Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-03 / 181. szám

a NÉPLAP 1952 AUGUSZTUS 3, VASAI IN AP Uj tagokkal erősödik a büdszentmiháSyl „Munka“ tszcs. A féi*ileslttkei Fürst Sándor ter­melőszövetkezet vendégei, látogatói ma legelőszöris a szövetkezet tag­jaival találkoznak látogatásuk so-í zenetanár lesz belőle. Mennyi mindent vettek as elmúlt esztendő­ben is abból, amit a szövetkezeti munka hozott a család számára! Molnár Sándor régi viskója előtt rán. Ok azok, akiknek keze-munlcéja nyomán egyre szebb, gazdagabb a lükéi Fürst Sándor tsz. öle azok, akik összefogva* nagyüzemi módon jómódú életet teremtenek maguk­nak és társaiknál:. Itt van például közülük Molnár Sándor, a szövetkezet egyik leghí­resebb embere. Azért hires, mert jó munkás, tavaly is kitűnt, az idén is kitűnik a családja az elért mun­kaegységek magas számával. Tavaly ötödmagával dolgozott, TT> mázsa terményt vittek haza (két­harmadrész búzát, egylwrmadrész gabonát), 10 mázsa almát, 6\ kiló árpát, mintegy 150 kiló szilvát, 20 _”0 kilá cseresznyét, körtét, barac­kot és 17.000 forint készpénzt. A kapott almából is eladtak. 5.000 fo­rint értékűt. S még sok más került Molnár Sándoréb portájára, ahol egy tehén, egy sertés, 70 csirke, vagy 20 kacsa és egy sereg tyiik (pontosan meg se tudják mondani, mennyi) szolgál még a csodád ja­vára. Egyszerű seegényember volt va­laha Molnár Sándor. Amint elbe­széli, kis kerékgyártó műhelyében „csak annyit keresett, hogy az adósságot kifizethetie”. A család harmados földön küszködő! t. Most t Jól élnek. Sohase gondoltálc volna, hogy Erzsi leányuk például vala­mikor középiskolába megy és ze­nét fog tanulni. Most mégis megy Erzsi ősszel a középiskolába* Ki­váló hegedűs, ki tudja, talán még Felruházik inti az egész család — és házat építettek. Házat, olyat, amilyenre mindig vágyott az öreg Molnár! Képeinken jól látszik, milyen ideje elérkezik, jóval felül lesz 'az ezer munkaegységen a Molnár-csa­lád jövedelme. M%r szövi a család a terveket. Nem, nem ábrándoznak, mint valaha. „Ennek a tervnek biztos fedezete van”, — szokta mondogatni az öreg Molnár. Igen, a szövetkezet az, amely biztos ala­pot ad a sző vet te réti parasztok terveihez, biztos útja az egyének boldogulásának. Azt tervezi -Molnár Sándor, hogy pincét húz új háza alá, követ vesznek majd. 8. ahogy a család megkívánja, úgy'bövíük a szép, új épületet. A fiulcT Sándor is. Zoltán is motorkerékpárt szeret­nének. Az apjuk azt mondja: egyelőre csak kerékpárt mind a kettőnek. Motortt Majd később. De lesz az is! Lesz minden bőséggel! Micsoda szép jövedelemre számit az idén is a szövetkezet! Mindenfelé tudjálc már a megyében, hogy az előzetes elszámolás szerint — amikor még pontosan nem is lehetett látni, mit is fizet a föld, s nem is lehetett látni, milyen lesz pontosan a jó­szágállomány hozama — jS forint­ban állapodtál: meg a szövetkeze tick cgy-cgy munkaegység értéké­nél (pénzben és természetben), ügy oszlik meg ez a terv szerint, hogy 1.6 kiló búza, 14 kiló rozs, i kiló ISMERD MEG in. Tíszalöktől északkeletre búzamezők között rágjuk át a rónáit. Aztán sötétebb, lágyabto lesz a föld a lábunk alatt, üdítő, nedvesebb ízű a levegő, lecsapolt egykori zsoraMook, lápok felett járunk, amelyeket a Tisza hagyott itt, mélyein bent a part­jain túl, kéretlen látogatásai emlékéül. A puha, tiirfás földet — ameddig csak látunk — elözör,lőt­ték a hatalma« küposztafejek. Ezt a vidéket, Fel­nő-Szabolcsút úgy hívták mindig: a káposzta ha­zája. A demecserl telepeket izedig most is egysze­rűen káposztagyánniafk nevezi a kőznyelv. A ká- posztagyár káposztája megkeserítette az emberek életét a szó legszorosabb értelmében. A dcmecseri telepekről került ki az első világháború Skalpnál által elátkozott, hírhed (; ,,keserű káposzta”. Az első tulajdonos _ egyiik Odescbalchi herceg — halála után meggazdagodott hadiszállítók vették ineg az üzemet és keményítőgyárrá alakították. Az egész környék kisparasztsága a rabszolgájuk volt. Negyven—/hatvan fillérért vásárolták fel a burgo­nya mázsáját, vagyonoka t kerestek a belőle elő­állított keményítőn és az fizom mellé épített szesz­gyáron. Csillagfürtös mezőkön át folytatjuk Utunkat észak felé. Erdők, szőlők között halad a kocsi s befut egy jelentős vidéki városba, Kisvár- dára. A városon, eleven életén első pillantásra meg­látszik, hogy nagy vasúti gócpont. Szállodáját, ét­termeit az utazók, vonatról jöttek és vo-natra vá­rók seregei töltik meg, utcáit motorbiciklik, autók, kerékpárok és szekerek. Itt vonul át a forgalom Záhony felé. A város szélén a Kísérleti Gazdaság növónynemesíitő telepét találjuk. Ez egy hatalmas (127 holdas) kert, amelynek tábláin a Nyírség minden veteménye zárt rendekben felsorakozik: egyik táblán burgonyát látunk, a másikon zöld­babot, homoki lucernát,, dohányt, kék- és fehér- csiillagfiirtöt. A bejáratnál új iroda és munkáslakó- házak. A legszebb látnivaló azonban a két magas­tetejű, ragyogó üregház, mesterséges hőmérsék­lettel, rengeteg cserépben és ládában, rengeteg nö­vényi kultúrával, ritka keresztezésekkel, az alap- növényen eellofánba borított friss rántásokkal. A cél: olyan új növények kikísérletezése, amelyek legjobban termelhetők a nyírségi talajon. Itt foly­nak a csillagfürt-kísérletek is, a keserücsitlagfürt inegnemesítésére. Az egyik üvegház a beteg növé­nyeké, amelyeken mesterségesen idézik elő fertő­zéssel a különféle betegségeket, hogy kiderítsék: a vetemény növekedésének meily fokán, milyen meg­betegedésre hajlamos és kimunkálják ellenálló- és védőképességéinek legjobb módszereit. A Növény- kísérleti Állomás közvetlenül az állami szaporító gazdaságok számára dolgozik. Aráros életének másik Jelentős ténye­zője az ifjú gyár, a Vulkán-vasöntöde. Az eredeti V uTkánt az 1900-as években alapították bankuzsorá­ból bankemberek. Kályhát, edényt gyártottak tet­szetős külsővel, a legsülányabb liuUadékianyagból. Amely család a szép Vulkán-kályhához jutott, ke- serülte — míg másikat nem tudott" venni _az ab­lakon kidobott pénzt. Felszabadulás után a munká­sok maguk Indították el a gyárat és rniőta a nép államáé, megifjodott. Dolgozói jórészt fia,tatok: száz—százötven Ifjúmunkás, köztük sok leány az esztergapadoknál. S a régi dolgozók, az apák, akik itt töltötték éveiket a tőkés terror alatt, most gyermekeikben, élik a gyárral együtt második ifjú­ságukat. Jónéhány olyan család akad Kisvárdán, ahonnan apa és fia együtt dolgoznak itt. A kor­hadt tőkés gyárra már az öreg munkások is alig ismernek rá. A profilirozás során ipari szerszám- gépgyár lett. Villamoisdaru jár itt felvonóval, új önitőműbelyt kapott az tizeim a hároméves tervben, két élmumkásuk van, újításaik, a tervet túlteljesí­tik, kiváló minőségű, szép teljesítményeiket elis­meri az ország és a külföld. Még Kínába is eljut az itt készült export-tűzhely. Ez a fclslétsaámú csoport ez év A tavasz óta folyik az építkezés január 25-én alakult meg 17 tag-J a csoport telepén. Épül a hatalmas, gal. Rövidesen 37 tagra gyarapo-| 50 tehenet befogadó istálló. Tag-á­ri ott és a földterület elérte a 240 holdat. Tagja,iák a múltban is jó munkások voltak s a jelenben is igyekeztek megmutatni, mit lehet szakszerű gazdálkodással a nagy­üzemi termelésben „kihozni” a földből. Nagy munka várt ránk, mert földjeMk 57 darabban, egymástól 10—15 kilométerre vannak és ez igen megnehezítette dolgunkat. De a 20 főből álló növénytermelési bri­gádunk megállta a heilyét s min­den magot idejében, sőt határidő előtt elvetett. A kapáláisbain sem maradtak le. 58 hold kukoricát há­romszor. hét és fél hold cukorrépát s öt hold dohányt négyszer kapál­tak meg. Az aratást a miniszter­tanács határozatában előírt idő előtt végeztük el. Az állaim iránti kötelezettségünk teljesítésében is Igyekeztünk az elsők között lenni. Baromfi- és tojásbeadásutíkat egész évre telje­sítettük, úgyszintén 100 százalékig «eleget tettünk kenyérgabona beadá­sunknak is. A hizottsertéSbeadúst augusztus 20-na teljesítjük — a harmadik negyedévre. gunfc egynapi közös munkával fel­építette a baromfiólat és építjük á nagy sertésflaztatót és hizlalót. _ Még ez évben kész lesz a csoport Irodája, raktára és több tszcs-lakás. Elég szép a csoport álliaitáltomá- nya is. öt pár igásló, ugyanannyi ökör, 25 tehén, 150 juh és 75 da­rab serlés van a tszcs, közös állat­állományában. Osoportun/k eddigi eredményeit látva, az elmúlt két hétben 15 dol­gozó paraszt lépett be szövetkeze­tünkbe teljes gazdasági felszerelé­sükkel együtt Többek közt belép­tek Ondi Sándor 35 holdas, Hor­váth Bálint 14 holdas, Bálint Ist­ván 13 holdas, Nagy 8. Sándor 12 holdas, Aranyos Károly 11 holdas, Bodor Ferenc és Bet he Sándor 1— 7 holdas középparasztok. De ott találjuk a névsorban Csikós István, és Kalapos Mihály öt-öt holdas,’ Baráth Károly 4 holdas és Balogh Sándor 3 hoídáá ki »parasztokat is. A belépő 15 család 21 munkaerőt számol s így nagyban megerősítet­ték tszes-nbet. D. BETTIK LÁSZLÓ, párttitkár. A kemecsei járás tanácsainak munkája a begyűjtésben Járásunk élőállatbegyüjtésiben a megyei versenyben az utolsók közt kullog. Talán azért, mert járásurtk- tban nincs elegendő élőállat? Nem, nem azért vagyunk mi az utolsók közt. Elmaradásunk okát taná­csainknál és begytij'tőszervetoknél kell keresnünk. S meg is találjuk. Már az év elején hibásain jártak el tanácsaink Gégénybem, Demecser- ben, Nyírbogdá.-nyban az élőáJlatki- veíésben. Tanácsaink pont azokra neon vetették ki, akikre kel! el t vol­na. Gégényben Kovács József, id. Horváth Lajos és István, Szilágyi Lajos és Bertalan kulákok mente­sek voltak a sertésbeadás alól. Ki­hagyták a református egyházi ja­vadalmat is. Opportunisták a gégé- nyi tanács dolgozói a tanácstagok egyrészivel együtt. Kikre vetették ki ezek helyett a sertést? Molnár Dánielre, Nagy Károlyra, Székely Miklósra, Bapp TMjosra., Bútor An­talra és még egész sor cgy-kétt-há- rom holdiais dolgozó parasztra vetet­ték ki a 121! kiló hízottaertésbe- n«1 ást. Ez a poüitlka homlokegyenest étleutétes pártunk pamsz!politiká­jával, proletárdiktatúránk: fordított alkalmazása. Nem esőd átkozhat uak­artán azon, hogy a gégényi kulá­kok vérszemet kaptak és egész nyílban fekete cséplést rendeztek. S miután az elnökhelyettes elvtárssal megállapítottuk a fekete őséplésf, mimdezideig semmi „ikeltometlon- sége” nem volt a kuláfenak a fekete cséplésből. Nyírbogdányban la hasonló a helyzet, özv. Komjáthy Zoltánnéra és Bégányi Kálmánnéra pénzben vetették ki a sertést. Bógányiné neve után a, kivetési kimutatásba még lie is írták, hogy beadta a sertést természetben és a tainiáos a vételi jegyet nem tudja előadni. Vájjon, azért, mert a tanács a ku- iáfcasszony vételi jegyét elhagyta? Dehogy.' Azért nincs meg, mert nem adta be. A tanács a felsőbb hatósá­got akarta félrevezetni. Azt gon dől mink, a járási tanács szigorú el­járást indított a bűnös ellen. Nem így van. Pedig a járási tanács' ve­zetőinek tu (Indok kell: az is hibás, alkl megalkuvó magatartásával elő­segíti a még nagyobb hibáik elkö­vetését. Nem véletlen az sem, hogy De- meoserben régebben 18 dolgozó* pa­raszt nem adta be a hízoftsertésr. Hiszen Sz. Győri Dezső és Hegedűs íjászló Mákokat felhivatta. a ta­nács a seriésbeadás miatt. A Má­kok megtagadták a beadást és még íjjeg is fenyegették a tanács dolgo­zóit. Hazafelé matt pedig „agi­tálni” kezdtek a dolgozó parasztok közit a sertésbeadás megtagadására. Erre nein figyeltek fel az Melóke- sefc, s nem Indítottak . szigorú -6» gyors eljárást a két kólák ellen. Hiba van a kemecsei járásban a verseny értékelésével Is. A váixtor- zászJó ..pihentetése” mean hat ser- tentőleg a községek dolgozó pa­rasztjaira és tanácsaira, ezért he­lyes lenne, ha minden bélen össze­ülne a versenybizottság. Értékelné az elmúlt heti verseny eredményeit és gondoskodna a zászló tovább­adásáról, lia más község tört nn élre. A járásban van Székely szö­vetkezeti község, amely megkapta elsőként a szabadpiacot. Hivatkoz­zanak erre a példára tanácsaink és mozgósítsák az állandó bizott­sági tagokat. A beadást nem teljesí­tők ellen pedig járjanak el a tör­vény szigorával. MARTHA ZOLTÁN, mini szí éri m egha talm n zo It. Kcmecse. UTépi demokráciánkban legfőbb érlék az ember Majdnem egy hónapig voltam a megyei közikórháziban és az olt Iá- tottalkról szeretnék írni egy pár sort. Mivel 1927-ben is voltam ugyanebben a kórházban, így pár­huzamot tudok vonni a két eset között. Sajnos, a múltban elég ke­serű tapasztalatokat szereztem e kórházban, mert abban az Időben nem sokat törődtek a „szegény” betegekkel. Nem csoda, hisz az „úri” osztály uralkodott és az apá­cák százai lepték el a kórházakat Az apácák pedig csak a „saját” betegeiket gondozták nagy szeretet­tel és megvetették a „büdös pa­rasztot”. Pedig nekik is mi teres- tűk a kenyeret és a mi verítékünk­ből dőzsöltek. Most örömmel nézegettem, meny­nyire megváltozott a helyzet a kórházban is. Szememet kellett gyógyíitatnom, mert már alig lát­táiul. Azt hittem, elvesztem a sze­mem világát. Boldog vagyok, hogy orvosaink beavatkozásával vissza­nyertem lát ó képességemet. Eeilkl- ismerötes munkájuk eredményei volt. Mint fent Járó beteg, több helyre be-benéztem és igyekeztem mindent jól megfigyeli)!. Eábtam, hogy az üzemi párttitkár elvtárs, fáradságot nem kímélve, igyekszik a még fennálló hiányosságokat ki­küszöbölni. Neveli a kórház dolgo­zóit, akiknek egyrészt- még nemrég került be a kórházba és gyaikiran hibát követnek el munkájukban. Az orvosok, ápolóik és a kórház többi dolgozói gondolt fordítanak tovább­képzésükre. hogy napról uapra job­ban lássák el feladatukat. S~". KOVÁCS JÓZSEF, Tiszanogyfalu. Molnár Sándor új, szép háza előtt Icrumpli, 10 deka cukor és 22.82 forint készpénz jut majd, minden munkaegységre, s még más „apró­ság”, bab, ilyesmi. Akárki kiszámít, hatja, hogy csak ezerrel szorozva is, hatalmas jövedelem egy egy család esztendei munkájának gyü­mölcse a fényeslitkei termelöszöuei kesetbmf házban, milyen rozoga vityilóban lakott valaha a Molnár-család, A régi viskó mellett ott áll már a, szép új ház, tágas, világos épület, szé­les, napos, oszlopos tornáccal! Az idén is két fiával, lányával dolgozik Molnár Sándor a szövet­kezetben. Nem kevesebb, mint 860 munkaegységük, van már eddig. — őszre, amikor majd a zárszámadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents