlhúniává : történelmi egész­ből a rosszul számító cabinet-am bittó' egy oly férezművének felévé silányította, melynek amellett, hogy merőben jogtalan, s hogy életbevágó érdekeket sért, sem a múltban nincs gyökere, sem a jö­vendőben nincs lét oka. — Képte­lenség volna azt csak álmodni is. hogy a Magyar Nemzet szívében annyira kiaszhatnak az önczélias- ság természeti ösztönének századok véráldozatával megtermékenyített csírái, miszerint véglegesnek fo­gadjon el egy oly kényszering álla­potot, melyben nemzeti háztartását nemcsak politikai, nemzetközi, de még csak közgazdászán tekintetben is nem rendezheti be szabadon. A hatalom saját érdekében na­gyon bölcsen cselekednék, ha a jö­vendőtől addig kérne tanácsot, amíg nem késő. Ma még módjában van a jog tiszteletéhez loyalisan visszatérve a Magyar Nemzet kiirt, hatatlan aspirarióinak oly kielégí­tést nyújtani, amely saját jövendő­jének ezerszer nagyobb biztosítást adna, mint a mostani korcs állapot. Holnap talán nem lesz módjában. Európa nincs normális helyzetijeit; csalhatlan jele ennek a lázas fegy­verkezés, mely a néptürelem húr­jait annyira túl feszíti, hogy hosz- szú időre tarthatatlan, a béke már is csak két-hárotn halandó ember kedély hangulatának ezérnaszálán függ, s emellett világrendítő esz­mék vannak forrongásban; a kike­rülhetetlen válság, mely csak idő, lehet csak hónapok kérdése* rette­netes bonyodalmakkal lesz kapc-o- latos, s ha a hatalom makacsul ra­gaszkodnék az eszméhez, melyet je­les elődje — József — eléggé bölcs volt tévesnek belátni, a kö­vetkezés vagy az lesz, hogy saját bukásába jövendőjének legbiztosabb horgonyát, Magyarországot .is be­rántja, vagy i>edig az, hogy ama bonyodalmuk fergetege combinatló- kat hozhat létre, minőkről korunk augurjainuk a diplomatáknak strutz-madár bölcsessége nem is álmodik. Jó volna a felett gondol­kozni amíg nem késő. Az idő rohan, az ítélet közéig!” S Kossuth nem tévedett. Kö­zel száz esztendővel ugyan a di­csőséges 184S—19-es szabadságharc után, de az Ítélet eljött! A Szovjet Hősök szuronyaikkal űzték el a rablókat s az urakat hazánk drága földjéről s elhozták a népnek a sza­badságot, a függetlenséget. S ma már szabad, független hazában, olyan népi egységben, amilyen még soha nem volt a történelem folya­mán, ünnepeljük a szabadság és függetlenség nagy bajnokait, Kos­suth Lajost! Emlékezhetek ! Részletek az 1929 évi alispánt jelentésből .4 megyei törvényhatósági bizottságnál: benyújtott alispánt jelen­tések fényt vetnek az elmúlt rendszer bűneire. Elég csak néhány sort idézni ahhoz, hogy újra eszünkbe jussanak azok az idők, ami­kor az urak a főpapok, grófok, földbirtokosok voltak s a nép a leg­nagyobb elhagyatottságban. elnyomatásban élt. Az alábbi ré-szletelc Mikecz István alispán 1929-i jelentéséből valók: „A megyei közgyűlés... a törvény értelmében megválasztotta, a töri'é-ny hatósági bizottság örökös tagjaiul dr. Kriston Endre rk., Miklóssy István g. kát., Geduly Henrik ág. er. püspököket, Énekes János prelátu&t, Szabó Istjos nyug. ref. esperest, dr. Rakovszky ívéin országgyűlési képviselőt, dr.. Járny Béla nyugalmazott főispánt, gróf Dessexeffy Emilt, Iílár Gusztávot, dr. Kovách Eleket és Okolicsányi Lajost...” (valamennyien papok és földbirtokosok voltak. — Szerk.j * „Köztudomású, hogy nemcsak hazánkban, de világszerte a gazda­sági és szociális — közvetve a politikai élet egyik legsúlyosabb és legnyomasztóbb problémája a munkanélküliség .. sajnálattal kell meg­állapítanom, hogy az