Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-17 / 218. szám

f \ Mai számunkból : NYÍRMEGGYESEN AZ ÖTÉVES TERV NYOMÁBAN (2. old.) — SZTÁLIN, VISINSZKIJ. KUMI- KIN ELVTÁRSAK TÁRGYALÁ­SAI A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÉVEL (3. old.) — FELAJÁNLÁSOK A BOL­SEVIK PÁRT XIX. KONGRESZ- SZUSÁRA (4. oldal) V­_______________________________________) A llattenyésztésünhről A megye községei tömegesen csatlakoznak >„A mező cseppenti, a jószág csur­gatja a pénzt” — ezt tartja a régi szólás-mondás. Senki sem tagad­hatja le, hogy van ebben a mondás­ban igazság. Nem tagadhatják le az egyénileg dolgozó parasztok, de méginkább nem a szövetkezetiek, akik két-három esztendő alatt meg­tanulták becsülni az állattenyésztő munkát. Visszaemlékszik mindenki ;i faluban arra, hogy a fölnhözjut- íatott, azelőtti cseléd-emberek is ho­gyan igyekeztek, hogy jószágra, tehénkére, disznóra tegyenek szert, hogyan dédelgették, babusgatták állataikat, hogy nevelhették a sza­porulatot. S így keltek szinte nap- ról-napra lábra, a jószágneveléssel került nem egy közülük a módo­sabb középgazdák sorába. Ott van például az egyik nyíregyházkörnyé- ki tanyán idősebb Bálint Pál. Nap­számosember volt azelőtt. Tíz hold földét kapott. Az első napoktól kezdve azon volt, hogy mielőbb le­gyen jószága. Forintonként igye­keztek összerakni a piacon eladott tojás, baromfi árát, hogy tehenet, lovat, disznót vegyenek maguknak. Elérték, hogy most már két lovuk, tehenük, egy üszőjük, egy bikabor- jújuk van, két magkocájuk, egy hízójuk, egy süldőjük és hat mala­cuk is, meg vagy száz aprójószág. Pedig a tíz holdról tíz tagú család vár keuyeret minden esztendőben, \ ilágos hát, hogy a jószágueVelés nélkül aligha tudott volna gyara­podni idősebb Bálint Pál is. De főként a termelőszövetkezeti parasztok mondhatják el, boldogu­lásuknak. gyarapodásuknak mekko­ra emelője a szövetkezeti, nagy­üzemi állattenyésztő munka. A Tiszadobon járt egyénileg dolgozó parasztok a saját szemükkel láthat­ták a „Táncsics” tsz. állatfarm- jain, micsoda kincsetérő jószágállo­mány növeli a tagok munkaegysé­geire jutó jövedelmet, a szövetke­zet többmilliós közös vagyonát. A -zövetkezéti hizlaldából kikerülő 190 sertés például nem kevesebb, mint 87.000 forint jövedelmet ho­zott a szövetkezetieknek. A komlód- tótíalusi „Két vadas testvér’’ tszcs, állattenyésztői 18 tenyészkant ne­vettek fel többek, közt, s ezért a tenyészkanért darabonként 1200 fo­rintot kaptak, összesen 21.600 fo­rintot jövedelmeztek a kanok. De -zúmos példát lehetne még felhozni i ermel»szövetkezeteinkből, termelő- csoportjainkból, amelyek mind iga­zolják, hogy a szövetkezeti állat­ié nyésztés a szövetkezeti parasztok jólétének egyik legfőbb alapja. Van is rá mód, hogy bőséggel csurgassa a hasznot a nagyüzemi állatte­nyésztés, hiszen sehol másutt nincs olyan mód a fejlett állattenyésztési módszerek alkalmazására, a kor­szerű istállóépületek, . tenyészíar- mok, hizlaldák felépítésére, mint a közös szövetkezeti munkán alapuló gazdaságokban. Azonban a szövetkezeti állatte­nyésztés nemcsak a szövetkezetek belső ügye, az egyénileg dolgozó parasztok állatállományának fejlő­dése, gyarapodása nemcsak közvet­ítőiül hoz hasznot azoknak, akik gondosan elvégzik az állattenyésztő munkát. Az állattenyésztés jelen­tősége országos érvényű, ötéves ter­vünk sikerei hozták, hogy orszá­gunk agrárországból ipari ország­gá lett, ami azt jelenti, hogy egyre több gép, traktorok, kombájnok mennek falura, egyre több mű­trágya és más fontos termelőeszköz indul a gyárakból községeink felé. A dolgozók keresete, s ezzel együtt szükségleteik,. életszínvonaluk egyre nő, mind több élelmiszerre, ruház- j kodűsl cikkre van szükség. Vájjon j lehet-e a további előrehaladáshoz biztosítani a növényi eredetű nyers­anyagok mellett az állati terméke­ket, vájjon lehet-e a növekvő szük­ségleteknek megfelelően biztosítani a kenyérnekvaló mellé a zsírozót, a húsféléket — fejlett állattenyész­tés nélkül? Nem lehet. Világos hát, hogy azok a dolgozó parasztok, azok a termelőszövetkezetek, akik s ame­lyek becsületes munkát végeznek az állatok körül, .országos ügyben is cselekszenek, a nagy állami terv megvalósultát segítik elő, s nem­csak közvetlenül, de közvetve is saját jólétük további növekedését. Nagy példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVII. Kongresszusán, 1934 januárjá­ban Sztálin elvtárs a következőkre mutatott rá: „Az állattenyésztés ügyét az egész pártnak, minden párt­beli és pártontóvülitfunkcioüáriusnak kezébe kell venni, szem előtt tartva azt, hogy az állattenyésztés problé­mája ma ugyanolyan elsőrendű probléma, mint amilyen tegnap a. már sikeresen megoldott gabona- probléma volt”. A Bolsevik Párt iránymutatása nyomán a szovjet kolhozokban, szovhozokban hatal­masra nőtt meg a világ legfejlet­tebb állattenyésztése, egymásután hoztak létre új, nagyhozamú állat­fajtákat, egyre-másra értek el vi­lágrekordokat az állattenyésztésnél — a szovjet népek boldogulására. A mi Pártunk, Rákosi elvtárs számos ízben hívta fel a figyelmet az állattenyésztő munka fontossá­gára. S a Párt útmutatására kor­mányunk kétéves állattenyésztés- fejlesztési tervvel jelölte meg az állattenyésztő munka feladatait. Minisztertanácsunk legutóbbi hatá­rozata az állattenyésztés és takar­mánytermelés fejlesztéséről az 1952 —1954-es években — leszögezi, hogy az előző kétéves terv teljesítésével jelentős eredmények születtek az állatállomány növekedésénél. Sza- bolcs-Szatmárban is jóval növeke­dett az állatállomány az előző esz­tendőkhöz viszonyítva, azonban nem dicsekedhet el a megye a kétéves cerv jó teljesítésével. Az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságait néz­ve, ugyan a szarvasmarhaállomány fejlesztésének tervét 107.7 százalé­kosan teljesítette eddig a megye, a sertésállománynál 129.9 százalé­kos a teljesítés. Azonban éppen azon a területen vannak hiányossá­gok, amelyeken a további fejlődés múlik. A kocaállomány fejlesztésé­nek tervét például csak 67.2 szá-' zalékosan teljesítette a megye, s a tehénállomány fejlesztésénél is hiá­nyosságok vannak. — De még In­kább rossz képet mutat a termelő­szövetkezeti állatállomány fejlesz­tésének képe. Az elmúlt esztendő­höz képest a termelőszövetkezeti szarvasmarhaállomány köze! két­szeresére, a sertésállomány közel másfélszeresére, a lóállomány több, mint háromszorosára növekedett, a szövetkezeti állatállomány fejlesztő sének terveit mégsem teljesítettük kielégítően. Mert a szarvasmarha­állomány fejlesztésének tervét szö­vetkezeteink mindössze 68.2 száza­lékra, a sertésállományét pedig csak 39.S százalékra teljesítették. Számos termelőszövetkezetünk van még olyan, ahol nem törekszenek a minisztertanács határozata szerint eljárni a három fő tenyészállo- ■uány, a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány létrehozása érde­kében. a Qfi&aember 7. tiszteletére nersemjt kezdeményezel o eifedn k (elkii)áseikoz A vajai dolgozó parasztok fel­hívása a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére — élénk visszhang ra talált a megyében. A községek tömegesen jelentik csatlakozásukat a November 7. tiszteletére folyó begyűjtési versenyhez. Besenyőd új termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai a vajai felhíváshoz csatlakozva, fogadal­mat tettek arra, hogy termelőszö­vetkezeti tagokhoz méltón, élen fog­nak járni az