Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-27 / 227. szám
1032 SZEPTEMBER 27, SZOMBAT NÉ PC AP Kína 200 év éta először más országénak is szállíthat gabeeát A kínai mezőgazdasági miniszter nyilatkozata Li Szu-cseng, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának földművelésügyi minisztere nyilatkozatot adott az Uj Kína tudósítójának a mezőgazdaság gyors fejlődésének eredményeiről. Megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt három év alatt a gabonatermés 40 százalékkal, a gyapottermés 300 százalékkal növekedett. Az idén Kína-gabonatermése már 9 százalékkal haladja meg az 1937-ben elért legmagasabb szintet. Gyapottermés pedig 50 százalékkal lesz magasabb, mint a háború előtt. Ezek a ragyogó sikerek nemcsak azt eredményezték, — mondotta, — hogy a Kínai Népköztársaságnak ma már nem kell sem élelmiszert, sem gyapotot külföldről behoznia, hanem azt is, hogy 200 év óta először, más országoknak is szállíthat gabonát. A Kínai Népköztársaság 1951-ben például félmillió tonna gabonát szállított Indiának. A mezőgazdaság más ágaiban elért eredmények is komoly fejlődésről tanúskodnak — mondotta a miniszter. Az országszerte igen gyors ütemben végrehajtott földreform, amely eddig 420 millió parasztot érintett, hatalmas termelőerőket szabadított fel. A saját földjüket művelő parasztok határtalan lelkesedése a termelés növekedésében mutatkozik meg. A parasztok életszínvonala ennek következtében állandóan emelkedik. A Kínai Népköztársaság parasz+- esaládja-inak negyven százaléka kölcsönös segélynyújtási brigádokba tömörült. Az országban ma már négyezer termelőszövetkezet működik. Az elmúlt három év alatt 52 gépesített állami- gazdaság létesült. A felszabadulás óta az országban sok ríj mezőgazdasági kutatóintézet ts laboratórium, is létesült. A termés- és!terméshozam növeléséért indított verseny egyre nagyobb arányokban bontakozik ki az országban, ami a kínai parasztok növekvő politikai fejlettségét bizonyítja —■ mondotta befejezésül a miniszter. A Titó-rendszer — a dolgozók kizsákmányolásának magasiskolája A „Rabotnicseszko Dclo”-ban B. Min,ovies iijabb adatokat közöl a jugoszláv munkásosztály kizsákmányolásáról. Jugoszláviában már régen megszüntették a napi 8 órai munkaidőt és 10—16 órán keresztül dolgoztatják a munkásokat. A heti egy nap munkaszünetet is megszüntették. A kizsákmányolás foka az iparban és a bányászatban meghaladja a 600 százalékot. A közepes keresettel rendelkező munkások egészévi jövedelme csupán kéthavi szükségletük fedezésére elegendő. Tito Jugoszláviájában kegyetlenül kizsákmányolják a nők és a gyermekek munkáját is. A Zemundi gyárakban mintegy háromszázötven gyermek dolgozik, akik közül egyesek még 12 életévüket sem töltötték be. A bori bányákban ezerötszáz ifjú a legnehezebb munkát végzi. A gyermekek a szó teljes értelmében egy darab száraz kenyérért dolgoznak. Tízezer ipari tanuló közül 1.900 angolkóros. Kétezer * idegösszeroppanásban, 4S0 bőrbetegségben és 630 gyomorbajban szenved. A jugoszláv dolgozók sok helyen barakkokban, romos házakban húzzák meg magukat. A „Politika” megírta, hogy egy munkáltató barakkját két részre osztotta, az egyik részében tartja a jószágot, a másikban pedig munkásait szállásolta be. A Noviszádi „Szlobodna Vojvodina” közölte, hegy Noviszádon három kis szobáiban hetven munkás lakik. A Szkopljei „Nova Makedonien’’ arról ír, hogy Szkopljében mintegy 850 sárkunyhóban körülbelül hatezer ember lakik. A legyengült, fáradt munkásokat a lap „csavargóknak” nevezi. A nyomorgó, kimerült munkások gyakran válnak a gépek áldozataivá, hozzájárul ehhez az is, hogy a jugoszláviai üzemekben hiányzik a műszaki munkavédelem. A „Borba” szerint „sérülések és balesetek folytán az elmúlt évben több mint egymillió munkanap esett ki a termelésből”. A megsérült munk'ások nagyrészét nem tudták idejekorán orvosi segítségben részesíteni, mer, sem orvos, sem gyógyszer nincsen elegendő. Ilymódpn ’zsákmányolják ki Ti- tóék a jugoszláv munkásosztályt, hogy óriási profitot harácsoljanak a külföldi monopolisták és saját burzsoáziájuk számára. A sőrekíiti gépállomás dolgozói csatlakoztak a nagy varsányi traktorosok verseny fel liávásálioz Alighogy elterjedt a hír a nagy- varsányi gépállomás traktorosainak versenyfelhívásáról, máris csatlakoztak hozzá. Az első versenytárs a sőrekuti gépállomás lett. A sőrekuti traktorosok a versenyhez való csatlakozásban ezeket írják: ..Megváltozott életünk lemérhető a gépállomásunk fejlődésében is. Az ötéves tervünk során már eddig is több százezer forint értékű beruházást kaptunk. Több mint kétszázezer forint értékű javítás és átalakítás . történt a központi épületünkben. Korszerű, kényelmes pihenőhöz, fürdőszobához, szép, tágas kultúrteremhez jutottunk. Nem beszélve az új gépszínekről, a traktorok és egyéb gépek egész soráról. S ha belenézünk terveinkbe, még hatalmasabb, dolgozó parasztságunk munkáját még jobban megkönnyítő gépekkel felszerelt gépállomás képe rajzolódik ki előttünk. Az új épületek egész sora emelkedik majd védelmet nyújtva a száz erőgépnek és a hozzávaló munkagépeknek. Több kombájnnal fogunk dolgozni, amelyből az elkövetkező évben már kettőt meg is kapunk. — Nem is szólva az aratógépekről. — Ezért, hogy mindez megvalósuljon és eredményeinket megvédjük az imperialista rablóktól, csatlakozunk a nagyvarsärtyi gépállomás dolgozóinak versenyfelhívásához.. Megerősítjük a korábbi felajánlásunkat. mely szerint az éves tervünket október 10-:é teljesítjük és a béke kölcsönjegyzésben, melyről tudjuk, hogy a szocializmus építését, a béke védelmét, a dolgozók jólétét szolgálja, legalább hétszáz forintos átlagjegyzést fogunk elérni." Példát miiíat Kiss László járási tanácstag Már reggel 7 órakor együtt vannak a porcsalmai nevelők, hogy mielőtt a napi munkához látnának, forintjaikkal erősítsék ötéves tervünket. A jegyzésben élenjár Me- legh Károly igazgató, aki 1200 forintot jegyzett. Czomba Éva, aki még csak most kezdte nevelői munkáját, 700 fotont jegyzésével járul hozzá békénk megvédéséhez. A tanliavi testület valamennyi tagja fizetésükön túl jegyez. Kiss László a érász’.éu termelőcsoport brigádvezetője versenyre hívta ki a járás valamennyi brigádvezetőjét. 550 forintos jegyzése mellé ezeket mondja : „Mint járási tanácstag nem akarok lemaradni a jegyzésben sem.” Szűcs József járási tudósító. Egyre több élenjáró Erölcsönjegyző neve lierüE be a nyíregyházi IV, kerületi békebizotlság dicsőségkönyvébe A nyíregyházi IV. kerület békebisot taligának I ug'j o i ti icsőség-u Ibumot készítetlek, amelybe beírják a legjobb Békekölcsön jegyzők neveit. .Ír albumot a. Széchenyi-utoai Népboltban. berendezel t vörös sarokba, helyeztek cl. Amint belepünk a Népből t ajtajún, azonnal szemünkbe öltik a szép vörös drapéria és előtte a, Szabadság-szobor. A szobor jelelt a jelirat: ..Kövessé tek példánkat!” A vörös sarokban lévő asztalkán pedig olt találjuk a béke- bizottság jelvényével díszített albumot. Belelapozunk, s a sok név között ott találjuk Vajda György- nv nevét is, aki a jer je által jegyzett összeg mellett maga is, mint házir asszony 200 forintot adott bölcsön a nép államának. Vqjda Györgynét jelke vessük a Széchenyi-ntca ■i2. szám alatt lévő lakásában. Becsenget link. Derűs, szépen berendezett otthonában fogad bennünket Vajdám:. — Nehéz azt elmondani —- kezdi a beszélgetést — milyen volt régen az éld. mert igazi eleiünk csal: azóta van, amióta országunkat felszabadították a szovjet emberek. A felszabadulás előtt apámnak volt ugyan egg kis földje, de a nyolc gyereket nem bírta belőle eltartani. így aztán a tuzséri községi kertészetbe menüink dolgozni, Napszámot kaptunk. Az egy pengő hatvan fillér, amit kerestünk, még kenyérre sem volt elég. Testvéreim szintén cselcdcsked tek, napszámoskodtak. A munkánk gyümölcsét van mi szakítottunk Ív. Emlékszem: egyik húgom, amikor a földről felvett egy almát, a községi gazda meglátta, po fonü i ötté. Nyom orr. sáyos volt a lakás is, ahol laktunk. Alig fértünk benne. Arra, hogy iskolába járhassunk, gondolni sem meri link. — Most kél szoba-kony- hás, fürdőszobás lakd sunk van, 19.0)-ben rádiói vettünk részletre. Négy gyermekem van, az álla lános iskolában kiváló tanulók, az úttörő-mozgalomban dolgoznak. Tovább akarnak tanulni, úgy min! testvéreim. Egyik lány- testvérem most végzett az agrárt udomdyyi éyyetetnen, jelenleg a sátoralja újhelyi Kertészeti Technikum föagronómusa. Kéj testvérem most jár egyetemre. Ezenkívül két kis- öcsémet a miiltévben az a kitüntetés érte, hogy két hétig a, Német Demokra- t ik u s K öztá i saságba n üdüllettök! Ennyi mindent adott a, un családunknak a terv. Lehet e ennek a családnak olyan tagja, aki nC jegyezne Bő. kekölesönt f! Vajdámé ncm> elégszik meg azzal, hogy ö magú kétszáz forintot jegyzet! — hiszen ö is bckcbizoU- sági tag, — hanem, ha be fejezi házimunkáját, maga is kezébe veszi a jegyzési ivet, népnevelőmüli- kára indul, hogy még több békeh a rcos h áziassztvi y nerc kerüljön a IV. ke men békebizottság üciő- ségkönyvébe. — Kör gelegne, — VILLA TRAKTOlílSTÁK! Szabó István, a csahold gépállomás traktorosa, akinek héttagú családja van, 900 forintot jegyzett! Kövessétek Szabó István traktoros példáját, segítsétek jegyzésiekkel is elő az ötéves terv sikerét! EPERJESRE PARTTITKÄRA! Te vagy a község gazdája, te vagy mindenért a felelős; • ami községedben történik! Hogyan fogod a Párt által rádhízott feladatot végrehajtani, ha te magad nem mutatsz [léidéit a község dolgozóinak jegyzéseddel, s szemelhunysz Esze- nyi Bertalan volt csendőr aknamunkája felett?! Példa mutat ásóddal, s az ellenség leleplezésével Segítsd győzelemre községedben a Békekölcsönjegyzés sikerét! ÁLLAMI GAZDASÁGOK DOLGOZÓI! Vegyetek példát Tóth József brigád-munkásról, a keme- csei állami gazdaság dolgozójáról, aki 900 forintos jegyzésével köszönte meg a pártnak, hogy 6 hónapos brigádvezetű- iskolán vehetett részt! Jó munkája mellett forintjaival Is elősegíti, hogy még több dolgozó tanulhasson! Gerléi Ferenc főorvos: A kölcsön jegyzés a béke, az élei ügyét szolgálja Én az előző békekölcsönjegyzésem összegét túljegyeztem, amikor most 3000 Ft-ot jegyeztem. Nemcsak azért tettem ezt, mert tudom, hogy népi államunk a xvénzt visszafizeti, hanem ettől függetlenül azért, mert meggyőződhettem arról számtalan esetben; ez a kölcsön a béke, az élet ügyét szolgáló nagy célra íor- diitatik és abból egyetlen fillér sem vész kárba 1 Számomra a kormányzat teljesen új központi laboratóriumot és kórszövettani osztályt épített és ez az építkezés már a végefelé közeledik. Az előző Békekölcsönjegyzés is hozzájárult ahhoz, hogy ez a laboratórium a nyíregyházi kórházban megépülhetett. Így segíti elő a kölcsön minden forintja az állam és szocialista egészségügy fejlődését és ezen keresztül a béke ügyét!. Gerléi Ferenc, kórházi főorvos. Egy pedagóg miért jegyzett Nem is olyan régen volt, csuk éppen már kezdj tik cl feledni, amikor a tani tó hajbókolva, ment az iskolaszék, a presbitérium, a főjegyző úr elé, hogy a tanítólakás ablakain nincs üreg, az iskola, amelyikben 150 gyerek is van összezsúfolva egg ki esi tanteremben, dermesztőén hideg. Mintahogy nekem is ezért kelleti küirjüiöy.ti nem egyszer, Kézleyyin téssel intézte cl a község vezetősége rendszerint az iskola ügyét. Reménytelenségben és megaláztatásban élt a múlt rendszer pedagó íjusa. iÉs még ez az állás is jó volt, mert sokezer képesítővel rendelkező tanító volt munka nélkül, végig kilincselte tízszer is a főjegyzőt, főbírót, plébánost míg sikerült elhelyezkednie először fizetésnélküli beosztásbain. Az én kérvényeméi hússzor' is visszaadták, amíg állást kaptam. Nem egg olyan pedagógus volt, akit a nyomor, az öngyilkosságba kergetett. Ezek a szomorú emlékek most. felideződnek a fala, a tanya, valamennyi pedagógusa előtt. Nincs olyan becsületes nevelő, aki ne arra gondolna rögtön: meny nyíre más ma! Ma már nem va gyünk a főjegyző és plébános lúba- kapcája, hanem a dolgozó nép megbecsüli értelmisége, amely ki/cje us elmondja: Békekölcsönt zésre jut erkölcsiekben, anyagiakban. Azt hiszem, valamennyi pedagógus társam elölt felejthetetlen jz első pedagógusnap, amely napon í szeretetnek és megbecsülésnek . olyan áradata vette körül a tanítókat és tanárokat! Megyénkből hárman kapták meg a megtisztelő ,,Kiváló Pedagógus' címet. Bokszásau részesüllek pénzjutalomban. A ma falusi és tanyasi pedagógusa többé nem elmaradott. Egymásután lesz- szil!: le a szak’anárképzöi vizsgákat. Folyóiratok, könyvek állnak rendelkezésünkre. Népi államunk mindent megtesz, hogy gondtalanul és zavartalanul nevelhessük a, nép gyermekeit. Pedagógus társaim! Nem feledhetjük el a sutét múltat és harcolnunk kell azért, hogy egyre jobb legyen a. dolgozó nép élete is. Itt az alkalom, hogy forintjainkkal is megháláljuk népi államunk eddigi támogatáséit. Az én fizetésem mintegy ezer forint és 1500 forint Békekölcsönt jegyeztem. Felhívom pedagógus társaimat, jegyezzenek valamennyien becsületesen é-s áldozatkészen. Legyünk mi is részesei nagyszerű ötéves tervünk megvalósításának. S' NAGY ISTVÁN orosi tanító. A Tisiainenti Vízműépítő dolgozói leleplezték Bencze Sándor jobooidaii szociáltlsiiíoitraia aknamunkáját A Tiszamenti Vízműépítő Válla lat Víz-utcai építésvezetőségének dolgozói a Harmadik Békekölcsönjegyzés alkalmával örömmel jegyezték le forintjaikat a nép államának. Például Erdős Béla 1200 forint fizetése mellett 1500 forintot jegyzett, Máté Erzsébet 900 forint mellett 1000 forintot, Tormai László építésvezető 3000 forintot, Daróczi Józsefné előbb 900 forintot jegyzett. Fizetése 960 forint. Majd mikor a csasztuskabrigád dallal köszöntötte az élenjáró jegyzőket, Da’.őcztné felkereste népnevelőjét és még 100 forintot utánjegyzett. Van azonban a Víz-utcai építkezésnél ellenség is. Ez Bencze Sándor jobboldali szociáldemokrata, aki nagy gúnyosan azt mondta a nép nevelőknek: „adok én is 25 forintot”. Nézzük csak meg, hogy ki is ez a Bencze Sándor? A mull rendszer hű kiszolgálója. Ügyvédek, gyárosok talpnyalója volt mindég. Sokáig Budapesten dolgozott a Kő- szénbányái Részvénytársaságnál, mint könyvelő. A lökések spiclije volt. Ezért szedte a fizetést. Ezért lehetett a líészvénytársaság könyvelője. Most befurakodott a becsületes munkások sorába. Itt akar romboló munkát végezni, gátolni a mi békés fejlődésünket. Aljas munkáját látják a dolgozók is. Szem ők Mihályné például így ír róla ... „Bencze Sándornak csak 25 forintot ér az, hogy ő a népi demokráciánk bérelszámolója lehet. Persze, neki jobb volt a régi gyárosokat, bányatulajdonosokat kiszolgálni, talpukat nyalni. Mi, dolgozók visszautasítjuk a 23 forintját! Bencze Sándor 25 forintja nélkül is felépítjük az ötéves tervet 1 Nem kell nekünk az ő könyöradománya! Ö a nép ellensége! Nem tűrhetjük, hogy ilyen emberek dolgozzanak közöttünk! A sok túlórát felszedni — azt tudja, de a népi demokráciánk építéséhez hozzájárulni, azt nem. Máskor ébereblien figyeljen ' fe! a vállalat vezetősége, hogy F,t tűr meg az üzemben!”
