Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-10 / 212. szám
NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 10, SZER A ''JiamMfijaaBnK'j« ■Bngara’gggrcgrr^ Az eredmények bizonyítják; érdemes volt a népnevelőkre hallgatni és alkalmazni a szovjet agrotechnikai módszereket PARTÉPÍTÉS ’ * Az új pártoktatási évad előkészítésének tapasztalatai a nyíregyházi járásban Az új oktatási év előkészítése, a Központi Vezetőség 1952 június 27—2S-i ülése irányelveinek tanul- ‘ nyozása, a pártszórvezetekke 1 való .gérietése a pártbizottságok egyik eoronlévő legfontosabb feladata. A nyíregyházi Járási Pártbizottság jimnikájónak középpontjában is e feladatok végzését kell állítani. Azonban a Járási Pártbizottság a PB idevonatkozó határozata* nem tanulmányozták eléggé -el- mélyülten. — Bár a Járási Bizottsági ülésen jszemiuúriumsze- rűen beszélték meg a PB határozatát, azonban a gyakorlati végrehajtásra már nem helyeztek elég súlyt. Éltből következett aztán az, hogy a legfontosabb feladatnál, a propagandisták kiválogatásánál a Járási Bizottság nem járt el elég körültekintően kezdetben. A propagandisták kiválasztását nem a Politikai Bizottság határozata szellemében végezték, amely kimondja: ..Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkáiban, szabadon tájékozódnak a bel- |K>litikai és nemzetközi ' helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, megtudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és álhatatos- sflgra nevelik a hallgatókat.” A Járási Bizottság oktatási tervében nem egy helyütt mechanikusan alkalmazzák a PB. határozatát. A mimkaterv szerint a járás párttagságának (30—65 százalékát vonják he a szervezett iskolúnkí- vüli pártoktatásba. Kém használja fel a munka terv a múlt oktatási év jő és rossz tapasztalatait. Nem vette számba a rendelkezésre álló propagandistákat s nem mutatja meg. hogy honnan biztosítja a múlt évinek kétszeresére tervezett politikai iskolák propagandista szükségletét. Ibrányban a múlt évben 4 propagandista vezetett politikai iskolát igen jó eredménnyel, akik 2—3 hónapos párt-iskolái végzettséggel rendelkeztek. Köztük Oláh elvtárs, a „Vörös Csillag” tsz. propagandistája, maga is példát mutatott a termelő munkában és erre lelkesítette a politikai iskola hallgatóit is. A JB mindezt figyelmen kívül hagyva, nem vonta bo őket propagandista munkára. Nem akarták „megterhelni” a pártiskolát végzett, fejlettebb, tapasztalt eávtárA falusi népnevelők most a bolsevik szó erejével és személyes példamutatással a mezőgazdaság döntő feladatainak megoldására mozgósítják a kolhozok, szovhozok és gépállomások dolgozóit. A Rjazany-terület mozsarszki kerületében ezidöszerint több mint 500 népnevelő dolgozik. A népnevelők nagyrésze középfokú, vagy felsőbb képzettséggel rendelkezik. Mintegy 30 mezőgazdasági szakem bér, 200 pedagógus, igen sok élen járó kolhozparaszt, pártfunkció- náriits és pártonkívüli aktíva végez agitációs munkát. A kolhozparasztok politikai és kulturális látóköre állandóan szélesedik: egyre jóban érdekli őket, mi történik a Szovjetunióban és világszerte. Magasabb színvonalú beszédekre, előadásokra és felolva sásokra van tehát szükségük. Mindez megköveteli az agitációs munka nívójának és a népnevelő képzettségének szüntelen emelését. A kerületi pártbizottság minden te kintetben segítséget nyvjt a falusi népnevelőknek. A kerületi és kürzen péuiértckczletek kiválóan alkalmasak a népnevelők nevelésére, elméleti színvonaluk és szakképzettségük emelésére. A kerület párt- bizottság vezetői ezeken az éric- kezleteken ismertetik a gazdasági és kulturális építés soronlevő felsakat propaganda munkával, azzal az elgondolással, hogy párt, vagy állami, gazdasági funkciói miatt nem tudják azt ellátni. így történt, bogy a régi propagandistáknak csak 30 százalékát állították be. A propagandisták kiválogatását reszertrafcágalt {elintette a JB. Egyedül az ágit. prop. osztály végezte. Nem beszélgettek egyénileg minden egyes propagandistával, mint ahogy azt a Politikai Bizottság határozata is előírja. A propagandisták kiválogatása háttérbe szorult a Járási Bizottság napi munkájában, a kenyérgabona begyűjtése és egyéb soronlevő feladat végzése közben. Úgy látták, hogy a propagandisták kiválogatása nem annyira fontos, közvetlen feladat. A propagandisták (50 százalékával beszélgettek csak egyénileg. A többieket a régebbi tapasztalatok, vagy csak a pftrttK- Jsár beszélgetése alapján, vagy egyszerűen az íróasztal mellől jelölték ki. Oroson Fekete 1st van né elv- társnő nem jelent mag rendszeresen a propaganda szemináriumon, kitűnt azonban, hogy vele senki nem -beszélgetett arról, hogy a Járási Bizottság a községben lévő egyik pártszervezethez politikai iskola vezetőjének akarja kijelölni. Tiszabercelen Kerekes elvtárs a járási ágit. prop, titkár Gönci Piroska elvtársnővel úgy beszélte meg a prop. szemináriumra való bevonását, hogy — „tudod-e, hogy be vagy vonva elvtársnő prop. szemináriumra?” Az elvtársnő erre azt válaszolta, hogy — ő bizony még erről nem tudott. Most hall erről először. Kerekes elvtárs erre azt mondta — „ha eddig nem tudtad, így most már tudd meg, hogy be vagy vonva propagandaszemináriumra.” Nyilván a;z ilyen beszélgetés nem segíti hozzá az elvtársakat, hogy megértsék mit jelent tanulmányozni pártunk legfontosabb tanításait, célkitűzéseit. Nem érzik át, hogy milyen nagy kitüntetést jelent pártunkéin a propagandamunka végzése. A felületes, bürokratikus kiválogatás küvetkezményekép fordulhatott elő olyan eset is, hogy kétes múltú, vagy ellenséges elemek is bekerültek a pro-pagandist.ák közé. Paszabon volt hivatásos őrmestert jelöltek ki politikai iskolavezetőnek. Mindez súlyosan éreztette hatását a 8 hetes esti propagaudistaképző tanfolyamok megkezdésénél. Már adatait, • előadásokat tartanak a kommunizmus nagy építkezéseiről, a Szovjetunió külpolitikájáról slb. Minden évben legalább 2—3 ilyen értekezlet zajlik le, többszdz falusi népnevelő részvételével. A kerület népnevelői legutóbbi értekezletükön példáiul megvitatták az elmúlt mezőgazdasági év eredményeit, a kolhozok szervezeti és gazdasági erősítése terén előttük álló feladatokat és kicserélték tapasztalataikat. A kerületi pártbizottság tübbízbcn tart körzeti értekezleteket is a nép nevelők számára. Áprilisban például magas eszmei színvonalon folyt le a morozovo—borkovszki körzet népnevelőinek értekezlete, amelyen . megvitatták az agitációs munka feladatait a tavaszi munkák idején. A mozsarszki kerületi pártbizottság nagy súlyt helyez a népnevelők oktatására. A tantervekben fon ios helyet foglalnak el az agitációs munka módszertani kérdései. A Dimitrov-kolhozban tartott szemináriumokon például a népnevelők ilyen kérdésekkel foglalkoztak: ,Hogyan kell felkészülni a beszéd megtartására és miigen legyen a beszéd", „A népnevelő bcszédkultú- rája” slb. A kerületi pártbizottság azzal is naav seaítséoet nuuit az aaitár.iós az első foglalkozásról is többen elmaradtak. A következő prop. szemináriumokon még több volt a hiányzó, sőt augusztus 20-ra való nagy készülődésben a járásban két helyen meg sem tartották a propagandista szemináriumot. Mindezeket a súlyos hibákat a Járási Bizottság nem ismerte fel idejében. Ezekre a hibákra csak később figyelt fel. — Most a JB munkájában az oktatási év előkészítésében javttiás mutatkezil. A propagandisták felülvizsgálását a JB tagjai már közösen végezték és együttesen végzik a JB tagjai a politikai iskolák hallgatóinak kiválogatását is. A Járási Bizottság létrehozott egy 12 tagból álló oktatási instruktor csoportot, mely közvetlen segítséget ad az alapszervezeteknek a hallgatók kiválogatásához. Ezenkívül a JB tagjai, munkatársai személyesen segítenek és ellenőrzik az alapszervezetek munkáját. Az eddigi tapasztalatok azt ruu tátják, hogy a párttagságban igen nagy az érdeklődés a tanulás iránt. Ennek egyik jele, hogy a beszélgetések folyamán azok a párttagok, akik már a múlt évben is részt vettek oktatásban, magasabb oktatási formára kérik magukat. A. beszélgetések során több helyütt felhívják a pártvezetőaég figyelmét a párttagok a múlt év oktatásának hiányosságaira. így a sőrckuti gépállomás pártszervezetében Barta István traktoros azzal a kéréssel fordult a pártvezetésig felé, hogy ez'évben ne engedje meg a politikai iskola elhanyagolását: a tavaszi munka megkezdésével. A pártveze- tőség nagyobb fegyelmet követeljen meg a párttagoktól, a pártszervezet a fegyelmezetlen hiányzókat vonja felelősségre. A JB-nek a többi soronlévő napi párt és termelési feladatok mellett fokozott gondot kell fordítani a pártoktatás előkészítésére. Biztosítani kell a propagandisták folyamatos kiképzését, az esti tanfolyamokon való megjelenést. Ez alapvető feltétele annak, hogy az 1952— 53-as oktatási évben a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének útmutatása alapján előbbre vigyük a párttagság és dolgozóink marxista-leninista szellemben való nevelését. Kocsiny Gyula, pártfőiskolai hallgató. csoportok vezetőinek, hogy vezetőségi ülésein beszámoltatja őket munkájukról, A Vörös Zászló kolhoz agitációs csoportjáról egy ilyen beszámoló sorún kiderült, hogy nem végez aktív munkát. A kerületi pártbizottság sürgősen gyakorlati intézkedéseket tett az agitációs csoport munkájának megjavítására és ebből a célból több aktíváját kiküldte a kolhozba, akik kétnapos szemináriumot tartottak a népnevelők részére. A témák a következők voltak: „Lenin és Sztálin a bolse vik agitációról”, „Hogyan kell megszervezni a politikai oktatást a nő vúngtermcló és traktoros brigádokban”, „A nemzetközi helyzet”. Iljusin elvtárs, a kolhoz elnöke a lcö zös gazdaság fejlesztési tervéről, Volkov agronómus pedig a gabonafélék és ipari növények magas tér móshozamát biztosító, korszerű agrotechnikáról tartott előadást. A politikai munka fellendülése a kolhozokban elősegíti a gazdasági feladatok eredményes megoldását az egész kerületben. A mozsarszki kerület például a hús- és termékbeadás terén területi viszonylatban a második helyre került és nem kétséges, hogy a jó agitációs műn ka, most a nagy mezőgazdasági csata idején is meghozza gyümölcseit („Pravda”) Amikor még egyénileg gazdálkodtam, nem végeztem népnevelő munkát. A pártbizottságtól és a párt- szerevzettől gyakran felkerestek az elvtársak, beszélgettek velem. Ennek köszönhetem, hogy beléptem egy évvel ezelőtt az alakuló Lenin tszcs-be. Munkámat ismerték az elvtársak, ismerték a csoport tagjai és a munka megszervezésénél mindjárt brigádvezetőnek választottak. Az újonnan alakult csoportban a pártszervezet Zelizi elvtárs vezetésével jó munkát végzett. Sokat foglalkoztak a dolgozókkal a kommunisták. Kisebb-nogyobb pártmunkával bíztak meg engem Is, ameltyet igyekeztem jól végezni, mert láttam, hogy hasznos a csoportunknak. így ismertem meg lassan a pártszervezet, a Párt szerepét. Egy napon nagy elhatározásra jutottam, szóltam Zelizi elvtársim k: „ szeretnék én is, ha érdemesnek tartanának rá, tagjelölt lenni.” Felvettek tagjelöltnek. Ezután még nagyobb felelősséget éreztem munkámban. A brigádomban első perctől kezdve bevezettem a rendszeres újságolvasást. Ha kimentem a munkacsapatokhoz, brosúra, újság mindig a zsebemben volt és felolvastam a munkacsapat tagjainak egy-egy cikket. Ezzel elértem azt, hogy később már maguktól leültek pihenőidőben olvasni. Nem mondhatom, hogy mindez zökkenőmentesen ment. Voltak fegyelmezetlen, öntudatlan tagok is, akik elhitték az ellenség híreszteléseit : „Nem érdemes annyira igyekezni, hisz nem lesz több a ti részetek sem, mint azoké, akik el- lógjá.k az időt.” Otthonukban is meglátogattam az ilyen tagokat, beszélgettem velük. Kinn a határban a legtöbb ideig velük foglalkoztam. Megérte a fáradságot. Hatvani György né ts gyakran megsértette a munkafegyelmet. Kiszámoltam neki, hogy mennyivel lesz kevesebb a jövedelme. Elértem, hogy az aratásban és csépiéiben már a legjobbak közé Írhattuk ki nevét a verseny-táblán. Volt azonban olyan tagunk is, aki hosszabb foglalkozás után sem javított fegyelmezetlen magatartásán. Megkértem Zelizi elvtársat, hogy ezekkel a tagokkal a párt vezetőség foglalkozzon. Divinyi Péter ma munkacsapatvezető. Eleinte önfejűén végezte munkáját. Nem vette figyelembe a vezetőség határozatait. A pártvezetőség többszöri beszélgetése után javított magatartásán és jó ínunkacsapatvezető lett belőle. Nemcsak a fegyelmezetlenekkel foglalkoztam, hanem azokkal is, akik első perctől kezdve szorgalmasan dolgoztak. Ezekkel akartam pártszervezetünket erősíteni. Azóta Fekete Mihályt már fel is vettük tagjelöltnek. Az elkövetkezendő időkben négy-öt olya.n tag lesz már a brigádunkban, aki kiérdemelte ezt a legnagyobb kitüntetést. Úgy érzem, hegy mint népnevelő az egész csoport munkájáért felelős vagyok a Párt előtt. A baromfi- törzsnél észrevettem, hogy igen sok az elhullás. Hadházi István az állattenyésztési brigádvezető a figyelmeztetés ellenére sem sokat hederített az ottani gondozó munkájúra. Felhívtam a vezetőség figyelmét a hibára, Hadházit leváltottuk hanyagsága miatt a brigádvezetüi tisztségről. A népnevelő értekezletet hetenként megtartjuk. Ezenfelül mi, a brigád népnevelői, minden este megbeszéljük napi tapasztalatainkat. Tavasszal' például nehezen értették meg a tsz. tagjai a szovjet agrotechnika alkalmazásának jelentőségét. Nem egy 'tag zúgolódott a fészektrágyázás, a négyzetes vetés miatt. Most, amikor ott dolgoznak a tagok a kukoricatábla közelében, elmegyünk velük és megmutatjuk a különbséget a régi módszerrel és a négyzetesen, fészek- trágyázással vetett kukorica termése között. Előreláthatólag 25—30 százalékkal magasabb lesz a termésátlag a négyzetes vetésű táblán. Most az egész őszi vetésünket ke- resztsorosari vetjük. Egyetlen tagunk sincs már, aki kifogásolná ezt a kevés többletmunkát. Brigádunk most a többi brigádokkal versenyezve végzi a vetést. Azt vállaltuk, hogy nyolc nappal a batáridő előtt befejezzük n.z őszi vetést, bizok benne, hogy ez sikerül. ■ Népnevelőmunikánk során sok minden szóba kerül. Természetesen a jövedelem kérdése is. összehasonlítom, hogy mennyivel több az én jövedelmem most. mint amikor még egyénileg gazdálkodtam. Minden egyes munkaegység pénzbeli értéke előreláthatólag. 26 forint lesz. Kenyérgabonából feleségemmel együtt 28 mázsát viszünk haza. •— Hasonló szép jövedelme van minden egyes szorgalmasa® dolgozó tagunknak. Bőven kerül padlásunkra tengeri és egyéb természetbeni juttatás is. Ha erről beszélek, elmondom, hogy mindezt a pártnak köszönhetem. Nem magamtól találtam meg a helyes utat, a lárt vezetett rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Amikor még engem tagjelöltnek felvettek, rendszeresen eljártam a papok egyházi szertartásaira. Azonban úgy éreztem, hogy ez nem erősít, hanem gyengít a munkában. Ha valamit elhatároztunk, példáúl új vetési módszert, akkor azt hallottam utána a prédikációkban: „gyenge ahhoz az ember ereje, hogy változtasson a természeten”. Már pedig nem így van, meggyőződtem róla, hogy csak erős, öntudatos emberek kellenek. Ma már nem hallgatok a klerikális reakció félrevezető szavaira, s ezen a téren is nevelem társaimat. Elmondta: Kiss Endre, a nyírbátori Lenin tsz. népnevelője, a megyei népnevelőtanácskozás küldötte. Ai ünnepi könyvhét olatt több új könyvvel gyarapítóm könyvtáramat A felszabadulás óta megváltozott a dolgozók élete. Nem nézünk reménytelen jövő felé. Biztosítva van a munka, nem kell félnünk a munkanélküliségtől. Biztosítva van a tanulás is — a művelődéshez vezető út szabad. A Horthy-uralom alatt szintén volt tanulnivágyó ember, csak lehetőség nem volt a tanulásra. Még ha járt is elemi iskolába a szegén vembe r gy ereke, a tőkéseket szolgáló papok gondoskodtak arról, hogy sötétségben maradjanak. Most a könyvet ünnepeljük. A nép könyveit és íróit. Olyanokat, mint Móricz Zslgniond, Ady Endre, József Attila és az ö tanítványaikat, akiket a múltban némaságra kárhoztattak. Most a könyv ünnepén arra szeretném felhívni az írók figyelmét: írjanak minél többet a mi szép életünkről. Ugyanakkor ne felejtsék el emlékeztetni a dolgozókat a múlt szörnyűségeire sem. Én az első könyvet 1949 május 8-án vettem. Jól megjegyeztem ezt a dátumot, mint nagy eseményt az életemben. A könyv Sztálin elvtárs életrajza volt. Azért vettem meg, mert alaposan meg akartam ismerni annak az embernek az életét,' aki számunkra a szabadságot, a felemelkedést elhozta. Sok könyvet olvastam azóta.. Mindegyik hasznos volt számomra. A könyvek neveltek, könnyebbé tették az életet. örömmel olvasom a kisfiam iskoláskönyvelt is. Ezekben nincs hazugság. mint a mieinkben még voltak. A szakkönyvek is érdekelnek. A nép állama a szakkünyvek kiadásával segíti munkánkat. Az ünnepi könyvhét alatt több áj könyvvel gyarapítóm könyviáramat. És hálával gondolok Pártomra, hogy mi munkdsasszonyok már azt is mondhatjuk: „könyvtáram”. 'Szemők Mihályné, Nyíregyháza. A kerületi pártbizottság és a falusi népnevelők Irta: F. Panomarjov, a mozsarszki kerületi pártbizottság titkára (Rjazany-terület)
