Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-01 / 179. szám
NÉPLAP Ö 1‘ABTÉPÍTÉS Az ifjúság közötti pártmunka: elsőrendű fontosságú napirendi pontja a járási pártválasztmányi üléseinknek A Központi Vezetőség június £27—28 i ülésének útmutatásai, Farivas Mihály elvtárs referátumának ‘•tanulságai alapján a megyei párt- tTválasztmányi értekezlet leszögezte: isi DISZ munkájában levő fogyatékosságok legfőbb oka, hogy sem pártbizottságaink, sem pártszerve- •/ leink nem ismerték még fel Jeléggé a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szövetség jelentőségét. A Központi Vezetőség ülésének útmutatásait tárgyaló kibővített járási jiártbizőttsági ülések visszatükrözték azt is, hogy egyes pártbizottságok még mindig nem értették meg az ifjúság közötti pártmunka jelentőségét. így volt ez a csengeri járási pártbizottsági ülésen is, ahol a referátum elsikkadt az első napirendi pont mellett — jórészt technikus ismételgetése volt Farkas elvtárs megállapításainak. Ez a jelenség, amely úgyszólván általános volt, figyelmeztessen bennünket a ■járási pártválasztmányi ülések előtt arra: az ifjúság közötti pártmunka fontos napirendi pontja a pártválasztmányi üléseknek! Az ifjúság közötti pártmunkáról, a pártszervezetek feladatairól van szó! Az ifjúság nevetésének és mozgósításának kérdése nem egyszerűen ifjúsági ügy, hanem pártunk egyik döntő, állandó feladata, Lenin elvtárs, a Szocialista Forradalom zseniális vezére a Komszomol III. Kongresz- szusán mondott beszédében meghatározta az ifjúság történelmi hivatását. Azt mondotta: „bizonyos értelemben elmondhatjuk, hogy a kommunista társadalom megteremtésének igazi feladata éppen az ifjúságra vár." ■— S ami a falusi ifjúságot illeti, azt mondotta Sztálin elvtárs: „A Komszo- •mól ifjúnak konkrét tényekkel kell tudni meggyőzni a parasztságot arról, hogy a szocializmuson kívül nincs menekvés számára”. A ifjúmunkások és a tanulók között 'végzett nevelömunka mellett kétségtelenül a falusi ifjúság nevelésére keli fordítani megyénkben a fő figyelmet. Egyrészt, mert a falusi ifjúság politikai fejlődésében tapasztalható a legnagyobb lemara <lás, itt érezhető legerősebben az ellenség, különösen a klerikális reakció befolyása, mint arra a Központi Vezetőség ülése rámutatott .— másrészt világosan kell látniuk pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek : „ft dolgozó ■parasztfiatalságot illetőm, a. párt fő t ismszm is szid ja, sőt csaknem kizárólagos transzmissziója, a, DISZ. A DISZ-nek a falun a. tsz., de még inkább az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalság között különleges fontos feladat jutott. Olyan feladat, amelyet a párt vezetésével, csakis a DISZ végezhet cl és semmiféle más szervezet nem. Vz a feladat: a parasztfiatalság meggyőzése a, szociálisul: út helyességéről a mezőgazdaságban — a társas, szövetkezeti termelésben elért, kézzelfogható, gyakorlati eredmények segítségével — s ennek a fiatalság- nak példaadö szerepet biztosítani abban, hogy az egész dolgosé pa. rasztság a szocialista mezőgazdaság útját válassza." Láthatjuk, miiyen súlyos fogyatékosság, hogy Sza- bolcs-Szatmár termelőszövetkezeti csoportjainak mindössze 50 százalékában vannak DISZ-szervezetek s igen sok helyen volt tapasztalható az a jelenség ősszel, hogy a tszcs. DISZ-szervezetek felbomlottak és visszamentek a fiatalok a falusi területi ifjúsági szervezetekhez. Meg kell erősítenünk termelőszövetkezeti csoportjainkban a DISZ-szervezetőket, hogy azok képesek legyenek a Párt vezetésével előrevinni a falu szocialista átalakításának nagy ügyét. Nem ifjúsági egyletekre, búlrendezőkre van szükségünk, hanem a párt harcos, politikai, nevelő ifjúsági szervezeteire — a szövetkezeti mozgalom rohamcsapataira! Igen helye-, sen, a nyírbátori Lenin termelőszövetkezeti csoport DISZ-szervezete élére állt most a kukoricapótbe- porzásnak s a fiatalok nagy lelkesedéssel végzik ezt a munkát, hogy minél magasabb terméseredménnyel tudjanak j)éldát mutatni. Sztálin elvtárs kihangsúlyozta: „A Komszomol-ifjúnak nem szabad elfelednie, hogy a Párt vezetésének biztosítása a legfőbb és legfontosabb a, Komszomol egész munkájában. A Komszomol-ifjii ne feledje el, hogy a Komszomol c vezetés nélkül nem tudja teljesíteni fő feladatát — a munkás-paraszt ifjúságnak a proletárdiktatúra és a kommunizmus szellem-éhen való nevelését." A DISZ nem lehet a magyar munkás,- paraszt- és tanulóifjúság döntő többségét átfogó tömegszervezetté, nem képes az új nemzedék szocialista szellemben való nevelését megoldani akkor, ha nem érvényesül maradéktalanul a párt vezetőszerepe a DISZ-ben — pártunk legfontosabb ifjúsági szervezetében. A párt vezet^szerepének biztosítását szabja meg legfontosabb tennivalónknak a Központi Vezetőség ülése. Ez is bizonyítja: nem csupán ifjúsági ügyről van itt szó, hanem nagyonis pártmunkáról! Sieg kell magyarázni a DISZ vezetőinek, funkcionáriusainak, hogy a pártvezetés nem egyszerű szervezeti kapcsolati” kérdés, hanem pártvezetés annyit jelent: „a DWZ egész munkáját a párt politikájának szelleme hassa át... a. />/£/• szerveseiéiben, vezetőiben és tagjaiban elevenen és kieUhatatlanul éljen az a, tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár yelyes úton és csak akkor tudja helyesen szolgálni u nép, a szocializmus, a béke megvédésének ügyét, ha tűzön vizen dl követi nagy pártunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elv- társunkat... a DISZ-szervezetek minden egyes tagját és vezetőjét hassa ál a felszabadító szocialista Szovjetunió iránti határtalan szeretet Cs odaadás, hogy a magyar fiatalság mély tisztelettel és szerelet tel, hűséggel viseltessék szeretett Sztálin elviáriunk iránt, akinek elsősorban köszönheti szabad, boldog életét." A Párt vezetése a DISZ egész életének és munkájának törvénye. A DISZ egész léte, fejlődése és növekedése elszakítha tatlanul hozzá van kapcsolva a Párt által gyakorolt vezetéshez. Ez igen komoly felelősséget jelent minden egyes kommunista számára. Járási pártválasztmányi üléseink járuljanak hozzá, hogy harcos, helytálló, hazafias, a világ népeinek nagy ügyéért lelkesedő fiatalokat neveljünk, akik úgy vélekednek, mint a szovjet fiatalok, mint Pável Korcsagin, ,,Az acélt megedzik” hőse. „Az ember legdrágább kincse az élet. Ez csak egyszer adatik meg neki és úgy kell leélnie, hogy ne céltalanul leélt évek legyenek, hogy múltja miatt ne kelljen szégyenkeznie, hogy amikor meghal, nyugodtan mondhassa: Egész életemet, minden erőmet odaadtam azért, " mi a világon a legdrágább — az emberiség felszaba- lításáért folyó harcért.'’ Debreczeni Albert uszkei ifoipzó paraszt még a cséplés előtt teljesítette beadási kötelezettségét Debreczeni Albert és Kovács István uszkai dolgozó parasztok versenytársak. Egyik az egészségügyi, a másik a begyűjtési állandó bizottság tagja, Itebreczeni Albert, amikor látta, hogy a cséplőgép későbben kerül hozzá, mint versenytársához, elhatározta, nem engedi magát megelőzni a gabonabeadás teljesítésében. Ezért kölcsönkért terményt olyantól, aki már elcsépelt és így teljesítette beadását, még mielőtt csépelt volna. Ennek a cselekedetnek híre azonban eljutott versenytársának fülébe Is. Kovács István sem hagyta magát és ő is kölcsönkért termén nyel* teljesítette beadását. A versenytársak így segítik a községet, hogy minél előbb megkapja a szabadpiacot. Tisza (lob dolgozói bolond embernek tartják azt, aki nyugodtan nézi, hogy veteményes kertjét feltúrják a disznók. Azt is, aki azt mondja: „nincs szükség tűzoltóságra, hiszen mi nem akarunk tüzet.” Balogh Imre, Farkas Sándor, Deine János jehovisták híveikkel együtt arról beszélnek, hogy „nincs szükségünk Néphadseregre, mert békét akarunk.” Arról akarják meggyőzni a dolgozó népet, hogy nem szükséges Néphadseregünket erőssé, szilárddá tenni, fölösleges határainkat erősíteni, megvédeni a betolakodók tó1. Sokan azt mondják Tiszadobon, hogy Baloghék, Dsméék ugyanolyan bolondok, mint azok, akikbe- húnyt szemmel nézik, hogy kertjüket tönkretegyék a disznók, mint akik a tűz martalékának engedik otthonukat. Itt azonban nem erről van szó. Deméök a nép ellenségei 1 Azt akarják, hogy nyugodtan, ölhetett kézzel nézzük az imperialista há borús gyújtogatok betolakodását hazánkba, hogy ne védjük msg épülő, fejlődő hazánkat, — a mi kertünket — a disznóktól, a rablóktól, gyilkosoktól. Pacifista, ál békebarát hangot használnak, hogy „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát44 „48, S. (1) Magyar Népköztársaság biztosítja a HoigiOzóknak a mű- vclSdéöhcz való Jogát. (£) A Magyar Népköztársaság ezt a Jogot a népművelés kiterjeszté- sével és általánossá tételével, az ingyenes és köteíező általános iskolával, közép- é3 felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülök anyagi támogatásával valósítja meg.” „Üdvözöljük a Pedagógus Nap alkalmából megyénk nevelőit. Üdvözöljük Túri Sándor passabi, Gál Józsefné dombrádi tanítókat, Margilai Valéria nyíregyházi tanárnőt, kiknek ünnepélyes keretek közölt nyújtotta, át tegnap délelölt Dobi István, a minisztertanács elnöke a. „Kiváló Tanár” cs „Kiváló Tanító’’ kitüntetéseket a■ S000 forintos pénzjutalmakkal együtt, üdvözöljük act a 88 nevetőt, akiknek Darvas miniszter nyújtotta át tegnap az okleveleket Nyíregyházán az 1000 forintos pénzjutalmakkal együtt, üdvözöljük azt a közel 800 ssa. bölcs szatmári nevelőt, akik szinten jutalmat kaptak a, Pedagógus Nap alkalmából. Megyénk minden munkása, dolgozó parasztja, fiatalja, minden becsületes dolgozója nagy szeretettel köszönti a nevelőket, akik többé nem a „nemzet napszámosai’’, hanem az „új ember kovácsai" l (Néplap 1952 június 8.) „Vagy az aZsősimai iskola gyermekeiről beszéljek, akiknek az apja, és nagyapja örüli, ha a betűvetést megtanulta? Menjetek csak cl most a, nyíregyházi Zrínyi-gimnáziumba, a kiállításra. OH vannak a mi iskolánk fizikai kísérleti eszközei is. A mi számtani és fizikai szakkörünk készítene, állította össze őket. Gulyás Miska, akinek, az apja még cseléd volt. Tárcsán Juci, Pristyák Zsuzsi, Olesnait-s Pista,, meg a, többiek, mind, tanyai pa- r ászt gyerekek. Van ott minden, elektromos csengőtől kezdve az ampermérőig. Négy nyolcadik oszló,- , lyosom volt s mind a■ négy tovább tanul. Az egyik már meg is kapta az értesítést, hogy felvették a tanítóképzőbe. Egyikük Diósgyőrbe megy el egyenruhás ipari tanulónak. Igen. Ha a múltban a tanyai tanító meg akarta tátogatni hajdani tanítványait, senyvedő szegényekkel, rongyosnihájúakkal kellett találkoznia, öl év múlva, hat év múlva én mérnökökkel, katonatisztekkel,, pedagógusokkal szoríthatok kezeli" (Elmondta a Néplap hasábjain 1952 június 8-dn Hernádi Mihály tanító.) „Alig JjO -1/5 százaléka végezte cl a, hat elemit a falu lakosainak ... Ma nyugodtan tanul hatnak a nyírbogán gyerekek... Mozi, új kultúrház van a. községben, ami szintén a dolgozó parasztok művelődését szolgálja. Több mint 30 fiatal végezte cl a községben as (dmult évben a dolgozók iskí^Xfút... a múlt rendszerben-.. csak ) tanító roK addig most Vf van. Ezenfelül Szabad Föld Tén ' téliét, természettudományos előadásokat is tej11 ; Jto- gáton. A tszcs-ben már a természettud/>{,t>( elő. adáson tanultak alapján alkalmaz'1- uf 'vjet agrotechnikát (Néplap 1 II.) „Tanító testvérétől! Jól tudjátok', hogy a magyar tanító emberemlékezet óla gazdasági válságban élt akkor is, amikor a világ általános gazdasági válságot nem ismert. Az állandó nyomasztó helyzet, különösen a gyermeknevelést nehezíti meg, sőt sokszor egyenesen lehetetlenné teszi.” (Szabolcsi Tanító 1032. január.)' „Á vk. miniszter rendeleté szerint azoknak a gazdasági továbbképző (ismétlő) iskoláknak, melyeknek taimitólétszáma 40 alá csökken, gazdasági jellegét be kell szüntetni és a község költségvetéséből az iskola fenntartására előirányzott összeget törölni -kell. _IQz a takarékossági intézkedés is a népoktatáson üt rést és a tanító sovány kenyeréből tör te megint egy darabot az óradíjak beszüntetésével.” (Szabolcsi Tanító 1932 január.) „Nem az éj sötétségében képzelt rémkép, de fényes nappal, ép szemekkel látott, az érzékszervek segélyével felfogott s megörökített valóságos tényállás alapján megállapítható az a szomorú valóság, miszerint növekszik az analfabéták száma ... vannak községek, ahol a tankötelesek 50 százaléka teljesen beiskolázaMan .. Nyírvidék 1914 január 22.) „Hazáink összes elemi népiskoláinak 68 százaléka osztatlan, vagyis erőkkel kifejezve, egy tanerős. Ez iskoláknak ismét SÍ százaléka felekezeti. Oklevél nélkül mintegy 1000 tanító működik éspedig 93 százaléka felekezeti iskolákban. A felekezeti iskolákban egy-egy tanítóra 70 gyermek jut. A jelentésekből az tűnik ki, hogy a felekezeti iskolák legtöbb helyen túlzsúfoltak s ennek következtében sok a be nem iskolázottak száma is.” (Nyírvidék 1914 január 8.) „Kezdődik az iskolaév és vele máais ezer gondban iő a saegőny szülök feje. A tankönyvek az ismételt kultuszminiszteri beavatkozások ellenére is méregdrágák... a későbbi elhelyezés gondjai is felsötét lenek a szülők előtt. Aki ... .kivételes szerencsével, illetve összeköttetéssel nem rendelkezik, hosszú időre el jegyzi magát a kinevezésre vagy megválasztásra való várakozás leiket őrlő állapotával.” (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1937 szept. 2.) eltereljék a dolgozó nép figyelmét a béke igazi megvédéséről. Képmutató szavaik világosan megmutatják, hogy az imperialisták gonosz ügynökei, a béke ellenségei. Még a „Gazdaság” című hitbuzgalmi könyvükben is, — melyet . Newyockban, a halálgyárosok fővárosában adtak ki, — a 248-iik oldalon ezeket olvashatjuk egy jehovista „prófétától”: „Én nem is kárhoztatnám az embereket, ha a teljes pusztulást választanák is...” Igen ! ők a pusztulásunkat akarják. Azt mondják: dobd el a fegyvert, hajtsd önként a nyakad a hóhérbú rd alá. Nemcsak szavukban, de cselekedeteikben is megmutatják, hogy a dolgozó nép ellenségei. Senie János íiszadobi fojeitovisla úgy akarta államunkat, a dolgozó népet megkárosítani, hogy bejelentés nélkül vágott le egy olyan 2 mázsás anyakocát, amelyiknek nyolc háromnapos malaca volt. Baltával ütötte le a sertést, hogy szomszédjai ne vegyed? észre. _ (Ilyenkor fegyverhasználatot is engedélyez a jehovista szekta.) — Ugyanakkor Deine, a „jehova kiválasztott jámbor embere” hat bejelentett sertése mellett még egy 120 kilogrammos bejelentetlen hízót is tartott spekulációs célokra. Nem- ma űzi először ezt a mesterséget. 1949-ben a csépi ősnél több, mint egy hold termését félig kicsépelva találták meg nála, amikor a cséplőgép udvarára állt, — majd a cséplés után feketén árusította a lisztet. így akart jogtalan hasznot szerezni azoknak a Irecsülétes dolgozóknak kárán, akik gyárainkban, üzemeinkben teljesítik túl tervüket. Azoktól akarta elvonni a kenyeret, akik Néphadseregünk bútor tisztjei, katonái, s éberen őrködnek valamennyiünk békéje feletti Tiszadobon soha nem látott virágzó élei bontakozik ki. Ezt tükrözi a Táncsics termelőszövetkezet fejlődése, eredményei. 60 férőhelyes korszerű tehénistáliót építettek, s most épül egy 120 férőhelyes, az állandóan gyarapodó állatállományuk részére. 28 korszerű baromfiólat építettek 1200 darab baromfinak. Dohánypajtát, silót építenek. Szép állatállománnyal dicsekedhetnek. 300 darab szarvas- marhájuk, 130 anyakocájuk, 1200 darab baromfijuk, ezen kívül számos lovuk van. A tiszadobi Táncsicsban az idén már két kombájn aratott, s öntözőberendezésük is van. Naponta 5—6 hold földöt öntöznek vele, főleg azon a területen, ahol kertészettel foglakoznak. Állandóan gyarapszik a termelőszövetkezet, de ugyanígy gyarapszn- nak a szövetkezet tagjai kiilön-kü- lön Is. Vidámabbak, boldogabbak, mert látják szép jelenüket, s aü előttük álló ragyogó jövőt. Ehhez az élethez ragaszkodnak ni tiszadobi dolgozók. Ezt az életek meg is védik. Jobb munkával, több- termeléssel szolgálják a béke nagy ügyét, s nem engedik, hogy a disznók, az amerikai baktériuingyáro- sofc feltárják a szövetkezet földjeit, megsemmisítsék fáradságos munkájuk gyümölcsét. Harcolnak a közelükben épülő Tiszaiöfci Erőműért, amely az ő termelőszövetkezetükben, az ő községiikban is elősegíti! a nagyobb, a jobb termésen keresztül életszínvonaluk még nagyobb fokú emelkedését. Ha pedig kell, fegyverrel is őrt állnak a békd felett! És minden gazembert ,aki háborút aikar, aki meg akarja akadályozni munkájukat, gyűlölnek, megvetnek, — kilöknek maguk közül I 1952 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK Leleplezték a tiszadobi dolgozók a kártevő, háborúra spekuláló Deme János jehovistét