intézkedések nem elegendők a munkanélküliség és fenyegető következményeinek leküzdésére..,’' * „Vármegyénkben ma a mezőgazdasági munkásság kétségen kívül súlyos gondokkal küzd, mert a fagykárok folytán a téli megélhetés­hez szükséges kenyérmagvakat az aratási és cséplési munkálatok alatt megszerezni nem tudta, az elpusztult búza- és rozsvetésekéi he­lyettesítő learatott árpa, zab és részesként megmunkált burgonya- és tengeriföldből reá eső rész a saját és családtagjai megélhetését biztosí­tani nem tudja s keresete a mezőgazdasági termények betakarítása, óta nincs, Így a munkásság hangulata nyomott, tele van a falu panasszal.” * „Rendkívül súlyosan érinti vármegyénk anyagi ügyeit a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrnak a múlt év december hó l'i-én kelt rendeleté, amelyben kórházam!: személyi és dologi kiadásainál mutatkozó fedezetlen hiányra az államkincstár, illetőleg a nyilvános betegápolást pótadó terhére nyíregyházi Erzsébet-kórházunk részére az eddigi .'iGS.000 pengő évi ellátmánnyal szemben 280 ezer pengő, a kisvárdai kórházunk részére pedig az eddigi 10’f.SG.l pengővel szem­ben G0.000 pengő évi ellátmányt állapított meg. Ez a rendelkezés, a kórházaink részére folyósítandó ellátmány ilyen nagymérvű csökkentése eddig is anyagi nehézségekkel •küzdő kór­házainkat olyan súlyos válság elé állította, hogy előterjesztésemre a törvényhatósági bizottság szükségét látta annak, hogy a f. évi január hó 11-én tartott közgyűlésünkből feliratilag hívja fel a miniszter úr figyelmét e rendelkezés várható komoly következményeire, amelyek feltétlenül kórházaink üzemének lényeges csökkentését, s ezzel sok vagyontalan betegnek a kórházi ápolásból kizárását fogják eredmé­nyezni.” $ „A rendkívüli kedvezőtlen helyzet, a nyomott terményárak... it közgazdasági életünk minden tényezőjét fenyegető és nyomasztó vál­ság vármegyénk és községeink háztartásában is a legsúlyosabban éreztette hatáséit s nemcsak új közérdekű s hasznos beruházásokat tett úgyszólván lehetetlenné, hanem a mindennapi szükségletek fede­zését is sokszor megakasztotta.” Ebben az évben 18 új fajtát terjesztettek fel elismerésre Az eddigi úton seui sokra ment volna a látogató a kalauzok nél­kül, de a kísérleti parcellák kö­zött aztán igazán eltévedne. Több ezer kis parcella, mindegyik vé­gén egy-egy számozott karócska. Névvel Igen kevés fajta van meg­jelölve. Ahogy elérjük a nyári ül­tetési! táblát, azonnal a Kísérleti Gazdaság egyik legjobb fajtáját találjuk, a 249-es számút. Ez egy új ró zsa krumpli-féleség, mely a gülbaba termésének a kétszeresét adja, az Ellánál pedig 40—50 szá­zalékkal többet lioz. Szintén jó fajta a 820-as aranyalma-féleség, kiválóak még az 502-es, 678-as, de egy egész hosszú számsort írhat­nánk, ami mind jobb az eddig ter­mesztett- fajtáknál. Az ipariak kö­zül a 99-es, 717-es a legkiválób­bak. De nem csak tenyészkertekben, kisparceUákban állják meg a he­lyüket az űj fajták, hanem az el- szaporításokbun is kiváló ered­ménnyel teremnek. A kállósemjéni A kisvárdai rozs országosan bevált és elismert fajta, mely a Petkusi rozsot minőségben és mennyiségben is felülmúlja. En­nek a fajtának az állandó felújí­tása és tökéletesítése folyik. Ez a fajta a fagynak is elég jól ellen­áll, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az idei késői fagy ellenére is 14 mázsás termést adott szántóföldi termelésben. A rozsnál, szöszösbükkönynél már Hankó Jó­zsef a vezetőnk. Specialitása a szöszösbükköny nemesítés, azaz