Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

Mai »sámlinkból: KIBONTAKOZÓBAN ENCSENCS TER­MELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG UJ ARCA (2. Old.) — PAUL R. KNISH AMERIKAI REPULÖHADNAGY VAL­LOMÁSA BAKTÉRI UM HA BORÚS TE­VÉKENYSÉGÉRŐL (3. Old.) — AZ ÖTÉVES TERV NYOMÁBAN (5. old.) — KOSSUTH LAJOS (6. Old.) — A BURCONYABECYÜJTÉS KÉRDÉSE (7. oldal) Haladéktalanul meg kell gyorsítani az őszi szántás-vetés munkáját megyénkben Kedvező időjárás köszöntött az őszi szántás-vetés munkáját végző falvakra. Azonban a miniszterta­nács határozatának útmutatásai ellenére korántsem mutatkoznak kielégítő eredményei# A megye ter­melőszövetkezetei és termelőcso- portjal is elmaradtak az őszi kalá­szosok vetésével, de még inkább el­maradtak az egyénileg gazdálkodó parasztok. Az alábbi járási értéke­lés — amelyet a megyei tanács a munkák szeptember 15-i eredmé­nyei szerint adott ki — világosan megmutatja, hogy egyes járásokban a termelőszövetkezeteknek és egyé­nileg dolgozó parasztoknak hogyan kell meggyorsítaniok a munkát, hogy a szégyenteljes elmaradást pótolják. A ROZSVETÉSBEN a termelőszövetkezeti földek már bevetett területei szerint az alábbi a járások- sorrendje: mátészalkai járás 71, nagy káli ói. j£rás 70, ke- mecsei járás 53, baktat járás 41, nyíregyházi járás 39, Nyíregyháza város 38, kisvárdai járás 38, vásá- rosnatnényi járás 28, nyírbátori já­rás 28, tiszalöki járás 25, csengeni járás 15 ée a fehérgyarmati járás 2 százalék. A* egyénileg gazdálkodó parasz­tok földjeinek bevetett területei szerint: baktat járás 42, mátészal­kai járáS-22, nyírbátori járás 21, fehérgyarmati járás 20, nagykállói járás 18, vásárosba mányi járás 17, Nyíregyháza város 14, nyíregyházi járás 13, kisvárdal járás 12, keme- csei járás 3 százalék. Utolsó helyen a csengerl és tiszalöki járások áll­nak, ahol oly kevés a rozsvetés, hogy még egy százalékot sem tesz ki az eredmény. ÖSZIÁRPA V ETÉSBBN a termelőszövetkezeti földek már bevetett területei szerint: Nyíregy­háza város 100, baktat járás 71, fe­hérgyarmati járás 44, nagykállói járás 39, nyíregyházi járás 37, ke- mecsei járás 35, nyírbátori járás 34, esengeri járás 32, vásárosnamé- nyi járás 28, mátészalkai járás 28, tiszalöki járás 27 és a kisvárdai járás 22 százalékkal. Az egyénileg gazdálkodó parasz­tok földjeinek bevetett területei szerint: fehérgyarmati járás 74, nyíregyházi járás 74, baiktai járás 44, Nyíregyháza város 43, kisvárdai jiárás 38, nyírbátori járás 26, máté­szalkai járás 25, vásárosnaményi járás 21, esengeri járás 20, nagy- kállói járás 16, kemecsei járás 12 és a tiszalöki járás 10 százalékkal. A megyében a termelőszövetke­zetek és egyénileg dolgozó parasz­tok együttesen mindössze 23 száza­lékosan teljesítették eddig a rozs­vetés és 35 százalékosan az őszi- árpavetés tervét, de még inkább el­maradtak a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok egyaránt a takarmánykeverékek ve­tésével; holott állatállományunk fejlesztése megfelelő takarmány- mennyiség nélkül korántsem lehet­séges kielégítő eredményekkel. Az elmaradás annál súlyosabb, mert éppen a korái vetés az, meiy- lyel megalapozhatjuk bőséges ter­mésünket, a jövő esztendei gazdag aratást. Éppen ezért haladéktala­nul meg kell gyorsítani az őszive­tést, s hozzálátni az őszibúza veté­séhez Is, amely területen, eddig még egyáltalán nem született ered­mény a megyében. (MT. sajtócsoport.) Börtönbüntetésre ítélték az állatbeadást akadályozó kulákokat A nyíregyházi járásbíróság teg­nap ítélte el ifjabb Járó János új- fehértód kupecet, aki járlatlevél nélkül egy borjút vásárolt és feke­tén levágta. A kupec feketevágót egyévi börtönre, ezen forint pénz­büntetésre, háromévi jogvesztésre ítélték. Egy esztendei börtönre és kétezer forint pénzbüntetésre ítélték Ferkó András I. Mamda-bokori 29 holdas kuláikot, aki pőt-sertéSbeadását el­szabotálta. Az előírás szerint nem tartott állatot, nem vásárolt ser­tést és nem állított hízóba, 8 a be­adás alól úgy akart kibújni, hogy váltig hajtogatta: nincs jószága. A lakásán tartott vizsgálat során egy félzsák engedély nélkül letört ku­koricát találtak, « a szekrény tete­jén befőttes üvegektől leplezetten egy zsákba varrva 30 darab fehér alsőnemüt, amit a nyíregyházi üz­letekben vásárolt össze. Uj III. típusú termelőcsoport alakult Nyírderzs községben Nyír deres község dolgozó paraszt­jai is meggyőződtek arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nagyobb termést, nagyobb jövedelmet, egy­szóval boldogabb életet jelent a dolgozó parasztok számára. Az igaz, hogy nem könnyű szakítani a régi életmóddal, szokásokkal, A nép­nevelők azonban segítségére sietnek azoknak, akik nehezen tudják le­győzni a régi szokásokat. A község­ben egyre nagyobb érdeklődés a szövetkezés iránt. 16-án este 11 család alakított III. típusú termelő­csoportot. Akkor este megválasz­tották a vezetőséget Is, hogy azon­nal munkához kezdhessenek. Figula György 23 holdas középparaszt lett a tszcs, elnöke, Figula György, mint egyéni gazda, mindég példa­mutatóan dolgozott a növényter­mesztésben, állattenyésztésben egy­aránt és élenjárt az állam iránti kötelezettségek teljesítésében is. A dolgozó parasztok bíznak Figula Györgyben. A „Kossuth’’ termelóesoport meg­alakulása óta egyre többen hatá­roznak: belépnek a termelőcsoport­ba. 17-én délelőtt 9 óráig újabb 4 család, 32 hold tulajdonosa vá­lasztotta a felemelkedés, a szövet­kezet útját. lakatos József, az I-es típusú termelőcsoport elnöke pedig elhatá­rozta, hogy összehívja a tagságot és megbeszélik a csoport tagjaival, hogy átlépnek a fejlettebb szövet­kezeti formába és egyesülnek a „Kossuth” termelőcsoporttal. Rozgonyi József járási tarácselnökhelyettes telefon jelentése. A fogadalmak íeljcsííésn eS készülitek a dolgozók a Bolsevik Párt XIX. kongresszusára A műszakiak is segítenek az eletói építkezés dolgozóinak Az eletói építkezés dolgozói vál­lalásuk maradéktalan teljesítésével készülnek a SZK(b)P XIX. kon­gresszusára, A Panasuság-hrigád már most lelkes, jólszervezett mun­kával harcol, hogy a vállalása — a derítő kút betonozása és annak süllyesztése — október 5. helyett október 3-ra befejeződjön, A mun­kaidő teljes kihasználásával és a brigádon belüli verseny kiszélesíté­sével indultak rohamra nagyszerű vállalásuk teljesítéséért a Péter vasbetonszerelőbrigád tagjai. Foga­dalmuk, hogy a tervezettnél 10 nap­pal hamarabb, óktöberl5-re befeje­zik a szennyvíztároló és három víztároló vasbetonszerelési munkáit. A Szabó ácsbrigád fogadalma pe­dig a szennyvíztároló ácsmunkái­nak október 3. helyett október 1-re való befejezése, valamint a három víztároló ácsmunkáinak a tervezett­nél 12 nappal hamarabbi elkészítése fele arányban használt anyagok fel­dolgozásával. A Kékesi kubikosbri­gád célkitűzése, hogy november első dekád jár a tervezett munkáját is el­végzi még e hónapban. A Tatár­brigád elhatározása és fogadalma: november 15-ig 5 nap előnyt sze­rezni a tervteljesítésben. A vállalá­sok teljesítésének elősegítését, a munkatér biztosítását, a dolgozók jó szerszámmal való ellátását, a vállalások mindenkori ellenőrzését fogadta meg a munkahely műszaki vezetősége. Import anyagokat takarítanak meg a rillanytelepcn A trafójavító üzem dolgozói fon­tos importanyagok megtakarításá­val járulnak hozzá a villamosítási terv maradéktalan végrehajtásához. Gajdos Mária tekercselő augusztus hónapban 500 forint értékű szige­telőszalagot és forrasztóónt taka­rított meg. Az üzem dolgozói az el­múlt hónapban 12 trafó 1 havi szükségletét fedező forrasztóónt ta­karítottak meg. A vllíanytelep dolgozóinak összesített fogadalma az SZK(b)P kongresszusa tisztele­tére : ezéyben még 6977 forint ér­tékű anyag megtakarítása, amely­nek nagyobb része importanyag. Teljesítik vállalásaikat a Lakatosüzem dolgozói A Lakatosüzem dolgozói, akik az elsők között tették meg vállalásai­kat az SZK(b)P XIX. kongres//- szusának tiszteletére, lelkes, jól- szerveeztt munkával harcolnak fo­gadalmaik maradéktalan valóravál- tásáért. A Bodor kovácsbrigád 1953 október 15-i tervének 1952 október 5-re való befejezésére tett fogadal­mat, s tegnap az 1953 szeptember 12-i tervét fejezte be. A lakatos­brigádok között a Kaposi-brigád fogadalma: novemberi tervének be­fejezése, azonban tegnap már de­cember 2-1 tervét fejezte be, 1953 január 3-i tervén dolgozott tegnap a Kovács I.-brigád, amelynek foga­dalma október 5-ig jövő évi ja­nuári ’.érvének teljes befejezése. Három nap „távolságról” követi őket a Kovács Il.-brigád, amelynek vállalása szintén a jövő ér januári tervének teljesítése. Ugyancsak jó eredmények mutatkoznak a hulla­dékanyagok felhasználásánál is. Egy hét alatt a brigádok 160 kiló hul- 1 a dekán.vágót dolgoztak fel. A NYÍREGYHÁZI dohányfermentáló Borbáuyán 1944 szeptemberében hamar híre ment, hogy romokban bever a dohányfermentáló. Azok az asszonyok, lányok, köztük IszLai Gáborné Is, akik ott keresték meg azt a nyomorúságos pár pengőt, ami az éhhaláltól mentette meg őket csupán — majd hogy nem sírva mentek el megnézni a pusz­tulást. Sajnálták elvesztett munka­helyüket. Nem sokáig szemlélhették azonban a háború rombolását, a romokban heverő tégladarabokat, mert egy újabb légiriadó haza­zavarta őket. De otthon is csak erről folyt a szó. Iszlalné és a töb­biek egymásnak beszélték el még napok múlva is azokat a szenvedé­seket, amiket naponkint átéltek a kéziprés mellett. S legyintettek: ,nem fogunk már a kéziprések mel­lett szenvedni, nincs már gyár”. Aztán rövidesen a szovjet kato­nák felszabadították Nyíregyházát I le. Voltak, akik nemsokára már j arról beszéltek, hogy felépíti az ; állam a dohánygyárat. A borbá- uyaiak nagy része azonban kételke­dett abban, hogy valaha dohány- fermentáló legyen Nyíregyházán. Nem is sokan voltak, akik a rom- eltakarításban résztvettek. Iszlalné azonban igen. Naponta hordta, ta­karította a bombák által lerombolt falak tégladarabjait. Akkor már párttag volt. És a párt adta ki a jelszót az újjáépítésre és® célul tűzte ki a mostani boldog élet megvalósítását. Később aztán Iszlai- néval együtt a többi borbányai asszony, lány is meggyőződött róla, hogy valóban lesz Nyíregyházán dohányfermentáló Előbb mérnökök, majd munkások özöne kezdett hozzá a hatalmas éptkezés munkálataihoz. Lassan állványerdők yették körül a nagy, területen lévő, egyre felfelé törő falakat. Még a kőművesek el sem takarítottak az épületről, máris megindult az új fermentálóban a munka. Uj gépeket szereltek be a szerelők, amelyek mind villamos- energiával működtek. Szinte csodá­jára jártak Iszlainéók és a többiek. Iszlainé újra a préshez került. De más munka volt éz már, mint az­előtt. Nem kézzel tekerve kellett a bálákat elkészíteni, mint régen, hanem gombnyomásra a villany vé­gezte el a nehéz munkát. Rövide­sen aztán még könnyebb, de na­gyobb szaktudást igénylő munkára, a válogatóiba került, ahol hamaro­san a sztahanovista oklevelet is megszerezte. Ma pedig Iszlai Gá­borné a dohányfermentáló megbecsült dolgozója a többi lelkesen dolgozó munkatár­sával együtt. De vájjon ki ne dolgozna lelke­sen, ki ne harcolna tervének na- ponkinti túlteljesítéséért akkor, ha visszaemlékezik a múltra és össze­hasonlítja mai -életét vele! Mert Iszaliné összehasonlítja. Emlékeze­tében van az az idő, amikor hó­ban, sárban, kis kenyérrel a hóna alatt — amit ebédre vitt magá­val — igyekezett a munkahelyre, ahol ugyanolyan hideg volt a szellós, rozoga falak között, mint kint. Emlékszik az állandó porra, ami a tüdejét marta. A dohány- csomókon ülve elfogyasztott nyomo­rúságos ebédekre, amihez még csak a kezüket sem tudták hol megmos­ni. A többi asszonyok rettegésére, akik apró gyermeküket hagyták otthon, míg ők dolgoztak. És a jelen? Uj, alig két hete megnyílt üzemi konyhája vau ma a fermentálónak, ahol a dogozók tiszta helyiségben foevasszák el az ízletes kosztol. Ragyogó tiszta­ságú munkahelyeken dolgoznak, ahol a dohánypart szellőztető nyí­lások viszik ki a szabadba. A bent dolgozó szülők gyermekotthonba hozzák kicsinyeiket, ahol óvónők tanítják, vigyáznak rájuk, ellátják őket, míg szüleik dolgoznak. Hatalmas, szép gyár, de napról-napra szebb lesz. Iszlainé és a többiek is nem égyszer hallot­tak az ezutáni építési tervekről. A karbantartó javítóműhely építésé­ről, a hidrofórház elkészüléséről, aztán arról, hogy tűzoltólaktanya, új válogatóterem épül. Nem utolsó­sorban a gyermekotthon átépítésé­ről, ahol a legkisebbek számára bölcsőde létesül. Ez a nagyszerű fejlődés, a dol­gozókról való állandó gondoskodás lelkesíti Iszlainét a még jobb mun­kára. Legújabb munkahelyén, a lű- dázóban, ahol a leglelkiismeretér sebb munkát kell végeznie — átla­gos teljesítménye 140 százalék. Ezenkívül, hogy tervét állandóan túlteljesíti, gondja van a fiatal dolgozók tanítására, nevelésére is. Czire Ilonából rövid idő alatt 5t gyár egyik legjobb dolgozóját ne­velte munkaszervezési módszerének átadásával. Mindezek jutalmául töltött két feledhetetlen hetet a legszebb csehszlovák fürdőhelyen Marianské-Laznéban a nyáron. A gyárból hazafelé menet nem egyszer felhozódik beszélgetés köz­ijén a múlt. Egyik este a gyár le­bombázása utáni időről beszélget­tek. Iszlainé mondta : — Emlékeztek, mit mondtunk akkor? Hogy „nem lesz már szen­vedés a kéziprések mellett, mert nincsen gyár.” Mennyire igazat mondtunk abban, hogy a kézipré­sek mellett nem lesz szenvedés, mert villany hajtja. Gyárunk azon­ban van, olyan, amilyen felszaba­dulás nélkül, három- és ötéves terv nélkül nem lett volna sohasem. J 4 Vili. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM. ______________________ARA 50 FILLER________ ___________ 1952 SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents