Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-29 / 202. szám

1052 AUGUSZTUS 29, PÉNTEK NÉPLAP V Lenini-csatorna megtízszerezi a koSliozok jövedelmét A doni kolliozkozákok levele Sztálin elvtárshoz A I ERMELÖSZÖVEWEZET I ÉRV KÉSZÍTÉSÉ ELÉ A doni kolhozkozákok levelei intéztek Sztálin elvtárshoz. Leve­lükben forró köszönetét mondanak a Lenin-csatorua megépítéséért. A doni, a manicsi és a szúlszki sztyeppék óriási kiterjedésű terü­letén a történelem során most elsőízben szűnik m?g az aszály — írják a doni kolhozkozákok. — A csatornából minden időben kellő mennyiségű víz ömlik a kolhozok és szovhozok földjeire. Megváltozik az éghajlat, teljesen átalakul a sztyeppe arculata. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága a szovjet kormány 1952. augusztus 23-i jegyzékével kapcso­latban a következő nyilatkozatot adta ki: „A Német .Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága üdvözli a szovjet kor­mány 1952 augusztus 23-i jegyzé­két, amely megmutatja az egyetlen utat a békeszerződés megteremtése és' Németország egységesítése felé. Minden bókeszeretö német hazafi felismeri, hogy a bonni különszerző­dés nyílt háborús egyezmény, a nyu­gati hatalmak eszköze, hogy Nyu­gat-Német o r szágot rabigába hajt­sák. A szovjet kormány jegyzékében teljes joggal állapítja meg, hogy a nyugati hatalmak kitérnek a négy nagyhatalom közvetlen tárgyalásai élőt és a legátlátszóbb ürügyeket használják fel arra, hogy fenntart­hassák hatalmi helyzetüket Nyugat-' N émetorszá gbau. A . német nép teljes- egészében osztja a szovjet kormány felfogását a „bonni” „egyezmények” németelle- nas jellege tekintetében. A német nép követeli, hogy a há­ború után hőt és fél évvel kössék meg végre a békeszerződést Német­országgal. A német nép követeli az össznémet demokratikus kormány megteremtését, valamint a nyugati és keleti németek megegyezését a szabad, össznémet választások te­kintetében. A német nép meg van győződve árról, hogy a szabad össznémet vá­lasztások feltételeinek megvizsgá­lása miagának a német népnek joga és ügye. A német nép követeli, hogy a négy nagyhatalom Németország függetlenségének és szuverenitásá­nak helyreállítása céljából állapítsa meg végre az összes megszálló csa­patok kivonásának időpontját. Eh­hez kapcsolódik a szovjet kormány- na.k az a javaslata, hogy a legrövi­debb időn belül, legkésőbb október­re hívjanak össze négyhatalmi érte­kezletet, amelyen a Német Demo­kratikus Köztársaság és a Nyugat­német Szövetségi Köztársaság kép­viselőinek részvételével tárgyalja­nak és döntsenek ezekben a lét­fontosságú kérdéseiben. A német nép üdvözli a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy egyidejűleg tárgyaljanak a béke­szerződés megkötéséről, az össané- met kormány megteremtéséről és a szabad össznémet választások meg­valósításáról, minthogy csupán ezen az úton lehetséges a német problé­mák békés megoldása. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága kijelenti: A szovjet kor­mány által javasolt értekezlet ösz- szeiiívását elsőegíti, ha a Nyugaton és Keleten élő németek egyértelmü- leg követelik az értekezletnek hala­déktalan összehívását és- határozót: tömegakciókkal megakadályozzák, hogy a bonni szövetségi gyűlés ra­tifikálja a német nép számára vészt oóliz háborús különszerződést. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága ebben a komoly órában felhív minden hazafit, egyesüljön Vidékünkön sok sokezer hektár­ral növekszik az új rizs-, öntözéses gyapot- és kenaf termőterülst és emelkedik a zöldségfélék termesz­tése is. A c'unljanszki vízierőmü villa- mosenergiáját eredményesen hasz­náljuk majd fel az öntözéses föld­műveléshez, a mezőgazdaság fárad­ságos munkáinak gépesítéséhez. El­jut az áram a sztyeppe legtávo­labbi sarkaiba is, pompás telepü­lések nőnek majd ki a volgamenti területeken. és minden erejével és minden esz­közzel követelje a békeszerződés mi­előbbi megkötését és a német egy­ség helyreállításátt A szovjet lapok napról-napra be­számolnak arról a lelkesedésről, amely a Bolsevik Párt XIX. párt- kongresszusána'k egy behívása alkal­mából a szovjet dolgozók körében uralkodik. Ez a lelkesedés a szovjet dolgo­zók új felajánlásaiban, sztahano­vista műszakaiban nyilvánul meg. A Kuznyecki szénmedencében a Kiszelevszki 3-as bánya dolgozói vállalták, hogy a XIX. pártkon­gresszus tiszteletére a bányász­napig 40.000 tonna szenet termel­nek terven felül. Felemelték vállalásaikat a kuz­nyecki „Sztálin” kohászati kombi­nát dolgozói is. Az I-es Martin- üzem olvasztóra! elhatározták, hogy A teljes küldöttségek augusztus 27-i ülésén Nam Ír tábornok meg­bélyegezte az amerikaiakat fogsá­gukba esett katonák rendszeres, le- gyilkolása miatt. Augusztus 2Ö-án maguk az amerikaiak is elismerték, hogy augusztus 11. óta egy hadi­foglyot megöltek és 52-őt megsebe­sítettek. Nam ír tábornok tiltako­zott ezek ellen a barbár és aljas Augusztus 24-én ért véget az öt napos heves harc a koreai aí’cvona- loa. A harc különösen az arcvonal keleti szakaszán volt heves. Augusztus 22-én a korareggeli órákban Mundunnitól keletre egy török katonai egység támadásra indult a koreai-kínai népi erők egyik állása ellen. Harcosaink el­lentámadásra indultak. A törökök — miután több mint 80 embert veszítettek halottakban, Illetve se­besültekben — fejvesztetten meg­futamodtak. Augusztus 23-án a törökök a népi erők egy másik állása ellen intéztek támadást és 57 főnyi veszteséget szenvedtek. Augusztus 24-én- a tö­rökök ismét támadtak és újabb 30 embert veszítettek. A koreai-kínai védők a törökökkel lefolyt három összecsapás során egyetlenegy embert sem veszítettek. A Púkban folyótól Keletre fekvő térségben a népi erők egy alaku­lata augusztus 21-én éjszaka meg­támadta az ellenség egyik állását és több mint 60 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek halottakban, illetve sebesültekben. Augusztus 22 én este Köszöntői tíz kilóméterre Keletre a népi erők A Lenin csatorna megtízszerezi a kolhozok jövedelmét és elénktúrja hazánk gyönyörű holnapját, a kom­munizmust. A levélben a doni kolliozkozákok mégírják, hogy a Lenin-esatoma megnyitásának tiszteletére határ­időre megművelik az öntözés alá kerülő első 300.000 hektárt és pél­dásan felkészülnek a többi ötszáz ezer öntözés alá kerülő és egymillió hektár, vízellátásban részesülő fölt! megművelésére. A bonni háborús egyezmény el len — a német kérdés békés meg oldása érdekében azonnal megtar­tandó négyhatalmi tárgyalásokért! a kongresszus tiszteletére 5000 tonna acélt termelnek terven felül. A leningrádi „Iljics” üzemben a munkások, mérnökök és technikai alkalmazottak . kötelezettséget vál­laltak. hogy határidő előtt teljesí­tik az augusztusi termelési tervet, a szeptemberit 105 százalékban hajtják végre és október elsejére befejezik bárom új félautomata csiszológépsor tervezését. A leningrádi „Szverdlov" szer­számgépgyár a kongresszus tiszte­letére megkezdi a különleges nehéz szerszámgépek gyártását. A gépek­kel a kujbisevi vízierőtnű hatalmas turbinájának alkatrészeit munkál­ják majd meg. cselekedetek ellen és követelte, hogy az anKfiikaiaik felelősségük tu­datában adjanak számot az augusz­tus 11-ig és azóta a hadifoglyok el­len elkövetett gyilkosságaikról. Az amerikaiak javaslatára a tel­jes küldöttségek ülésének folytatá­sát ismét elhalasztották 7 naiipal, vagyis szeptember 4-re. visszavertek két ellenséges száza­dot és több mint száz főnyi veszte­séget okoztak az ellenségnek. A középső és a nyugati arcvonal­szakaszon a koreai-kínai népi erők ugyancsak visszaverték az ameri­kai és angol csapatok valamennyi támadását. Augusztus 22-én Kurnh- vától északnyugatra visszaverték az ellenség két támadó századát. A harcban az agrssszorok több mint 140 főnyi veszteséget szenvedtek halottakban, illetve sebesültekben. ICorángporitól mintegy tíz kilo­méterre Északra a népi erők sú­lyos vereséget mértek egy angol kötelékre a támadó angolok két ember kivételével valamennyien megsemmisültek. Az augusztus 24-vel végétért öt nap harcaiban a népi erők tüzér­sége nem teljes Statisztikai adatok szerint több mint 1500 főnyi vesz­teséget okozott az ellenségnek, el­pusztított, illetve megrongált 29 harckocsit, hét motoros jármüvet és két hegyi tüzérségi löveget. A népi erők arcvonalbeli elhárító alakulatai ezalatt az idő alatt 25 ellenséges repülőgépet lőttek le. illetve rongáltak meg. A tervgazdálkodás a szocializmus építésének hatalmas fegyvere. Nép M'diságunk valamennyi vállalatéi termelési ágazat pontos egybehan- golt munkája alapján fejlődik. „A mi terveink — tanítja Sztálin elv­társ — nem prognózis-tervek, ha nem iránytmutató tervek, amelyek meghatározzák gazdasági fejlőd“ síink irányvonalát. Az így elktszí tett tervek mozgósítják a dolgozó römegek teremtő . tevékenységét a szocializmust építő munka során.” A mezőgazdaság is szerves részen népgazdaságnak. Ebből következik az, hogy a mezőgazdaság tervei, a termelőszövetkezet i gazdaságok ter­vei a népgazdasági terv egy része. Nagyüzemi gazdaságot csak terv­szerű irányítással lehet vezetni. A termelőszövetkezetek és gépállomá­sok élenjáró dolgozóinak 1951. évi országos tanácskozásán határczati- tag fogadták el, hogy a terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye és a tervteljesítés legyein -kötelező min­den termelőszövetkezeti tagra. Termeiőszövetikezeteink már há­rom alkalommal készítettek éves termelési tervet. Az eddigi tervké­szítés megfelelt a termelőszövetke­zeti mozgalmunk fejlődési szakasza nak. Azonban termelőszövetkezeti gazdaságaink rohamosan növeked­tek és gazdaságilag szilárdabbak lettek. Ez a hatalmas fejlődés lehe­tővé teszi, hogy rátérjünk az éves termelési tervek készítése előtt a tervezés fejlettebb módszerére, a tervjavaslat készítés rendszerére, amely biztosítja a termel őszövet ke­zetek és ezen belül jf termelőszövet­kezeti tagság kezdeményező készsé­gét, a dolgozók bírálatát. Termelőszövetkezeteink előtt ezek­ben a napokban a tervjavaslatké­szítéssel kapcsolatban igen komoly és felelősségteljes feladatok állnak. A mezőgazdaság jövőévi tervének elkészítéséhez szükség van arra. hogy a termelőszövetkezetek 1953 as évi termelési tervei helyes módsze­rekkel készüljenek el. A jó .tervnek igen n,agy jelentősége van. A ta­pasztalatok szerint az a termelő­szövetkezet. amely jó tervet készí­tett és a terv alapján gazdálkodott, nagy termésátlagokat ért el. A terv- nélküli, szervezetlen gazdálkodás viszont gyenge eredményre vezetett. Fontos, hogy a tervezés munkájá­ban termelőszövetkezeteink kezdet­től fogva résztvegyenek. így a vég­leges terv kialakításúival), amelyet elsősorban a népgazdaság szükség­letei szabnak meg, a termelőszövet­kezet helyi , kívánságait még na­gyobb mértékben figyelembe lehet venni. Ennek érdekében az 1053-as évi termelési terv készítése előtt adjanak a termelőszövetkezetek tervjavaslatot a járási mezőgazda- sági osztálynak. A járási mezőgaz­dasági osztályok már megadták az irányelveket, amelyek szerint a tervjavaslatot el kell készíteni. Az előte.rvezés fontos feladata az, hogy a termelőszövetkezeteink adottságaik, lehetőségeik felmérésé­vel előre felkészüljenek az állami tervfeladatok maradéktalan végre­hajtására. Éppen ezért a tervjavas­lat készítése biztosítja, hogy reáli­san felmérjék a terv végrehajtása érdekében szükséges tennivalókat. A jó és helyes tervjavaslat elkészíté­séinél az eddigi tervteljesítésekre és a még ezután teljesítendő tervekre kell alapozni. Figyelembe kell venni az eddigi A „De Waarheid” ' e. lap rámutat, hogy kudarcba ful­ladt a kanadai kormánynak az a kísérlete, hogy a hadseregbe tobo­rozza a munkanélküli kanadai fia­talokat. A kétszázezer hivatalosan nyilvántartott munkanélküli súlyos helyzete ellenére, egyre kevesebb eredményeket és az eredmények lemérése után még kell vizsgálni azt, hogy ezeket miképpen lehet to­vábbnövelni. Az eredmények melleit nem szabad elfeledkezni a hiányos­ságokról sem. amelyek akadályozzák a tervek teljesítését, amelyeket a jövő évi tervek készítésénél ki kell küszöbölni. Az idei tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy különösen az állat­állomány fejlesztéséhez szükséges takarmánybázis, a fejlődő állatállo­mány elhelyezéséhez szükséges férő­helyek és munkaerő ellátása terén van sok aránytalanság. A tervja­vaslatok készítésekor törekedjünk arra, hogy ezt az egészségtelen álla­potot felszámoljuk. Az állattenyész­tési fejlesztésének fontos kérdése, hogy a termelőszövetkezeteink állat­állományának elhelyezésére meg­felelő férőhely álljon rendelkezésre. Ezért javasolni kel!: mennyi férő­helyet építsenek a meglévőn kívül, hogy minél gazdaságosabban, minél nagyobb létszámú állatot tudjon a termelőszövetkezet elhelyezni. Az építkezési tervjavaslatoknál figye­lembe kell venni a meglévő férőhe­lyek teljes kihasználását és a hiányzó férőhely biztosításánál olcsó építkezésre kell törekedni. Meg kell tervezni, hogy az építke­zéshez szükséges anyagot miképpen állítják elő. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat; célszerű mi­nél nagyobb mennyiségben saját: készítésű anyagból építeni. Különös gonddal kell elkészíteni az 3953. évi hizlalást javaslatot. Itt figyelembe kelt venni az állam iránti kötelezettségeket is. Az állat­létszám és a hizlalás! tervjavaslat összeállításánál számítani kell a növénytermelési tervjavaslat szerint rendelkezésre álló takarmány- mennyiséget. Xem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a zöldta­karmány és a silótnkarmány na- gyobbarányú etetésével, a zöld futó­szalag alkalmazásával. nagymennyi­ségű szemestakarmányt lehet jó eredménnyel megtakarítani. A ta­karmány tervezésénél éppen ezért Igen nagy jelentőségük van az őszi keverékeknek és a másodvelcsek- nek. A növénytermelési tervjavaslat készítésénél törekedni kell arra, hogy megfelelő agrotechnikai eljá­rások segítségével, az új szovjet módszerek alkalmazásával növel­jék a termésátlagokat. A gépállo­másokkal a kapcsolatot még szoro­sabbra kell fűzni. A tervjavaslat kidolgozását t, termelőszövetkezeti tagok széles­körű bevonásával kell elvégezni, mert csak így lesz biztosítva, hogy a dolgozók javaslatai, kezdemé­nyezései a tervben érvényre jutnak. A jó tervjavaslat alapja az éves termelési tervnek. Ezért igen gon­dosan és alaposan kell elkészíteni azt. A jó tervjavaslat készítésével, termelőszövetkezeteink hozzájárul­nak ahhoz, hogy jó termelési ter­vek készüljenek el és így annak tel­jesítését, túlteljesítését segítik elő. Ez pedig még inkább megszilár­dítja és megerősíti termelőszövet­kezeti gazdaságainkat, előbbreviszi mezőgazdaságunk szocialista átala­kítását. Major Zoltán, a Megyei Tanács mező­gazdasági osztálya, terv- csoport vezetője. munkanélküli kanadai ifjú hajlan­dó katonai szolgálatra jelentkezni. Sok fiatal katona megszökik a had­seregből. Mintegy ezer katona szö­kött meg rövid idő alatt abból a kanadai dandárból, amelyet Ko­reába akarnak küldeni, A szovjet kormőny jegyzéke megmutatja az egyetlen reális utat a békeszerződés megkötéséhez A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának nyilatkozata az új szovjet jegyzékről Újabb vállalásokat tesznek a szovjet dolgozók a XIX, pártkongresszusra Nam Ir tábornok megbélyegezte az amerikaiaknak a hadifogoly- kérdésben elfoglalt makacs magatartását 1 koreai-kínai népi erők augusztus 20 és 2ft között újabb győzelmes harcokat vívtak A kanadai ifjúság megtagadja a katonai szolgálatot

Next

/
Thumbnails
Contents