Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-03 / 181. szám
VDSB AUGUSZTUS 8, VASÁRNAP NÉPLAP A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításről Ás elmúlt években a felszabadulás ellőtt elíiamyagoM: üzemi baleset- elhárítás terén komoly fejlődés tör. téat Az állami szervek széles körben bevezették a szakmai óvórend- sz-atoályokat, megindult a dolgozók szervezett oktatása, az áj üzemek korszerű balesetvédelmi berendezéseteket épülnek s emellett a "égi üsemeteben la fejlesztették a tőkés rendaaer áítal súlyosan elhanyagolt védőberendezéseiket. A mtnissteitanáes és a Szaksser- rezetek Ország**) Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén, elért fejlődés ellenére az üzemi baleseteik aránya még mindig magas. Ezért a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi bal- esetelliárítás lényeges javítását é» az eddiginél gyorsabb fejlesztését. Ezért a többi között az atóbbfetkat liatározza: L A W ■ 1 A vállalati igazgat ők ég általában az áltatni szervek feladata: a) az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése; ti) az óvőrendsaabályok végrehajtása, a mumilsa védelmi felszerelések és azok használatának biztosítása ; e) a balesetekért feJeiMs személyek felelősségre vonása; d) a baleset elhárítás oktaháBának megszervezése. 2. A baleset elhárít ás megszervezéséért felelősek ez illetékes minisztereik. A vállaltaitoknál személyesen felelős a vállalat igazgatója és főmérnöke, emellett az egyes üzemrészeiket irányító vezetők felelősek a közvetlen vezetésük alatt álló területért. 3. Minden termelő, vagy forgalmi tevékenységet irányító minisztériumban, továbbá az egészségügyi minisztériumban megfelelő ssec-ve- zelet kell létrehozni a vállalatok munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenységének irányítására és ellenőrzésére. 4. Az üzemek Igazgatót kötetesek a munkavédelmi és baleseteühárífá- si teendők ellátására biztonsági megbízottait kijelölni. 5. A miniszterek gondoeteodjanak arról, hogy iparáganként a szakma adottsága inaik megfelelően! balieset- elhárftárí óvórendszabáilyok álljanak rendelkezésre. • • A) Minden iizamnak Tegyen saját balesetelhárítási útmutatója, amis Ilyet aiz igazgató ad ki az iparági rendszabályok alapján, kiegészítve azokat a helyt körülményeik szerint szükséges Intézkedésekkel. B) A jövőben a balesetelhárítási óvórendszabályokat az egyél) munkavédelmi intézkedésekkel együtt fel kell venni a kollektiv szerződéseikbe is. d. Az egészségügy! mlnteltérlum tegye meg az intézkedéseket az üzemekben az elsősegélynyújtás megjavítására. n. 1. A szakszervezetek és a Szakszervezeteik Országos Tanácsa a) javaslatot tesznek a baJeset- elháritás fejlesztésére, résztvesznek aiz egészségvédő és balesetelliárító óvórendszabályok kidolgozásában; b) ellenőreik a munkavédelmi törvényeit, rendeletek, óvóreadsza- báiyok és a kollektív szerződésekben kötött vállalások végrehajtását; e) nevelik a dolgozókat az ővő- rendszabályoik betartására. 2. A szakszervezetek és n Szakszervezetek Országos Tanácsa a balesetelhárítási rendszabályok he* tartásának ellenőrzését a dolgozók tömegellenőrzésének megszervezésé- vel, s emellett a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők és főfelügyelők útján valósítják meg. A) A szakszervezeti nmnfcaivé- dalmi felügyelő felhívhatja az üzem igazgatóját, hogy a billegetek előidézésére alkalmas körülményeket záros határidőn belül küszöbölje ki. B) A főfelügyelő, — ha az igazgató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöböl ki. _az, illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a veszély elhárításáig a munkát felfüggesztheti. Közvetlenül fenyegető veszély esetén a főfelügyelő a munka felfüggesztését azonnali hatályom! is elrendelheti. Ti) A szakszervezett munkavédelmi felügyelő hatáskörét a bányaüzemekre is tel kell terjeszteni. m. í. Azokban az üzemeikben ŐS munkahelyeken, ahol a dolgozókat üzemi baleset érheti: a) minden újonnan belépő, vagy új mu nkateörüan foglalkoztatott munkást a mumkábatépést követő egy héten belül gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati képzést a munkahelyen a művezető irányítja; b) üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1052. évi oktú- l>er 1-től kezd ve csak az működhet, aki írásbeli nyilatkozatot: ad arról., hogy a vezetése alatt áiló területre vonatkozó balesetelhárítási módozatokat és óvórendszabályokat áttanulmányozta és ismeri. 2. A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szakszervezeteik és az üzemorvos bevonásával A) köteles havonta egyszer az egész üzemre kiterjedő balesetelhárítási biztonsági szemlét tartani; B) minden jelentősebb üzemi baleset körülményeit a lielyszínen ha- ladóktaiíanul kivizsgálni; C) a vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szervek rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartás vezetését. 3. Az üzemorvos is felelős a balosé telháritás megszervezéséért. IV, í. Az üzem köteles minden nyolc napon túl gyógyuló sérülést, vagy kettőnél több személy ennél rövi- debb ideig gyógyuló sérülését okozó balesetet 24 órán belül jelenteni a miniszternek, az illetékes szak- szervezet központjának, továbbá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnak. A fenti rendelkezések nem érintik a baleseti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget. 2. A baleseti ügyekben a rendőrhatóságok a nyomozásit 14 napon belül kötelesek befejezni és ae iratokat az illetékes ügyészséghez küldeni. Az ügyészség újabb 14 napon belül köteles a vádindítvány ügyében dönteni, a bíróságok pedig további 14 napon belül a tárgyalást kitűzni. 3. Fegyelmi úton is biztosítani kell a balesetelhárítási rendszabályok betartását. A vállalat igazgatója köteles minden olyan üzemi baleset után, amely legalább egynapi munkaképtelenséget okoz, a felelősség megállapítására fegyelmi eljárást indítani. 4. Az óvórendszabályok betartása minden dolgozónak kötelessége. Ha a dolgozó a biztonsági előírásokat figyelmeztetés ellenére is megszegi, a vállalat igazgatója vonja felelősségre. V, 1. A balesetei hárító berendezéseket és eszközöket a) elsősorban minden özem maga köteles előállítani; b) a miniszterek köteleseit megszervezni az üzemeikben nem gyártható felszerelés?k előállítását. VI. 2. A miniszterek és a szakszervezetek az élüzemek és versenyzászlók kijelölésénél mellőzzék azokat a vállalatokat, amelyeknél a baleset- elhárítás elhanyagolása miatt a balesetek száma kedvezőtlenül alakul. 4. A munkavédelmi újítások elbírálását meg kell gyorsítani. 5. A balesetek elleni harc fokozása érdekében munkavédelmi tudományos kutatóintézetet kell létesíteni a Szakszervezetek Országos Tanácsának Irányítása alatt. 7. A határozat végrehajtásáért! az érdekelt miniszterek és a szak- szervezetek felelősek. A minisztertanács felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy ezt a határozatot megfelelően alkalmazva, szintén szervezzék meg a balesetelhárítást. A bűnvádi felelősségre vonatkozó rendelkezések a termelőszövetkezetekre is vonatkoznak. A minisztertanács és a Szakszer- vezeték Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsák az üzemi balesetek számának csökkentését. A termei és vezetői és a szakszervezetek szerezzenek érvényt annak a törvénynek, hogy a szocializmust építő népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. A Nyíregyházi Finommechanikai Vállalat részlegei közül elsőnek a gummijavító üzem dolgozói tettek felajánlást az Alkotmány ünnepére. Vállalásuk 50.000 forint értékű terven felüli autógummijavítási munkák elvégzésére szól. Ehhez a vállaláshoz csatlakoztak a többi üzemrészek: a mérlegjavító dolgozói 15.000 forint, a kútfúró részleg 10.000 forint és az irodagépjavítók 4.000 forint értékű terven felüli munka végzésének vállalásával. A vállalásokat ösz- szesítve díszes albumban küldték el a Finommechanikai Vállalat dolgozói Rákosi elvtársnak. A Finommechanikai Vállalat dolgozói állják szavukat és lelkes munkával, fogadalmaik teljesítésével készülnek Alkotmányunk megünneplésére, A rész-i legek dolgozói egymással versenyeznek fogadalmaik valóravál- tásábam, A versenyben első az autógummijavító részleg a.z augusztus 20-ra tett fogadalmak 82 százalékos teljesítésével. A kútfúró részlege 66 százalékban tett eleget felajánlásának ez- idáig, míg a mérlegjavítók 60 százalékban. Az írodagépjavító dolgozóinak felajánlási teljesítése 50 százalékos, ami arra inti a részleg dolgozóit, hogy nagyobb lendülettel kell dolgozniuk, ha nem akarnak az Alkotmány ünnepén szégyenkezni. Hiba az, hogy nincs meg a vállalaton belül a jó verseny- agitáció, a versenynyilvánosság, ami pedig még jobb eredményekre buzdítaná a dolgozókat. Pedig volna kit dicsérni, hiszen olyan munkások vannak az üzemben, mint Kántor Pál, Miló János, Petrikovics Pál, akik 190 százalékos teljesítménnyel dolgoznak. De a* többiek is: Farkas Ferenc, Klein Jenő, Tóth Miklós, Szörényi Károly, Vitái Lajos teljesítményei sem kisebbek. Ha a verseny nyilvános volna, felszínre kerülnének azok a fogyatékosságok is amik akadályozzák az egész vállalat még jobb munkáját. Ilyenek: az üzemrészek közötti rossz együttműködés és a még mindig fenálló fegyelmezettlen munka versenymozgaloro kiszélesítése is. Ezeknek megszüntetése és a eredményezi a felajánlások maradéktalan teljesítését. A nyíregyházi vasutas dolgozók a vasutas napra és Alkotmányunk méltó megünneplésére készülnek Az egész magyar dolgozó nép több és jobb munkával, lelkesen készül az Alkotmány méltó megünneplésére. Annak az alkotmánynak a megünneplésére, mely biztosítja számára a munkához, pihenéshez, tanuláshoz való jogot, azt az alkotmányt, mely a szabad életet, a nők egyenjogúságát, a kultúra vívmányait biztosítja számunkra. Alkotmányunk tette lehetővé, hogy a vasutasok, ma hazánk dolgozó népének nagyfokú megbecsülését, Pártunk és Népköztársaságunk megbecsülését élvezik. Mi, vasutas dolgozók látjuk: a szocializmust építő népgazdaságunk csak úgy tudja feladatait megvalósítani, ha a vasút zökkenőmentesen. továbbítja a gyárak működéséhez szükséges nyersanyagokat és az építkezések anyagszükségletét, tervszerűen juttatja el az ipar termékeit a fogyasztókhoz, pontosan elszállítja a mezőgazdaság termékeit a városokba. A vasutas dolgozók emlékezetében még élénken élnek az 1944 év ■borzalmai, amiket a fasiszta német hordák állomásunk területén is elkövettek. Vasutas dolgozóink még emlékeznek a lerombolt nyíregyházi állomásépületre, a folyóba omlott hidakra, mozdony- és kocsiparkunk mintegy 90 százalékának megsemmisítésére. De emlékezünk az újjáépítés nagyszerű csatájára is, aminek megindítására így ösztönzött a párt: »„Arccal a vasút felé!" Azóta vasutunkat nemcsak újjáépítettük, hanem ezen túlmenően korszerűsítettük, fejlesztettük. Ennek fényes bizonyítéka nyíregyházi állomásépületünk, amelyben a legkorszerűbb berendezés segítségével dolgozunk. A régi állomásépületben nem volt biztosítva az utazóközönség kényelme, hiszen a Horthy- rendszernek ez nem is volt célja. Ma már azonban a kisgyermekes anyák és a bejáró diákok részére is külön-külön váróterem van. Nagy eredményekről tanúskodik állomásunk vágányhálózatának átépítése is, amely megad minden lehetőséget a gyors teherforgalomra. Különösen nagy jelentőséggel hír számunkra állomásunk átépítése az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának időszakában, amikor az őszi hónapokban a vasútnak az ipari termékeken kívül a mező- gazdaság termelvényeit Is rendeltetési helyére kell szállítani. A minisztertanács 1951-ben hozott határozata minden évben augusztus második vasárnapját vasutas napnak nyilvánítja, s ennek a napnak a megünneplésére jobb munkával készülünk mi, nyíregyházi vasutas dolgozók is, hogy meghálálhassuk pártunknak a vasutasok iránti nagy megbecsülését. A munka fel aj ánlások teljesítésében dolgozóink szép eredményeket értek el. Buczkó Ferenc sztahanovista forgalmi szolgálattevő és Brezina János sztahanovista kocsi- mester és brigádja Alkotmányunk ünnepe és a vasutas nap tiszteletére az irányvonatok indításában 170 százalékot ért el. De hasonló jó eredményről tanúskodik Balogh Gyula forgalmi szolgálattevő és Balogh Sándor sztahanovista kocsi- mester és brigádja, akik 105,2 százalékot értek el. A ránkváró őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának érdekében Szabó György jelvénye» sztahanovista tolatásvezető a hozzá beosztott fiatal dolgozóknak adja át munkamódszerét ős ezáltal neveli fiatal dolgozótársait fejlettebb munkamódszerek elsajátítására. Ez tette lehetővé, ' hogy fiatal munkatársaival az Irányvonalok képzésében 185 százalékot ért el. De sorolhatnánk sokáig azokat a vasutas dolgozóinkat, akik átérzik az előttünk álló nagy feladatokat és mindent elkövetnek azért, hogy munkájukat minél eredményesebben és gazdaságosabban végezzék. Brezina József nyíregyházi állomásfőnök-helyetles. Készül a megyei tervkiállítás Pár hete már, hogy swforászaink, rajzolóink és fcnytoópóazeiink munkához láttak, öitéves tervünk már megvalósult és még megvalósulásra váró gazdag ajándékainak megörökítéséhez modellek, rajzok és fényképek segítségével. Gazdag látvány tárul majd dolgozóink elé azon a kiállításon, melyre a modellek és rajzok készülnek. Az MSzT-székház együk termében ott ül Berki Nándor szobrászművész és nagy figyelemmel, gonddal méregeti a most készülő kisvárdai gépállomás csarnokszinjének modelljét. Fenn a második emeleti szobában már elkészült modelleket őrizgetnek nagy szeretettel Berki elvtársék. Kész van már a nyíregyházi húsüzem modellje, a tíszalöki új kenyérgyáré és a mátészalkai uszodáé, valamint a bedőibokori Szabad Nép tsz. silója. Szálai Pál festőművés« a záróképen dolgozik most. A háttérben látható lesz majd a Tíszalöki Erőmű, a fásítás, az öntözése® gazdálkodás és a villamosítás. Az MSzT-székháznak jópár termét megtölti a kiállítás anyaga, de még így sem'tudjuk keWőera ismertetni megyénk dolgozóival mindazt az eredményt, gazdagságot, amit ötéves tervünkben elér megyénk. A kiállítás anyaga — csekély része eredményleinknek. Ipari, népoktatási, egészségügyi, építési, közlekedési és sok más dolgok, terveink megvalósultát láthatjuk majd rajzokban., fényképeken és modelleken. Ds bőven láthatunk már mezőgazdaságunkban elért eredményeinkről is. Egy tsz család jövedékének fejlődése, a mezőgazdaság gépesítése — ígérkezik érdekes sorozatnak. A szatmúrcsekoi állami gazdaság juhállományáról is fényképfelvételt készítenek. A megyében legmagasabb nyírási átlagot érte el ebben a« évben a gazdaság és szaporulatban is kiváló eredményei vamjaik: 221 anyától 280 bárány. A nyfrlugosi állami gazdaság fu- tóhomoik talaján létesített csiliag- ftirtlegelő is bemutatásra kerül, mely számítón a mezőgazdaságban elért újaibb eredményeinket igazolja. A Bredjuk-fále cséplést és a kombájnraratást is bemutatjuk, — összehasonlítva a felsziábadulás előtti aratással. Az ipar terén is sok-sok eredmény született megyénkben is, melyeket szintén nehéz lenne teljes egészéiben bemutatni. így hát csak azokról az üzemekről mutat be a kiállítás egy-egy műn ka tol yarns tot, egy-egy épületet, melyeik legjobb munkájukkal büszkeségeinkké váltak. A büdszentmihályl Alkaloida, a kisvárdai Vulkán, a Nyirbogdá- nyi Ásványolajipart Vállalat, a nyíregyházi dohányfermentáló gyár és még egy jó pár üzem termelésével ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói. Megkapja megyénk: erre a kiállításra annak az építkezésnek modelljét is, melyre elsősorban vagyunk büszkék: a Tíszalöki Erőmű kicsinyített mását. Erről a modellről megláthatják majd dolgozóink, hogy milyen lesz felépítése után a Tíszalöki Erőmű, mély megyénkben a terméshozam megnövelését, megyénk dolgozó parasztjainak: gazdagodását segíti majd elő. A kiállítás anyagai szemléltetően fogják igazolni Rákosi elvtársija!: egyik mondáséit, amit szintién, olvashatunk a kiállításon: „Mindig hirdettük, hogy a magyar munkás és paraszt szorgalma csodákat tud művelni, ha arról van szó, hogy hazáját nagygyá tegye". Hogyan teljesítik felajánlásaikat a Finommechanikai Vállalat dolüox»!
