Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-02 / 180. szám

,1952 AUGUSZTUS 2, SZOMBAT NÉPLAP 8 «gyjgaagig A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottsága, a Kínai Kommunista Párt, a demokratikus pártok és tömegszervezetek üdvözlő távirata a kínai népi felszabadító hadsereghez Rákosi Mátyás elvtárs távirata Mao Ce-Tunglioz MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének, Pekin o. Fogadja elnök elvtárs forró üdvözleteimet abból az alkalomból, hogy a hősi felszabadító kínai néphadsereg megalakulásának 23. év­fordulóját ünnepli. Kívánom, hogy a kínai néphadsereg tovább erő­södjön, izmosodjon s teljes sikerrel védje meg a kínai dolgozó nép békéjét és felvirágzását. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében; ItÁKOSI MÁTYÁS miniszterelnökhelyettes. Kim ír Szcii elvtárs üdvözlő távirata Augusztus elsejének, a hadsereg »apjának előestéjén, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület orszá­gos bizottsága, a Kínai Kommu­nista Párt, Kína valamennyi demo­kratikus pártja és tömegszervezete táviratban üdvözölte a kínai népi felszabadító hadsereget. Huszonöt esztendő telt el az augusztus elsejei nancsangi felkelés óta. Egész Kína népe lelkes öröm­mel köszönti a hadseregnek ezt a dicső napját. Az ünnep alkalmából mi, a demokratikus pártok képvise­lői, forró üdvözletünket küldjük nektek — hangzik a többi között a távirat. 1927 augusztus elseje, a mancsa n. gi felkelés napja volt az az idő­pont, amikor a kínai nép megkezdte salát fegyveres forradalmi erőinek megteremtését. A kínai népi fegy­veres erők megszületésének és meg­erősödésének eredményeként érte 4el a kínai népi forradalom fényes diadalait és a Kínai Népköztársa­ság megalakítását. Az augusztus elsejei nancsangi felkelés óta a kínai nép fegyveres erői a munkások és parasztok cse­kély létszámú Vörös Hadseregéből a honvédelem mai hatalmas erejévé fejlődlek és növekedtek. Ma már nemcsak saját hazánk biztonságát tudjuk megvédeni, hanem a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette vi.lá'gtáborában vállalhatjuk a fele­lősség ránk eső részét Ázsia és az egész világ békéjének megóvásáért. Mao Ce-Tung elnök irányítása alatt a forradalmi erők a hadsere­get nemcsak puskáikkal és tüzérség­gel szerelték fel, hanem helyes ideológiával is felvértezték. A kí­nai népi felszabadító hadsereg, megalakulásának első napjaitól a marxizmus-leninizmus fegyverével vértezte fel magát. Népi felszabadító hadseregünk te­remtő erőt is jelent az ország épí­tésében. Különösen megmutatkozott ez az utóbbi három esztendőben, amikor a hadsereg, katonai kötele­zettségein felül, részt vett a talaj- javítási munkálatokban, az erdősí­tésben, az utak építésében, a víz­szabályozásban ás a gyárépítés! ter­vek végrehajtásában. Ezzel teljes mértékben eleget tett az általános program rendelkezésének, amely szerint „a fegyveres erő béke ide­jén rendszeresen részt vesz a me­zőgazdasági és ipari termelésiben, hogy előmozdítsa az ország építé­sét”. Ez a kínai népi felszabadító hadsereg hagyományos széliemé. Különösen hangsúlyozni akarjuk ma, hogy az agresszió tábora ellen az amerikai imperializmussal őrült iramban fokozza fegyverkezését és hadseregeinek megerősítését. Buz­gón újjáéleszti a japán militariz- must Ázsiában és a Nyugat-Német­országi nácizmust Európában. A múlt esztendőben az amerikai imperializmus Korea ellen vívott agreseziiös háborújában cinikus és ravasz mesterkedésekhez folyamo­dott, elhúzva a koreai fegyverszü­neti tárgyalásokat, lemészárolva fogsúgbaesott embereinket és válo­gatás nélkül bombázva a kínai és a koreai nép békés életét szolgáló ví- zierőmü-be rendezéseket, Koreában és Észaikkelet-Kíná-ban a baktérium­hadviselés embertelen fagyveret al­kalmazta és legutóbb sorozatosan behatolt légi és tengerészeti erői­vel légiterünkbe és vizeinkre, hogy a kínai nép provokálásával megkí­sérelje az agresszív háború kiter­jesztését. A kínai nép bókeszerető. Békét akarunk Kínában, békét Ázsiában és békét az egész világon. Mi kí­naiak ma inkább, mint valaha el vagyunk szánva arra, hogy megvé- delimezzük hazánk biztonsagát és a világ békéjét. A népi felszabadító hadseregünk 25 esztendős forradal­mi harc kemény próbáját állta ki. A kínai felszabadító hadsereg „a fegyveres forradalomnak fegyveres ellenforradalom ellen” vívott küz­delmeiben edződött meg. A kínai nép fegyveres erői leverték a kül­földi imperializmus fegyveres agresszióját, leverik ma Is és bizo­nyára hasonlóan leverik a jövő­ben is. Éljen a kínai népi felszabadító hadsereg! Éljen Csu Te, a kínai népi felsza­badító hadsereg,, főparancsnoka! Éljen Mao Ce-Tung, a kínai nép nagy vezetője! Éljen a Kínai Népköztársaság! Kim ír Szén elv társ, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. A kínai népi fel­szabadító néphadsereg megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmából üdvözlőtáviratot intézett Mao Oe- Tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökéhez. E dicsérő nap alkalmából — mondja a többi közöt a távirat — a koreai nép kifejezésre juttatja beszámol, hogy a Lenm-csatorna építőinek hősies munkája önfelál­dozó munkára serkenti a Turkmén- főcsatorna építőit. A csatornaépítők fokozzák, gyorsítják a munkát a Kara-Kum sivatagban. A nagy építkezés lelkes dolgozói túlteljesítették az építési és szere­ségért és támogatásért, amelyet az amerikai agresszió elleni harcban Korea függetlenségének és szabad­ságának megvédésében nyújt. Meg­győződésem, hogy a koreai és a kínai nép, amelynek harci egységé és barátsága minden nap jobban megszilárdul — vereséget mér kö­zös ellenségére, az amerikai és az angol fegyveres betolakodókra cs végső győzelmet arat. lési munkák héthónapos tervét és vállalták, hogy az évi tervet szep­tember 12-re a Xurkmén-főcsatorna építését elrendelő határozat közzé­tételének második évfordulójára tel­jesítik. Úgy tervezik, hogy már az idén elkezdik kétezer hektár föld öntözé­sét. mélységes háláját a testvéri segít­A Turkmen főcsatorna építői szeptember 12-re befejezik évi tervüket Kornyilov, a „Pravda” tudósítója A bonni kormány börtönné! fenyegeti a jogaikért küzdő nyugatnémet dolgozókat A tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet 300 liold másodnövénnyel biztosítja rohamosan fejlődő állatállománya takarmányellátását 1951 januárjának napjai teltek. Csípős, hideg szelek szántották a dobi határt. A „Táncsics” termelő- szövetkezet tehenészei forgatták m, kalendáriumot, aggodalmasan szá­molgatták a nehezen múló napokat. 14 ló, 10 tehén, 13 üsző tekingetett gondozói feló korgó gyomorral, kétségbeesett szemmel. Kedvetlenül turkáltak a búzaszalmábun, lőrék­ben. Mert ez volt a „széna” takar­mányuk, az abrakjuk is. 70—80 kilogram takarmánykeveréket ka­pott két tehén egy napra. A takar­mánykeverék : búzaszalma, báza­törek, néhány marék szárított répa- szePet, 3 kiló melász. Tóth Miklós tehenész sohasem felejti el azokat a napokat. Olyan keservesen bőgtek felé a tehenek. Odament hozzájuk. Megsimogatta bozontos fejüket. — Majd jön már a tavasz és akkor ehettek ele­get a friss, illatos fűből. — bíztat­ta őket. Mindössze 40 mázsa szénája volt. a szövetkezetnek, ezt meg kellett hagyni a lovaknak a tavaszi szán­tásra, vetésre, egyszóval a tavaszi munkák idejére. A szövetkezeti ta­gok akkor még nem látták az állat- tenyésztés jelentőségét, nem dolgoz­tak terv szerint. Ami kevés takar- unány, széna termett, annak na­gyobb részét megetették a tervsze- ütleu takarmányozás folytán az sszei. Komoly tanulságot vont le mind­ebből a termelőszövetkezet. Az ősszel már „fütyörészve” készültek a télnek. Biztosították az állat- állomány számára a takarmányt. Persze ekkor még könnyű volt, hisz alig mutatott fejlődést az állatállomány. Mindössze 22 ló, 10 tehén, 45 üsző, 37 anyakoca és 290 darab juh alkotta a termelőszövet­kezet állatállományát. •tarlót. így nem érkezett kiszárad­ni, kőkeménnyé válni a talaj, a gép jó munkát tudott végezni benne. Még le sem volt minden kalászos aratva, már 120 bold rövid tenyész­idejű kukoricát elvetettek a bősé­gesen műtrágyázott földbe. Nem sajnálták a közel 40 mázsa kuko­ricát a földbe tenni, hisz tudják, bőségesen megtérül az őszi kuko­ricaszüret után a 800 darab hí­zó etetésekor. Bőséges silótakar­mányt készítenek az állatok ré­szére. 2 darab 100—100 köbméteres siló már elkészült, őszig még ha­sonló négy botonsilót építenek. 2670 köbméter silótakarmányt készíte­nek, majd ezekben az állatok szá­mára. Aratás után elvetettek 25 hold pohánkát, 20 hóid fehérmustárt, 20 hold napraforgó, kukorica, borsó keveréket csalamádénak, siló­ba valónak. Most folyik 120 ’ hold köles vetése, amely alá a talajt szintén közvetlenül az aratás után előkészítették. Ebből is takarmány lesz. Mégpedig szemes. Gondoskod­ni kell a jövőről, bár még 1200 darab szárnyas növekedik csak a baromfitelepen, de a jövő évben 20—25 ezer szárnyas, lesz köztük 10—12 ezer kacsa és liba, szívesen fogyasztja és nagyon jól meghálál­ja a most másodnövényként elve­tett és 14—15 mázsát termő kölest. A szárazság ellensúlyozására fel­szerelték az öntözőberendezést és a dohány, burgonya öntözése után megöntöznek 20 hold lucernát, majd a Holttisza mentén vetett silótakarmánynövény öntözése kerül sorra. Első öntözéskor 30 millimé­ter permetezett csapadékot kapnak a növények. A rohamosan fejlődő állatállo­mány takarmány-ellátásának bizto­sítására nagyobb tervek is készül­nek. Tavasszal 103 hold lucernát. 40 hold lóherét vetnek, amely ön­tözés alá kerül. Hatalmas tervek ezek, amelyek­nek megvalósítása folyik. A tisza- dobi „Táncsics” termelőszövetke­zet tagjai büszkén, megelégedetten tekintenek előre. Állattenyésztő munkájuk további eredményeit ala­pozták meg jól a takarmány bizto­sításával. Ugyanakkor megterem­tették a lehetőségeket ahhoz, hogy az állatállomány hozamúval tovább gazdagodjon máris milliomos ter­melőszövetkezetük. K. D. Storch bonni munkaügyi minisz­ter a „Volkskrant” című holland lapnak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a nyugatnémet bí­róságok a szövetségi tanács által is jóváhagyott üzemi szabályzat­törvény alapján húrom évig terjedő börtöubiintéssel sújthatják azokat a dolgozókat és munkásvezetőket, akik lömegsztrájkok előkészítésével „veszélyeztetik” a bonni köztársaság társadalmi és gazdasági békéjét. Storch a továbbiakban elismerően emlékezett meg a szakszervezetek jobboldali vezetőinek .Józan és a realitásokkal számoló” (értsd: munkásáruló) politikájáról. Nyugatnémetország dolgozó népQ világosan látja, hogy az amerikai imperialisták zsoldjúban álló Aden- auer-kormúDy a háborús előkészü­letek keretében általános támadási: intéz a munkásosztály nc'itikai és szociális jogai ellen. A dolgozókat azonban sem Storch fenyegetései, sem a munkásáruló szociáldemo­krata és szakszervezeti vezetők (izéiméi nem térítik le a helyes út­ról. Ezt mindennél beszédesebben bizonyítja az a számos határozat, amelyben a nyugatnémetországi üze­mek munkássága a bonni külön­szerződés és a reakciós üzemi sza­bályzat-törvény ellen folytatott tö­megharc fokozását követeli. A termelőszövetkezet tagjai felismerték az állattenyésztés jelentőségét. 150 juhot nyíltak meg, 17.000 forint jövedelmet kaptak gyapjújá­ból. Naponta 70—80 liter tejet fej­tek a 10 tehéntől, meghízlaltak 200 darab hízót, amely sokezer fo­rintot hozott a termelőszövetkezet­nek. A termelőszövetkezet tervet készített az állatállomány fejlesz­tésére. Hatalmas építkezésekbe fo­gott, hogy helyet biztosítson az állatoknak. 60 férőhelyesre bővítet­ték az egyik tehénistúllót s egy­ben korszerűsítették. Most folyik egy 120 férőhelyes istálló építése. Ebben az évben több, mint 200.000 forintot ruházott be saját erejéből a termelőszövetkezet s ennek leg­nagyobb részét az állatállomány fejlesztésére költötte. A szövetke­zeti tagok nem sajnálták a sok ezrest, hisz tudják, bőségesen, többszörösen megtérül a jövőben. A szövetkezeti tagok már nemcsak az orrukig látnak, tervszerűen, elő­re kiformálják a jövőt. Jelenleg 58 tehenet fejnek, napi 10 liter 2 deciliter tehenenként! átlaggal, összesen 300 darab a szarvasmarha állomány. A jövő évben ebből 160 darab lesz fejős. Ha 10 liter tejet adnak átlagosan, akkor is naponta 1000 liter tej kerül feldolgozásra a szövetkezet saját tejüzemében! A tejüzem még ebben az évben elké­szül. A fejőgépek és tejüzem gépe­zete már a szövetkezet raktárában van. A juhászok 1000 darab juhra vi­gyáznak majd, 50 mázsa gyapjút nyírnak 1953 ban, 500 darab ma­lac, süldő nevelkedik, 135 anya­koca elli a malacot. A jövő évben 800 darab hízót akarnak kiállítani. Az anyakocák egy év alatt — 12 malacot számítva átlagban fejen­ként — (bár jelenleg az átlag a 14-et meghaladja) 1800 malacot fialnak majd, ennyi malac, süldő futkározlk a termelőszövetkezet sertéskifutójában 1953 év végén. A sok jószág bizony takarmánnyal cl és a takarmánytól szaporodik. Alihoz, hogy az állatállomány több, mint egy millió tisztajövedelmet hozzon a jövő évben a termelőszö­vetkezetnek, temérdek takarmány­ra van szükség. Jól tudják ezt a tiszadobi szövetkezeti parasztok. Ezért készítettek hatalmas tervet az állatállomány fejlesztési terv mellett a takarmánytermesztésről is. A takarmány nagyobb részét másodvetéssel biztosítják. Az aratást a tarlóhántás követte náluk. A gépek nappal arattak, éj­jel szántották a frissen aratott Az eredményes termelési értekezletek segítsék elő üzemeinkben az augusztus 20-i vállalások teljesítését Augusztus 1-től 10-ig tartják meg a termelési értekezleteket Ipari üzemeink, építőipari vállalataink munkahelyei, posta- és közlekedési üzemeink munkahelyei. Ennek az értekezletnek legfőbb napirendi pontja: az Alkotmány ünnepére vállalt szocialista kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, értéke­lése lesz. A beszámolók megtartóinak: a vállalatok igazgatóinak, főmérnö­keinek, vagy üzemvezetőinek fel­adata, hogy beszámolóik tudassák a dolgozókkal, hogyan halad az al­kotmányi vállalások teljesítése. Tudja meg minden dolgozó, de fő­leg az alkotmányi vállalások telje­sítésében elmaradók, hoey miként teljesítette ezidáig dolgozó népünk­nek adott szavát. A beszámolók tartól vegyék figyelembe a Párt Központi Vezetőségének útmutatá­sait. Ezek az útmutatások világo­san feltúrják és megmagyarázzák gazdasági vezetőinknek, hogy a vál­lalások maradéktalan teljesítésének egyik döntő feltétele a jó verseny- agitáció, a vállalások teljesítésé­nek mindenkori ellenőrzése. Veze­tőink pedig használják ki a terme­lési értekezleteket mindezek érde­kében. Mutassák meg a beszámo­lók dolgozóinknak, hogy mik azok az okok, amik hátráltatják az al­kotmányi vállalások teljesítését. Beszélni kell itt a munkafegye­lemről, a Köder-, Gazda- és a többi mozgalmak eredményeiről, hibáiról. A szakszervezeti bizalmiak köte­lessége, hogy jól előkészítsék a ter­melési értekezleteket. Beszéljék meg a dolgozókkal az értekezlet tárgyát és azokkal a dolgozókkal, akik már teljesítették alkotmányi vállalásaikat — az újabb felaján­lásokat. De okvetlenül fontos, hogy üzemi bizottságaink, a szakszerv(>- zeti bizalmiak a versennyel kapcso­latos megbeszélésekhez meghívják a műszaki vezetőket is, szem előtt tartva Horváth Márton elvtárs szavait: „A verseny megjavításá­nak talán legdöntőbb feltétele a műszakiak jobb bekapcsolása”. Dol­gozóink feladata az értekezleten el­mondani, melyek azok a hibák, amik hátráltatják őket az alkotmá­nyi felajánlások teljesítésében. Mondják el például az etetői épít­kezés dolgozói, hogy őket a terv- szerűtlenség, a tervfelbontás hiá­nya akadályozta a felajánlások megtételében. Mutassanak rá dolgo­zóink a termelési értekezleten a műszakiak munkájában mutatkozó hibákra, hogy közösen megtalálják a hibák kiküszöbölésének útját. A dolgozóknak, műszaki vezetőknek a termelési értekezleteken meg kell találni azokat a tennivalókat, amelyek biztosítják az üzemek vál­lalásainak teljesítését. E feladat megoldásában járjanak elől párt­szervezeteink, kommunistáink. Tartsák szem előtt pártszervezete­ink, kommunistáink, hogy az augusztus 20-i vállalások teljesítése az első erőpróbája annak, hogyan követik Központi Vezetőségünk út­mutatásait, hogyan javítják meg tömegfelvilágosító munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents