Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-10 / 212. szám

8. NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 10, SZERDA Ott állunk a megyei tervkiálH- tűs szövetkezeti táblái előtt. Az egyik táblán grafikán mutatja: 1948-ban 17 termelőszövetkezeti cso­portja volt a megyének, ma már 483 a számuk. A földterület 3400 holdról 245.855 holdra növekedett s 299 család helyett, ma már 59.580 család jár a nagyüzemi gaz­dálkodás útján. Az is igaz ugyan, hogy ezeket a számadatokat mint­egy három héttel ezelőtt írták ki s azóta már két járás, a tíszalöki és kemecsei járás dolgozó parasztjai választották elit) akarattal a szövet­kezett utat, tehát a számadatok nem helytállók. De hiábavaló dolog lenne hajszálpontos adatokat kap­ni. Valósággal óráról-órára növek­szik azoknak a száma, akik az új él-clct választják. Egy légi szabol­csi újság 1937 cs cikkére gondo­lunk, amely a lap július 18 i szá­mában jelent meg. Ezeket írja a cikk; „...A hivatalos statisztika adatai szomorú képet adnak arról, hogy milyen házakban lakik a ma­gyar ncp legértékesebb eleme, a vidéki agrárlakosság. Magyarorszá­gon elsőrendű nemzeti életszükség let az, hogy a vidék házdllomanyát felfrissítsük és a sárkunyhókat el­töröljük a földről, nemcsak azért, inert ezzel munkát és kenyeret adunk a vidéki munkanélküliek nagy töme­gének, hanem azért is, mert né­pünk közegészségügyi viszonyait sohasem emelhetjük európai szintre, ha ki nem irtjuk a „fehér halál’' melegágyát, a levegőtlen, földes padlójú, szcUöze-tlen házakat...” S itt állunk egy fénykép előtt: a tyukodi „Előre" termelőszövetkezet dolgozóinak szép, nagyablakos új házalt mutatja. A múlt és a jelen. A múlt sárkunyhóival s a jelen: a szövetkezeti új családi otthonok­kal! A tyukodi Előre képei, mint a tükrök mutatják meg dolgozó pa­rasztságunk új életét. Török Gás­pár, valamikor „gróf” Lányai Meny hért bérese volt. Most 2700 hold vezetöagronómusa. Ott áll s messze- néző szemekkel vizsgálja a földet. Agronómus! üj szó — de már meg­szokott a szövetkezeti életben. Az ő munkájuk nyomán a szovjet em­berek tapasztalatait hasznosítva, bevezetve, a Párt irányító sza­vára, hallgatva, a szabolcs-szat- mári szövetkezeti földek ebben az évben már átlagosan 13 mázsa búzát hoztak. Az egyénieké csak 6.5 mázsát. A rozstermés 9 és fél-mázsás volt a szövetkezetekben. Az egyénieknél 5 és félmázsás. Kombájnokat, traktorokat látunk a képeken. Arrább serény építkezés­ről ad híradást a fénykép. A tyu­kodi Előrének saját fűrésztelepe, téglaégetöje van. Gyorsan, olcsón készül el a 140 férőhelyes lóistálló, a malacfiaztató és sok minden más épület. Más képek az állatállomány gyarapodásáról beszélnek. Ha szö­vetkezeti állatállományunkat 1950- ben 100 százaléknak vesszük, akkor 1952-ben a gyarapodás: szarvas- marha lOVf százalékos, ló 786 szá­zalékos, sertés 1033 százalékos, juh 400 százalékos, baromfi 1882 száza lékos. A tiszadobi Táncsics hizlal­dájában 696 sertés hízik. Gép, technika és tudomány segít építeni, szépíteni az új életet. Erdősávok nőnek a hajdani aszá­lyos vidékeken, a Tiszántúli Főcsa­torna sok mellékága hordja az él­tető vizet a napégette homokföl­dekre, a Tíszalöki Erőmű bő ener­giát ad a szövetkezeti épületekhez, gépekhez. Mindenben a legszebb az, hogy mindez az embert szolgálja. Az ember életét teszi szebbé. A múlt­ban nayy előszeretettel mutatták be a képes újságok, hogy ez és ez a mozicsillag, gróf, vagy bankár ho­gyan tölti napjait. „Sétáltatja, a kutyáját..„Pezsgőt iszik ... ”, „Uj luxusautója mellett áll...” — * hasonló címekkel jelentek meg ezek a fényképek. Most másokról vannak fényképek s mások- az alá­írások. Ráez Gyula a tyukodi Előre tagja. Életét képek mutatják be. Az első kép: Kácz Gyula munkába in­dul. Munkaruhában, overdlban for­dul ki a. kapun s lépked a brigád- értekezlet félé, ahol az aznapi mun­kát vitatják meg. Munka. Ezzel kezdődik Ráez Gyula, napja. S a jól megérdemelt munka után kö­vetkezik a pihenés, szórakozás, ta­nulás. Könyvet olvas a szölölugasos tornácon. Solohov: „Uj barázdát szánt az eke” című könyvét tartja a kezében. A másik kép otthoná­ban, a terítős, szépen berendezett szobájában ábrázolja. A megyei bé­kebizottságtól kapott oklevelet né­zegeti. Megtisztelő kitüntetés: jó békeharcos. Egy másik képen vi­rágait öntözgeti. Persze, ezek a ké­pek nagyon szegényesek Ráez Gyula gazdag életéhez képest, azonban megmutatják: ebben az országban legfőbb érték az ember s a szövet­kezeti úton haladó dolgozó parasz­tok élete kivirul., mint a muskátli. Uj élet — szép élet! Ezért vá­lasztják egyre többen ezt az utat. A megyei tervkiállítás sxövetkexeti tablói előtt Xöfeljük közös állatállományunkat, gondoskodunk a A közős állatállomány fejlesztése fontos feladata a termelőszövetke­zeteknek és tszcs-knek. Minél szá­mosabb és erősebb a jószágállo­mány a szövetkezetekben, annál könnyebb az állatbeadás teljesítése, annál nagyobb jövedelemhez jut­nak a szövetkezeti tagok. Szövetke­zetünk nagy gondot fordít az állat­nevelésre. Míg a múlt évben gaz­dasági udvarunkon könnyen elhe­lyeztük állatainkat, addig az idén komoly gondot okoz a rohamosan szaporodó jószágok elhelyezése. Mind több istállót kell építenünk. Csak lovunk 10 darab van. A múlt évben hét csikóval dicsekedhettünk, az idén már 12 van. Szép csikóin­kat sok gazda megdicséri. Har­mincegy tehenet mondhatunk ma­gunkénak, melyből 18 fejős. A má­tészalkai kórházat mi látjuk el tej­jel. Szerződést kötöttünk vele. A háromszori fejest még nem vezet­tük be. Gondoltuk, a gyenge le­gelőről nem bírja az állat. Pedig a háromszori fejessel nagyban le­hetne növelni a tejhozamot. A szov­jet módszerek bevezetésével az if­júságunkra szép feladat hárul. Jó lenne, ha e feladatokat DISZ-if- jaink megoldanák és úttörői lenné­nek a szovjet állattenyésztési és agrotechnikai módszerek bevezeté­sének. A szarvasmarha törzstenyésze- lünk eddig is szépen szaporodott. Egy- és kétéves növendék 27 darab van. Szopósborjút hetet és bikát hatot mondhatunk a magunkénak. Egy igyekszünk, saját neveléssel szaporítsuk minél többre az állat­állományunkat. A borjúnevelésben sok új szovjet módszert lehetne be­vezetni. A hidegborjú nevelés, me­lyet még nem valósítottunk meg. A hidegborjúneveléssel nagyobb mennyiségű tejet takarítanánk meg. Sertésállományunk szintén szé­pen szaporodik. Negyven kocánk, íi> hízóba fogott süldőnk. 215 négy- i: 1 napos malacunk van. A sertések silótakai'inányről gondozói eddig jó munkát végeztek, melyet bizonyít a. 230 malacból fel­nevelt 222 darab malac. Hét ma­lacot jutalmul kaptak becsületes munkájukért. Juhunk 173 darab van. Igyekszünk ezt is szaporítani sajátneveléssel. A baromfiállomá­nyunk leggyengébb. 