Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-11 / 213. szám
1052 SZEPTEMBER 11, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP é ..^ /aBHijettagasisr? Kupec-kulák akadályozta eddig Császlón a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését! C'sászló 1950-ben termelőszövetkezeti község lett. A falu dolgozó parasztjainak egyik része, a már régebben alakult hármas típusú Petőfi termelőcsoportba lépett, a másik része ’ az akkor létrehozott egyes típusú Győzelem tagja lett. A Petőfi termelöcsoport felé az .áramlás nemrégiben indult :neg és néhány nap alatt az egyes típusú csoport tagjainak több, mint fele átlépett a fejlettebb módszerek kel gazdálkodó hármas típusú csoportba. Persze a Győzelem tagjai nemcsak az idén látták a Petőfi eredményeit, hisz az még 1948-ban alakult és elég jól dolgozott. Annak, hogy csak most kezdtek átlépni a hármas típusú termelőcsoportba, a És nem bizonyult rossz tanítványnak. Ezt bizonyítja az a 12 hold föld, amit rövid idő alatt szerzett a négy hold mellé. Emellett felépítette magának - Császló egyik legszebb házát. Otthonos volt ő a kupeckodás : minden ágában, adött-vett földet, kereskedett állatokkal, de nem vetette meg a lopást sem, ha éppen azt hozta a sor. Kedvenc „módszere” volt a szegény kisparasztoktől kölcsönkérni összekuporgatott filléreiket és azt soha meg nem adni. özv. Mező Bc- lánénak is csak úgy adta meg az évekkel előbb kért pénzt, hogy az — kijőve a béketürésből — veréssel fenyegette. Császlón így emlegetik Nagy Gyulát: „Ha volt egy jószág eladó, az Nagy Gyula kezén ment keresztül.” Persze, nem szívességből közvetített az eladó és a vevő közt. Lehúzta ö a hasznot busásan. A felszabadulás előtt egyszer betöréssel négyszáz pengőt lopott, s csak úgy menekült meg a következményektől, hogy az apja bíró volt és az kimentette. De Nagy Gyula, megcsinálta azt is, hogy éjszaka elkötötte másnak a lovát vagy tehenét, és a gazdája tudta nélkül eladta a vásárban. A tulajdonosnak pedig megígérte, hogy az árát majd kifizeti. De nem legfőbb oka, hogy a Győzelem termelőcsoportnak idáig egy. kupec- kulák volt az elnöke. Nagy Gyula, a Győzelem elnöke mindent megtett annak érdekében, hogy a csoport tagjai ne lépjenek át a hármas típusú szövetkezetbe. Azért lett csoporttag, azért választatta meg magát elnöknek, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését belülről akadályozza meg. Nagy Gyula apja is kupeckodás- sal szerzet t húsz hold földet, a már meglévő tíz mellé. A szerzett földeket azonban a gyerekei nevére Íratta, így egyszerű középparaszt ma radt — 1950-ig. Ekkor kuláknak nyilvánították, ezév tavaszán pedig ismét középparaszttá „vedlett”. mertek semmit csinálni ellene. Szőval Így élt Nagy Gyula a fel- szabadulásig. Igen eszes embernek hiszi magát és ebben van is valami igazság. Lám, a felszabadulás után is azonnal látta, mit sell csinálni : belépett a kisgazdapártba és a falu egyik vezető embere lett. Aztán később megszervezte a föld- művesszövetkezetet, ami szintén hasznothajtó üzletnek bizonyult számára. Itt leginkább a borkereskedésre „feküdt” rá, mert ezen lehetett a legtöbbet keresni. Igen egyszerű módszerrel „dolgozott”: más vidéken olcsón megvette a bort, Császlón méregdrágán eladta. A különbözet nagyrészét pedig zsebrevágta. Az így szerzett pénzből, amellett, hogy igen jól élt, még egy takaros Istállót is emelt. És még n.zt is elkívánta, hogy a földművesszövetkezet holtjából neki mindent adjanak, persze hitelbe, amit Nagy Gyulán behajtani reménytelen volt. Hanem aztán egyszer a Csász- lőiak megunták Nagy Gyula kiski- rálykodását, kihajították a földművesszövetkezet vezetőségéből. Nagy Gyula ekkor ráébredt, hogy már nincs meg a korlátlan hatalma, nem tudja megfélemlítésben, tartani a falu népét úgy, mint eddig. Mert idáig ez így volt. tagjainak semilyen felvett, vagy kapott pénzről. Nemrégiben, amikor még nem volt meg a szabadpiaci forgalom, a csoport három mázsa árpáját adta e! feketén az egyik kupec barátjának. De persze, addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Nagy Gyula „munkájára” végre felfigyeltek és az elmúlt hét szerdáján leváltották az elnökségről. De ő még mindig nem adta meg magát. A csoport gyűlésén neki volt a legnagyobb szája és holmi törvénytelenséget emlegetett a leváltásával, kapcsolatban. És amikor látta: elnök mégsem maradhat, akkor mindent elkövetett azért, hogy legalább új elnököt válasszanak, csak ne olvadjon a Győzelem tszcs, a Petőfi termelőcsoportba. Terve csak félig sikerült, — ugyánis elnököt még választottak, azonban a Győzelem- nek több, mint a fele már átlépett a Petőfi tszcs-be. Nagyfokú ébertelenség, opportunizmus Itt kell megemlíteni, hogy a járási tanács és nem utolsó sorban a járási pártbizottság igen felületesen kezelte ezt az ügyet. Megengedték, hogy Nagy Gyula apját „kuláktalanítsák”, amikor az nyilvánvalóan kulik; és emellett eltűrték, hogy először az egyes típusú csoport tagja legyen. Hétfőn pedig átlépjen a Petőfi tszcs-be, ahol felvették! Bár Nagy Gyulát leváltották a csoport elnökségéről, még mindig tagja ö is a csoportnak 1 Nagy Gyulát a kudarc miatt a gyűlölet egészen elvakította, — de bízott hagyományos szerencséjében. Ezért nyúlt az utolsó eszközhöz. Szombaton éjjel végigjárta azokat az egyes típusú csoport-tagokat, akik még nem léptek áit a Petőfi tszcs-be. Minden rábeszélőképességét elővette, hogy lebeszélje ezeket a Petőfibe való átlépésről. Egyre sűrűbben suttogta sunyi ábrázat- tal: „Kitartás! Kitartás 1” Nagy Gyula az apjától tanulta meg a kupeckedés mesterségét. A Néplap posta fából Ksgyecsed dobozó parasztjai minden fcuiáífmesierliedés ellenére is elcretirnek a begyűjtési versenyben Népünk ellenségei, a kulúkok, szabotálással akadályozzák további jó munkánkat a begyűjtésben. Azonban a dolgozók éberen őrköd lek községünkben és kíméletlenül lesújtanak a szabotálókra. Sarkad! Lajos nem tett eleget kenyérgabona- és sertésbeadási kötelezettségének, 10 hónapi börtönre ítélte el a aép bírósága, két évre pedig kitiltotta a községből. De nem - néztük il Nyíri Bálint és Murguly Károly kulúkok mesterkedését sem, akiket most ítélt el a nép bírósága. A nagyecseűi dolgozó parasztok énem hallgatnak a kulákok szavára, hanem becsületesen teljesítik az álammal szembeni kötelezettségüket. Községünk dolgozó parasztjai búzából 144, árpából 407, zabból 106, szénából 109 százalékra teljesítették a begyűjtési tervet. Dolgozó parasztjaink nem feledkeztek meg az állat- és tojásbegyüjtésről sem Sertésből a harmadik negyedévi tervet 194, szarvasmarhából 270, baromfiból 177, tojásból 171 százalékra teljesítették. Több olyan dolgozó paraszt van a községben, mint Hunyadi László, Biró Gergely, akik határidő előtt tettek eleget sertésbeadási kötelezettségüknek. A burgonya szedéséhez és a kukorica töréséhez nemrégen fogtak hozzá dolgozó parasztjaink, de máris akadnak olyanok, akik élenjárnak a beadásban. Tóth János 3 holdas dolgozó paraszt burgonyabeadását 120 százalékra teljesítette, de nem sokkal marad el mögötte Sarkadi József 6 holdas, Sarkadi Lajos 2 holdas dolgozó paraszt sem, akik burgonyabeadási kötelezettségüket 110 százalékra teljesítették. Szántó Dániel Nagyecsed. A kommunisták’ példamutatása a termelés emelője Állami gazdaságunk gyümölcs- termelő gazdaság volt s most komoly állattenyésztési feladatokat is kaptunk. Annak ellenére, -hogy gazdaságunk takarmányt mindeddig nem termelt, igyekszünk a kiutalt takarmány helyes felhasználásával tervünket teljesíteni. A takarmányozást és az állatok kezelését a gazdag szovjet tapasztalatok alap ján végezzük, bevezettük az egyedi takarmányozást. Az egyes állatok takarmányadagját az állatgondozók bevonásával állítottuk össze. Munkánknak meg Is lett az eredménye, mert tejtermelés! tervünket 100 százalékban teljesítettük. Minden munkában a párttagok járnak az élen, személyes példamutatással buzdítják a pártonkívülieket jobb munkára. Varga Ferenc párttitkár munkacsapata 180 százalékos eredményt ért el. Jól dolgoznak a nők is. Pápai Erzsébet 201, Vajas Piroska 104 százalékos teljesítményt ért el a hagymaszedésben. Ballá Sándor vezető agronómus, Mátészalka. A tmppatetcsiak már 70 százalékra teljesítették feurgonyaiieaiiásHkai A tunyogmatolcsi dolgozó parasztok a sikeres kenyérgabonabegyüj- tés után, további sikerekért indultak harcba. Búzából 111, rozsból 150, árpából 120, zabból 110, szénából 100, vágómarhából 121, sertésből 121 százalékra teljesítették tervüket, a baromfi beadásban 92, tojásbeadásban 94 százalékra teljesítették az évi tervet. Nagy lendülettel fogtak -hozzá a burgonya begyűjtéséhez is. Rádi Sándor bur- gonyabegyüjtésl versenyre hívta ki a község valamennyi dolgozó parasztját és vállalta, hogy szeptember 8-ra 110 százalékban tesz eleget kötelezettségének. Ez eredményezte aztán azt, hogy a község már 70 százalékra teljesítette burgonyabeadását. A tunyogmatolcsi dolgozó parasztok az elsők között akarják megkapni a burgonya szabadpiaci értékesítési jogát. Dávid Zsigmond MDP titkár. A császlóiak nagyrésze félt Nagy Gyulától, Srävetkezetitok lövés vetésforgóra tér át mert minden sikerült neki, s ha rajtakapták valami dlsznóságon, kivágta magát. Egyetlen alkalommal ült csak egy hónapot, hatósági közeg elleni erőszakért Nagy Gyula vissza akarta szerezni régi hatalmát. Ezért mindent elkövetett Járkált a dolgozó parasztokhoz, járkált a szövetkezetbe. De nem érte el, hogy visszavegyék. Ekkortájt alakult meg a császlői egyes típusú Győzelem tennelőcso- port, Nagy Gyulában pedig egy terv fogamzott meg: belépni a csoportba és belülről szétrobbantani azt Mert Nagy Gyula eszeveszetten gyűlöli népi államunkat, gyűlöli a dolgozó parasztság új, szebb életét jelentő termelőszövetkezeteket. De ezen nem is lehet csodálkozni. Hiszen az új rend Nagy Gyulától a kupeckedés, a csalás, a lopás, a kizsákmányolás lehetőségét vette el. Milyen jő volt akkor Nagy Gyu- lánaic, amikor a földjeit napszámosokkal művelhette meg, — hitelbe, vagy egy csupor aludtejért! — Sokat tudna erről mesélni Balogh Miklós, meg a többi cselédei. És amikor a rend őrei olyanok voltak, mint a két kulák bátyja, akik közül az egyik még mindig Nyugat- Németországban van és akivel Nagy Gyula oly sűrűn leveleik. — (Egészen biztos, kap néhány „jótanácsot” tőle.) Es tagja lett a Győzelem terme- lőcsoportöak! Sem a helyi, sem pedig a járási szervek nem flgyelmég a tavasszal a Petőfibe akartak menni. Nem rajtuk, hanem Nagy Gyulán múlott, hogy ezt csak most tették meg. De „természetesen” as ilyen munkálkodás közepette sem feledtek fel erre. Pedig az apját abban az Időben nyilvánították kuláknak. Később Nagy Gyula, addig suttogott hol az egyik, hol a másik eso- porttaggal, míg egy szép napon elnökké választották. Akkor aztán „dologhoz” látott. Minden cselekedete arra irányult, hogy elégedetlenséget szítson a csoport tagjai közt és így a Győzelem felbomoljon. Sokat mesterkedett a föld ol osztásával. Kovács Endrónét például kitette a legrosszabb földre, a saját apjának pedig, aki időközben újra „középparaszt” lett, a legjobb földet adta. Vagy Porkoláb Pálnak, aki jóbarátja, aratáskor aratniva- lót adott, holott az még vetőmaggal sem járult hoezá a munkához. Azonban a terve nem sikerült, a csoport nem bomlott fel, sőt a tagok, látva a Petőfi tszcs, eredményeit, egyre Inkább azt a kívánságukat hangoztatták, hogy alakuljanak át 'hármas csoporttá, vagy lépjenek be a Petőfibe. Nagy Gyula rno«t mér kétségbeesetten kapkodott fühöz-fához, hogy legalább ezt meg tudja akadályozni. Egyre sűrűbben suttogta a tagok fülébe: „Csak kitartás, kitartás 1” (Egyébként Szálasléknak Is ez volt a „jelszavuk.”) Nagy Gyula úgy gondolta, csak húzni az időt, csak „kitartani”, aztán majd talán csak megjön a bátyja Nyugat-Németojószágból az amerikai és az újraélesztett fasiszta csapatokkal... Attól sem riadt vissza, hogy kezett meg saját magáról, arról, hogy a csoport vagyonából a saját zselét megtömje. Még a télen eladta a csoport vagyonát képező galyfát, — az árát pedig megtar tóttá magának. És általában: egyáltalán nem számolt el a csoport Azonban Nagy Gyula tévedett! „Hagyományos szerencséje” most már végkép elhagyta. És oda kerül, ahová való, — a börtönbe! Az Illetékesek mielőbb tegyenek erről! Végső tanulságul pedig: a csász- lól kommunisták, de az egész járás kommunistái — akik közül többen azt hiszik, hogy nincs már a népnek ellensége a járásban — dolgozzanak ezentúl a Központi Vezetőség útmutatásai szerint. És kemény harcot vezessenek a dolgozó parasztok, szövetkezetiek soraiba befurakodott Nagy Gyula-féle lru- pecek, kulátkok, a nép ádáz ellensé A mátészalkai járásbíróság tegnap hozott ítéletet Murguly Károly jelenleg két holdon, ezelőtt 23 holdon gazdálkodó nagyecsedi kulák ellen, akit 1949-ben államrendcllence izgatás miatt már nyolc hónapra elítéltek. — Murguly Károly szeptember 5-én, 6-án a burgonyaszedést bejelentés nélkül megkezdte és 17 mázsa 63 kilós beadásának 431 kiló híj javai tett eleget. 350 kiló burgonyát pedig a pincében elrejtett. A járásbíróság egy év ég hat hónapi börtönbüntetésre, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint vagyonelkobzásra, valamint három évi, a közügyektől való eltiltásra ítélte. — A járásbíróság ugyancsak elítélte a Nagyecsed községben Nyíri Bálintot, aki szüléivel együtt most 14 holdon (azelőtt 26 hóidon) gazdálkodik. Nyíri augusztus közepén 13 mázsa 10 kiló tengerit bejelentés nélkül letört a a padlásán elrejtett. Beadási kötelezettségének kukoricából egyáltalán nem tett Augusztus lő-én, miután kenyérgabonabeadásunkat 111 százalékra teljesítettük és megkaptuk a szabadpiacot, kenyérgabonát osztottunk ki a tagoknak munkaegységen- kint. Nagy öröm érte dolgozóinkat, mert a nehéz, aszályos idő ellenére is egy-egy munkaegységre 5.30 kiló kenyérgabona jutott. Aki becsületesen dolgozott, megkapta jutalmát. Biró Gergely családjával együtt dolgozott: a szekér 36 mázsa ke- nyérnekvalót vitt a házához. Vadon Albert szorgalmas tagunk: 30 mázsán felül, Jakab Lajos is 25 eleget. Szeptember 4-én, 5-én és 6-án minden bejelentés nélkül burgonyát szedett. Beadási kötelezettségének 15 mázsa híjával tett eleget. A bíróság Nyíri Bálint kulákot egy év és két hónap börtönbüntetésre, 3000 forint [»énzbüntetéere, fele vagyonának elkobzására ítélte és bárom évre eltiltotta a közügyektől. A baktalórántházi járásbíróság Bzintén a napokban mondott íéletet Kozák Péter baktalórántházi kulák felett. A kulák burgonyáját felszedte anélkül, hogy ezt a tanácsnál előzőleg bejelentette volna s felszedett burgonyája egyrészét elrejtette, másik részét az állatokkal kezdte lel- etetni. Beadási kötelezettségét egyáltalán nem teljesítette. A bejelentést :és beadást elmulasztó, szabotáló kulákot a bíróság 10 hónapi börtönnel, 2000 forint pénzbüntetéssel, 5000 forintnyi vagyonelkobzással büntette s öt évi időtartamra eltiltotta a köz- ügyektől. mázsán felül kapóit munkája után. 140 mázsa kenyérgabonát félre is tettünk tartaléknak és szociális alapra, hogy az öreg, munkaképtelen, beteg tagjainkon is segíthessünk. Az aratás után hozzáláttunk a trágyahordáshoz. 00 holdra való istállótrágyát hordtunk ki. Műtrágyát az őszi vetések alá szórtunk, eddig 100 holdon. Javában folyik a 162 hold dohány törése. Takarmányos brigádot alakítottunk és megkezdtük a silógödrök előkészítését és a sitózásra kerülő anyag összegyűjtését. A vetőmagvak előkészítésével határidő előtt készen voltunk. Szeptember 10-re 20 hold bíborherét vetettünk el. Szöszösbükkönyt takarmánynak 16 holdat vetettünk, de a vetése még tovább tart. A szükséges vetőszántást már 40 százalékban elvégeztük. Befejeződött az üzem belső rendezése, áttértünk a Szovjetunióban bevált füves vetésforgóra. Államunk nagy.segítséget nyújtott nekünk ebben a munkában: négy mérnök, erdész és két agronómus dolgozott nálunk három héten át. Most átszervezzük a növénytermelési brigádokat és az állattenyésztést is, hogy szeptember 15-től száz százalékig a terv és a szovjet tapasztalatok szerint dolgozhassunk. l’ezsgő, nagy iramban száguldó élet alakul ki nálunk. Rá sem ismerni előbbi életünkre. Szebb boldogabb lett. Dolgozunk, tanulunk, de ennek is megvan a jutalma, mert jövedelmünk messze felülmúlja reményeinket. Vasvári Károlyné Encsenes, Ifjúság tsz. a hármas típusú csoportba átlépni szándékozókat p megfenyegette. Benedek Bálint és Bácsik Imre Surgenyasiedés, kukoricatörés bejelentését elmulasztó, a beadást szabotáló kalikókat ítéltek el