állam iránti kötele­zettségek teljesítésében. Vállalták, hogy október húszadikáig 110 szá­zalékosan teljesítik a burgonya-be­adást, a kukoricabegyüjtésben már október 15-re 110 százalékot érnek el. A napraforgó begyűjtési tervét 112 százalékra fogják teljesíteni, a sertésbéadás évi tervének teljesí­tését december 15-én akarják je­lenteni, együtt a vágómarhabeadás évi tervével és a baromfibeadás évi tervével, amelyet december 15-ig 108 százalékosan teljesítenek. A tojásbegyüjtés éves tervét no­vember elsejére 117 százalékosan teljesítik. A szénabeadást szeptem­ber 20-ig rendezik és a tejbeadás tervét minden hónapban 102 száza­lékosan fogják teljesíteni. Hasonlóan lelkes vállalást tettek a poszt a dobosi dolgozó parasztok is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteleté­re megfogadták, hogy a burgonya- begyűjtés tervét október 20-ra. a kukoricabegy íijlését október 18-ra, a napraforgóbegyiijtését november 1-re, a hízottsertésbegyüjtés tervét november 7-re, a vágómarhabegyüj- tését november 1-re teljesítik. Ba- romfibea dúsban december 10-re 110 százalékot érnek el. (A tojásbe­gyüjtés tervét már teljesítették.) A borbeadás kötelezettségét is 10O százalékosan teljesítik november hetedikéig. A vajaink felhívásához csatla­koztak tegnap Penyige, Béri;esz. Beszterec, Demecser, Gégény, Ke- mecse, Nagyhalász, Nyírbogdány, Gebe, Nyírmeggyes, Mátészalka, Mérkvállaj, Balkány, Geszteréd, Pócspetri, Szabolcs, Tiszaeszlár, Hete és Olcsva községek dolgozó parasztjai. (MT. sajtócsoport.) Egyes községi tanácsok opportunizmusa akadályozza a Imrgonyabegyüjtés sikerét A keuyérgaboftabagyiijtés nagy harci szakaszának tapasztalatai azt mutatták, hogy mindazokban a községekben el szaporodott a hanya­gok. a beadást halogatók száma, amelyekben a községi tanácsok már a kVz-.síi ivvzdc-’féii neu. érvé­nyesítették a törvényt, nem buzdí­tották a dolgozó parasztokát a cséplőgép alól való beadásra. A tlmári, gávai tanácsok esete is ezt bizonyítja. Mindkét községben el­mulasztották a tanácsok azt, hogy az első napoktól kezdve gyors be­adásra buzdítsanak. Amikor a dol­gozó parasztok látták, mi sem tör­ténik, ha halogatják a beadást, még az sem igyekezett, akinek szándéka volt mielőbb feruidni a gabonát az államnak. Ebből követ­kezett aztán, hogy a két község­ben még most is számos adósa van az államnak. Jónéhány községi tanács van a megyében olyan, amelyek nem hasz­nosították a kenyárgabonabégyüj- tős munkájának tapasztalatait. — Nem egy helyen fordul elő. bogy a községi tanácsok nem követelik meg a burgonyaszedés bejelentését, elnézik, hogy a dolgozó parasztok vajas! engedély nélkül szedjék fel a burgonyát, s elnézik, hogy egy­szerűen halogatják a beadást. A törvény azt mondja: az ellenőrzés, a begyűjtés megkönnyítésére Tájt*#! engedélyt, kell kérni minden dolgo­zó parasztnak, s még a vajas, fel­szedés napján be kell adni a bur­gonyát az államnak a beadási kö­telezettség szerint. Aki a törvény szerint nem tesz eleget kötelessé­gének, a tanácsok felemelik beadá­si kötelezettségiiket. később pedig, a további hanyagság esetében, el­számoltatják őket. Néhány adat is megmutatja, hogyan követnek el opportunista módra mulasztást mulasztás után egyes községi tanácsok. A nagykál- lói járásban például szeptember 15-ig 898 dolgozó paraszt jelentette be a burgonyaszedést, de csak 584 teljesítette a beadást. Mfcidennek ellenére csak 126 esetben alkalmaz­ták . a törvényt a tanácsok, csak 126 esetben emelték fel a mulasz­tói; beadási kötelességét. De ez még mind kevés. A 120 termelő közül is csak 57 volt olyan, akik teljesíi ették a felemelt beadási kö­telezettséget. — Vagy a vásárosna- ményi járásban: 717 termelő kért engedélyt burgonya szedésre, de esek. 522 teljesítette közülük be adását. Ennek ellenére az egész já­rásban csak 13 dolgozó parasztnak emelték fel a beadását, s a fel­emelt kötelezettséget a 13 közül is csak ketten teljesítették. A járás­ban kártérítést egyetlen mulasztó, hanyag termelőre sem vetettek ki. E két járásból származó néhány számadat i<? világosan igazolja azt a tényt, hogy még mindig csak fél­kézzel fogtál; a tanácsok a burgo- nyabegyüjtés munkájához, nem sze­reznek megfelelőkép érvényt a tör­vénynek. Egyetlen járás sincs olyan a megyében, ahol hasonló esetek nem fordultak volna elő, egyetlen járás sincs olyan, ahol a burgonyaszedést bejelentő dolgozó parasztok közül mindenki teljesí­tette volna beadását! Nedves kukorica beadásával akarnak kárt lenni a kulákok Andiit elkezdődött megyénkben a kukoricabeadás, több helyről jelen­tették, hogy a nép ellenségei, a kulákok, kupeeek nedves kukorica beadásával akarnak kárt tenni a nép államának, a raktárban mez- dohosoűó, nedves tengerijükkel megromlasztani a száraz, ép kuko­ricát is. — A napokban leplezték le Nyíregyházén az ellenőrzés so­rán Prist pák Púi nyíregyházi, Hol­ló-utca 45. szám alatti lakos, volt kupec-koc.-márost is, aki nedves kukoricával akarta becsapni az át­vevőt. Hevesen tagadta, hogy oda­haza száraz kukoricája van. Az el­lenőrzés megállapította, hogy 25 mázsa száraz, átvételre alkalmas kukoricája van a padláson. Egy húron per;dilit a kupec-koesmáros- sal a vele egy udvarban lakó Pago­nyi Pristyák István is, aki ugyan­csak nedves tengerit vitt az átve­vőhelyre. A minisztertanács most megjelent | határozata újból irányt szab az| állattenyésztő munkának, törvény- nyéteszi az állatállomány fejleszté­sét az elkövetkező két esztendő alatt olymódon, ahogyan azt népünk növekvő szükségletei, nagy ötéves tervünk megvalósításának ügye megkívánja. A minisztertanács ha­tározata nemcsak azt jelöli meg, hogyan növekedjék a szövetkeze­tekben, állami gazdaságokban és egyéni gazdaságokban a jószágállo­mány mennyiségileg, de arra is rá­mutat, milyen módszerekkel érjék el az állattenyésztők a nagyobb eredményeket. Az állattenyésztők egyenes kötelességévé teszi az élenjáró módszerek alkalmazását a nagyobb hozam, a nagyobb szapora­I ság érdekében. Feladatul tűzi ki a nagyobb hozamú állatfajták kine­velését, megszabja azt is. milyen módon biztosítsák az állatállomány növekedéséhez szükséges épületeket, hogyan tegyék szervezetté az állat­tenyésztő munkát, s miként érjék el azt, hogy megfelelő mennyiségű takarmány álljon az állandóan fej­lődő állatállomány rendelkezésére. Azok, akik e határozatot áttanul­mányozták. világosan látják, mi­lyen nagy súlyt helyez a dolgozói; állama arra, hogy hatalmasan fej­lődjék állatállományunk az elkö­vetkező esztendőkben. S nem saj­nálja a nép állama az áldozatot, megjelöli a határozatban, milyen munkát fejtsenek ki a tudományos intézetei; hogyan szélesítsék ki az állattenyésztő telepek, kísérleti gaz­daságok. mesterséges megterméke­nyítő állomások hálózatát, hogyan növeljék az állattenyésztő iskolák számát. A minisztertanács terjedelmes és nagyjelentőségű határozatával most jelentőségének megfelelő helyre, a középpontba kerül az állattenyész­tés fontos munkája. Itt az ideje, hogy a mi pártszervezeteink, párt­tagjaink, s a DISZ. MNDSZ, MEDOSZ, nem utolsó sorban taná­csaink minden erővel támogassál; azt a munkát, amellyel a szovjet példa nyomán a fejlett állatte­nyésztésért, a gazdag állatállo­mányért harcolunk. Vili. ÉVFOLYAM. 218. SZÁM, _____________________________________________________ARA 50 FILLER_________________________________________1952 SZEPTEMBER 17, SZERDA

Next

/
Thumbnails
Contents