Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-26 / 226. szám
néplap 1952 SZEPTEMBER 20, PÉNTEK Elnyomás, szolgasors a múltban... „..mi ezredes úr megpofozott és felmondott..." JEGYZŐKÖNYV. Készült Gáván, 1939 június 5-én a dadai felsőjárás főszolgabírói hivatalában. Jelen vannak az alulírottak. Tölgyfa József buji lakos megjelent és előadja, hogy Adam Dezső nyugalmazott ezredes, újfehértói lakos, buji birtokos tanyáján szolgál, mtnt gazdasági cseléd. „Folyó hó 3-án, szombaton délben munkaadóm magához hivatott és azért, mert nekem ebédet hozó két gyermekem állítólag takarmánymagrépát húzott ki a földből, ami niiatt a kisasszony, Bereczky Borbála megrugdosta a gyerekeket, amit én kifogásoltam, e miatt az ezredes úr megpofozott és felmondott.” A jegyzőkönyvet az alispánhoz terjesztették fel, aki Tölgyfa József panaszát elutasította azzal: „Ádám Dezső törvényesen járt el...” „A. legnagyobb fájdalommal szemléljük gyermekeink fejletlen és beteges voltát...“ Nyíregyházi napszámosok kérvénye az alispánhoz 1939-ben 1939 április 29-én a Nyíregyházi városi napszámosok az alábbi kérvényt adták át az alispánnak,, a fasiszta Borbély Sándornak; „Jléltóságos Alispán Úr! Alulírott Xyíreggháza megyéi,párosnál dolgozó állandó napszámg^k azzul uz alázatos kéréssel fordufáuic méltóságodhoz, mcUóztasséfc odahatni, hogy a napi 1.60 P-t kitevő napszámbérünket a város a mai meg clhctcsi viszonyokhoz képest emelje fel. Méltóztassek megengedni, hogy kérésünket az Alispán Úrhoz terjesztjük, de mentségünkre szol gáljon az, hogy kérésünkkel már többizben fordultunk munkaadó rá rosunkhoz, de mindig elutasítást kaptunk azzal az indokolással, hogy fedezet nincs. Fordultunk már kérésünkkel az illetékes minisztériumhoz, innen kérésünket a városhoz , mint illetékeshez visszaküldték, de a város ismét elutasított bennünket, s nyomorúságunkon nem segített. Kérésünk támogatására legyen szabad felhoznunk, hogy hűségesen dolgozunk városunknak 10—15 éve és mindig meg voltunk elégedve, ameddig fizetésünk csak megközelítőleg is arányban volt a napi árakkal, de most, amikor havi keresetünk legjobb esetben 39.52 P-t tesz ki, nem vagyunk képesek belőle magunkat és legtöbben nagytagú családunkat eltartani. Úgyhogy a legnagyobb fájdalommal szemléljük gyermekeink fejletlen és beteges voltét, eltekintve attól, hogy ruha és lábbeli nélkül mennek az isko lába-. S mindez azért van, mert a fentemlített napszámbérünkből, 35 —39 pengőből még lakbért is kell, 10—12 P-t fizetni s így megélhetésre, ruhára és egyéb szükségletre havonkint 5—6 ember részére 25 pengő marad. Alázatosan hérünk nyomorúságos helyzetünkön gyors segítséget és vagyunk Méltöságos Alispán Űr hódoló tisztelői." Márföldi János, Ragdny Mihály, Hók János, Ugyan' János és még negyvenketten írták alá a kérvényt. Urak kastélya, dolgozók viskója... Két fényképet láthatunk. Az egyik „gróf” Andrássy Gyula tisza- dobi kastélya, a másik a fényes litkei Molnár-család régi, Horthy- rendszerbeü lakása. (Ma már, mint szövetkezeti tagoknak, szép új házuk van s ezt a viskót istállónak használják, míg az állatoknak is új istállót építenek.) — két kép mindennél meggyőzőbben mutatja: milyen volt a régi rendszer. Keveseknek, a grófoknak, földesuraknak, bankároknak és papoknak fényűzés, dőzsölés a dolgozó nép verítékéből. Gróf Andrássynak nemcsak ez a kastélya volt. Több, mint 10.000 holdján a cselédek kiuzsorázásából több hasonló kéjlakot épített magú nak. Molnároknak csak ez az egy nyomorúságos viskócskája volt s még abban sem húzhatták meg magukat biztonságban, nyugalomban. Az éhség, a nyomor egyik kuláktól a másikhoz, egyik uraságtól a másikhoz hajszolta őket. Ilyen volt a „hárommillió koldus országában” az élete sokmillió nincstelennek, szegényparasztnak 1 „A szegény népnek hallgass a neve' Néhány apagyi dolgozó az alábbi névtelen levelet küldte el 193S július 18 án az alispánhoz. A levél leleplezi azt, hogy a Hortliy-rendszer főjegyzői hogy zsarolták a népet. A válasz megjött rá. 1939 június 30-án írta az alispán: „... kéret műket kedvező elintézésben része siteni nem tudtam, egyrészt, mert a nwnkabérmegúllapitó bizottság rendelkezése mezőgazdasági munkásokra vonatkozik, másrészt költségvetési fedezet az ügyben rendelkezésre nem áll, dr. Borbély Sándor alispán." „Crőf“ Forgách Lászlóné volt mán istállói. Még az istállók is szebbek. Állataikat többre becsülték » fólclbir mint alkalmazottaikat, akiknek doki földbirtokos egyik majorjának jobbak voltak, mint a cselédházak, tokosok, a Horthy-rendszér urai, verejtékcs munkájából dőzsöltek. Egyházi reakció, csendőrterror... Az 1800-as évek végén a saegény- paíasztság felemelte hangját. Földet és szabadságot követelt. Mikecz János alispán „szózatot” Intézett a szabolcsi parasztokhoz, s ebben többek között ezt írj-a: „Nem lehet megváltoztatni a világrendet, amely fennáll, mióta a világ, a történelem vissza tud menni. Az emberi társadalom úgy van alkbtva, mint a világegyetem, a kis halat megeszi a nagy hal. a csirkét elviszi a vércse, a kakuk más madarakkal költeti ki tojását ... Ti parányi- férgek! A minden- seggel szemben ti akartok tökéletesebb alkotmányt teremteni, mint a világegyetem, amelyet az örökkévaló alkotott?!...” Isten átkával, a papokkal fenyegeti , a népet, azonban úgylátszik, mégsem bízott eléggé az „örökkévalóban”, mert nagy sebbel-lobbal, riadalommal csendőrerősítést is kért. Erről tanúskodik az a jelentés, amelyet a megyei közigazgatási bizottság élé terjesztett: „Minthogy pedig több helyütt a nép magatartása . fenyegető jelleget öltött, november 24-én reggel 60 csendőr kirendelését kértem, eme számnak még tízzel leendő felemeléséért utólag szintén táviratoztam. Minthogy ezen karhatalmi segédlet elegendőnek nem. látszott, újból táviratoztam a kért létszám kiegészítésére. A csendőrkerületi parancsnokságtól nyert értesítés szerint összesen 110 főből Lálló rendkívüli erősítmény rendelkezésemre bocsátása iránt az intézkedés, megtétetett.” A levélben foglaltakat egyébként „kivizsgálta’’ a főszolgabíró és az alábbiakat jelentette: „Tisztelettel jelentem, hogy ez a névtelen levét magánviseli a valótlanság bélyegét ...” Jól mondja a közmondás: Egyik holló nem vájja ki a másiknak a szemét 1 íme a levél: „Nem szép dolog a névtelenség homályába burkolózni, de kénytelen: vagyok vele, mert a ml községi elöljáróságunk megöli, örökké lehetetlenné teszik azokat, akik ellenük még szót is mernek emelni. A szegény népnek hallgass a neve, büdös paraszt a titulusa. Kénytelenek vagyunk ezt a módszert választani panaszunk előterjesztésére. Radnai László, községünk főjegyzője rövid apagyi tartózkodása alatt már 150 hold földet, házat, szőlőt szerzett. A sényői útón is vett1 ötven hold földet. Ezt a területet most körülárkoltatta. fával beültette. Az országutat ügy rnegszü- kítette, hogy életveszélyes a közlekedés, a keskeny úton két szekérnek kitérni. lehetetlen. Az ő fölúje előtt és után 4 méter széles a rundes út, az ö földje mellett pedig két métert hagyott. Kérünk helyszíni szemletartást a leggyorsabban elrendelni,. hogy. ez a kapzsi cselekedet méltó elbírálásban részesít- tessék. Egyben tessék belenézni a község háztartásába is és megvizsgálni több évre visszamenőleg, hogy lehetséges az, hogy egy községi jegyző, aki teljesen vagyontalanul jött a községbe, 8 év alatt 150 hold földet; házat, szőlőt tudott szerezni...” A kép Falussy Árpád volt szatmári főispánt mutatja. — Többezerholdas földbirtokos, a dolgozó parasztok kegyetlen kizsákmányolója volt. Ilyen „díszmagyarok“ bitorolták a hatalmat az elmúlt rendszerben, ó volt az, aki Jelentette, hogy „Fehérgyarmaton nincs szükség középiskolára, a paraszt akkor jó. ha buta.“ Dolgozó népünk soha nem engedi meg, hogy ezek a gyalázatos bitangok valaha is még egyszer a nép nyakára üljenek! A NEMFIZETÖK INGATLANAIKBÓL KI LESZNEK MOZDÍTVA ..Felhívás és idézés! Alant nevezett vogyonváltságföldhöz juttatóitokat a törvényes jogkövetkezmények terhe mellett folyó hó 27-én délelőtt 8 órára az adóügyi iroda hivatalos helyiségébe azzal idézem meg, hogy a juttatott vagyonváltság ingatlan évi részlethátralékát a magával hozandó pénzből ée törlesztési. könyvbe fizessék ki, mert a. nemtizetők ingatlanaikból azonnali hatállyal ki lesznek mozdítva. Olyan indok, hogy most sem termett, nem ad jogcímet arra. hogy továbbra is birtokban tarthassák. Minden egyes nemfizetőnél o fizetpkészség hiányát kell megállapítani és nem lesz senkinek sem módjában, hogy a hátralék dacára az ingatlant birtokában tarthassa, Biid- szentmihály, 1941. október 21-én. — Főjegyző. S itt következik alatta többszáz név, köztük Aranyos Gjiborné, Aranyos István, S. Bagdi Imre, Bak Mihály, Köblös Sándor nevei ... Képünkön Haász római katolikus tábori püspök pápai kitüntetést ad át „vitéz" Czekeházy fasiszta őrnagynak a háború alatt. Ez a korbácsos horthysta katonatiszt először mint a vásárosnaményi Járás körzeti katonai leventeparanosnoka működött s kegyetlenségéről volt hírhedt. Később kém lett. Véresszájú háborús uszító volt s eme „érdemeinek" elismerése ként a pápa, — aki ma az amerikai imperialistákkal cimborái, __ a tol vagrenddel tüntette ki. A kép jobbsarka a Horthytól kapott kastélyt áhl'á ml Í9 J 6