a homoki gazdaságoknak minél bő­vebben termő takarmányfélét adni. Szintén jó eredménnyel folyik a homoki lucerna nemesítése, mely­nek egyik előnye a jó takarmány­szolgáltatás mellett még az is, hogy a futóliomokdombok megkö­tésére igen alkalmas növény. Van még a gazdaságnak egy növénye, amely igen. fontos jelentőségű. — Ez a fehérvirágú édes csillagfürt, amelynek nemesítésére különösen a zöld futószalagok szempontjából van nagy szükség, A fehérvirágú édes csiilagfürt rövidebb idő alatt ad nagy zöld tömeget, mint a sárga­virágú, így a zöld futószalagban ismétlésként vagy gabonafélék uáti másodvetésnek igen nagyjelentő­ségű. Az új fajták előállítása mellett természetesen foglalkoznak a gaz­daságban az egyes növények leg- i deá Írtabb sor- ós növényt távolság á na k kikísérletezésével, talaj- és trágya- igényük megállapításával és még sok más egyéb tényező megfigyelésé­vel, ami szükséges a gyakorlati termelés szempontjából. Ha már a kísérleti gazdaságról írunk, meg teli említenünk a te­Szombaton tartja alakuló ülését a Micsurin Agrárt utlományi Egyesület nyíregyházi csoportja üzemegységben a jelen aszályos esztendőben is többszáz holdon 120—140 mázsás termést hoznak ezek az új fajták, 23—30 százalék­kal mindenütt többet teremnek az Ella- Gül Baba- és Wolthmann- burgonyánál. A kisparaszti gazda­ságok burgonyahozamának pedig a három-négyszeresét adják. A kisvárdai kísérleti telepen fo­lyik a szabolcsi tájfajta napra­forgó kinemesítése. A kísérletezés ennél a növénynél is igen előreha­ladott állapotban van. Ennek a napraforgónak a maghozama 30, sok esetben 50 százalékkal is felül­múlja az alaesonytörzsüek termé­sét. Itt a fő cél egy olyan fajta kiválasztása, előállítása, melynek az érési ideje előbbre esik a jelen­leg elterjedt szabolcsi napraforgó­nál, egytányérú és középmagas törzsű, ezeknek a problémáknak a megoldása után következik az olaj- tartalom növeléséért folyó harc. henészetét is. Bár ezzel nem kfsér- letszeríieti foglalkoznak, Balogh Jó­zsef állattenyésztési technikus ve­zetésével mégis igen szép eredmé­nyeket érnek el, A multhónapl fe- jési átlaguk 15.2 liter, az istálló­átlag 14.2 liter. Csak egy példa, a szovjet fejésl és takarmányozási módszerek bevezetése után a „Cuk­ros” nevű tehenük 29 liter tejet ad, a multévi 14.5 literes legmaga­sabb hozammal szemben. Mindent összegezve, a (gazdaság vezetői jól kamatoztatták a befek­tetett milliókat. Meglátszik az egész gazdaságon, hogy szabad em­berek alkotnak szabad embereknek. A szép eredmények azonban még szebbek is lehetnének, ha a párt­ós a szakszervezet nagyobb gondot fordítana a felvilágosító munkára, ha minden dolgozó látná a nagy célt, munkájának a jelentőségét. Ne legyen egy dolgozója sem a gaz­daságnak, aki ne tudná, hogy mi­lyen nagyjelentőségű munkát vé­gez ez a kísérleti gazdaság. Magya­rázza meg a pártszervezet felvilá­gosító munkája segítségével, hogy­ha olyan burgonyát állítanak elő, ami csak 10 mázsával terem töb­bet, mint az eddigiek, az csak Szabolcs megyét számítva, egy millió mázsával szaporítja az or­szág termését. Iparkodjanak ta­nulni a dolgozók, hogy minél több szakmunkás kerüljön ki soraik­ból, akik megkönnyítik a kutatók munkáját és egyben nagyobb szol­gálatot tehetnek hazánk felvirá­goztatásában, népünk boldoggátéte- lében. — Csikós — „A haza függetlenségének kultuszát a magyar nemzet szívéből nem lehet kiirtani4* Kossuth Lajos levele Szabolcs népéhez 1883-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents