Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-28 / 201. szám

NÉPLAP

1952 AUGUSZTUS 28, CSÜTÖRTÖK

Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában

N. S*. Hrusesev elvtárs beszámoló jónak tézisei

(Folytatás as 1. oldalról)

tatni azok ellen, akik gátolják a bírálat fejlődését. Ezért a szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, bogy a bírálat elnyomása súlyos bűn és hogy az, aki elfojtja a bírálatot, hivalkodással és magasztalássa] helyettesíti, nem maradhat meg a párt soraiban.

Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy a kommunisták egy része körében az a káros vélemény kapott lábra, hogy a párttagoknak nem kell jelentést tenniök a párt vezető szerveinek egészen a központi bizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról. Nem ritkán fordul elő, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a vezető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását azzal az indokolással, hogy ez állítólag akadályozza őket a munkában. Világos, hogy a párt köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltóságos urak ellen. A szervezeti szabályzatban jelenleg az szerepe], hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a központi bizottságig. — Mint látható, ez nem elégséges. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető páríszervekkel egészen a központi bizottságig a munkában észlelt hiányosságokat, azokkal szemben pedig, akik megakadályozzák a párt tagját ennek a kötelességének a teljesítésében, a szervezeti szabályzatban ki kell mondani, hogy az ilyen személyeket szigorúan meg kell büntetni, mint a párt akaratának megszegőit.

A továbbiakban nagy hiba — amely elterjedt a kommunisták egy része között — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, 'a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szentiben. Világos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a párt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták sorait. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy a kommunista haztug magatartása a párttal szemben, a párt félrevezetése a legsúlyosabb bűn és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Amellett sem lehet elmenni, hogy a kopi- munistáfe körében elég széles kör. ben elterjedtek' a politikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, a párt- és államtitok kifecsegése. A politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve minden munkahelyen, minden körülmények között. A szervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban elő kell írni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot és hogy ennek kifecsegése bűn a partial szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Végül el kell ismerni, hogy sok párt-, szovjet- és gazdasági szervezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás, eg.v vidékről való származás, családi kötelékek alapján végzik. Világos, hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásának semmi köze sincs a pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoz a pártnak. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni n pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti _ kiválogatására vonatkozó útmutatásait és a szervezeti szabályzatba be kell venni, hogy ezeknek az útmutatásoknak a megsértése összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Az elmondottakból kiindulva szükséges:

I. új niegfogalmazásbaú kifejteni a szervezeti szabályzat megállapításait a párttagok kötelességeiről, mégpedig:

3. A PÁRTTAG KÖTELESSÉGE, HOGY:

a) állandóan őrködjék a párt

egységén, mint a párt erejének és

hatalmának legfontosabb feltételén ;

b) tevékenyen harcoljon a párt- határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival : kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a párt liarcktpessé- gét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, s emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-ieninizmus alapjait ;

f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezetők és mák az egyszerit párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely lcárt okoz a pártnak, s ezért összegyezteihetetlen a párttagsággal ;

fi) fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot, s hivalkodással és magasztfllással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban ;

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szer veivel — egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket, s közömbösen viselkedjék a párt és az államérdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és hacsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el, s nem maradhat meg a párt soraiban;

j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények között szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben, s összeférhetetlen a párttagsággal;

l) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimbora- ság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal.”

2. A szervezeti szabályzat „A PART. PÁRTTAGOK, KÖTELES SÉGEIK ÉS JOGAIK” fejezetében elő kell írni a következő kiegészítéseket is:

a) fel kell venni a szervezeti szabályzatba a következő cikkelyeket:

„11. Az alapszervezet nem hozhat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának. határterületi, területi, ^körzeti, városi vagy kerületi bizottságának tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

12. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus vagy

— két kongresszus közti időben

— a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság póttagjainak megválasz fásakor megállapított sorrend sze rint következik.”

6. A párt kongresszusai és a központi bizottság teljes ülései összehívásának időszakairól

évenkint legalább egyszer hívják

A tapasztalat, azt mutatja, hogy a párt kongresszusai és a párt központi bizottsága teljes ülései összehívásának következő időszakait célszerű megállapítani:

A párt rendes kongresszusát négyossze;

a párt központi bizottságának teljes ülését liathónaponkint legalább egyszer hívják össze.

7. Az összszövetségi pártkonferenciákról

A párt szervezeti szabályzatának pártkonferenciákat összehívni, mert

tervezetében nem szerepelnek előírások az összszövetségi pártkonfe- renciákról. A jelenlegi körülmények között nincs szükség összszövetségi

a párt politikájának megérett kérdéseit meg lehet vitatni a párt kongresszusain és a központi bizottság teljes ülésein.

8. A politikai irodának a párt központi bizottsága elnökségévé való átalakításáról

Célszerű, hogy a politikai irodát a ban a központi bizottság szervezi! párt központi bizottsága elnöksé-1 irodája megszűnik.

lévé alakítsák át, amelyet a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására szerveznek, mert az „elnökség” elnevezés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, amelyeket a politikai iroda jelenleg ténylegesen végez. —- Ami a központi bizottság szervező munkáját illeti, amint a gyakorlat bebizonyította, célszerű ezt a munkát egy szervben, a titkárságban összpontosítani, ezért a továbbiakEzzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat 34. cikkelyét a követ kező megfogalmazásban kell kifejteni : .

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsági« megszervezi a központi bizottság, nak a teljes ülések közötti mun kaja irányítására az elnökséget a folyó ügyek, főleg a párthatáro- zatok végrehajtása ellenőrzésénél) megszervezésére és a káderek ki; válogatására pedig a titkárságot.’

9. A pártelleuőrző bizottságnak a párt központi bizottsága mellett működő pártelleuőrző bizottsággá való átszervezéséről

4. A párttagok jogairól

Annak érdekében, hogy fokozzák a pártellenőrző bizottság szerepét a pártfegyelem megszegői és az azon esetek elleni harc terén, amelyekben a kommunisták nem kielégítőiéin teljesítik kötelességeiket, célszerű a pártellenőrző bizottságot átszervezni a párt központi bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottsággá és létrehozni a helyszínen a helyi pártszervektől független párt ellenőrző bizottsági helyi meghatalmazottak intézményét. A púrtellenőrző bizottságra kell bízni annak ellenőrzését, hogy hogyan tartják meg a párttagok és tagjelöltek a pártfegyelmet, rá kell hízni a párt programmjának, szervezeti szabályzatának, a párterkölcsnek megsértésében vétkes kommunisták fel 'lűsségrevouúsát és a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságának, a párt határterületi és területi bizottságainak a pártból való kizárásról és pártbüntetésekről szóló határozatai ellen beadott fellebbezések megvizsgálását. Az említettekből kiindulva a szervezeti szabályzat 35. cikkelyét új megfogalmazásban kell kifejteni, mégpedig:

A jelenlegi szervezeti szabályzatban bizonyos mértékig szűkítették és pontatlanul fogalmazták meg a párttagok jogait. A jelenlegi szervezeti szabályzat három pontját fel kell cserélni a következő megfogalmazással :

A PÁRTTAG JOGA, HOGY

a) részt vegyen a pártgyűléseken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a parlay üléseken bármely pártmunkást megbíráljon;

c) részt vegyen a pártszervek választásában mint választó és választható;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak doniért;

c) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista l ártja Központi Bizottságát is.”

5. A tagjelöltekről

A pártszervezetek munkájának komoly hiányossága, hogy rosszul segítik a tagjelölteket a pártba való belépésre irányuló előkészületben és nem foglalkoznak személyi tulajdonságaikkal. A tagjelöltségi idő gyakran üres formasággá válik és a tagjelöltek jelentékeny részénél több évig húzódik. A párt nem törődhet bele ebbe a hiányosságba. — Meg kell javítani a pártszervezetek munkáját a tagjelöltek körében és fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöltségi idejükért.

Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat

„TAGJELÖLTEK” fejezetébe fel kell venni a következő kiegészítést:

„A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek hogy előkészüljenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadható nak elismert okból nem falelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az aipszarvezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja je- lülti idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölt! idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására.”

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a központi bizottság melleit megszervezi a pártellenőrző bizottságot.

A párt központi bizottságának pártellenőrző bizottsága:

a) ellenőrzi, hogyan tartják meg a párt tagjai és tagjelölt- jei a pártfegyelmet, felelősségre vonja azokat a kommunistákat, akik megszegik a párt programra- jút. szervezeti szabályzatát, a párt- és az állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a pártsrkölcs ellen, (félrevezetik a pártot, nem becsületesek, vagy nem őszinték a párt iránt, nigal mazók, bürokraták, magánéletük ben laza er kölesnek stb.);

b) megvizsgálja az egyes sző vetséges köztársaságok kommá nista pártja központi bizottságának és a határterületi vagy te riileti pártbizottságoknak a pártból való kizárásakor és a párt- büntetésekről szóló határozata, ellen beadott fellebbezéseket.

A köztársaságokban, ha tárté fületeken és területeken a helyi pártszervektől független mégha talmazottai vaunak.”

10. A párt központi bizottsága és a helyi páriszervek apparátusáról

Mint a tapasztalat mutatja, a szabályzatban meghatározzuk, mipártapparátus felépítése a helyzettől és a konkrét viszonyoktól függően megváltozik. Ezért célszerű eltekinteni attól, hogy a szervezeti

lyen intéző szerveket és osztály» kát szervezünk a párt központi bizottságában és a helyi pártszervekben.

11. A helyi pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározásáról

A párt szervezeti szabályzata a helyi pártszervezetek feladatait és funkcióit — mint a tapasztalat mutatja — nem tükrözte vissza teljes mértékben. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy kiegészítsük a szervezeti szabályzatnak - a helyi pártszervezetek feladatait meghatározó cikkelyeit, rámutatva, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottsága a határterületi, a területi, a kerületi, u városi és a körzeti pártbizottságok biztosítják a párt utasításainak maradéktalan végrehajtását és irányítják a helyi szovjet, valamint társadalmi szervezetek tevékenységét az ott lévő pártcsoportokon keresztül. A szervezeti szabályzatnak vissza kell tükröznie. melyek a pártszervezetek feladatai a pártszerü bírálat cs önbírálat fejlesztésében és azzal kapcsolatban, hogy a kommunistákat

a párt és az állam munkájának hiányosságaival szembeni engesztel lietetlenség szellemében neveljék. A szervezeti szabályzatban olyan fon tos feladatokat is kell a pártszervezetek elé tűzni, mint a dolgozók kommunista nevelése és a marx izmur-leniuiimus tanulmányozása nak irányítása a párt tagjai és a tagjelöltek körében, különösen szem előtt tartva, hogy a marxizmus leninizmus propagandájának meg szervezése még mindig nem kielégítő.

Továbbá, a folyó kérdések még operatívabb ’ megvizsgálása érdekében és annak biztosítására, hogy a végrehajtás ellenőrzését jobban megszervezzék, a szervezeti szabályzatban elő kell írni, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottságában a határterületi és terül? i

(Folytatás a 3. oldaton )

tuet