Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-20 / 196. szám
1052 AUGUSZTUS 20, SZERDA NÉPLAP DOLGOZÓK ÍRJÁK AZ ALKOTMÁNYRÓL Megvédjiifc a dolgozó nép Alkotmányét Az én apám is azok közé a 13 ember közé tartozott, akit 1019-ben a volt kulákbíró, Kiss Miklós tanácsára a román megszállók kivégeztek. Azért kellett meghalniok, Most, bogy a dolgozó nép van hatalmon országunkban a mi községünkben is más emberek Intézik a dolgozó nép ügyeit. Közülünk kerülnek ki a község vezetői és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítsenek bennünket. Eltűntek községünkből is a föld- birtokosok, de még a kulákok is, akik megölték apáinkat, rokonainkat azért, mert szavukat emelték és harcoltak az embertelen kizsákmányolás ellen. A mi harcunk más Megkínzott tononc voltom — szaktanár leszek / „52. 9- A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére; következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.“ Mindig az volt a vágyaim, hogy gépéazlakatos legyeik. Nem sikerült tanulni, szüleim tehénpásztomak szegődtettek el Kótajba. Yégiil is megszöktem és 1047-ben egy nyíregyházi cipészmesterhez, Horváth Mártonhoz szegődtem tanulónak. Volt rá eset, hogy le sem feküdtem. S ha aludtam valamit, a műhelyben volt a szálláshelyem. Foltos ruhám, rossz kosztom volt. Mesterem két év alatt tizenegyre növelté a nála dolgozó segédek számát és üvegverandás házat vásárolt az én és hozzám hasonló tanoneok, segédek veríték«? munkájából. A nép állama azonban gondot viselt rám. Ma már Alkotmány biztosítja törvényadta jogainkat. Otthagytam a kizsákmányoló mestert géplakatos ipadL tanulónak iratkoztam be. örömmel lapozgattam az új szakkönyvet, boldog lakója lettem a tanulóptthonmak. Hűséges élelem, tiszta, egészséges lakás, könyvek, egyenruha, havi S0‘ forint zsebpénz, — íme, ezt adta a dolgozók állama. S ahogy elsajátítom a szakmám, úgy emelkedik a fizetésem is. S ami a legnagyobb: megbecsülnek, emberszámba vesznek. öröm dolgozni. Bőven jut idő a szórakozásra is. Fizetett szabadságot kapunk, ezt az ország legszebb üdülőhelyein töltjük el. Én a jövő hónapiban utazom el kébheü üdülésre a Balaton mellé, Almádiba. ügy hálálom meg a dolgozók államának ezt a megváltozott életet, hogy a tőlem telhető legnagyobb szorgalommal tanulok. Ezt fogadom meg most az Alkotmány harmadik évfordulóján. Megkínzott tainonc voltam és most úgy tanulok, hogy szaktanár legyek. Olt OS/, JÓZSEF, nyíregyházi géplakatos ipari ■ - tanuló. most, mint apáink harca volt. Mi a termelés fokozásával, terveink teljesítésével vívjuk harcunkat azért, hogy szabadságunkat és Alkotmányunkat, amely a dolgozó nép Alkotmánya, mpgvédjük. Én is igyekeztem azon, hogy méltóan ünnepelhessem meg Alkotmányunk nagy ünnepét. Tojás- baromfi- és kenyérgabonabeadáso- mat mindenből egész évre teljesítettem. Most pedig hogy közeledik a kenyérgabona vetésének ideje, azon fogok igyekezni, hogy határidő előtt földbe tegyem a vetőmagot, hogy jövőre még az eddiginél is sokkal gazdagabb termést takaríthassak be. Kassai János vajai dolgozó paraszt. Asztalos Sándor: Szabad élelünk törvénye A Törvényt hirdesd éneliem, az Alkotmányról szólalj, s hogy Alkotmányunk mit jelent, azt zenditsd tiszta szóval! Minden vetést, minden növényt, tat, bokrot, szép virágot, zsíros mezöt és ösztövert,> mindent, amit csak látok: A volt nagyúri földeket Vasban, vagy mindegy hol van, de azt is am, ahol anyám még cseléd volt: Szabolcsban 1 Jelenti már mézes barack gyümölcsét Kecskemétnek, s mindent, amit csak hegyoldalak és dombok száza érlelt: búzát, rozsot és tengerit, árpát vagy bibor-meggyet, Hevesnek izzó födjeit, - i hol dinnyék hengerednek. Figyelj a földre hát, s figyelj , a földben megbújt ércre, a szénre is — és nézd, a vas Omlik a kemencékbe, 1 és nézd, ezer kis szikra közt . i gördül a földbe vissza: már traktorokként mennydörög, hogy népünk gazdagítsa, hegy feltörje a Hortobágy meddő száz délibábját, hogy rizs teremjen, s osözőnk húzzon szivárványpárát, erdő legyen, vetés legyen futóhomokban, sziken, s a ménesben friss-élesen sok vemhes kancánk nyerítsen, hogy városban, falun, tanyán dongjunk víllanydrőtok, hogy tény legyen — erős Hazám így lehess müveit, boldog! Alkotmányunk Jelenti hát e nagy határt, e földöt, jelenti hát szabad Hazánk síkságod, her.yed, völgyed, de legelőbb jelenti azt, hogy nincs oly erő, nincsen clyan gyilkos szándék, orkán. Jégeső, nincsen olyan dörgö ágyú, nincsen szélvihar s nincsen olyan acélszárnyú vad, mi vészt akar, amelyiktől úgy ne védnénk, mint az oroszlán földed, vized s földed méhét, szép, szabad Hazám! Napkor kulturális fejlődése „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.“ Alkotmányunk ünnepe alkalmából visszapillantunk a keserű múltra, azúrt, hogy lemérjük az eredményeket. A felszabadulás óta megváltozott falunk képe. Az Alkotmány biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot. Ez valóban így is van. Napkor, amelyik Szabolcsiban a legelhanyagoltabb volt, mert legjobban elnyomta a nagybirtok, ma a kulturális fejlődésben a legszebb eredményeket mutatja fel. Az iskolák államosítása közben az eddigi 8 tanerős iskola 19 tanerőssé fejlődött, nagyszerű úttörőcsapata töbtezör sikeresen szerepelt a kultúrversenyeken a „napkori mártogatós” bemutatásával Emelte a falu kulturális színvonalát a mozi, ahol a dolgozók a munka után hasznosan elszórakozták. A legnagyobb eredményt azonban az írástudatlanság felszámolása terén értük el. A múlt átka volt, hogy az 1948-as népszámlálás 400 analfabétáit mutatott ki. Ma már alig van Napkoron olyan ember, aki Írni-olvasni ne tudna. HUSZTl GYÖRGYN fi, . ált. iskolai tanítónő A dolgozó nőknek is nagy ünnepe augusztus 20 „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogikat élveznek." Augusztus 20. Alkotmányunk ünnepe. Azonban nem tudok úgy ünnepelni, hogy egy pillantást ne vessek a múltra. — Nem tudom elfelejteni azokat az időket, amikor még én is napszámos, vagy summás voltam és dolgoztam éjt-nappalt eggyé téve, legtöbb esetben férfimunkát. Mikor fizetésre került a sor, nekem női napszám járt. Fele annak ,amit a férfiak kaptak. De szólnom nem volt szabad. Nekem a múlt abhoz nem adott jogot. Ha hazamentem ilyenkor és bosszúsan kifakadtam, anyám csitított: „Hallgass, gyermekem. Nem tehetünk semmit. Nekünk nőknek ez a sorsunk. Egészen más most az én életem- Nemcsak az enyém, hanem minden nőtársamé. A dolgozó nép Alkotmánya a férfiakkal egyenlő jogot biztosít számunk,,Fogadalmunkhoz híven, a cséplőgéptől teljesítettük beadási kötelezettségünket" „59. §. A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége. népi demokrácia rendjének megerősítése.“ « Neon volt könnyű az az út, amit megtettünk 1950 március 1 14-től 1952 augusztus 20-ig. Ekkor alakult meg 15 családdal 112 hold földön a számoskor i fi} Élet termelőcso- port. Kicsi, gyenge csoport volt míg, de a Párt útmutatása alapján haladtunk' előre, bebizonyítottuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és 1952 február havában községünk termelőszövetkezeti község lett. Semmivel kezdtük, s most jelenleg 30 pár lófogatunk, 14 csikónk, 48 szarvasmarhánk, 56 hízósertésünk, 24 anyakocánk, 64 süldőnk, 153 juhunik, 1264 baromfiak vám. Az állattenyésztés mellett nem feledkeztünk meg • növényápolásról sem. Pél- daadóan megmunkáltuk a földet, annyiszor vágtuk a kapát a földibe, ahányszor a vélemény azt megkívánta. így érkeztünk el a nyolcadik szabad aratáshoz, s így érkeztünk el Alkotmányunk harmadik évfordulójához, augusztus 20 hoz. Azt a sok mindent, amit eddig kaptunk, úgy akartuk meghálálni, hegy elsők között leszünk, akik teljesítik beadási kötelezettségüket. Hat és fél nap alatt, fejeztük be 354 holdon az aratást. Négy és fél nap alatt hordtuk be a 12.000 keresztet. Negyven vagon terményt kilenc nap alatt csépeltük el. Fogadalmunkhoz híven, a cséplőgép alól teljesítettük beadási kötelezettségünket. •Búzából 874 mázsával 150 százalékra teljesítettük tervünket július 28-án és árpából, zabból, szálastakarmányból Is teljesítettük ,a beadást. Ezzel azonban csak kötelezett- ségeink egyrészét teljesítettük, s már az év elejétől úgy igyekeztünk, hogy teljesíteni tudjuk tojás-, baromfi-, szarvasmarha- beadási kötelezettségű nket is. Ezt az Igyekezetünket is siker koronázta, mert tojásból évi tervünket már most 183 százalékra, baromfiból 102, tejből 104 százalékban teljesítettük. Szarvasmarhabeadási tervünket 292 kilóval túlteljesítettük. A sertésbeadással el voltunk maradva, de Alkotmányunk ünnepére ezt is teljesítettük. MILÓK ISTVÁN, tsz-elnök. „Aki rosszul védi a hasút, családi fészkébe ereszti he az ellenséget66 A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. ,J. laskodiakra is ráillik, amit a Központi Vezetőség ülése megállapított: „Ma népünk hazaszeretetét megsokszorozza, hogy magáénak tudja az államot, amely az ű hatalmát jelenti, az ország földjét, hányáit, üzemeit, amely az ő gazdagságát jelenti, az ötéves terv alkotó- munlcáját, amely népünk eljövendő jólétét jelenti.” Laskodon ma a dolgozó parasztoké az egész határ. Százharminc új ház épült, egész utcasorok nyitlak, — mindenki a magáéban lakik. _ Én is, — mondja csendesen Vitéz József. — Szép házat építettem istállóval, kamrával, dohány- széiritó pajtával. Kell a tíz holdhoz, jószághoz. A hazából egy darabka az enyém: ezért is olyan drága az egész. Leteszi a kezében tartott könyvet. A „Volol a- lamszki országút”. — Együtt olvastuk Józsival, a fiammal. Megesett a szívünk ISarambújeven, azon a géppuskáson; aki ijedtségében elfutott az ellenség elöl. Mégse kéne agyonlőni, — mondogattuk', — esendő az ember. Józsi aztán elgondolkozott s egy szer csak mondott valamit. Azt mondja, ez olyan dolog, mintha mi a házunkban ülnénk, ami azelőtt nem volt, a. kert végénél meg jönne a Jármy uraság s el atcarna kergetni bennünket. Mit érdemelnénk, ha elszaladnánk? Látszik az arcán, hogy újra átéli a beszélgetést. — Elszaladni? A portámról, az enyémrőlt De a ncmjóját neki, olyan ember még nem született, aki engem onnan kimozdít. Mondtam is a fiamnak: igaza van a könyvnek! Itarambájev azt kapta, amit megérdemelt. Hiszen aki rosszul védi a hazát, az a portájára, a családi fészkébe ereszti be az ellenséget !” ■ (Részlet a Szabad Nép augusztus 10-1 cikkéből,) " ra. Egyenlő munkáért egyenlő bért. Ezért nagy ünnep a mi számunkra augusztus 20, mert a dolgozó nép Alkotmánya ezen a napon a mi jogainkat is biztosította. Azonban nem kell egy pillanatra sem megfeledkezni arról, hogy a jogaink mellett vannak kötelességeink is. Kötelességünk, hogy a termelő munkából mi nők példamutatóan kivegyük a részünket. Most már a munka becsület és dicsőség dolga lett. Engem is megbecsülnek munkám után munkatársaim. Jó munkámért pedig abban a nagy kitüntetésben részesítettek, hogy a „Dózsa" ts,zcs-be párttitkárnak választottak meg. Én úgy hálálom ezt meg, hogy továbbra is igyekszem példamutatóan dolgozni. Ezidáig 230 munkaegységet teljesítettem. Szőke Mária Nyírmada, „Dózsa" tszcs, párttitkára. Visszaszerezhetjük egészségünket „A Migyar védi a dolgozók Népköztársaság egészségét." Ebben a kastélyban a múltban csak vadaAMVtok idején tartózkodtak a grófi család és barátai, —, írja levelében Erdei PtIcrné, a baktolórántházl tüdőszanatórium egyik betege. — Halak inas, szép épület vám Bak+alóránt- liázán, gyönyörű fákkal beültetett parkjával és bizony nem volt kihasználva egy ilyen hatalmas épület a múltban. Addig, míg sok szegénycsalád nyomorgóit hajléktalanul, addig, míg a betegeket nem tudták kellően gyógyítani kórházak hiányában, a Dessetcffy grófnak módjában állt egy Ilyen hatalmas kastélyt csak azért fenntartani, hogy vadászatok idején Itt dáridóz- zarnak. De ez elmúlt akkor, amikor a Szovjet Hadsereg elhozta hazánkba is a felszabadulást. A régi vadászikastélyban minden kényelemmel berendezett tiidősza- natórium van,,ahol az orvosok minden tudásukká 1 igyekeznek azon, hogy megbetegedett dolgozóinkat visszaadják a munkának, az életnek. Bőséges, kitűnő koszt, orvosi kezelés, jó gyógyszerek biztosítják azt számunkra, hogy gyorsan felgyógyuljunk és utána munkánkkal bizonyíthaissuk be hálánkat Alkotmányunknak azért, hogy biztosítja a dolgozók egészségvédelmét. Rákosi elvtársnak pedig köszönetét mondunk azért, hogy itt ilyen kényelemben és gondosságban részesülünk. Ha visszagondolok a fel- szabadulás előtti időre, láthatom, mennyivel jobb most nekem, hogy orvosok gondoskodnak gyógyulásomról. Ne-m részesülhettünk mi ebben a felszábShiűlá« előtt. Az én sógornőmnek is, U kL szirrtén tüdőbeteg volt, meg kelMt Trsinla^flzért, mert szegény volt ét? nem tellett neki szanatóriumi kezelésre. öt árva gyermeket kellett itthagynia, csak azért, mert nem volt pénze a kezeltetésre. ERDEI TfiTERNfi, baklálórántházi tüdöszmatöriurri. 36 munkával háláljuk meg az Alkotmány-adta jogokat 45. S. (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való Jogot és a végzett munka mennyiségének és mmoségéne.k megfelelő díjazást. Kisipari műhelyben dolgoztam, mint szakmunkás, 1930 óta. Keserves munka Volt ez. Nyáron még csali akadt állandó munkám egy-két hétre, vagy még egy hónapra is, mikor aztán elérkezett a tél, megszűnt a munkám. Ha alkalom nyílott rá, fát vágtam, vagy alkalmi munkás voltam a vasúton. Ezek az időik már elmúltak. Nem kell félnem attól, hogy a tél eljöttével megszűnik a kereset, hisz annyi munkánk van hogy alle győztük csinálni. Az Alkotmányunk biztosítja a munkához való jogot, de biztosítja az Alkotmány azt is, hogy mi, munkássemberek, olyan helyekre kerüljünk, ahol ezelőtt csak urak lehettek. így lett az egyszerű lakatosból, azikssai. Gyulából katonatiszt, Kiszely János lakatosból normás s Jakab elvtársiból vállalatunk igazgatója. Az üzem minden becsületes dolgozója tudja, hogy mit jelent számunkra az Alkotmány, s ezt mi munkások, úgy háláljuk meg, hogy egyre többet termelünk,’ egyre job- kan dolgozunk. Ezért határoztam el a brigáddal együtt, hogy augu=z- • tus 20-ra, Alkotmányunk hároméves évfordulójára 1952. évi december 1-1 tervünket is teljesíteni fogjuk. ígéretünket beváltottuk: tegnap már a december 2-i teminket is befejeztük. KOVÁCS JÁNOS I. __________ _ Lakatosüzem, brigádvezető. wm
