Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-04 / 207. szám
NÉPLAP 1952 SZEPTEÍV1BEÍ1 4, GSUTÜHTÖK paktépítés A párícsoporíolt élefrelseltésével Karcoljon a leveleki Alkotmány tszcs, pártszervezete a még- jobb eredmények eléréséért Haladéktalanul javítsák meg pártbizottságaink a megyei népnevelő tanácskozás előkészítő munkálatait Hatalmas az a fejlődés, amely lejátszódott a levelek! dolgozó parasztok szeme előtt az Alkotmány tszcs.-ben. Évről-évre gazdagabbá, virágzóbbá válik a tagok szorgos keze nyomán ez a szövetkezeti gazdaság. Kertészetükben jövőre bevezetik az öntözéses gazdálkodást. Hatalmas építkezéseik, saját tégla- égetőjiik, gyorsan növekvő jószágállományuk mind-mind azt bizonyítja ; életrevaló, szorgalmas emberek ennek a csoportnak tagjai, nagy gondot fordítanak a közös vágyón gyarapítására. A 10 mázsán felüli búzaátlaguk és a 14 mázsa 87 kilós ősziárpa termése is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit bizonyítják. A tagok lelkes, szorgalmas munkájút tükrözi az is, hogy az aratást 3 nappal a minisztertanács határozata előtt fejezték be. Most az őszi mezőgazdasági munkákat is 5 nappal határidő előtt tervezik befejezni, — ezt fogadták az egyik csoportértekezleten, mikor a tszcs, vezetősége ismertette velük a határozatot. Egy igen komoly hiányossága van azonban az Alkotmány csoportnak, amelyet ha nem javítanak ki sürgősen, könnyen a szervezetlenséghez, a fegyelmezetlenséghez vezethet, ahhoz, hogy megállnak fejlődésük útján. Ez a hiányosságuk pedig nem más, mint a pártszervezet, a pártcsoportok gyeasge munkája. mélyes példamutatással, politikai munkához való öntudatos viszonyra neveljék a dolgozókat. — Ez lenne a feladata az Alkotmány tszcs, pártcsoporttagjainak is. Harcra kellene mozgósítani ügy a kommunistákat, mint a pártonkívüli tago- gokat a Tárt- és kormányhatározatok végrehajtására. De vájjon hogyan mozgósíthatna erre Ricz Erzsébet elvtársnő, az Alkotmány egyik pártcsoportvezetője, mikor Megyénk életének jelentős eseménye lesz a szeptember 134 népnevelő tanácskozás, amelyen a megye legjobb népnevelői, kis- gyüléselőadói cserélik ki az agi- tációs munka (erén szerzett tapasztalataikat. összegezik a Központi Vezetőség ülésének útmutatásai alapján elért eredményeiket és meghatározzák feladataikat a még fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. A megyei tanácskozás akkor érheti el a kívánt eredményt, ha a pártbizottságok, pártszervezetek felmérik annak jelentőségét és megfelelően foglalkoznak a tanácskozás előkészítésével. Fontos feladat a tanácskozáson megjelenő népnevelők helyes megválasztása, azután pedig a tanácskozás céljának ismertetése. Pártbizottságaink egyrésze valóban jelentőségének megfelelően foglalkozik a ‘ tanácskozás előkészítésével. A baktat' J. B.. tagjai felkeresik a tanácskozásra készülő népnevelőket, akiknek nagyrésze a községek élenjáró dolgozó parasztjai, tszcs.- tagjai közül kerül ki. Felelevenítik a K. V.-ülés által megjelölt legfontosabb feladatokat, amelyek az illető község, tszcs. Meg kell azonban állapítani, ,hogy nem értette meg minden Járási Pártbizottság, hogy a tömegek közli politikai nevelőmunka megjavításában linlyén fontos szerepet tölt be a lanáes- kozás. Kom egy helyen bürokratikus nemtörődömség nyilvánult meg már a népnevelők kiválogatásánál. A kisvárdal járási bizottság a községi pártszervezetektől bekérte a legjobb népnevelők neveit és abból találomra, minden ellenőrzés nélkül választották ki a megfelelő számot és azok neveit úgy küldték be a Magyei Pártbizottságra. Kern csoda, ba aztán olyan népnevelők is szerepelnek itt, mint Gáncson Pál, volt dombrádi hivatalsegéd, aki már két hónapja a községtől ■ távol, bányában dolgozik. A népnevelők összetételét egyáltalán nem vették figyelembe. Mondókról a földműves szövetkezet könyvelőjét, Tornyospálcáról a hivatalsegédet, Pátro- liáról a tanácstitkárt jelölték a tanácskozásra és figyelmen kívül hagyták a párttag és pár- tomkívüli beadásban, munkában kitűnt, élenjáró dolgozó i>araszt népnevelőket. Olyan élenjáró, harcos népnevelőkről felejtkeztek meg első alkalommal, nütít magra sem olvasta még a Központi Vezetőség ülésének referátumait. De nem olvasta a minisztertanács határozatát sem alaposan az őszi növényterfnelési munkák végrehajtásának határidejéről. Csoportérte- kezleten ugyan vállalást tettek a tagok a határidő előtti teljesítésre, de a pártcsoport tagjainak nap- raint nap beszélni kellene a tagokkal a vállalás végrehajtásának jelentőségéről. El kellene mondani, hogy a közel 15 mázsás őszi árpatermést a korai vetésnek is köszönhetik. Laskái István már eddig 300 ' munkaegységet teljesített. Agócs a tag* és tag jelöl ífelvélelnél is. Többéves már az Alkotmány tszcs és még mindössze 7 párttag és 6 tagjelölt van a csoportban. Három hónap óta- egyáltalán nem is történt felvétel. Ha alaposan tanulmányoznák a csoport kommunistái a Központi Vezetőség útmutatásait, nagyobb gondot fordítanának a munkában és a fegyelőm megszilárdításában élenjáró tagok'felvételére a Párt soraiba. Horváth Márton Lajos is minden nap dolgozik. Szintén a legjobbak közé emelkedett jó munkájával. A kommunisták személyes péld i- mutatása megvan a levelek! tszcs- ban, csak az a hiba, hogy a példák követésére nem serkentik a tagokat a csoport kommunistái. Bice elvtársnőnek is a többheti betegsége ellenére is közel 200 munkaegysége van már. Jászai elv társnak pedig 320. A párt csoportok gyenge munkája mutatkozik zá a csoportot az aratásnak 3 nappal határidő előtt Talő elvégzéséhez. A pártszervezet munkájának hiányosságai abból is adódnak, hogy Csorba elvtársnő, a tszcs, párttiitká- ra még nem elég tapasztalt a párt- szervezet vezetésében. Most az ősz folyamán készül 3 hónapos páctis- kolára. Ez az iskola nagy segítséget fog adni majd munkájához, ahhoz, A fejlődő gazdasággal párhuzamosan kell fejlődni a tagok öntudatának, politikai tudatának is, mert csak így tudnak még nagyobb eredményekre törekedni. Ebben a fejlődésben a tszcs, pártszervezetének kell az irányító, mozgató erőnek lennie. Pártszervezeteink életében nagy szerepe van a pártcsoportoknak úgy a dolgozók politikai nevelésében, mint a munkafegyelem, a helyes munkaszervezet kialakításában. — A pártcsoport tagjai —- mondotta beszédében Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekezletén — minden egyes dolgozóval nap-nap után foglalkozzanak. Szeelvtársnak a K. V. ülésen mondott referátuma erre is felhívta figyelmünket Vannak pedig az Alkotmány tszcSHben is olyan pártonkívüli dolgozó parasztok, akik szorgalmas munkájukkal nagyban elősegítették a csoport hatalmas fejlődését, gazdagodását. Vannak, akik harcosai voltak a munkafegyelem megszilárdításának, csak a tszcs, kommunistáinak , nevelni kellett volna ezeket az embereket, hogy megismerkedjenek Pártunkkal és célkitűzóseink- kei. Ügy, mint K. Nagy Sándor elv- tára neveli munkacsapata tagjait. Munkacsapata például az aratá-sban többszörösen teljesítette napi tervét A munkacsapat kiváló munkája nem kis mértékben segítette hozliogy megjavítsák munkájukat a pártonkíviiliek közt, és új, a munkában kitűnt dolgozókkal erősítsék a szervezetet Segítséget fog adni ahhoz, hogy a pártcscportokat helyesen megszervezze, feladatokkal bízza meg és végzett munkájukról be is számoltassa őket. A pártcsoport tagjai pedig először maguk ismerjék meg és utána ismertessék a pártunk! vilitekkel is a párt- és kormányhatározatokat és harcoljanak annak maradéktalan végrehajtásáért. Harcoljanak azért, hogy eredményeik láttán egyre több becsületes dolgozó paraszt lépjen a jobb és boldogabb életet biztosító nagyüzemi gazdálkodás útjára. ANTALÓCZI területére különösen vonatkoznak. Megbeszélik, hogy milyen eredménnyel harcoltak a népnevelők a soronlévö mezőgazdasági munkák, a begyűjtés, a termelőszövetkezeti mozgalom sikeréért és hogyan állták meg a helyüket a klerikális reakció és a kuláikság támadásaival szemben. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek . népnevelői hogyan harcoltak a terv teljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, az új módszerek bevezetéséért. így biztosítják a pártbizottság tagjai, hogy a népnevelők jól felkészülve vehessenek részt az értekezleten. a pátrohai Kapi Albert, aki munkában, beadásban példaként áll a község dolgozó parasztja! előtt és aki jő munkája jutalmául nemrég Tártunk, tagjelöü- je lehetett.. ' /. ‘ 'a'ViTífM A kisvárűai Járási Pártbizottság a többi még elmaradt járással együtt sürgősen változtasson az előkészítés eddigi gyökerében hibás, felületes módszerén. Ügy segítsék elő a megyei nép- nevelőtanácskozás sikerét, hogy az megyénk és járásaink politikai tömegnevelő munkájának nagy emelőjévé váljon. T cÁ Jliaqqai Qtodaleintöt'línéli Tjáisasáq a au hői éi-i za lm á rm eqqe i izeio eze tétiek eqqéoi munkája Egy évvel ezelőtt, 1951. év augusztusának végén alakultak meg az Irodalomtörténeti Társaság megyei szervezetei, hogy munkájukkal a II. Pártkongresszus célkitűzéseinek megfelelően megoldják a kul- túrforradalom részletfeladatait. A Társulat szabói cs-szatmárme- gyei szervezete a Megyei Pártbizottság irányítása mellett kezdte el és végzi munkáját és állandó összeköttetésben áll a Megyei Tanács népművelési osztályával. Ezek a kai> csolatok az eredményes munka első biztosítékai. Sajnálatos azonban, hogy az üzemekkel és a tömegszervezetekkel már nem ilyen szoros a viszony. Ennek minden bizonnyal a Társaság megyei szervezete is oka, de nagyon fontos lenne, hogy a területi bizottságok, a kultú rf elei ősök is megvizsgálnák, mi az oíka annak. hogy az elmúlt oktatási évben kevés volt az ismeretterjesztő tő- meg-kultúrelőadás s ezek között is kis számmal szerepeltek az irodalmiak. Pedig Révai elvtárs nagyon világosan rámutatott arra, bogy „Dunapcntelét épitemi és az új kultúrát építeni, ugyanannak a dolognak két oldala". Az irodalmi előadásoknak éppen az a céljuk, hogy ezt az új kultúrát megismertessük a tömegekkel, kultúrát kívánó dolgozóinkkal, a marxista-leninista irodalomszemlélet fényénél megismertessük haladó hagyományaink nagyjait. így Petőfi, Mikszáth, Ady, Móricz Zsigmond, József Attila, Arany János, valamint a szov- j ■; irodalomból például Gorkij és Solohov, írásai közvetlen segítséget nyújtanak a napi munlka elvégzéséhez, a. bákeharé eredményes folytatásához. Rövidlátás tehát az, hogyha az üzem a termelést, a termelési érdekeket, mint az előadás megtartását gátló okot emlegeti. Rövidlátás, mert — mint Révai elvtűrs mondotta ugyancsak a II. Párt- kongresszuson — „ma a m unka és a kultúra- összekerült, ma dolgozni és művelődni egyet jelent. .. szégyennek számit vem tanulni, szaktudásunkat és öntudatunkat nem gyarapítani". Ezeket az elveket tagadják mindazok, akik az ismeret- terjesztő előadások ügyét nagyon utolsó renden tárgyalják és kezelik. Jó kapcsolat fejlődött ki a Megyei Békebizottsággal és a Magyar- Szovjet Társaság megyei vezetőségével : márcürsban 25 Gogol előadást rendeztünk közösen,-az író halálának századik évfordulóján. Ahol már többször tartottunk előadást, a legtöbbször mindjárt megbeszéltük a legközelebbi előadás idejét és témáját. Különösen nagyon kedvező és gyümölcsöző kapcsolat fejlődött ki így pl. a Nyíregyházi Kenyérgyár és a kecsordi Tüdőgyógyintézet dolgozói és előadóink között. Itt a hallgatók már jóelőre készülnek az előadásokra, hozzászólásokra. Mert az előadásoknak közérdekű voltát főleg a sok hozzászólással lehet lemérni: olykor egy-egy pótelőadást kell tartanunk, annyi új, kiegészítő kérdés merül fel. Ezek a hozzászólások olykor személyes vonatkozásokból indulnak el. Nagyecseden az Arany Jánosról szóló előadás után az egyik felszólaló elmondta, hogy ő unokája annak a Szilágyi Istvánnak, aki Aranynak kiváló barátja volt, — s ezzel kapcsol«than elmondott néhány, a családban élő ismeretlen, az előadást kiegészítő adatot. Vagy Nyíregyházán: a háztartási alkalmazottak szakszervezeti előadásán Móricz Zsigmondról mondta el az egyik elvtársnő, hogy Budapesten egy háziban laktak, személyesen is ismerte az írót, többször beszélgetett vele. A hozzászólások hitelesen, nagymértékben elmélyítették az előadók által rajzóit művészi' képet. — A hozzászólások megmutatják azt is, hogy ezek az előadások a dolgozók önludatosodá- sánafc komoly eszközei. Számtalan felszólaló tett tanúságot ártól, hogy csak az előadás után látja meg a tárgyait költő, frő igazi értékét, nagyságát. Bujon az egyik termelőszövetkezeti tag elmondta, hogy ö már gyermeke iskoláskönyvében is talált sok olyan létőfi-verset, melynek azelőtt még a címét sem hallotta ; az előadás m ágim agy a rázta aztán neki, hogy' Petőfi 100 évvel ezelőtt már az ő felszabadulásáért, küzdött ezekkel a versekkel. Ivo- csordon Ja-lzab Mátyás dolgozó paraszt arról számolt bev hogy ő eddig csak utcanévről Ismerte József Attilát. Az előadás után meggyőződött, arról, hogy valóban érdemes arra, hogy országunkban mindenütt utcákat nevezzenek el róla. A kis- vtarsányi Dévai András visszaemlékezett, hogy a Szovjetunióban mindenütt nagyon jól ismerték Petőfi verseit. Annakidején sokat csodálkozott ezen. Az előadás után már nem csodálkozik, mert most már ő is megismerte Tciöfi forradalmi verseit. Megyei szervezetünk októbertől: júliusig, tehát 10 1 lónap alatt 286 előadást tartott 28.948 hallgatóval. A szervezet munkájában a következő oktatási évben kétségtelenül fokozni kell az előadások politikai színvonalát. Ez nem jelenthet valamilyen „átpolitizáltságot”, melyet Révai elvtárs már eléggé elítélt. Nem kívülről belevitt politizálga- tásról van szó, hanem arról, hogy a témában magában meglevő politikai tartalmat élesebben Ml hangsúlyoznunk, világosabban kell megmagyaráznunk. kiég kell továbbá erősítenünk előadói gárdánkat is: be kell még kapcsolnunk azokat a jó szakembereket, akik eddig még húzódoztak az Ismeretterjesztő munkától, s. így fokozottabban biztosíthatjuk az előadások szakmai kifogástalanságát. Egyszersmind az elmúlt évben kevésbbé megfelelő előadókat a jövő évben már nem foglalkoztatjuk. Egyébként előadóink eddig is nagyon áldozatosan és eredményesen működtek, sok fáradságos kiszállást vállaltak, még a hideg téli időkben is. Kiemelem itt Tóth Borbála nyírkarászi kartársnőt, aki júniusi előadásának tiszteletdiját koreai bélyegben kérte, hogy ezzel is segítsen a békeharcban. Szeptemberben lesz Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulója. Az országos ünnepségekből a szabolcsiaknak különösein ki Ítéli venniök részüket, hiszen Tiszacsé- cse, az író szülőhelye megyénkben fekszik és a Nyírséget Móricz mindig hazájának, legkedvesebb tájának tartotta. Az 1952-53. oktatási év tehát Móricz Zsigmond emlékének jegyében indul. Nagyon fontos lenne, hogy az elmúlt év hiányosságain és eredményein okulva, az üzemek, tanácsok és tömegsEervezetek kultúr- munfaíja lényegesen megjavulna, az Irodalomtörténeti Társaság megyei szervezete is még erőteljesebb, aktívabb munkával dolgozna s mindezzel a kuli úrforradalom eredménye. az irodalmi előadásokon keresztül is, hatalmasan erősödhetne! MARGÖCSY JÓZSEF, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei összekötője. a
