Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-16 / 193. szám

rViláq proletariat rrjijexuf jeteU ? Mai számunkból: HATÁRTALAN ÖRÖMMEL FO­GADTÁK MEGYÉNK DOLGOZÓI RÁKOSI ELVTÁRS MEGVÁLASZ­TÁSÁT A MINISZTERTANÁCS ELNÖKI TISZTÉBE (2. oldal) — GYŰRTELEK PÉLDÁT MUTAT A BEADÁS TELJESÍTÉSÉBEN (3. oldal) V______________________________) VIII, ÉVFOLYAM. 193. SZÁM. ARA íi© FILLER 1952 AUGUSZTUS 115, SZOMBAT A nyírmadai állami gazdaság csatlakozott a sáribesnyői állami gazdaság felhívásához .,Mi, a nyírmadai állami gazda­ság dolgozói olvastuk a Szabad Nép-bői a sáribesnyői állami gazda­ság felajánlását. Azóta felmértük gazdaságunkban az önköltség csök­kentésére vonatkozó lehetőségeket, s előbb vezetőségi ülésen, majd üzemi értekezleten megvitattuk dol­gozóinkkal. Gazdaságunk 1950-ben alakult, azóta a néhány száz hol­das gazdaság 1971 hold szántóra, 337 hold termő és 400 hold fiatal gyümölcsösre szaporodott. Gazdaságunk korszerű gépekkel van felszerelve, van egy teher­autónk, két darab vontatónk, egy Zetor traktor, 2 darab szántótrak­tor, 7 darab motoros permetezőgép, 2 darab cséplőgép, több kis gép és munkaeszköz. Állatállományunk: 400 darab szarvasmarha, 1500 darab sertés, 100 darab ló és 7300 darab baromfi. A fentiek számbavételével az alábbi önköltségcsökkentést hajtjuk végre, illetve a belső tarta­lékok kihasználásával emeljük gaz­daságunk bevételét. Az állattenyésztésben 11 darab csikószaporulat helyett 12 darabot . adunk át a társgazdasá­goknak továbbnevelésre. Ennek ér­téke 900 forint. Az igáslovak ter­melékenységét helyes gondozással és takarmányozással 15 százalékkal emeljük, ami a hátralévő 5 hónap­ban 21.600 forint értéket tesz ki. Tehenészetünk most van kifejlődő­ben előhasú üszőkből az év végére 30 darab fejőstehenünk lesz, me­lyeknél gondos előkészítéssel, a legújabb szovjet módszerek alkal­mazásával borjazás utáni 11 és fél- I literes istállóátlagot érünk el. < »körbfzlalásnál vállaljuk, hogy a 138 darab hízóökörből 6 hónapos í hizlalás helyett 4 hónap alatt 41 [darabot adunk be exportminőség­ben napi másfélkilógramos ráhíz- lalással, mellyel 6400 forintot taka­rítunk meg. 69 darabnál, melyet október végén adunk át, 9400 fo- irint&t takarítunk meg. A megtaka­rítások az ökörhízlalásnál abból adódnak, hogy a tervezett 6 hó­nap helyett 4 hónapra kell takar­mányt biztosítani és kezelői díjat fizetni. Sertéstenyésztésben 103 darab előhasú koca flajási átlagét 3.75 helyett 5 darabra vállaljuk. 94 da­rab anyakocánál 4.75 fialási átlag helyett S.ti-öt vállalunk. Vállaljuk ti malacok 13 kilógramos súlyban való választását (mangalica). Ez­zel gazdaságunk 28:280 forintos Többlet'' bevételhez jut. Ezt. az ered­ményt a sert-ésten yéwriésfeen az anyakocák vitamwidós zöMtaka r- jnáoyokteal való etetésével, « sao- pósmataeok pirított- árpával való etetésével fogjak elérni. A hízóba- fogofct - 1W7 darab sertésünknél az előírt 10 kilógramos átlagos súly- felvétel-helyett 11 és félkilógramot biztosítunk. Ez hizlalásunk idejét egy hónappal rövidíti meg, ami 46 ezer formt megtakarítást jelent. Baíomfitenyésztésnél tervünkben tyúkonként 95 darab tojás van elő­írva, mi ezt 120 darabra emeljük. A 25 darabos emelkedést azáltal ér­jük el, hogy meghosszabbítjuk a baromfitelep kifutóját, így egy aká­cos erdő is beleesik a kifutóba, ahol az általunk adott takarmányo­kon kívül sok természetes takar­mányt szednek fel a baromfiak. Ezzel 3300 forint jövedelemtöbble­tet érünk .el. A növendék baromfia­kat hizlalt állapotban adjuk át. hízlalási idő 18—22 nap. Ezzel 7600 forint többletbevételhez ju­tunk. Állattenyésztésnél összesen 118.480 forint többletbevételhez jutunk. Növénytermelésben szem előtt tartjuk növekvő állat-’ állományunk takarmányszükségle­tét, másodvetési tervünket 32 szá­zalékkal túlteljesítettük. A vetést új Zetor traktorral végeztük, mely- lyel 6325 forintot takarítottunk meg. A meglévő gépierők helyes beosztásával az idegen fuvart meg­szüntettük, ami eddig havonta 10 ezer forint kiadást jelentett. Ezzel 5 hónap alatt , 50, ezer forintot ta­karítunk meg. Növénytermelésben összesen 56.325 forintot takarítunk meg. A 337 kb. területű gyümölcsö­sünk 85 százalékán téli alma ter­melés folyik. Vállaljuk, hogy a ter­més 60 százaléka exportra alkal­mas lesz. Gyümölcsöseinkben a ta­lajmunkát kézierőre szerveztük, melyet a közben megérkezett gépek­kel végeztünk, ezzel 29.400 forintot takarítottunk meg. Bortermelési tervünket 100 hektóliterrel túltelje­sítjük, melynek ftlytán 24,000 fo­rint többletbevételhez jutunk. A fiatal gyümölcsösök telepítésénél 150 holdon újítást vezettünk be, mellyel 8650 forintot takarítottunk még. Gyümölcs- és szőlőtermelé­sünkben 62.050 forintot takarítunk meg összesen. Az 1952. évi tervépítkezésünket saját rezsivel végezzük. A belső, tartalékok felkutatásával a 100 férőhelyes sertésfiaztatónál 110.000 forintot takarítunk meg. Az építke­zésünket szeptember 30-i határidő helyett, szeptember 10-re fejezzük be. összes megtakarítás: Állattenyésztésnél 118.480 Ft ■ Növénytermelésnél 56.325 Ft Gyümölcstermelésnél 62.050 Ft Tervépítkezésnél 257.412 Ft összes megtakarítás 494.267 Ft Gazdaságunk minden dolgozója jól megfontolva tette ezt a válla­lást s a továbbiakban is azon ipar­kodunk, hogy a vállalásunknak ne csak.elegeti tegyünk, hanem a«t túl is teljesítsük. Nyír marta. 1952 augusztus hó 8. G. Tóth István üzemi partikká!', Beijjártó János ü. b. elnök, Básthi Ágoskm igazgató, Galgóczi István főagronómus, tHmérám János növ. term, agr., Sttrhstdi Zeitén állat­tenyésztési agr., Búza Méblós épít. hrisádveaető. Ak Alkotmány ünnepe előtt teljesítsük a gabona begyűjtés tervét! A lervteljesítés előmozdítása helyett a tiszaadonyi tanács maga szegi meg a törvényt! Az Alkotmány üunepe előtti na­pokban vagyunk, amikor a begyűj­tési tervek sikeres teljesítéséért végzete miniden órai munka fontos, miniden perc drága. Az országos ér­tékelés mutatja, megyénk nap, mint nap előbbre kerül a szégyenteljes utolsó helyről. Dolgozó paraszt­jainkon, nem utolsó sóiban a be­gyűjtésben legfontosabb munkát végző községi tanácsainkon múlik, hogyan haladunk előre, milyen di­csőséget tudtunk meg rar tani ma­gunknak Alkotmányunk születés­napjáig. Éppen ezért nem lehet súlyosabb hiba faJvaimkban a tanácsok oppor­tunizmusánál. Tiszaadonyban mégis olyan helyzet uralkodik, hogy a tervteljesítós előmozdítása helyett a tanács maga szegi meg a törvényt! Az ellenség által terjesztett „fej­adag-elmélettől” nem mentes Tisza- adony sem, de nem mentes — saj­nos (!) — a tiszaadonyi tanács sem. A dolog nyitja persze az, hogy kényelmesek a tanácsapparátus dolgozói, úgy gondolkodnak, hogy elvesztik ..népszerűségüket”, ha kemény kézzel betartják a tör­vényt, s elszámoltatják a köbeles- ségteljesítés't halogatóikat. Nem, nem gondolnak arra, hogy éppen ak­kor vesztik ei népszerűségüket, ha az ilyen opportunista „elvekkel”, magatartással hátráltatják a be­gyűjtést, az ország építését. A községi tanács elnöke a begyűj­tési munka szorgalmazása helyett azt panaszolta a járási tanács és a megyei tanács kiküldötteinek, hogy „nincs kikből összeállítani az elszá­moltató bizottságot, mert sem a végiekajtóbizottsági ragok, sem az állandó bizottsági tagok nem haj­landók elszámolni a hátralékoso­kat”., Az, ellenőrzés során 'kiderült, hogy bizony a végrehajtóbizottság, de a tanácselnök sem kért fél egyet­len állandó bizottsági tagot sem arra ,hogy résztvegyenek az elszá­moltató bizottságban. S még másutt is van eltemetve abból a bizonyos kutyából. Ugyanis magának a tanácselnöknek a szülei sem teljesítették beadási kötelezett­ségüket. A tanácselnök persze azt; mondja: „csak nem fogom elszá­moltatni saját szüléimét?!” Vájjon mit mondanak erre a becsületes tiszaadonyi dolgozó parasztok?! _ Vájjon nem kívánják-e meg. hogy legelsősorban a falu vezetői és hoz­zátartozóik teljesítsék legelőbb tör­vényszabta kötelességüket? Vájjon hogy akarja érvényesíteni a tőr- vényt községében a tanácselnök, ha azt maga sem tartja be?! Persze, hajlandóság is kevés mu­tatkozik erre, hiszen a fcamácsházán egyebet sem fújnak, mint azt, hogy „nincs miből teljesíteniük a dolgozó parasztoknak beadási kötelességü­ket”. Ideje, hogy a községi tanács hivatásának megfelelően a törvény következetes őrizőjévé váljék Tisza adonyban és elősegítse a begyűjtési tervek teljesítését. (MT. sajtócsoport.) llk dolgozó parasztjai járnak a gabonabegyiijtés élén A megyei tanács begyűjtési osztá­lya teiginiap jelentést adott ki arról, milyen sorronö hrakult KI" augusztus 13-ig a gatoonabegyüjitésfeen ver­senyző községek legjobbjai közt. E sorrend szerint a megye legjobb községe Jlk, ahol ai dolgozó parasz­tok 120 százalékosan tel jesítették a kenyér- és taka.rmányigaibonabegyüj- tós tervét. Ilkát Szamos kér dolgozó parasztjai követik 113.8 százalék- lkai, majd Apor liget következik a gabonaibegyüjtés tervének 109.4 százalékos teljesítésével. Az élen­járók között vannak, még. Gyulahá­za, Va ja és Székely dolgozó "’pa­rasztjai. A termelőszövetkezetek és ten mel(lesöpörtök begyűjtési versenyé­iben a vajai „Rákóczi”, a szamos- kér.i „Uj élet”, a birií „Béke”, a nyírlugosi „Sztálin”, a kemecsei „Dózsa”, a szabolcsveresmarti „Kossuth”, a tiszaieszlári „Vörös Csillag”, a kisvairsányi „Béke” és a nyíregyházi „Kossuth” jár az élen. A megyei tanács tegnap este je­lentette, hogy a begyűjtési., verseny - 'ben a járások sorrendje az alábbi: I. Nyíregyháza város 96.3, 2. a má- tészalkai 95.6, 3. a bakitad 95, 4. a ki'svárdai 9-1, 5. a nyírbátori 91, 6. a vásárostiaményi 87,1, 7. a nyír­egyházi 86.4, 8. a csengeni S6, 9. a niagykáliéi 81.7, 10. a kemecsei 84.3, II. a tiszalöki 81.2, és 12. a fehér- gyarmati járás 80.3 százalékos tervteljesfiésseíl, (MT. sajtócsoport-.) 100 mázsa rozsot visz a ölömmel álltunk a cséplőgép mel­lett, amint öntötte a szemet a gép a zsákba. .Tó termésünk lett. 2.800 mázsa búzát mondhat'! unk magun­kénak. Egy hold föld megadta az 1380 kilót. Micsoda búza ! ? Minit az acél, úgy pattogott az ujjunk közt. Biztos megvan a fajsúlya 81—82, mert egy maiék. búza is erősen meghúzza kezünket Siettünk a ke­nyérgabona beadásával, hogy leró­juk hálánkat Pártunknak és népi álliamunfcniafc. Hisz ők juttattak ilyen szép terméshez. Kenyérgabo­náiból 100, takarmánygabonából 101 százalékra teljesítettük beadásun­kat. Elsőként tettünk eleget be­adási kötelezettségű nknek a köz­ségben s így megkaptuk a. szabad­piacot. Most boldogan készülünk a mátészalkai ünnepi vásárra, melyre 100 mázsa rozsot viszünk be, hogy azt szabadpiaci áron értékesítsük. szálkái ünnepi vásárra a Ebből komoly pénzösszeget kap cso­portunk. Lesz miiből osztozkodni. — Kilenc kiló jut egy munkaegységre s ezért boldogok a szövetkezeti ta­gok. Kemény és kitartó munkájuk széjien gyümölcsözött. Katona Jó­zsef harmadmagával dolgozik a cso­portban. Két lánya: Erzsébet és Zsuzsanna rendszeresen jártak munkába. Nagy hiba volt nálunk, hogy a nyáron még nem tudtuk elég jól kihasználni a rendelke­zésre álló munkaerőket. Igaz, a ta­vasszal alakult meg csoportunk s így a Katona-család augusztus 1-ig 243 munkaegységet ért el. Erre kap­nak majdnem 22 mázsa búzát. — Sokszorosét megkeresték évi fej­adagjuknak. Bőven jut eladásra és vígan tölthetik az ünnepi vásárt. Ajitai Endre egymaga 200 munka­egységet s-zerzett e hó elsejéig. — Kapni is fog szépen terményt és kocswdi m,l j élet“ Issues, más juttatást. Egyedül 18 mázsfii gabonát keresett. Jut bőven a csa­ládjának és telik eladásra is. Hisz szükség van a ruhára is és Ajrail Endrének lesz miből vennie. Nagy hiba csoportunkban, hogy nincsen pártszervezet. Hiányzik "a szövetkezet rúgó ja, előrelenditője. Nincs aki nevelje a dolgozókat, mert az a két-három tag elvesz a csoport 170 tagja kosit. S hiba az ■is, hogy a 28 tagot számláló DISZ- szervezet nem „lélegzik”. Több len­dületnek ken lennie fiataljainkban, hogy előrevigyók megkezdett mun­kánkat. Ezért felelős a DISZ-tit- kár, akinek többet kell foglalkoz­nia a I) [SE-tagokkal, hogy azok harcis« Ifjakká fejlődjenek. Jokát) Mátyás az Uj Élet tszcs, elnöke, Kocsord. 45 családdal szaporodott a lónyai „Béke“ (ermeiősKÖveíkezel Megyénk területén egyre erősö­dik, egyre fejlődik a szövetkezeti gazdálkodás. Hatalmas előrehala­dásról tesznek tanúságot termelő- Jszövetkezeteink. Az egyénileg dolgo­zó parasztok előtt egyre vMágosafb- bá válik a nagyüzemi gazdálkodás előnye, fölénye, egyre több dolgozó paraszt szakit -a légi életmóddal s lép az élet a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Az ellenség meg­próbálkozik akadályt gördíteni a szövetkezeti gazdálkodás elé, de ez nem sikerül. A dolgozó paraszto­kat nem lehet már könnyen félre­vezetni, megtéveszteni, hiszen saját szemükkel győződnek meg, hogy a Jtoimelőszövetkezett többet tud ter­meim. hoi'v a na.r»isz­tok élete egyre szebbé válik. Lónya községben is újra megpró­bált az ellenség gátat vetni a ter­melőszövetkezet fejlesztése elé. — Szabó Kálmán hazudozott fűt-fát a faluban, csakhogy ne lépjenek a „Béke” termelőszövetkezetbe a dol­gozó parasztok. Az üzemi pártszer­vezet azonban leleplezte Szabó Kál­mán kislónyai lakost, a volt 600 holdas földbérlőt, a volt korcsmá- rost, aki csendőrökkel hajtatta va­laha a munkásokat földjére. A Kó­nyái dolgozó parasztok nem hall­gatnak aiz ellenségre, a „síró” szá­nalmat keltő kulákokra. Saját sze­mükkel győződtek meg arról, hogy Veres Ferenc 20 nni«i kenyérgabo­rvái kíuaoTtf biftOísaiLaj/N« tMUTulrá i*a után csupán előlegbe én számos dolgozó parasztinak okozott gondot a félévi elszámolás után, hogy hová tegye a kapott sok terményt. A lónyai „Béke” termelőszörettee zetbe egyre többen kérik felvételü­ket. Eddig már 46 család lépett be 76 taggal 370 hold földdel a „Béke" tezc-s-be. Lónya községben mozog a föld. a lónyai dolgozó parasztokat nem lehet letéríteni a helyes útról. Most választanak, az igazi élet, a szövetkezeti gazdálkodás útját vá­lasztják. Gór zás Sándor, úímátsi tudósító

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents