Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-23 / 197. szám

Diai számunkból; HOGYAN SEGÍTI ELŐ A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG A DOLGOZÓK HAZAFISÁGRA VALÓ NEVELÉ­SÉT? (5. oki.) — A TERVKÖI.- ('SÖNSORSOLÁS HARMADIK NAPJA («. oki.) _ AZ EREDMÉ­NYEK LÁTTÁN U.r TAGOK LÉP­NEK BE A LEVELEK I „AIKOT- MÁNY TSZ-RK (7. old.) MII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 AUGUSZTUS 23. SZOMBAT A kommunizmus építésének új ötéves terve Fontos határozatot hozott a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága: október 5-ve összehívta a XIX, pártkongresszust. A párt legfelső szervének ta­nácskozása nagyjelentőségű ese­mény a pártéletben, különösen a bolsevikok pártjában, amelynek út­mutatásait a kommunizmus építői­nek tíz- és százmilliói követik lorió lelkesedéssel. Kongresszuson sziile- iett maga a győzelmes lenini prole- tárpárt, kongresszus határozta meg szervezeti alapjait, kongresszus hívta harcba a nagy Oroszország minden elnyomottját, kizsákmá­nyolt jút a tőkés, a földesúr ellen, kongresszusok vetették meg azok­nak a világtörténelmi jelentőségű győzelmeknek az alapját, amelyeket a szovjet nép a szocializmus felépí­tésével, ellenségeinek legyőzésével harcolt "ki. Most, 13 év után újra kongres­szusra készül a győztes párt, s vele az egész szovjet nép. Közel másfél évtized történetéről szól majd a beszámoló, feledhetetlen másfél év­tizedről. Ebben az időszakban aratta a Szovjetunió világtörténel­mi jelentőségű győzelmét a német fasizmus lelett s nemcsak határai­ról űzte el a hitlerista támadókat, tie győzelmes hadjáratával a népek egész sorút, — köztük a magyar népit is - kiszabadította a fasiz­mus rabságából. S a Nagy Hon­védő Háború győzelmei következ­tében fellángoltak a gyarmati sza­badságharcok, felszabadult a 475 milliós Kína, Vietnam nagyrésze, átterjedt a szabadságmozgalom a Közel- és Középkeletre elszánt har­cot vívnak a dolgozók a tőke ellen a kapitalista országokban. S ki­bontakozott világszerte a békemoz­galom, amelynek zászlóvivője szín­én a nagy Szovjetunió. Az elmúlt 13 esztendő még in­kább bizonyságot tett a szocialista rendszer mérhetetlen fölényéről, be­bizonyítva, hogy a legnagyobb meg­próbáltatásokat is kiállják a szo­cialista emberek s rövid idő alatt képesít, a legnagyobb pusztítások, rombolások nyomait is eltűnte.ni. valósággal új országrészeket épi- eni, új gyárakat, vízierőműveket létesíteni, éberen őrizni a szocia­lista haza szent határait — és ugyanakkor messzemenően segíteni, az idősebb testvér tanácsaival el­látni a szocializmus útján elsőket lépő fiatal népi demokráciákat. A kommunizmus építésének dia­dalmas korához tartoznak ezek az évek, amelyeknek célkitűzéseit így foglalta össze a Bolsevik Párt XVIII. kongresszusán Sztálin elv­ár s: .,//« gazdaságilag túlszárnyal­juk a főbb kapitalista országokat, csakis akkor számíthatunk arra, hogy országunk teljes mértékben el lesz Iáira fogyasztási cikkekkel, hagy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik arra, hogy át­térjünk a kommunizmus első sza­kaszáról annak második szaka­szára.’’ A fejlett technikára, az ipar fejlődésének gyors ütemére célzott Sztálin elvtárs, s a szovjet emberek húsává-vérévé vált a kon­gresszus útmutatása. Legyőzték a háború nehézségeit is, tovább nö­vekedett az ipar termelése, és ez a növekedés a háború utáni ötéves ;orvben már elérte az évi 22 szá­zalékot. A Szovjetunió önműködő gyárakat épít, a gépek sokaságával látja el a mezőgazdaságot, bátran alkalmazza az atomenergiát a nagy természetátalakító tervek megváló I sításánál. A pártkongresszus a kommuniz­mus sikeres építéséről, hatalmas hékemfivek alapjainak lerakásáról számol be, amelyek elsősziilöttje, a Volga—Doni Lenin-csatorna pár hete megnyitotta a feketetengeri liájősók útját Észak felé. A XIX. pártkongresszus azonban nemcsak az eddig megtett útra te­kint vissza. Messze előrenéz a jö­vőbe és megszabja az ötödik öt­éves terv irányelveit is. A Köz­ponti Bizottság tervezete a kom­munizmus anyagi alapjainak meg­teremtéséből indul ki, ezért. irá­nyítja a figyelmet a termelőeszkö­zök további, hatalwasarányú fej­lesztésére. öt esztendő alatt 70 százalékkal kell növelni az ipari termelés színvonalát. A negyedik ötéves tervben kétszeresére növek­szik az Ipar állami beruházása, je­lentős mértékben növekszik a gép­ipar, a szerszámgépgyártás. Két­szeresére nő a villamosenergiater­melés, háromszorosára a vízierő­művek kapacitása. U.j erőmüvek sora kezdi meg az energiaszolgál­tatást, köztük a volgai óriás, a kujbisevl vízierőmű. „Biztosítani kell a közszükség­leti cikkek gyárfásának gyorsütemű fokozását’ — így szól a Bolsevik Párt irányumfarásH, s ennek nyo­mán a könnyű- és élelmiszeripari üzemek hosszú sora létesül a Szov­jetunióban. amelyek nemcsak töb­bet, de jobbat is termelnek és a kommunizmust építő ember munká­ját megbecsülve, bő választékot biztosítanak a fogyasztási cikkek­ben. Arról is gondoskodik a terve­zet, hogy a mezőgazdaság bőség­gel ellássa az ipart, a fokozott igényű dolgozókat. A mezőgazdáság ötéves terve: 40—50 százalékkal több gabonát, tiö—70 százalékkal több cukorrépát, 40—45 százalék­kal több burgonyát adni, mint a negyedik ötéves tervben, az öntö­zött területen 30—34 mázsára fo­kozni a liektáronkinti gabonaterme­lést, 40—50 mázsára a rizs hoza­mát. 80—90 százalékkal több sza­lonnát. #45—50 százalékkal több te­jet. két, két és félszer annyi gyap­jút termelni, mint azelőtt. — En­nek érdekében épülnek a duzzasztó­müvek, az öntözőcsatornák, foko­zódik a gépesítés, olyannyira, hogy a gabona 80—ÍX) százalékát nem kaszával, nem is aratóggéppel, ha­nem kombájnnal vágják le 3 esz­tendő múlva. Határtalan az a lelkesedé*, ahogy a Szovjetunió népei fogadták az új ötéves terv számadatait és méltán, mert az emberi jólét igen magas fokára emeli őket: az árcsökkentés állandó alkalmazása révén 35 szá­zalékkal (és a fokozódó szociális és kulturális juttatásokkal még töb­bel) emelkedik a munkások és al­kalmazottak reálbére, 40 száza­lékkal a kolhozparasztság életszín­vonala. Nagyarányú lakóházépítési programot valósit meg az ötéves terv. húsz százalékkal emeli a kü­lönböző szociális intézmények (napköziotthonok, bölcsődék, szülő­otthonok, szanatóriumok) számát, gondoskodik az egészségvédelem fokozásáról! a nép kultúrájáról. Az új ötéves terv újabb gigászi méretű fejlődést hoz a Szovjetunió­nak. azt jelenti, hogy tovább erő­södött a béke-frontja. A szovjet ötéves terv nagy nyereségé a' béke világtáborának, nagy nyeresége az egész emberiségnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete A Pravda augusztus 20-1 száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja módosított szer­vezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a párt \i\. kotiig’'es*ziisán terjesztenek elő. A módosított szervezeti szabály­zat szövege: (X egyedik napirendi pont) A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata 1. A póri. Párttagok, kötelességeik és jogaik ~I A Szovjetunió Kommunista * • Pártja az égy nézptet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett ön­kéntes harci szövetsége. A Szovjet­unió Kommunista Pártja megterem­tette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az líil7-es Októberi Forradalom ered­ményeképpen, megdöntötte a kapi­talisták és a földem rak hatalmát, megszervezte a proletariátus dikta­túráját, megszüntette a kapitaliz­must. megsemmisítette az ember­nek ember által való kizsákmányo­lását. s biztosította a szocialista tá rs'íulalom f elégifésű;. A Szovjetiumó Kommunista Párt­jának ma legfői)b*if'^idáta, hogy a szocializmusból a Kommunizamisba való fokozatos átmenet üt,ián fel­építse a Ttdzünmnishi rársíídídmaf, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionailizmus és az egész vi­lág dolgozóival való baráti kapcso­latok megteremtésének szeilemélien nevelje a< társadalom tagjait, állan­dóan erősítse a szovjefhaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív- cselekedeteivel szemben. O A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet min­den dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt progratnm- ját és szervezeti szabályzatát, tevé­kenyen segíti annak megvalósításút, dolgozik a párt valamelyik szerve­zetében s végrehajtja a párt min­den határozatát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot. 3. \ párttag kötelessége, hogy: a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén; b) tevékenyen harcoljon a párt határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy ti párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e hatá­rozatok megvalósításáért. A kom­munisták passzív és formális vi­szonya a párthatározatok iránt, gyengíti ti párt harc-képességét és ezért összeegyeztethetetlen ti párt­tagsággal : <:) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának techniká­ját. szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét: d) állandóan erősítse kapcsola­tait a tömegekkel, idejében reagál­jon a dolgozók igényeire és szük­ségleteire, megmagyarázza a pár­tunk ívüli tömegeknek a párt politi­káját. és határozatait, emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőz­hetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik: e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-len In izmus alapjait; f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem : más a veze­tők és más az egyszerű párttagok számára, A pártban egy a fegye­lem. egy a törvény minden kommu­nistára nézve, érdemeitől és tisztsé­gétől függetlenül. A párt- é.s az ál­latni fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párt­tagsággal ; y) fejlessze az önbírálatot és p.z alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék Kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munká­ban a látszat siker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat el­fojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és ma- gasztalássnl helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban : h) szentélyekre való tekintet nél­kül közölje a párt vezető szerveivel — egészén a központi bízott-ágig, — a munkában észlelt hiányosságo­kat. A párttagnak nircs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s kö­zömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cse­lekedetekkel szemben. Azt, aki aka­dályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akara­tának megszegőjét szigorú bünte­téssel kell sújtani: i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne for­gassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond Igazai, vagy be­csapja n pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban: j) megőrizze a párt- és államtit­kot, legyen, politikailag éber, s vés­se emlékezetébe, hogy a kommunis­ták éberségé minden munkahelyen és minden körülmények közt szük­séges. A párt- és államtitkok kife- c.segése bűn a párttal szemben s összeférhetetlen a párttagsággal: le) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa vég­re a pártnak a káderek helyes —. politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatko­zó utasításait. Ezeknek az utasítá­soknak megsértése, a funkeionárin sok kiválogatása cimbora**)#, sze­mélyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, ősszel" -ehetetlen a párttag­sággal. 4. a párttag joga, hogy: a) részi vegyen a pártgyüléseken vagy a párt sajtóban a párt politi­kai kérdéseinek szabad és tárgyila­gos megvitatásában; b) a pártgyüléseken bármely párt­munkást megbíráljon : <■) résztvegyen a párt szer vek vá­lasztásában, mint választó és vá­laszt ható; d) személyes meglnulgaUist köve­teljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és bead­vánnyal forduljon a párt bármely-szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságát is. Z A tagfelvétel a pártba csakis *- " egyénenként lehetséges. Cj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöltségi idejüket betöltötték. A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus iigye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmisé­giek kerülhetnek. Párttagnak csak az vehető fel, áki l-S. életévét betöltötte. A tagfelvétel a jelöltek sorából a következőképpen történik : a) a tagul Itelőpni kívánó három olyan párttag ajánlását nyújtja be. aki legalább három éve tagja a pártnak, s aki a közös munka alap­ján legalább egy éve ismeri őt. Első megjegyzés: Ha komszomo- listát vesznek fel a pártba, a Kom- szómul kerületi bizottságának aján­lása 1 párttag ajánlásával egyenlő. Második megjegyzés: A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól. b) A pártba való felvétel kérdé­sét az alapszervezet taggyűlése vi­tatja meg és dönti el. Az alapszer- vezet határozata a kerületi bizott­ság. olyan városokban pedig, altul nincs kerületi felosztás, a várost pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe. A pártba való felvétel kérdésé­nek megvitatásaikor nem kőtelező az ajánlók jelenléte. e) A fiatalok 20. életévük betöl­téséig csak a Komszomolon keresz­tül léphetnek a pártiba. fi) Más pártok volt tagjai ugyan­csak az alapszyrvezeten keresztül, s csakis a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába, öt párttag ajánlásá­ra. akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pedig forrada- lomelőtti párttagsága van. f) Az ajánlók felelősséggel tar­' • toznak ajánlásuk helyességé­ért. H A tagjelöltek sorából felvett ' • párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az li­le tőkés alapszervezet taggyűlése ha­tározatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat. O Minden párttagot, aki egyik szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé. Megjegyzés: A párttag átköltözé­se egyik szervezet területéről a másikéra, ti Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok sze­rint- történik. 9 Azok a párttagok és tagje- • lőttek, akik három ’ hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból auto­matikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő ha­tározatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi vagy városi pártbizottság­nak jóvá keil hagynia, líl Valamely kommunistának a pártból való kizárásáról annak az alapszervezetnek a tag­gyűlése dönt, amelynek tagja a ki­zárásra kerülő párttag. A kizárási a kerületi vagy városi pártbizott­ságnak /óvá kell hagynia. A kerti (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents