Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-31 / 178. szám

1952 JÚLIUS SÍ, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP A Szovjetunió mezőgazdasági luiniszterlielvéltesének nyilatkozata a Lenin-csutonia vizével öntözött vidék mezőg azdaság ának óriási fej Bódééi lelietőség eiről Mitrofan Popov, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterhelyettese a „TASZSZ” tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, ho­gyan lendíti fel a Volga—Don-csa- torna a környék mezőgazdaságát. — Már ebben az évben — mon­dotta Popov — lehetővé vált száz­ezer hektár aszályos föld öntö­zése a, rosztovi területen. A Don vize az elkövetkező években to­vábbi 600.000 hektár földet öntöz és 2 millió hektár aszályos földet lát el vízzel a rosztovi és a sztálin­grádi területen. Az újonnan öntözött kerületek mezőgazdasága olcsó villamosener­giához jut. Különleges gépekkel el­látott villamos gép- és traktorállo­másokat létesítenek. Az öntözés után a Volga és Don között elterült beláthatatlan sztyep­pék kiváló termőföldekké változ­nak. ‘ A kolhozfölcL-ken az alapvető növényen, a búzán kívül megjele­nik a gyapot, a rizs és más érté­kes mezőgazdasági növény is. Kibő­vül a fiivek, zöldségfélék és a bur­gonya vetésterülete. Az öntözött területről, amelyen ezelőtt öntözés nélküli földműve­lést folytattak, a szovjetország to­vábbi 1,200.000 tonna búzát, 100.000 tonna rizst, tíz- meg tízezer tonna gyapotot, több mint 000.000 tonna burgonyát, zöldségfélét és dinnyét kap évente. A rosztovi és sztálingrádi terület kétmillió hektárnyi legelőinek ön­tözése, valamint az értékes évelő­füvek termesztése az öntözött rész­legeken bőségesen fedezi az állat­tenyésztés takarmányszükségletét. Lehetővé válik, hogy a szarvas- marhák számát kétszázezerrel, áju­ltok és kecskék számát pedig egy­millióval növeljék. A kolhozok és a szovliozok legalább 300 ezer ton­nával több tejei, 38 ezer tonnával több vajat és mintegy 6 ezer tonná­val több kiváló minőségű gyapjúi termelhetnek. A termékeny talaj, a hosszú nyár lehetővé teszi, hogy szőlőt, kiváló alma, körte, szilva és meggy- fajtákat, a rosztovi és sztálingrádi terület dűli részein pedig sárga­barackot, birsalmát, cseresznyét, őszibarackot és diót termeljenek. Még néhány év — wordotta be­fejezésül a mezőgazdasági minisz­terhelyettes — és a sztálingrádi és rosztovi földeken, ahol a tör­ténelmi csaták folytak a szovjet nép szabadságáért és boldogsá­gáért — a természet vak erői fejet hajtanak a kommunizmust diadal­masan építő nép akarata előtt. Bihari Sándor fehérgyarmati traktorista cséplő- brigádjának felhívása a vasárnapi cséplésre Bihari Sándor fehérgyarmati traktorista cséplőgépénél Makkal György cséplőbrigádja tegnap röp- gyülést tartott, amelynek határo­zatát telefonon jelentették szer­kesztőségünknek. A cséplőbrigád úgy határozott, hogy 1300-as gépük mellett vasárnapi műszakot szer­veznek és vasárnapi cséplésre hív­ják fel a megye valamennyi cséplő­brigádját. Vállalták, hogy vasár­nap a 150 mázsás normát 170 má­zsa elcsépelt terménnyel teljesítik. Megfogadták, hogy ezt az ered­ményt ezentúl minden nap elérik, sőt. igyekszenek túlszárnyalni úgy, hogy a cséplőgép 3000 mázsás ter­vét augusztus 6-ra teljesítsék és augusztus 15-re 150 százalékos eredményt érjenek el. „Megfogad­juk — mondják felhívásukban, amelyet a dolgozók nevében Bihari Sándor felelős vezető, Makkai György brigádvezető és Löké Imre népnevelő írtak alá —, hogy a jó munkánkkal szerzett versenyzász­lót továbbra is megtartjuk. Felvi­lágosító munkánk eredményeként eddig minden gépiinknél csépelt dolgozó paraszt eleget tett haza­fias kötelességének. Ezentúl Is úgy fogunk dolgozni, hogy minden gaz­da gép alól szállítsa be a ter­ményt az állami raktárba így akarnak harcolni, ilyen harc­ba szólítják társaikat a fehérgyar­matiak augusztus húszadika méltó megünneplése érdekében, a béke megvédése érdekében. ,1. Bolgár Xcpkőzlársaság külüg j * minisztériumának tiltakozó levele az titkárságához A Bolgár Képköztársaság kül­ügyminisztériuma levelet intézett az ENSZ titkárságához, amelyben hangsúlyozza, hogy a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztériuma többízben tiltakozott a görög határ­őrizeti szerveknek a görög-bolgár határon elkövetett provokációi miatt. A görög kormány azonban semmit sem tett a provokációk megszüntetésére. A görög kormány­nak a Bolgár Népköztársasággal szembeni ellenséges politikája kö­vetkeztében a görög-bolgár határon folytatódnak és egyre arcátla­nabbá válnak a provokációk. A bolgár külügyminisztérium le­vele a továbbiakban hat újabb provokációt említ meg. E provoká­ciókat ez év július 21-e és 27-e kö­zött követték el. A provokációk so­rán egy bolgár határőrt megöltek, többet pedig megsemmisítettek. A „Yiata Siudicala”, a Román Szakszervezeti Tanács lapja a ti- tóista Jugoszlávia gazdasági helyze­tével foglalkozva a többi között a következőket írja: A titóista Jugoszláviában a fo­kozódó háborús előkészületek miatt csökkent a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelése. 1952-ben az elmúlt évhez viszonyítva a textil­áru termelés 53 százalékkal, a kon- zervgyártás 47 százalékkal, a szap­pangyártás 57 százalékkal csök­kent. Eunek következtében Jugoszlávia városaiban több mint 200 ezer munkanélkülit tartanak nyilván és még soktízezer dolgozót fenyeget az a veszély, hogy Bitó és bandájá­nak politikája folytán az utcára kerül. A varazsdinl selyemszövőgyár „munkástanácsa” elbocsátotta a munkások és tisztviselők 23 száza­lékát. A jajcei „Elektro Boszna” vállalat 15 millió, zavidovicsi „Kri- vaja” vállalat 22 millió dinárral csökkentette béralapját. Szükséges rámutatni — folytató­dik a levél, hogy a görög határ­őrizeti szerveknek július 21-én. 26 án és 27-én elkövetett provoká­ciói egybeesnek Ridgway tábornok­nak, az agresszív atlanti szövetség fegyveres erői főparancsnokának a görög-bolgár határon tett provoká­ciós útjával. A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma a leghatározot­tabban tiltakozik a görög kor­mánynál a bolgár határőr meg­gyilkolása, valamint négy határ­őrnek és egy polgári személynek megsebesítése miatt. A külügymi­nisztérium határozottan követeli, hogy a görög kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket az ilyen­fajta provokációk megszüntetésére. E provokációkért a felelősség egyesegyedül a görög kormányra hárul. Az ríj „fizetési rendszer” beve­zetése nyomán a negyven éven fe­lüli munkások fizetését csökken­tik, a beteg munkásokat pedig munkaképtelennek minősítik és el­bocsátják. A belgrádi „Oktobrszka Szloboda” vállalattól havonta száz munkást bocsátanak el, különösen az öregek közül. Egyre nagyobb méreteket ült a munkásnők elbocsátása, az elbocsá­tott munkásnők 64 százaléka a fi­zetéséből élő családanya. A „Ljud- ska Pravica” című titóista lap ar­ról számol be, hogy 1951-ben Szlo­véniában 14 ezer nőt bocsátottak el állásából. A „Politika” című titóista lap írja, hogy a belgrádi „Zadruga” vállalattól elbocsátották Divna Zsivanovics munkásasszonyt, aki betegszabadságon volt, a belgrádi „Mosztár” cipészszövetkezettől pá­dig akkor dobtak ki esy asszonyt, mikor az éppen szülési szabadsá­gon volt. | HEVES HARCOK ANNAMBAN A ,,Ce Soir” jelenti, hogy heves harcok folynak Annám tartomány­ban. A vietnami néphadsereg két ezrede két partizánszázad támoga­tásával Touranetól délre támadásba lendült a francia erődök ellen. A népi erők két francia erődöt bevet­tek. Az expedíciós hadsereg vezérka­rának hivatalos közleménye szerint ,a népi erők július 24-én hajnalban elfoglalták a Touranetól húsz kilo­méternyire délnyugatra fekvő Van- Ly erődöt. A vietnami népi egységek felrob­bantottak egy vasúti hidat Hűé és Torira ne között s így megszakítot­ták a két város között az összeköt­tetést. Ugyancsak a „Ce Soir” jeleni i, 'hogy vasárnap a vietnami csapatok két támadást indítottak a tónkini deltában. Súlyos veszteséget okoz­tak a Bao Daj-féle egységeknek. — Ning-Diang környékén egy Bao Daj-féle egységet a népi erők harc­képtelenné tettek. A volt király környezetéhez tartozó újabb személyeket tartóztattak le Egyiptomban Hírügynökségi jelentések szerint az egyiptomi katonai puccs vezetői újabb letartóztatásokat rendeltek el. Mint az „AFP” közli, a bét elején letartóztattak és katonai börtönbe zártak három udvari ta­nácsost, akik eddig a rendőrség felügyelete alatt csak háziőrizetben voltak. A letartóztatottak között van Andrausz pasa, Faruk volt sajtótanácsadója és Pulii bej, a volt király magánügyeinek inté­zője. A puccs vezetői folytatják tár­gyalásaikat a nyugati imperialis­ták diplomáciai képviselőivel. Ste­venson kairói angol nagykövet ked- ken este az egyiptomi külügyi hi­vatalban Ali Maher pasa minisz­terelnökkel és Nagi'b tábornokkal tárgyalt. Franciaország egyiptomi nagykö­vete szabadságát megszakítva ked­den Párizsból visszaérkezett Kai­róba. Növekszik a munkanélküliség és a nyomor Jugoszláviában A rossz munkaszervezés miatt nem dolgoznak jól a mátészalkai gépállomás Bredjuk-módszerre átalakított gépei Gépállomásaink, hogy a csépié«, s ezt! ital a begyűjtés munkájút meggyorsítsák, valamint a gépeket jobban kihasználják, a cséplőgépek egy részét a Szovjetunió útmuta­tása nyomán átalakították Bredjuk- módszerre. A Eredjük cséplés lé­nyege az, hogy a cséplőgép állandó, egyenletes kihasználásával teljesít­ményét fokozzuk és ezzel megrövi­dítjük a cséplési időt. A megye területén nem minde­nütt váltották be a gyorsciéplésre átalakított gépek a hozzájuk fűzött reményeket. í:s ennek legfőbb oka, hogy egyes gépállomásokon nem is­merték fel a Bredjuk-cséplés lé­nyegét. Az új módszerrel dolgozó gépek csak akkor érnek el nagy eredményeket, ha állandóan rend­szeresen üzemeltetjük gépeinket. Ez pedig csak a munka jó megszerve­zésével lehetséges. Éppen ezért a Bred.iuk-cséplés inkább munkaszer­vezeti, mint műszaki kérdés. A mátészalkai gépállomáson két Bredjuk-cséplő van. Mindkettő dob- szélessége 1070 milliméter. — Az ilyen nagyságú gépeknek, ha régi módszerrel dolgoznak, napi teljesít­ményük 120—130 mázsa. Míg ha Bredjuk módszerre alakítjuk át, akkor a 'kicsépelt mag mennyisége felugrik 250—350 múzsára. Ezzel szemben a mátészalkai gépállomás Bredjuk-cséplői még a kétszáz má­zsás napi átlagot sem tudják elérni. Az egyik cséplőgép,, amelynek ve­zetője Jakab Mátyás, a kocsordí Vörös Csillag termelőszövetkezetben dolgozik. Ennél a gépnél különleges helyzet állt elő. A kocsordi Vörös Csillag a szerződés értelmében két cséplőgépet kap. S még jóval a cséplés megkezdése előtt a gépállo­más vezetői megbeszélték a szövet­kezettel, hogy az egyik cséplőgép Bredjuk-módszerrel fog dolgozni. A szövetkezet vezetősége el is fo­gadta ezt. Azonban sem a gépállo­más, sem ivedig a termelőszövetke­zet vezetősége nem ismertette ezt a tagokkal, nem beszéltek a Bredjuk- módszer alkalmazásának nagy je­lentőségéről. így a tagság erről nem tudott. A szövetkezet vezetősége megígérte, hogy megfelelő létszámú munkaerőt biztosít a Bredjuk- csépléshez. Azonban a gépállomás mezőgazdászai nem néztek utána, v alóban megvan-e ez. így állt elő az a helyzet, hogy amikor a cséplő­gép megjelent a termelőszövetke­zetben, csak 27 tagú brigád ment mellé dolgozni. Ekkor a gépállomás vezetősége .ahelyett, hogy a szövet­kezeti vezetőkkel beszélt volna a munkaerő biztosítása érdekében, a cséplőgépet „lefokozták”, „vissza­minősítették” egyszerű cséplővé. Ha a gépállomás és a termelőszö­vetkezet vezetősége jobban körül­néz, akkor kiderült volna, hogy csak hivatkoznak a munkaerőhiányra, ez valójában nem áll fenő. Az új módszer valójában kevesebb mun­kaerőt igényel, mint a régi. Ha például a kocsordi Vörös Csillag termelőszövetkezetiben az egyik cséplőgépnek 1300 mázsát kell el­vernie a régi módon (1070-es dob­szélességgel), amelyhez 24—26 mun­kaerő szükséges és napi teljesítmé­nye 130 mázsa — ehhez tíz nap szükséges. Ha ezt a mennyiséget ugyanilyen, Bredjuk-módszerre át­alakított géppel végzik, ott nem egészen négy nap alatt kerül a mag a zsákba. Igaz ugyan, hegy itt 37 fő kell a géphez, de legfeljebb négy napig. Ha pedig a régi módszert alkalmazzák, 24—26 dolgozó rom vehet részt a szövetkezet munkájá­ban tíz napig. A Vörös Csillag termelőszövetke­zet 320 családból áll. A szövetke­zeiben dolgozók száma Bodó Péter mezőgazdász szerint négyszáz, dia cséplőgépnél dolgozd szövetkezeti parasztok szerint hatszáz körül mo­zog. De vegyünk csak négyszáza;. Ebből kedden, július 29-én a mező­gazdász szerint 80 tag a kertészet­ben. 40 az állattenyésztésben, 23 az építkezéseknél, 16 a pótbeporzásnál és 20 a tégla égetésnél dolgozott. (A téglaégetést is megnéztük és a ve­zető panaszkodott, hogy nem megy úgy a munka, mint ahogy szeretné, mert kevesen vannak, mindössze négyen) és 18 embere az őrséget látja el. Ez összesen 197 munkaerő. Ehhez ha hozzáveszünk még kü­lönböző munkákra 103 tagot, még mindig marad 100 ember, akit a cséplőgéphez lehet beosztani. De a későbbiek során a mező­gazdász saját magának mondott el­len a munkaerőhiánnyal kapcso­latban, amikor azt állította : „Nem is kell Bredjuk-móds7jerrel dolgozni, mert a napokban kapunk még egy gépet és így hamar végzünk a esé-p- iéssel.” Ez azt mutatja, hogy vau munkaerő fölösen. Mert ha régi módszerrel dolgozó géppel egy nap ugyanannyi teljesítményt akarunk: elérni, mint a gyorscsépléssel, akkor Ivarom gépet kellene felállítani. Eh­hez 78 főt kellene biztosítani, a: Breűjuk-géphez ezzel szembe mind­össze 37 ember szükséges. Ezek sze­rint 37 emberrel ugyanannyi idő alatt ugyanaz a munka végezbetö el, mint 78-cal. Mindez azt mutatja, hogy a ter­melőszövetkezetben idegenkednek an ríj módszer használatától, hogy a gépállomásiak nem végeztek meg­felelő politikai munkát. Alert a gép jó. A kevés munkaerővel iis elcsé­pelnek naponta 160—180 mázsát. S ha megfelelő számú ember volna, akkor a cséplőgép vezetője szerint 300 mázsát könnyen el tudnának csépelni. És, hogy a többcséplés nem a traktorosokon múlik, azt mutatja az is, hogy amikor a csép­lőgéppel megállnak, a traktor to­vább megy. (Idáig Jakab elvtárs 103 normálhold tarlóhántást vég­zett.) A bűnös hanyagságot és a Bred- juk-mődszer lebecsülését mutatja a másik gyorscséplésre átalakított gép esete Is. Ez a gép, amelynek vezetője G. Biró István, először a nyírmeggyesi Petőfi lermelöcsoportban dolgozott, körülbelül azokkal a hi­bákkal, mint a másik gyorscséplő. Mivel ott elfogyott a csépelni való, áthüzatták a géi)et Győrietekre. — Ott a gép egyénileg gazdálkodók: udvarán, 30—40 keresztes szérűkön csépel. S a gépállomás vezetősége az elevátort is el akadja vinni más cséplőhöz. A szükséges munkaerő­nek mintegy fele van meg. így nem is csoda, ha a Bredjuk-gép egy nap alatt alig 70 mázsát csépelt el. Ha a mátészalkai gépállomás nem is végzett jó munkát a gyorseséplés előkészítésében, akkor legalább most javítson rajta. A cséplés fontos, sürgős munka, nem várhatunk vele őszig. Meg leéli oldani minden: Bredjuk-módszerre átalakított gép­nél a munkaerő problémát, s fo Ka­matosán, gyorsan fog menni a csép­lés, elősegíti a gyors beadást! A Romániai Magyar Szó az új román alkotmánytervezetről A „Romániai Magyar Szó” a következőket írja: Az új alkotmány megerősíti azo­kat az óriási eredményeket, ame­lyeket a sztálini nemzetiségi poli­tika alapján a Román Munkáspárt vezetésével elértünk. Ez az alkot­mány biztosítja a nemzetiségek po­litikui, gazdasági és kulturális fej­lődését. A magyar autonóm terület léte­sítése megerősíti a román nép és a nemzetiségek politikai és erköl­csi erejét, megerősíti a román nép és a nemzetiségek között fennálló barátságot.

Next

/
Thumbnails
Contents