Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-20 / 196. szám
Mai számunkból s Az új oktatási évad előkészítésének tapasztalatai megyénkben (2. old.) — Amit Szakolynak a Népköztársasági Alkotmány jelent (4. old.) — Dolgozók írják az Alkotmányról (5. oldal) Vili. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 AUGUSZTUS 20, Si>LßDAl Országos elsőséget szerzett o cséplési versenyben a nagykállói gépállomás Jelentés az Alkotmány Kapja tiszteletére indított gabonabegyiijtési verseny eredményeiről Dolgozó parasztságunk íorró hazaszeretete, a nép állama iránti megingathatatlan hűsége, elszánt békeakarata győzelemre vitte a gabonacsatát. Alkotmányunk ünnepére termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége becsülettel teljesítette és túlteljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Az augusztus 18-án este lezárt értékelés szerint a 19 megye i>4.7 százalékra teljesítette gabona- begyűjtési tervét. Hét megye túlteljesítette a beadást, további hét felette van a 90 százaléknak és az utolsó öt is megközelítette a köze- ]>eseket. A gabonabegyüjtés sikere felér egy újabb népszavazással. Dolgozó parasztságunk Alkotmányunk mellett szavazott. Tavaly a gabonabegyüjtés belenyúlt az őszi hónapokba s most az ellenség minden mesterkedése dacára, minden eddiginél keményebb harc árán az augusztus 20. előtti napokban, szinte maradéktalanul raktárba került az államot illető gabona. Tavaly óta párt- szervezeteink munkája eredményeként megnőtt a dolgozó parasztság öntudata, elmélyült a haza iránti szeretető. Világosan látja, hogy egyéni érdeke szorosan összeforrt az állam, a közösség érdekével. A gabona csaté ban megerősödött tanácsaink nagy többsége ezért tudta megvalósítani a jelszót: „az állam érdeke mindenek előtt’, A példamutatón teljesítő dolgozó parasztok és a szövetkezeti tagok maguk léptek fel az osztályellensőggei. és a hanyagokkal szemben, akik az állami fegyelem aláásásával akadályozni akarták a beadást — valójában a szocialista iparosítást, a mezőgazdaság további gépesítését, a falu iparcikkel való ellátását és a dolgozó parasztok, szövetkezeti tagok szabadpiaci értékesítését és szabad őrlését. Á dolgozó parasztok és szövetkezeti tagok keresztülhúzták az ellenség számítását: teljesítették, sőt túlteljesítették a beadást, nem engedték, hogy a ku- lákok és spekulánsok kezébe kerüljön a gabona. A begyűjtési tervek végrehajtásával elegendő kenyere lesz a városnak és a falumik egyaránt-. A gabonabegyüjtés sikere a munkás-paraszt szövetség ' megerősödését is jelenti. A falu újból tanúbizonyságát adta, hogy teljes "erővel támogatja azokat a nagy célokat, amelyeknek megvalósítását Pártunk az ország népe elé tűzó'tt. Az idei gabonabegyüjtés megmutatja, hogy falun is kezd népmozgalommá válni a verseny. Soha nem csapott még olyan magasra a verseny a falvakban, mint most: a dolgozó parasztok egymással vetélkedve, a gép alóL vitték az államnak járó gabonát a begyüjtőhelyre. Község-községgel, járás-járással, megye-megyével versengett a beadás határidő előtti teljesítéséért, túlteljesítéséért, -Különösen nivy ösztönző erőt adott a versenyben az az esemény, hogy népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat a minisztertanács elnökévé választotta a parlament. A gabonabegyüjtés versenyének állása az augusztus 38-1 értékelés szerint: Megyék versenye 1. Vas 105,4, 2. Zala 104,4, 3.1 11. Nógrád 93,4, 12. Somogy 93, Heves 104,2, 4. Veszprém 101,9, 13. Tolna 91,7, 14. Fejér 90,8, 15 5. Pest 101,4, 6. Borsod 100,4, 7.[Békés 89,C, 16. Baranya 89,1, 17. Győr 100,2, 8. Szolnok 97,5, 9. IHajdú 88,8, 18. Osongrftd 88. 19. Komárom 95,9, 10. Szabolcs 94.8, *Bács 87,2. A legjobb tiz járás 1. Keszthelyi 118,6, 2. Szerencs i cai 113,4, 7. Hatvani 113,3, 8. Foils,5, 3. Sárvári 116,3, 4. Gödöllői nyódi 112,6, 9. Zalaegerszegi 112,5, 116, 5. Gyöngyösi 113,7, 6. Tapol- 110. Szombathelyi 111,9. ‘ Az ország legjobb községe büszke elmét a zalamegyei Gutor- földe nyerte el, a beadást 447 százalékra teljesítette. 2. Lovászi (Zala megye) 196, 3. Pély (Heves megye) 169, 4. Egerbakta (Heves megye) 166, 5. Kömlő (Heves megye) 158 százalék. A termelőszövetkezetek illetve csoportok versenyében az első tíz helyezést a következők szerezték meg: 1. Tamamérai Alkotmány (Heves megye) 474, 2. Egeraraesai Győzelem (Zala m.) 281, 3. Endrődi viharsarok (Békés m.) 252; 4. Kerecsenéi Kossuth (Heves m.) 236, 5. Bakonypéterdi összefogás (Veszprém m.) 223. 6. Gsengeri Lenin (Szabolcs m.) 219,5, 7. Medgyesegyházl Moravszki (Békés m.) 218, 8. Nyírlugosi Sztálin (Szabolcs m.) 203,6, 9. Ostorosi December 21. (Heves m.) 184, 10. Körmendi Vörös Csillag (Vas megye) 177 százalék. A begyűjtési verseny győzteseinek Alkotmányunk napján ünnepélyesen adják át a vándorzászlókat, a díszoklevelet és az ezzel járó pénzjutalmat. Valamint a dolgozó parasztok közt legjobbak díszokleveleit. A minisztertanács vándorzászlóját és az 50.000 Ft pénzjutalmat Nagy Imre elvtárs belügyminiszter adja át a begyűjtési versenyben első Vas megyének. Vándorzászlót és jutalmat kapnak a versenyben élenjáró megyék, járások, községek, termelőszövetkezetek, a legjobb terményforgalmi vállalatok és az első földművesszövetkezetek. Elsők lettek a nagykállói traktoristák! A felelős cséplőgépvezetök és cséplőgépvezetőnőik, a cséplőmun- kásbrigádok feladata nem volt’ könnyű a* alkotmányi versenyben, de. wem volt kicsiny a lelkesedésük sem, ahogyan hozzáláttak a csépiés és a begyűjtés meggyorsításához. A gépállomások közötti cséplési versenyben országos első helyre tört (Folytatás a 2. oldalon.) Munkánk, harcunk nagy erőforrása: a Magyar Alkotmányunk születésének harmadik évfordulóját ünnepeljük. Az üzemekben, falvakban virágkoszorú- val, drapériával övezik az ünneplő dolgozók a Magyar Népköztársaság kalapácsos, aranyos búzakalászos. vöröscsMlagos, piros, fehér, zöld szalagos címerét, — a dolgozók hazájának jelképét. Erről a címerről mondotta Rákosi elvtárs 1949- ben, amidőn az országgyűlés elé terjesztette dolgozó nép Alkotmányát: „A magyar nemzetet ezer esztendőn azok a munkások és parasztok építették és tartották meg, akiknek kérges keze békében keményen szorította a szerszámot és a kapanyelet, és a háborúban nem kevésbbé erősen a fegyvert. A hazát ezer esztendőn keresztül verejtékével, vérével védő és építő — és ezer esztendőn át mellőzött, elnyomott, — dolgozó magyar nép elégtétele és megtiszteltetése az új címer. Ezért fogadja örömmel és helyesléssel minden öntudatos munkás és dolgozó paraszt, minden igaz hazafi Alkotmányunk, hatalmas erőforrás a szocializmus felépítéséért és a béke megőrzéséért vívott kemény küzdelemben. Nem véletlen az, hogy augusztus 20. közeledtével új lendülettel lángolt fel a munka verseny üzemeinkben, nem véletlen az, hogy becsületes dolgozó parasztjaink uia- radéktaiap”! inlj^-detté-k háznfta;; kötelezettségeiket az állam iránt. Éppen ez a megnövekedett öntudat, amelyet legjelentősebb elért eredményünknek könyvelhetünk el, ez tükrözi a legjobban vissza, hogy ebben az országban, ahol Alkotmánya van a népnek, megváltozott az élet. A záhonyi Perka darusbrigád befejezte évi tervét. A nyírlugosi Sztálin termelőszövetkezeti csoport több mint kétszeresére teljesítette beadási kötelezettségét. Gyűrtelek dolgozó parasztjai a kötelezettségen felül újabb gabonamennyiséget ajánlottak fel az államnak. Hor- nyák Miklós paposi dolgozó paraszt 888 százalékra, Iván Mihály nyírparasznyai dolgozó paraszt 500 százalékra, Jakab Gusztáv mátészalkai dolgozó paraszt 421 százalékra, Szabó Menyhért olcsva- apáti dolgozó paraszt 272 százalékra teljesítette kenyérgabonabeadási kötelezettségét. Méltán veszik át ezek a dolgozó parasztok más élenjáró társukkal együtt az Alkotmány ünnepén a díszoklevelet! Uj emberek tettet ezek az új országban! S ezek az új emberek, most az Alkotmány ünnepének reggelén forró üdvözletét küldenek azokhoz az emberekhez, akiknek Alkotmányunkat köszönhetjük. Millió és millió magyar dolgozó tekint ma Moszkva felé, ahol a magyar nép legnagyobb barátja, Sztálin elvtárs él és dolgozik. Hazánk legjobbjai: Dózsa, Esze Tamás és Rákóczi, Kossuth és Petőfi a 19-es proletárhősök önfeláldozóan küzdöttek azért., hogy a magyar dolgozó népnek joga, emberjoga legyen. S „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” a szovjet hősök voltak azok, akik valöraváltották a magyar nép legjobb fiainak vágyait és céljait. Népköztársaságunk címerének sugarait arannyal vonják be azoknak |a szovjet hősöknek nevei, akik nemes vérük hullásával tették lehetővé Alkotmányunk megszületését. Nemcsak a felszabadító harccal, hanentazóta ts felmérhetetlen segítséget és támogatást nyújtanak neNépköztá rsaság künk a szovjet emberek. A mi Alkotmányunk is a nagyszerű sztálini Alkotmány példája nyomán iktatta törvénybe a dolgozók jogait és kötelességeit ; azt, hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. űrök hála és köszönet a felszabadító szovjet hősöknek! Forró üdvözlet a kommunizmust építő szovjet népnek, amely testvéri barátsággal segíti jövőt teremtő népünket ! Dicsőség a nagy Sztálinnak ! Miért jelent minden esztendőben új erőforrást Alkotmányunk? Sztá- lin elvtárs azt mondja: „Az Alkotmányt nem szabad összetéveszteni a programmal... Amíg a program árról beszél, ami még nincs meg, amit még el kell érni és ki kell harcolni, addig az Alkotmánynak arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most a jelenben elértünk és kiharcoltunk. A program főleg a’ jövőre vonatkozik, az Alkotmány a jelenre.... ’’ Alkotmányunk a mi ragyogó jelenünk tükre... Hárommillió koldus országának nevezték a felszabadulás előtt Magyarországot s még ebben az országban is a legsötétebb megyéknek számított Szabolcs és Szatmár. A földbirtokok három- negyedrésze a grófok és nagybérlők, nagypapok kezében volt. A gazdaságok 97,5 százalékának csupán a földterület 30 százaléka jutott. Ám, mit ért a két-három vagy akár a 8 sovány holdacska a nagy adók, az árverések országában! Herceg Sándor ötgyermekes bakta- lóránfcházi szegényparasztnak 1939 augusztusában megdöglött egyetlen tehénkéje és nagy nyomorában nem tehetett mást: koldulási engedélyt kért az alispántól. S vájjon ezek után milyen lehetett a sorsa azoknak, akiknek soha nemhogy tehenük, de még egyetlen tyúkja sem volt! Hódi László, a kótaji Vörös Október tagja, aki hajdanában cselédember volt, így beszélt ezekről az időkről: „Kapáltunk, arattunk, csépeltünk látástól vakulásig, inunk szakadtáig. S akkor, amikor eljött a délidő, elbújtunk egymás elől, mert szégyeltük, hogy semmit sem eszünk. Ebéd helyett vizet ittunk és elkeseredésünkben sírtunk, mint a gyerekek.” S abban a megyében, ahol a legsűrűbb volt a földesúri kastélyok és templomok tornya, ahol legnagyobb volt a csecsemőhalandóság és az analfabétizmus, ebben a megyében az Alkotmány és szabadság fényében a világ megújult. Épül büszkeségünk, a Tiszalöki Erőmű, amely vizet és éltető áramot ad a gyáraknak és falvaknak. Készen áll az ötemeletes, Közép-Európában egyedülálló nyíregyházi dohányfermentáló. 27 gépállomás traktorai és kombájnjai, különböző gépei teszik könnyebbé a paraszti munkát. Nagy léptekkel fejlődik mezőgazdaságunk és egyre több dolgozó paraszt tér át a jómódú életet biztosító szövetkezeti gazdálkodásra. Az Alkotmány nemcsak szavakat jelent., mint a burzsoá polgári alkotmány, hanem valóságot. Az Alkotmány biztosítja a munkához való jogot. Ma már csak a múlt rossz emlékeként ismerik a mi munkásaink és dolgozó parasztjaink a munkanélküliséget. Eaév második Alkotmánya negyedében a munkások és tisztviselők száma a népgazdaság valamennyi ágában emelkedett. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 74.000 fővel nő. Fejlődött egészségügyi hálózatunk, 3952 második negyedében 50.000 dolgozó ié- szesült kedvezményes szakszervezeti üdültetésben. Új iskolák, napközi, otthonok, bölcsődék épültek. ,S ami a legfontosabb : egyre jobban megszilárdult a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma, egyre erősebb lesz népi demokráciánk rendje! Minden egyes új évfordulót gazdagabb és erősebb ország, gazdagabb és erősebb nép köszönt lelkesedéssel. Egyre szilárdabb az a népi egység, amelyet s Párt, Rákosi elvtárs kovácsolt. Soha a történelem folyamán ilyeni egységes nem volt dolgozó népünlaj mint ahogy soha a történelem foJ lyamán nem volt olyan Pártja fl|| népnek, miét a Magyar Dolgozó^ Pártja, nem volt olyan vezetője! dolgozóinknak, mint Rákosi elvtára. Most, amikor Rákosi elv társat miuisziertaná'es elnökévé választékai ták meg, az iránta való szeretet éá, bizalom ezernyi jelét mutatta meg népünk. Elég csak egyetlen egy nyíregyházi édesanya, Szeműk HU hálynfi levelét idézni: „Igyekszem gyermekemet úgy nevelni, hogy szocialista ember legye« belőle, hogy szeresse hazáját, Rákosi elv- társat”. S most, az Alkotmány megszül*, tősének harmadik évfordulóján egész magyar dolgozó nép, köztük a szabolcs-saatmármegyei dolgozók is egyöntetű lelkesedéssel tesznek Ígéretet arra Rákosi elvtéirsna k, hogy még eredményesebben küzdőnek a szocialista Magyarországért. Jól tudja a mi népünk azt, hogy. nem könnyű az út, jól tudja népünk azt, hogy a szocializmus és a béke gyalázatos ellenségei a kulá- kok, a papi palást mögé bújt gonosztevők, a munkásárulók, szociáldemokraták gyűlölködve próbálják megakadályozni népünk felemelkedését. Tudják dolgozóink, hogy a washingtoni halálgyárosok szívesei» megcímeznének a mi számunkra is tífusz- és pestises-bombákat. Délet* ott acsarkodik Trumanók láncos- kutyája, az elvetemült fasiszta hóhér, Titó. Olyan aljas provokációkkal, mint a legutóbb a letenyel bid felrobbantásával segíti az új háborús gyújtogatok .aljas terveit. A mi dolgozó népünk válaszol * gyilkosoknak és rablóknak. Nincs olyan erő, amely elveheti tőlünk szabadságunkat. Nincs olyan erő, amely elvehetne tőlünk Alkotmá-i uyunkat. Ipari munkásaink a háromnegyedévi tervek túlteljesítésével, dolgozó parasztjaink a beadási kötelezettségek maradéktalan teljesítésével, az őszi munkálatok pou- ’ tos és gyors elvégzésével juttatják kifejezésre azt, hogy tűzön-vizen keresztül megőrzik és megvédik a Magyar Népköztársaság Alkotmányát