120—130 darab szaladgál az udvarunkon. Ez nem biztosítja még a beadást sem, így sok baromfit kell vásárolnunk a tojásbeadás miatt. Az állatállomány téli takarmá­nyozására felkészülünk. Szálasta­karmányunk nem lenne elegendő még a kiteleléshez sem, így a silőzásra nagyobb gondot kell for­dítanunk. Ha nem silózunk elegen­dő mennyiséget, sok bajunk lesz a takarmányhiánnyal. Tagságunk el­határozta : 100 köbméteres silón­kén kívül gödörsilót is használunk. Kukoricaszárat, forgóbugát, töre- ket, pelyvát, édescirkot, cukorrépa­levelet és fejet s más növényfélét használunk fel silózásra. Az édes­cirkot előbb kipréseljük, mint a Szovjetunióban láttam. Marad ab­ban még bőven cukortartalom. A silófélére felhasznált növényfé­léket úgy kavarjuk össze, hogy mi­nél jobban vegyüljön. A több nö­vényiéiből készített siló sokkal ízesebb. Van két hold káposztánk és más kertészeti növényünk, ahon­nan szintén sok sllónakvaló hulla­dék kikerül. — Kapunk melaszt és cukorrépaszeletet a cukorgyár­tól. A melasz és a szelet még a száraz türeket, szalmát is ízletessé teszi. A silózással teljesen pótolni tudjuk a szálastakarmányhiányt és állataink jó erőben lesznek a jövő tavasszal. A bő takarmány lehetővé teszi az állatállomány gyorsabb szaporítását és az állatbeadás tel­jesítését. Javaslom minden szövet­kezetnek : minél több silót készít­sen. Elmondta: Csira Kálmán, a mátészalkai Zalka Máté tsz. állattenyésztési brigádvezetője. A Pártoktatás Háza hírei Ma délután 6 órára üzemi népne- velőfeielősök és termelési felelősük számára hirdetett tapasztalatcsere az „üzemeinkben folyó agitáciüs munka tapasztalatairól" Ferencz Ilona elv- társnö vitavezetésével, elmarad. A ta­pasztalatcserét 15-én tartják meg. * Holnap délután 7 órai kezdettel Tarr Károly elvtárs tart előadást „Az őszi betakarítási- és vetéskampány feladatai" címmel, a megyei párt-, tanács-, tömegszervezeti funkcioná­riusok, ÁMG politikai osztály, vala­mint ÁMG munkatársak számára. hálók, konyhák, FEStEtt BÚTOROK nagy választékban kaphatók Biiterértékesítő Vállalat Nyíregyháza, Dózsa György-u. 4. OtP. beváltóhely. APKOHIKDETES Szép tükrösszekrény, réz függöny- tartók és két virágállvány eladó. — ószőlő-utca 77. Kisvárd a és Pap közötti útvonalon elveszett egy irattárca arcképes iga­zolvánnyal és más fontos iratokkal. Az igazolványok Kosztyi Ferenc zemplénagárdi lakos. Orosz Zsófia névre vannak kiállítva. Kérem a megtalálót, jutalom ellenében adja le Kisvárda Állatforgalmi Kirendelt­ségnél. Elveszett augusztus 30-án a nyír­egyházi állomáson irattárca, fontos iratokkal. Becsületes megtaláló ma­gas jutalomban részesül. Cím: Ne- dényi Bálint Büd'szentmihály, Árpád­utca 6. Gyakorlott bérelszámolót, SZTK- ügyekben jártas adminisztratív mun­kavállalót, valamint villanyszerelőket és lakatosokat felveszünk. Dohányfer­mentálógyár, Ságvári telep. Segédmunkásokat, vasbetonszerelő­ket és betonozómunkásokat azonnal felvesz, épületelemgyártásra átképez. Épületelemgyár, Budapest, XI. Buda. foki-út 78. Jelentkezni a helyszínen. Vidékieknek szállás biztosítva. Községünk csak 11 százalékra teljesítette sertésbeadási kötelességét Községünk dolgozó parasztsága augusztus 20 a tiszteletére vállal­ta : 100 százalékig eleget tesz ke- nyérgafooniabeadási kötelezettségé­nek. Dolgozó parasztságunk terme­lőszövetkezetünkkel összefogva, ele­get tett ígéretének. Sőt túlteljesí­tette vállalását, mert nem 100, ha­nem 114 százalékig tett eleget ke­nyérgabonabeadási kötelezettségé­nek. Takarmánygabonából 113 és széna beadásból 148 százalékra tel­jesítette előirányzatát. így a ter­melőszövetkezet és asz egyénileg dolgozó parasztok is határidő előtt megkapták a szabadpiaci értékesí­tés jogát. A község — a sertés- beadást kivéve — a többi kötele­zettségét is túlteljesítette a harma­dik negyedévre. A tojásbeadást 135, baromfit 108. tejet 136 és vá­gómarhát 129 százalékra teljesí­tette. Szégyeljük magunkat, hogy a sertésbeadást csak 11 százalékra teljesítettük. ígérjük, hogy elma­radásunkat még e hónapban behoz­zuk. KIS PÁL, tanácselnök, őr­Építkezik szövetkezetünk Szövetkezetünk nagyban építke­zik. A napokban készült el a húsz- férőhelyes tehénistálló a törzste­nyészet részére. Az istálló úgy néz ki, mint egy szép lakás. Fehér Pál, a törzstenyészet gondozója, boldog mosollyal nézegette az állatok új, tiszta otthonát. Nem messze az is­tállótól már készen áll a siló. Kö­zel lesz a jószágoknak a takarmány s ez megkönnyíti a tehenészek munkáját. Elkészült a tyúkfarm épülete is. Négyszáz darab csirke növekedik a baromfiólban. A kő­művesek most a tűzrendészet! épü­leten dolgoznak. Erre szintén nagy szüksége van a szövetkezetnek. A vezetőség előrelátó volt és el­készítette már a jövőévi építkezési tenet is. 1953-ban tovább megyünk azon az úton, amit a Párt muta­tott számunkra a fejlett nagyüzemű gazdálkodás útján. FRENYÓ JÓZSEFNÉ, Ady-tse., Szamostatdrfalva. Szuhár Pál is az új utat választotta Szuhár Pál Vasmegyeiben lakik, a Kis-tanyán. Hat hold földben gazdálkodott a felszabadulás óta mostanáig. Tszcs-tag lett. Most- már boldog. De nem volt ilyen örö­me 1930-tól negyvenig, mikor Kó- tajban cselédkedett Goldstein Béla 2.000 hold bérelt földjén. Mint cse­léd, emberszámba sem volt véve. Ez a« Idő öregbítette meg öt és felségét. Az állati munka. Gold­stein „úr” feleségének nem volt elég a „kezét csókolom” köszönés, meg is csókaltatta a kezét. Az „án- gária” kifizetésénél meg húzták, halasztották az időt, míg csak ki nem seramízték a cselédeket cse­kély keresetükből is. Négy család járt egy közös konyhára, két csa­lád lakott egy lakásnak mondott helyiségben. „Egy családnak is ke­vés lett volna, _ emlékezik vissza Szukámé, — de nekünk muszáj volt benne lakni. Alig tudtunk meg­mozdulni egymástól. Elég is volt belőle, az a tíz év. Majd elkerül­tünk Vasmegyeire, ott sem sokkal lett könnyebb az életünk. A fel- szabadulás itt ért bennünket. Az­óta egyénileg gazdálkodunk a hat hold juttatott földben, magunk em­bere lettünk. Bár könnyebb volt, de így is sokat küzdöttünk. Elébb egy rossz lóval, majd később két kis tinóval. Nehezen műveltük meg a hat hold földet. Mióta Nagyha­lászban megalakult a gépállomás, nagyban könnyebbül! a terhűnk. A traktorok felszántották a mi földünket is. A traktor viszont a kis darab földünkön nehezen tu­dott megfordulni. Sokat küzködtek a traktorosok. Nem tértek, mint mi cselédkarunkban a kis szobában. Keveset is termett a földünk. Lát­tuk, a nagyhalászi termelőcsopor­tok sokkal többet takarítanak le egy-egy hold földről, mint mi. — Könnyebb is az életük. Géppel arat­tak, mi kézzel kaszáltunk, görnyed­tünk egész nap. Nem akarok to­vább gürcölni és belépek a beszte­rcei Uj Barázda tszcs7be. Az leg­közelebb van hozzánk. Tudom, ott olyan emberek vannak, akikkel megértjük egymást.” Szuhár Falókhoz beköltözött az öröm a házba, öregségükre elérték boldogságukat. Nem kell rettegniük a „nincsentől”. NAGY TIBOR, járási tudósitó, Kemecse. Beadási kötelezettséget szabotáló kulákokat ítéltek el A kemecsei járásbíróság a na­pokban mondott ítéletet Tatár Fe­renc kéki kulákcsemeíe felett, aki 40 mázsa burgonya beadását sza­botálta el, — burgonyáját a csut­káiban és a pincében elrejtette. A bíróság másfélévi börtönnel, 2.000 forint pénzbüntetéssel, 10 hold föld elkobzásával sújtotta s három év­re felfüggesztette politikai jogaitól. A mátészalkai járásbíróság ugyancsak szabotáló kuiák felett ítélkezett. Bu-jáki Gyula, mórkvál- laji zsírosparaszt két 130 kilogram­mos sertés beadását szabotálta. 0 hónapi börtönre, 1.500 forint pénz- büntetésre, 3.000 forintnyi vagyon­elkobzásra, a közügyektől valló két- esztendei eltiltásra ítélte őt a bí­róság. Itádiómusor SZEPTEMBER 10. SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek. Lapszemle. 5.45—8-30-ig: Reggeli ze­nés műsor. 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: Szamaratok. Elbeszélés. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: A Ma­gyar Rádió népi zenekara játszik.— 13.15: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 14.00: Időjárás- ée vízállás- jelentés. — 14.15: P fisz tér Mátyás oboázilí. 14.30: Hanglemezek. 15.00: Úttörő-híradó. 15.30: Énekkari ének. 15.50: Találkoznak a vizek. Irodalmi műsor. 16.20: Negyedikes lányok. Hang játék. 17.02: Hírek. 17.15: Fa­lusi lakodalmas. 17.30: A dollár álarc nélkül. Előadás. 17.45: Fiatal művé­szek a termelésben élenjáró fiatal dolgozóknak. 18,15: Szív küldi szív­nek szívesen. 19.00: Építőipari félóra 20.00: Hangos Újság. 20.40: Hangle­mez. 20.50: Zelk Zoltán Kossuth-díjas író írása. 21.00: Szimfonikus hang­verseny. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: A Stúdió-zenekar játszik. 23.30: A­dur vonósnégyes. 24.00: Hírek. PETöFI-RÁDIó: 6.00: Hangleme­zek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.00: Részletek a Keszkenő c. balett­ből. 7.35: Részletek az If.iú Gárda c. operából. 8.00: Csehszlovák és lengyel szórakoztató muzsika. 9-00: Fenyő Fe­renc hegedül. 9.20: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Daltanulás. 10.00: Hí­rek. 10.10: Szórakoztató muzsika. — 11.00: Óvodások műsora. 15.00: Hang­lemez. 15.30: Szovjet és népi demo­kratikus híradó. 15.45: Hanglemezek. 16.45: Eys'sen Irén énekel. 17.10: Ju­goszláv tragédia. Regényréezlet. 17.30: Hanglemezek. 17.40: Állami gazdasá­gok híradója. 18.00: Román dalok. 18.40: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 19.10: Színes népi muzsika. 20.00: Harc a belső ellenség ellen. Előadás. 22.00: A Kaméliáé hölgytől a Traviatáig. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32-71? Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipar' Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-u tea 5. szám F. v.: Szilágyi József. <* A Néplap postájából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents