Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-30 / 203. szám

1952 AUGUSZTUS 30, SZOMBAT NÉPLAP Ä német népnek nem kell a bonni háborús különszerződés Wilhelm Pieck eivlárs rádióbeszéde Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke 1952 augusztus 28-án a német de­mokratikus rádión keresztül beszé­det intézett a német néphez. „A német nép élete és állami léte nagy veszélyben forog — mondotta rádióbeszédében Wilhelm Pieck elvtárs — a német népet egy újabb háborúba akarják kergetni, meg akarják fosztani állami egy­ségétől. Azt akarják, hogy teljesen az amerikai uraktól függjön és nyo inorúságos sorsba jusson. A hábo­rús különszerződést, —- amelyet Adenauer a nyugati hatalmak tá­bornokaival folytatott titkos tár­gyalások után, május 26-án Bonn­ban aláírt — most el kell fogad- niok és ratifikálni kell a bonni szövetségi gyűlés képviselőinek. Ez­zel a nyugatnémet lakosságra vég­zetes döntést hoznának. Ennek nem szabad megtörtén­nie. A nyugatnémet lakosságnak a szövetségi gyűlés minden képvise­lőjét tömegtüntetésekkel kell rá bírni, hogy megtagadják a háborús különszerződés jóváhagyását. A háborús különszerződésnek nem szabad életbelépnie. A német asszonyok és férfiak milliói, a német ifjúság, teljes jog­gal tartja a bonni különszerződést nyílt háborús szerződésnek, eszköz­nek ahhoz, hogy a nyugati hatal­mak nemzeti és szociális rabszol­gaságba döntsék Nyugat-Németor- szágot. Minden háziasszony, min­den munkás, minden tisztviselő, minden szellemi dolgozó már ma érzi a még nem is ratifikált külön­szerződés súlyos következményeit. A legfontosabb élelmiszerek árai szakadatlanul - emelkednek. Ennek az az oka, hogy a különszerződés hatalmas pénzügyi terheket ró a német népre. A fegyverkezési ki­adások tervezett összege 850 millió márka. A német népnek többszáz­millió márkát kell előteremtenie a megszálló csapatok elhelyezésére és fenntartására. És ez még mind nem elég: az Adenauer-kormány kötelezte magát a külföldi adóssá­gok elismerésére. Ez további hét­százmillió márka terhet ró a német népre. A német nép és országa ellen el­követett árulás végzetes politikájá­nak célja: a fegyverkezés és a megszállási költségek milliárdos terhét a német népre rakni; biz­tosítani hazánkban a megszálló ha­talmak korlátlan uralmát; a nyu­gatnémet Ifjúságot kiszolgáltatni Hitler tábornokainak: a német if­jakat Koreában, Vietnamban, Ma­lájföldön és Tuniszban harcba kényszeríteni, hogy vérüket és éle­tüket áldozzák a nemzetközi fegy­verkonszernek érdekeiért; az ősz- szes demokratikus szabadságjogokat eltörölni, végül kirobbantani német földön a háborút, amely egész Né­metországot felperzselt földdé vál­toztatná ... Az amerikai háborús uszítók és német kiszolgálóik terveiben ilyen a német nép jövője. Ma felelősségem teljes tudatában mondom: a bonni különszerződés a háborúhoz vezet, mindannak elpusz­tításához ,ami kedves nekünk, ott­honunk lerombolásához, asszo­nyaink és gyermekeink halálához. Rajtunk, minden békeszerető em borén-kjnúlik azonban, hogy a há­borús uszítók előtt elzárjuk az utat. A német népnek nem kell a különszerződés. A német népnek békeszerződés, önálló német kor­mány és egységes, demokratikus, békeszerető Németország kell. A háborús uszítók úját el lehet zárni, ha a békeszerető németek a váro­sokban és falvakban milliószámra követelik: le a különszerződéssel! Békeszerződést! Nemzeti harcunk jutalma ha­zánk egysége, népünk békéje lesz” — fejezte be rádióbeszédét Wilhelm Pieck elvtárs. A \émei Demokratikus KÖKtársaság Miiaisztertanácsának nyilatkozatai a szovjet kormány jegyzékéről A Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa augusztus 28-i ülésén nyilatkozatot tetit a Szovjet­unió kormányának a három nyu­gati hatalom kormányéihoz intézett 1952 augusztus 23-1 jegyzékével kapcsolatban. „A Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa __hangzik a . többi között a nyilatkozat — öröm­mel üdvözli azokat az újabb javas­latokat, amelyeket a Szovjetunió • kormánya 1952 augusztus 23-i jegy­zékében tett a nyugati hatalmak kormányainak. A német nép dönitő többsége helyesli a szovjet kormány újabb lépését, mert ez lehetővé te­szi a német kérdés gyors, békés megoldását. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya Örömmel üdvözli azt a javaslatot, hogy hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Szövetségi Köztársaság képvi­selőit a Németországot érintő kén d-ések megtárgyalására és a maga részéről kész küldötteit megnevezni. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya teljes mértékben he­lyesli a szovjet kormánynak azt a javaslatát is, hogy a németek ma­guk alakítsák meg a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­jának és a nyugatnémet szövetségi gyűlésnek képviselőiből azt a bi­zottságot', amely megvizsgálja az általános szabad választások meg­tartásának előfeltételeit. Ez a ja­vaslat számol a német nemzet mél­tóságával és megfelel a reális hely­zetnek. A Német Demokratikus Köztársa­ság úgy véli, __ folytatódik a nyi­latkozat, — hogy Németország egy­ségének békés úton való helyreállí­tása és a füg.getlén össznémet kor­mány megalakítása csak a szovjet kormány javaslatainak gyors meg­valósítása útján lehetséges. Ennek meggyőző bizonyítéka az a tény, hogy’ a szovjet kormány többek kö­zött javasolja a megszálló csapatok kivonásáról való tárgyalást, míg a nyugati hatalmak a különszerződés­ben tervbevették Nyugat-Néimetor- szág megszállásának további fenn­tartását. A nyugati hatalmak a Szovjet­unió kormányához intézett jegyzé­kükben megkísérelték a német egy­ség helyreállításának és a békeszer­ződés megkötéséinek késleltetését azáltal, hogy követelték, hogy az ő kívánságuk szerint állapítsák meg az egyes intézkedések állítólagosé egyedül helyes sorrendjét. így pél­dául mlndeaideig elutasították, hogfy a békszerződésről tárgyaljanak, me>t szerintük előbb létre kell hozni áz össznémet kormányt. A Német De­mokratikus Köztársaság kormánya úgy véli, hogy a «német egység hely­reállításának, az össznémet kor­mány megalakításának és a béke­szerződés megkötésének kérdése egymással szervesen összefügg. A minisztertanács tehát örömmel üd­vözli a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy egyidejűleg tár­gyaljanak a német nép összes döntő kérdéseiről és igyekezzenek azokat gyorsan és helyesein megoldaná. Ha minden német hazafi össze­fog, akkor azonnal rá lelhet lépni a német egység békés úton való hely­reállításának és az európai bébe megvédésének útjára” — fejeződik be a nyilatkozat. Újabb községek és termelőszövetkezetek kapták meg gabonára a szabadforgalmat Az alábbi községek, termelőszö­vetkezeteik és termelőszövetkezeti csoportok kapták meg megyénkben a Szabadforgalmat, miután beadási kötelezettségüknek eleget tettek: Napkor, Ibrány, Váisárosnamény, Tarpa, Tivadar, Beregsurány, Tá- kos, Kállósemjén, Érpatak, Nagy- kálíó, Biri, Komoró, Mánd, Nemes- borzova, Panyola, Tunyogmatolcs, Tyúkod, Nyírgyulaj, Nyírbéltielk, Nyírmiihálydi, Hermánszeg, Nyír­egyháza, Besenyőd. A nagycserkeszi „Uj Élet”, vásáros- naményi „Vörös Csillag”, tarpa! „Bajcsy Zsilinszky”, beregsurányj. „Dózsa”, „Kossuth”, „Alkotmány”, tivadari „Vöröshp.dsiereg", „Béke”, tákosi „Bajcsy Zsilinszky”, „Rá­kóczi”, szakoly! „Vörös sugár”, geszterédd „Vörös Csillag”, nagy- kállói „Rákosi", „Uj Alkotmány”, „Vörös Zászló”, érpataki „Alkot­mány”, kisvárdat „Uj Élet”, kis­palád! „Szabad föld”, tyúkod; „Előre”, „Kossuth” urai „Kos­suth”, „Vörös Csillag”, nyírgyulaj! „Petőfi”, „Rákosi”, „Előre”; , ;Uj barázda”, „Béke”, nyírbélteki „Sza­badság”, nyírmiihálydi „Békehar­cos”, „Kossuth”, „Szabadság”, aagygéci „Úttörő” hermánszegi „Béke”. Négy év o Tité-Gestapo pokláin Az „österreichische Voltostimine” az Osztrák Kommunista Párt lapja közli -egy olasz munkás beszámoló­ját, aki közel nésj'y évig szenvedett a Titó-Gestapo poklában. Az olasz munkást azért/ tartóztatták le, mert Jugoszláviában munkanélkülivé vált honfitársai Számára pénzt gyűjtött. Az olasz jjmnkás a többi között elmondta,/hogy Tito börtöneiben 250.000 .-politika! fogoly sínylődik, akiknek csak egy bűnük van: ellen­zik, 'híiigy Jugoszláviát egy új há­ború Esetére amerikai ugródeszkává akarják kiépíteni. Amikor letartóz­tatták^ ötvenhat órás kihallgatás során.; az UDB, a legembertelenebb módszerekkel próbált tőle kicsi­karni valamit az Olasz Kommunis­ta Párt működéséről, utána szült cellába zárták, amelyben három ujj­nyi magasan állt a víz, úgyhogy sem /ülni, sem. feküdni nem tudott. — /égy napot és éjszakát töltött a V’aksötét cellába, utána egy Ti tónak szóló hűségnyilatkozatot akartak vele aláíratni, amit megtagadott. .Ezután egy politikai foglyokból álló csoporttal a stara gradlskai börtönbe hurcolták. Esténikint „poli­tikai oktatásba” részesültek, ami abból állt, hogy addig verték őket szíjakkal, amíg • vagy ájultan estek össze, vagy hajlandónak nyilatkoz­taik a hűségnyilatkozatot aláírni. Az UDB-pribékék nemzeti ellen­téteket szítottak az olaszok és hor- vátok között. 1950 márciusában a politikai fog­lyok egy részét égy másik fogoly­táborba vitték. A foglyok az ütle­gelésektől vértől borítva, rongyo-san érkeztek meg a táborba. A foglyok ellátása szörnyű volt, egy-egy teremben száznyolcvan- száakiiliencven embert zsúfoltak ösz- sze. Reggel ötkor keltek, a legnehe­zebb munkát azokkal végeztették: akik következetesen megtagadták a „hűség-nyilatkozat” aláírását. A vízhiány következtében járvá­nyok törtek ki. Az oltasz munkás be­fejezésül elmondotta, hogy később úgynevezett „kutyaólba” rakták. A „kutyáéiban” nem volt szabad alud­ni — egy őr ötpercenként rúgással és bunkóval „költögette” a foglyo­kat. Nyolc napig bírta ki ezt a kín­zást. Voltak, akiket két hétiig kí­noztak így, ezek súlyos idegössze- orn’ássál kerültek a kórházba, ször­nyű kényszerképzetek üldözték őket. Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Pórt Központi Bizottságának teljes ülése Az „Izvesztija” jelentése szerint az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága augusz­tus 26-án teljes ülést tartott. Az ülés elhatározta, az Ukrán Kom­munista »(bolsevik) Pártja XVII. kongresszusának összehívását szép témber 23-ra. A kongresszus napirendje: Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának be­számolója. Előadó: R. G. Melnyl­kov elvtárs, a Központi Bizottság titkára. Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Számvizsgáló Bizottságának beszámolója. Előadó: A. I. Davidov elvtárs, a Számvizsgáló Bizottság elnöke. Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt vezető szerveinek megválasz­tása és küldöttek választása az SZK(b)P XIX. kongresszusára. A. J. Visinszkij elvtárs fogadása Csőn En-laj tiszteletére A. J. Visinszkij elvtárs, a Szov­jetunió külügyminisztere augusztus 28-án fogadást adott Csou En-laj. a Kínai Népköztársaság Népi Köz­igazgatási Tanácsának elnöke, kül­ügyminiszter, valamint a Kínai Népköztársaság kormányküldött­sége tiszteletére. Kerekes Illés : „Bőségesen kamatoztatom majd tapasztalataimat, tudásomat a termelőszövetkezeti csoportban“ Szerdán délután írta alá Kerekes Illés középparaszt a belépési nyilat­kozatot. Amikor ezt a hangszóró tudtára adta az utcákon ácsorgó, beszélgető embereknek, azok egy­szeribe éljenzésben törtek ki. Miért szeretik ennyire a büd- szentmihályi dolgozó parasztok Ke­rekes Illést, miért fogadták ilyen örömmel a szövetkezetbe való belé­pését? Azért, mert becsületes, szor­galmas ember. Adóját rendezte, be­adási kötelezettségeit mindig pon­tosan teljesítette s emellett jó gaz­da, aki nemcsak szereti a földet, hanem ismeri is. úgyszólván. — ahogy mondani szokták: „a föld helyett gondolkozik”. — így beszél Kerekes Illés a belépésről: „Gazdasági iskolát végeztem, jól értek a földműveléshez, akár a nö­vénytermesztéshez, akár az állatte­nyésztéshez. Nemcsak 14 mázsás búzatermést tudtam az idén elérni, hanem amikor például H. Molnár szomszédéknál ellett a tehén, én voltam, aki a „bábateendőket” el­láttam. Bárki megnézhette azt a te­nyészbikát, amelyet 8 hónapos ko­rában három és félmázsás súlyban adtam be a napokban. Tinóra kö­töttem én szerződést, de az átve- vésnél csak erősködtek: Ilyen álla­tot bikának hagynak meg! Nem ki­sebb büszkeségem volt a három mázsa 30 kilós anyakocám se. Egy­szóval szeretem a földemet. Éppen ezért fájt nekem az nagyon tavaly, amilkor elmentem az Űj Barázda földje mellett s láttam, hogy gazos, sorvad rajta a növény. Valóságos gyűlöletet éleztem azok iránt, akik nem viselték gondját a termésnek. Nem voltam benn a csoportban, nem tudtam, hol a hiba. Most már gondolom, mert az idén, hogy na­gyobb a munkafegyelem, felosztot­ták a területet, egészein másként haladt minden. Jól esett és jól esik a gazda szemével nézni gyarapo­dásukat. Nagy út van a csoport előtt, — minden dolgozó paraszt előtt, aki szövetkezetbe lép. A nyolc hold az csak nyolc holdacska, még a 20 is csak holdacska. De 1500, vagy 2000, vagy 3000 holdon gazdálkodni, — az az Igazi! Ott mutathatja meg az ember, hogy mit tud. Én még nem tudom előre, hogy melyik terü­leten dolgozok majd a csoportban. Egyet tudók csak: szorgalmas tag­ja akarok lenni a szövetkezetnek s bőségesen kamatoztatom majd ta­pasztalataimat, tudásomat, örülök, hogy szívesen fogadtak a csoportban s ígérem, nem fognak bennem csa­lódni.” Iaucernavetésben a kisvárdai járás halad az élen Állattenyésztésünk fejlesztését csak úgy tudjuk megvalósítani, ha vele párhuzamosan növeljük a ta­karmányalapot is. A kisvárdai já­rás termelőcsoportjai ennek tuda­tában cselekszenek. Ujvetésü lucer­násuk 250 hold, ezzel szemben az egyéniek csak 30 holdon vetettek lucernát. A pátrohai Boldogulás Útja termelőcsoport 50 holdba ve­tett lucernát, a gyulaház! Szabad­ság 20, a szabolcsbákai Kossuth 15 a nyírkárász! Május 1. pedig 15 holddal szaporította takarmány­területét. A nyíregyházi járásban 60 holdon vetettek rozsot és 25 holdon lucer­nát. Rozsvetésbe élen jár a nyír- pazonyl Gerö, mely a hét elején elvetett 15 holdat. A balkányi Kos­suth rozsvetése ugyancsak 15 hold. A nyíregyházi sóstóhegy! Petőfi megkezdte az ősziárpa vetését, — eddig elvetett 8 holdat. A bonni minisztertanács csütörtökön a Szovjetunió jegyzékéről tárgyait A bonni minisztertanács csütör­tökön a Szovjetunió legújabb jegy­zékéről tárgyalt. A kormány szó­vivője közölte, hogy Adenauer a jövő héten tanácskozik a nyugati hatalmak képviselőivel az új szov­jet jegyzékről. Többmillió márkát vágtak ssebre a heroldsbachi „csoda“ megrendexői Münchenben most tárgyalta a bí­róság a heroldsbachi „csoda” ren­dezőinek ügyét. A csaló társaság elhíresztelte, hogy Heroldsbachban parasztgyermekek előtt megjelent a „szűzanya”. A „kiválasztott” gyer­mekeket gondosan betanították, mit meséljenek a „csodás megjelenés­ről” a hiszékeny embereknek. Ha­marosan a buzgó hívők ezrei árasz­tották el a kegyhelynek kikiáltott Heroldsbachot, dőlt a pénz a „csoda” rendezőinek zsebébe. Az elbolondított hívők aranyórá­kat, ékszereket ás aranyérmeket is adományoztak. A megtévesztett tö­megektől kicsalt több millió márka nyomtalanul eltűnt a „csoda” ren­dezőinek kezén. A müncheni bíróság igen enyhe büntetést mért a csoda értelmi szerzőire: a heroldsbachi papot négyszáz, a sekrestyést pedig száz márka pénzbírságra ítélték. >1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents