Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
.1952 SZEPTEMBER 28, VASÁRNAP, NÉPLAP Mérkvállafon szép eredményeket értek el a begyűjtésben, jól halad a kölcsönjegyzés is, de hátul kullognak a vetésben Mérkvállajon a gabonabegy iijtés sikeres befejezése után azzal dicsekedhetnek, hogy a harmadik negyedévi sertésbegyüjtési tervüket 155, tojásbegyüjtésl tervüket 116 százalékra, a burgonyabeadást 60 százalékra teljesítették. A békeköl- csonjegyzésben is szép eredményt értek el. a második nap délutánján már 120 ezer forint volt a község jegyzése. A kölcsön jegy zésre fel is készültek. Agitációs érveket dolgoztak ki a népnevelőknek, a területet is felosztották közöttük. Például a pedagógusok lejegyeztetik a szülői munkaközösség tagjait, a földművesszö- vetkezet igazgatósága a szövetkezeti tagságot, a végrehajtó bizottság a tanácstagokat. Az úttörőkből alakított csasztuska-brigádokat pedig úgy szervezik, hogy az élenjárót, vagy a lemaradót a saját gyermeke köszöntse, buzdítsa a hazafias helytállásra. A vetésről azonban nem mondhatják el, hogy ilyen jól megszervezték. Az egyénileg dolgozók vetéstervéből még nincs teljesítve 35 hold ősziárpa. Az árpavetés határideje pedig 20-án lejárt, 1590 hold rozsból még csak 470 van elvetve, s az őszi takarmánykeverékből pedig mindössze 38 hold a 250 helyett. Vetőimghiányra hivatkoznak, különösen az őszi takarmánykeveréknél. De vájjon mit tettek a község vezetői eddig, hogy legyen vetőmag, mert a Mészöv, járási ki- rendeltség, ha most tud biztosítani vetőmagot, akkor korábban is tudott volna. Most ébredtek fel a község vezetői, amikor már a tervet teljesíteni kellett volna, hogy nincs vetőmag. A gebei gépállomásról sem mondható el, hogy nagyon elősegítette a vetést, amikor szép tember 26-án küldött szelektort Mérkvállajra. A mérkvállaji kommunistáknak meg kell mutatni, hogy több harci feladatot is meg tudnak egyszerre oldani, mert jelenleg úgy látszik, hogy csak a begyűjtést és a köl- csönjegyzést szorgalmazzák. ternielocsoport példáját rasztok fiai katonatisztek? Dombóvári Ferenc ezt jól tudja: csak most elfeledkezett róla. Az uraság fojtogatta a szakolyi szegényeket. Nyolc uroság ütötte-verte a szó legszorosabb értelmében. Elfeledkezett arról, hogy Móricz Sándort, a nyolcgyermekes családapát Gönczy Sándor földbirtokos például sajátkezöleg verte meg, de legalább tízen, ha nem többen vannak a faluban olyanok, akiket Gönczy nagyságos úr csak úgy kedvtelésből megvert. Ezeket az Időket felejti el Domobvári Ferenc. Azt szokták mondani, a jót hamar megszokja az ember. Szakolyban megfeledkeznek arról, hogy Titóékkal együtt a határainkon ott leselkednek a Gönczyek és a hozzá hasonló népnyúzók, akik szeretnék a múltat visszaállítani. Nemcsak a dolgozó parasztok, hanem a község vezetői is megfeledkeztek arról, amikor agitációs érvként nem dolgozták fel a múlt szenvedéseit és nem emlékeztetik a dolgozókat a felszabadulás óta történt változásokra. A község vezetői nem tudják hány rádió van a községben, hányám tanulnak középiskolában, egyetemen. Azt gondolták, hogy az a kétszáznyolcvan új ház, az orvosi rendelő, a szociális otthon maguktól agitálnak. Nem. A szakolyi vezetők, népnevelők ha jó munkát akarnak végezni, akkor még annak is mondják el, hogy új házban lakik, akinek a háza falán még nyers a vakolat, mert csak így tudják eredményeiket megjavítani. Szakolyi dolgozó parasztok! Kövessétek a Vörös Sogar A. szakolyi Vörös Sugár termelő- csoportnak nem sokan hallották még a nevét. Nyolc családból 14 tagot számol ez az alig száz holdas csoport. Még egyéves múltra sem tekint vissza, de a járásban jövedelmezőség szempontjából aligha van erősebb csoport. A gabonájuk két mázsával többet fizetett, mint az egyénieké. Kifizették a gépállomást, a beadásukat teljesítették, 27 mázsát tartalékoltak és mégis munkaegységenként öt és fél kiló kenyérgabonát osztanak szét. A kukoricájuk olyan, hogy a beadás teljesítésén, a tartalékon túl tagonként még 8—10 mázsát fognak szétosztani. Lucernájuk — most vágták a napokban negyedszer — olyan volt, hogy a kívülállóknak a harmadik sem volt akkora, térdig ért minden szála. A rozsvetésuk már zöldéi, s pénteken megkezdték a búzavetést is. Egész évben nem volt egy igazolatlan hiányzó közöttük. A munkába elsőnek mindig az elnök ment a feleségével. Az elnök felesége a csoport sertésgondozója. Az állam is segítette , a Vörös Sugár termelőcsoport lelkes tagságát : 20 sertést, négy lovat, minőségi vetőmagot, műtrágyát kaptak. Á gépállomás szántott-vetett a földjükön. Az állam segítségének és szorgalmas munkájuknak köszönhetik * ezt a szép eredményt. Amikor eljött a békekölcsönjegyzés napja, úgy gondolták: ha a munkában az elsők, a jegyzésben sem maradhatnak el. Viszonozniuk kell azt a sok segítséget, amit az államtól kaptak. Pataki elvtárs, az elnök példamutatóan elsőnek jegyzett : ötszáz forintot írt a neve mellé, S még aznap 300 forintot be is fizetett a postán. Az elnök példamutatása magával ragadta a tagokat is és első nap a termelő- csoport valamennyi tagja jegyzete békekölcsönt, A község azonban egészen más képet mutat. A rozsvetéenek még csak a harmadánál tartanak, de nam jobb az őszi takarmánykeverék vetéstervének teljesítése sem. A burgonyabeadást is csak 29 százalékra, a tengeribeadást pedig hét százalékra teljesítették, S éppen úgy. mint az őszi munkában, a békekölcsön jegyzésében is elmaradnak a szakolyi egyénileg dolgozó parasztok. Ugylátszik, hamar elfelejtették a múltat, pedig alig volt Szakolyban olyan parasztember, aki ne cseléd lett volna, valamelyik uraságnál. Dombóvári Ferenc, aki 10 hold földet kapott a nép államától, akinek a fiát az a kitüntetés érte, hogy a világ legjobb professzoraitól tanulhat, kint Szovjetunióiban, anélkül, hogy valami pénzébe is kerülne az apjának. Dombóvári Iferenc, aki egykor a Balogh István birtokán ese- lédkedett, akinek most a cselédviskó helyett gyönyörű lakása és sok jószága van, megfeledkezett a múltról, amikor a népnevelőket elutasította, amikor azok a hazája kérésével felkeresték. „Mindent magam szereztem, nekem nem segített senki” — mondotta. Vájjon Dombóvári Ferenc gyermek korában miért nem jártak Szakolyból 22-en középiskolába, vagy miért nem építettek közel háromszáz új házat a faluban a dolgozó parasztok? Miért nem voltak a szakolyi dolgozó paGépállomási dolgozók sztahanovista kitüntetései A földművelésügyi minisztérium 51/1952. sz. utasítása alapján számos gépállomási dolgozó kapott sztahanovista. kitüntetést, köztük a következő tizabolcs-szatmáriak: Sztahanovista jelvénnyel tüntették ki: Bodnár Jánost, a demecseri gépállomás traktorvezetőjét. Nyújtott műszakban 248 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 92 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Sztahanovista oklevelet kaptak az alábbi traktorvezetők: Kovács Zsigmond, a csaholci gépállomás traktorosa. Két műszakban 216 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 92 százalékos tizem- anyagfogyasztá? mellett. Zomborszki András, a sőrekuti gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 201 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét száz százalékos üzemanyagfogyasztáe mellet. Szekrényesi András, a sőrekuti gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 201 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, száz százalékos iizemanyagfo-gyasztás mellett. Pálfi János, a kisvárdai gépállomás traktorosa két műszakban 196 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzem- anyagfogyaeztás mellett. Tóth Sándor, a demecseri gépállomás traktorosa, nyújtott műszakban 196 százalékban teljesítette tavaszinyári együttes tervét 96 százalékos üzem anyagi o gyász t ás mel lett. Miklósi Miklós, a demecseri gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 195 százalékban teljesítette tavaszinyári együttes tervét 96 százalékos üzemanya gf ogy aeztás mellett. Németh János, a kisvárdai gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 191 százalékban teljesítette tavaszinyári együttes tervét, 94 százalékos üzemanyagfogyasziás mellett. Homoki Elek, a jánki gépállomás traktorosa két műszakban 185 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 99 százalékos üzemanya gfogy asztás mellett. Toros Gábor, a fehérgyarmati gépállomás . traktorosa nyújtott műszakban 186 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 95 százalékos üzemanyagfogyaszt.ás mellett. Boros Mihály, a nagykállói gépállomás traktorosa két müszakbap 181 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 97 százalékos üzemanya g tó gy a s z tás m el1e tt. Bírta Árpád, a fehérgyarmati gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 174 százalékra teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 90 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Boros István, a nagykállói gépállomás traktorosa két műszakban 166 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzemanyagfogyasztás mellet*. Király János, a nyírmadai gépállomás traktorosa, nyújtott műszakban 169 százalékban teljesítette tavaszi- nyári együttes tervét, 97 százalékos üzemanyag!ogyaeztás mellett. Tudja Sándor, a nagyvareányi gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 153 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 97 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Szűcs M. József, a nagy varsányi gépállomás traktorosa, nyújtott műszakban 150 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett, Sztojka György, a osaho-lci gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 148 százalékban teljesítette tavapzi- nyári együttes tervét, 97 százalékos iizemanyagfogyaeztás mellett. Bihari Sándor, a fehérgyarmati gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 147 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Tisza András, a nyírmadai gépállomás traktorosa két műszakban 149 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 99 százalékos üzemanyagfogyasztás' mellett. Vincze András, a nyírmadai gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 144 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos» üzemanyagfogyasztás mellett. Baumgartner József, a ceaholci gépállomás traktorosa két műszakban 143 százalékosan teljesítette tavaszi- nyári együttes tervét, 98 százalékos üzem anya gfogy a-ezt.ás mellett. Sényő termelőszövetkezeti községben minden egyes család hozzájárult kölcsönével hazánk erősítéséhez Sényő nemrégiben lett termelőszövetkezeti község. A község szövetkezeti parasztjai nagy lelkesedéssel fogadták a minisztertanács felhívását és a felhívás napján a kora reggeli órákban megkezdték a jegyzést. A Kossuth termelőszövetkezet népnevelői ver. senyre hívták a másik két csoportot. A PAKTTITKÁROK KEZDTÉK MEG A JEGYZÉST Madarász István elvtárs, a Kossuth tsz. párttitkára 500 forintot, Bunda: József elvtárs. a Béke tsz. titkára 500 forintot, Orbán László elvtárs, a Rákosi tszcs, titkára 300 forintot jegyzett; a pártvezetőség tagjai: Torán László és Novak László elvtársak 500, illetve 400 forintot jegyeztek. Mindhárom szövetkezetben mozgósították a népnevelőcsoportot, amelynek tagjai ugyancsak élenjártak a jegyzésben. Szabó Imre elvtárs elmondta, hogy soha nem tudja azt visszafizetni, amit a Szovjetuniótól, a párttól kapott. A múlt rendszerben kilenc esztendőn keresztül volt katona, ide-oda hurcolták, nem élt emberi életet. Ez évben már 240 munkaegységet teljesített, biztosítva van a jövedelme, 300 forintot jegyzett. Bekapcsolódtak a jegyzési agitá- cióba A TÖMEGSZERVEZETEK is. Tóth Miklós DISz-fiata! 300 forintot jegyzett, azután édesapjával még külön 200 forintot jegyeztetett. Tanyi Ferenc DISz-fiatal hasonlóan cselekedett. Pehely Mihályné ötgyermekes MNDSz .asszony 200 forintot jegyzett, a család együttesen pedig 1.400 forintot. Lajsz György- né 7 gyermekes MNDSz-tag 200 forintot jegyzett. Utána mindannyian bekapcsolódtak a népnevelő munkába. Működésbe léptek A BÉKEBIZOTTSÁG TAGOK is. P. Haraszti Miklós elvtárs, a békebizottság elnöke 400 forintot jegyzett, azután jegyeztetni indult. Arról beszélt a meglátogatott családoknak : „Én közép-paraszt voltam a múltban, de a föld-birtok engem is elnyomott. Még emlékszem arra a világra, amikor 130 pengő volt az adóm és 10 mázsa búzát 30 pengőért kellett odaadnom. Nem fedezte az ára az adómat sem. így még a tehenemet is elhajtották az istállóból. 1945 . hozta meg a mi szabadságunkat, azóta pedig, hogy a csoportba léptem, még jobb a helyzetem. A NÉPNEVELŐK Sényő régi életéröl beszéltek, amikor még a község dolgozóinak 90 százaléka Zoltán Sándor, meg Bodor Zsi ffmond uradalmában görnyedt. A cselédházakon kívül alig volt egy pár ház a faluban, mindössze 360 hold föld a parasztok kezén. A felszabadulás után a földet kiosztották és 200 ház épült azóta, Sényőn. Teljesen új utcák létesültek : a Petőfi-, Béke-, Rákóczi-,. Kossuth-böz. Ma minden családi1 sertést tart és 600 tehén van a háztáji gazdaságban. A Kossuth tszJ ben 300 sertést, 60 darab szarvas-j marhát, 40 lovat találunk és még 128 juhuk és 400 darab szárnyast jószáguk van. 80 férőhelyes tehén- istállót építettek, emellett egy üf 6 vagónos magtárat, sertésszabad- szállást. A kenyérgabonabeadásti 110.5 százalékra teljesítették és' bőségesen jutott a munkaegységre! is. Tóth László harmadmagával 47: mázsa terményt kapott, üóos László egymagában 13 mázsát. Közel 17 forintot osztottak már ki ed-; dig munkaegységen kint. Beszélnek azokról A FIATALOKRÓL, akik az utóbbi időben elkerültek a| faluból. 13 tanul most felső iskolában. heten ipari iskolában, 20 átképzés tanfolyamon van, szakmunkások, lesznek. Emellett 5 rendőr és 5 katonatiszt került már ki a falubeli fiatalok közül. A kommunisták és a tömegszervezeti vezetők példamutatása, a! jól kidolgozott népnevelőérvek előrelendítették a versenymozgalmat. A Kossuth termelőszövetkezet tagjai az első nap délig lejegyeztek 27.000 forintot; a tsz. egyetlen tagja sem maradt ki a jegyzésből. A Béke tagjait a mezőn, munka közben keresték fel a népnevelők és mind a hatvan tag lejegyzett délutánra. A Rákosi tszcs, tagjai azt jelentették, hogy 20.000 forintos ossz jegyzésükkel járultak hozzá a dolgozó nép hazájának erősítéséhez. A felhívást követő másfél nap alatt egyetlen szövetkezeti pa. raszt sem maradt Sényőn, aki ne tett volna eleget a haza és saját maga iránti kötelességének. HALAD AZ ŐSZI MUNKA IS A termelőszövetkezetek és azon belül a brigádok közti verseny nem állt meg a kölcsönjegyzéssel. Jegyzés közben hívták ki egymást versenyre Bernét Balázs, Földi Imre és a többi brigádvezeíő és külön a munkacsapatvezetők is. A betakarítást határidő előtt öt nappal befejezik és ugyanúgy, mint a gabonából, most is azonnal teljesítik a be. adását. Az ősziek 70 százalékát pedig már elvetették keresztsorosan. Az ellenség mesterkedése ellenére sikeresen vesznek reszt a Kölesön jegyzésben a hodászi dolgozók A hodászi dolgozó parasztok sikeresen veszik ki részüket a harmadik békekölcsön] egy zésből. Az osztályellenség dühödten próbálja a sikert megakadályozni. Az iskolában a pedagógusok nagyrésze becsülettel jegyzett, azonban Marosvári György római katolikus plébánosnak. a nép ádáz ellenségének barátai, elsősorban Zárai Mária, egy volt horthysta százados csemetéje, a kölcsönjegyzés ellen izgatott. Maga a pap is kétszáz forintot akart csupán felajánlani, — ennyit ér számára a béke! De nem jegyzett a pap többi cimborája sem: Jakab Bemátné, akinek a férje csendőr volt, Lörinczi Sára, ár. Tóth Miliályné. Ez utóbbi, akinek a férje állatorvos 1.200 forint fizetéssel és neki magának 900 forint fizetése van Marosvárihoz hasonlóan 200 forintot akart adni. Ezek azt hiszik, hogy a kölcsönjegyzés valamiféle könyöradomány- gyűjtés. Tévednek! — s a dolgozó nép mély felháborodással ítéli el azokat, akik a legszentebb ügyéből, a béke és szabadság ügyéből akarnak gúnyt űzni. Hasonlóképpen viselkedett az állami gazdaságban Vámosi Jánosné bérelszámoló, aki férjével együtt 2.150 forintot keres. 100 forintot akart adui. Vrt- mosiné férje az elmúlt rendszerijén gróf Desseivffy segédtisztje volt. (Most munkaügyi előadó a trösztnél !) Szabó József egyszerű brigádtag. 600 forintos fizetése mellett ezer forint békekölcsönt jegyzett. Szabó József és vele együtt minden békeszerető és békéért harcoló dolgozó izzó gyűlölettel tekint a béke ellenségeire!
