Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-30 / 177. szám
(QíLclq fiFűleláfial iqyafílfefeA f Mai számunkból: Pártmuuka az ifjúság között Szabolcs-Szatmárba-a (2. old.) — Képek a begyűjtésről (3. old.) — A tyukodx Előre tsz. büszkeségei (4 oldal) Vili. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 JÚLIUS 30, SZERDA Legyenek lelkes kovácsai népnevelőink a begyűjtési versenynek ! ELŐRE A GABONABEGYUJTES MEGGYORSITASAERT! Visszakapta a gabona szabadpiaci Nyírlugos termelőMacs a földkerekségnek olyan része, ahol ne küzdenének az egyszerű emberek a békéért. A háborút emberek csinálják, a háborút az emberek meg is akadályozhatják. Rajtunk, százmilliókon múlik az, hogy egy maroknyi csirkefogó, a profitra éhes tőkések kezéből kicsavarjuk a gyilkos fegyvert! — ezt mondják a béke hívet s ha különbözőképpen is, de egy szívvel harcolnak azért, hogy a béke megmaradjon gyáraink, szántóföldjeink, családi otthonaink felett. Mindenkinek tudnia kell feladatát a békenarcban! Ami dolgozó parasztságunknak most az a feladata, hogy a cséplőgéptől azonnal a begyüjtöhelyre vigye gabonáját s így teljesítse beadási kötelezettségét. Dolgozó parasztságunknak így kell védenie a békét. Csütörtökön valamennyi községben, termelőszövetkezeti csoportban népne velőértekezleteket tartanak vórt szervezet cink. Nem hiábavalók eziek az értekezletek. S teljesen megengedhetetlen az az álláspont, amelyet Görög elvtárs, a kántor Jánosi Béke termelőszövetkezeti csoport párttitkúra képvisel: .. Nagy a dologidő, nem tartunk népnevelőér- ickezletet...” Éppen most, a falu iftjnagyobb és legszebb csatájában, a termény-begyűjtésben kell a leg- jobbán, a- legeredményesebben dolgozni népnevelőinknek, éppen most kell pártszervezeteinknek, személyesen a párttitkár elvtársafcnak a legnagyobb támogatást nyújtani a népnevelők számára. A népnevelőknek a begyűjtési győzelem lelkes kovácsainak kell lenniük! A nép- nevelőértekezleteic fontos állomásai a tömegek között végzett politikai felvilágosító munkának. A népnevelők itt cserélik ki tapasztalataikat, adják át jó módszereiket s a párt- titkár elvbirs elsősorban itt magyarázza meg: hogyan, kell a helyi viszonyoknak megfelelően végrehajtani a párt- és kormányhatározatokat. Itt látják el a párttitkár elv- társak a népnevelőket helyi érvekkel. Mitrócsák elvtárs. a nyírbogát! egységes pártvezetőség titkára helyesen készül a népnevelőérlekez. leíre. Az Alkotmányban biztosított jogokat sorravéve, mindegyikhez helyi adatokat állított össze — ez?- két legépelteti s minden népnevelőpárnak átad egy példányt. Az Alkotmány által biztosított egészség- védelemmel kapcsolatban például ilyen érveket gyűjtött: „Nyírbogá- ton a dolgozó parasztok a felszabadulás előtt sötét, egészségtelen lakásokban laktak, nem volt orvos, gyógyszer. 1940-ben 26 százalékos volt a csecsemőhalandóság. Bíró rfándorék 11 gyerek közül csak Iratot tudtak felnevelni. Ezzel ellentétben ma már új házak vaunak a községben. A napközibe járó gyermekeknek védik az egészségét, relindszeresen felülvizsgálják őket, ugyanígy az édesanyáikat is minden hónapban. Jakab Gyuláné és Di- öáez Istvániné betegségére is így jöttek rá. Meg is gyógyították már őket. Ingyen, mert mint tszcs-tagok __ tagjai az SZTK-nuk. 1951ben 119 újszülöttből csak 4 halt meg.” Népnevelőinknek megtisztelő feladata, hogy a terménybegyüjtés idején jó agiiációs munkával arra serkentsék a dolgozó parasztokat, hogy azonnal eleget tegyenek törvényes kötelezettségüknek ! Meg beli értetni a dolgozó parasztokkal: a gyors terménybeadás békeharc, a gyors terménybeadás a további felemelkedés biztosi téka. A népnevelőértekezletek első harci jelszava fa i- vainkban ez lesz: ,,A cséplőgéptől azonnal a begyüjtöhelyre 1” Mondják el a népnevelők: nincs szebb feladat, minit kenyeret adni a gyermekeknek, dolgozóknak, a katonáknak, az ipari munkásoknak és nem utolsó sorban a falusi ellátatlanoknak. Az ország ellátatlan lakosságának fele még ma is falusi: gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, az államigazgatás, közoktatás, egészségügyi szolgálat falusi dolgozói, vasutasok, szövetkezeti alkalmazottak, iskolák hallgatói, földnélküli., vagy szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkozó dolgozó parasztok. így a begyűjtött, élelemnek, kenyérgabonának mintegy a fele visszatér a faluba. A. begyűjtés sikere tehát érdeke a falunak és városnak egyaránt: Dolgozó parasztságunk gabonabeadási kötelezettségének teljesítése az egyik legfontosabb paraszti hozizájáruMs az ötéves terv végrehajtásához, a szocialista építéshez. Ma már ipari ország- vagyonik, Magyarországon minden ötödik nap egy-egy új gyár épül. Városok nőnek ki ott a földből, ahol ezelőtt szegényes falucska völit. S ezek az alkotások nemcsak munkás, hanem „paraszti” érdekeket is szolgálnak, a Tisza löki Vizierőmű például- másodpercenként 60 köbméter vizet ömlesat a duzzasztómű zsilipjein keresztül a Tiszántúli Főcsatornába, amely közel 100 kilométeres hosszúságban szeli át a szegényes, aszályos részeket s teszi a pusztaságot. a sziket dúsan termő szántófölddé! A Tisza löki Erőmű vilkiny- ehergiát is ad a falunak, a Tiszántúlinak: évente 55 millió kilowattot. Ha nem lenne az erőmű, ennyi villany-energiáért tízezer vagon szenet kellene eltüzelni. S vájjon nines-e hatalmas jelentősége megyénk dohánytermesztése szempontjából az új fermentálónak V óriási! S az öléves terv további célkitűzései: a műveltség ki- szélesítése, az egészségügy további javítása és sok más minden mind- mind közvetlen érdeke dolgozó parasztjainknak is. Annak az államnak hát, amely így gondoskodik a dolgozó parasztságról, a faluról, egyetlen, becsületes ember sem maradhat adósa. Beszéljenek arról is a népnevelők. hogy begyűjtési rendszerünk nemcsak kötelességeket ró a dolgozó parasztságra, hanem messzemenő jogokat is biztosít számára a szabadpiaci értékesítéssel. A szabadpiaci jog komoly jövedelemtöbbletet jelent dolgozó parasztságunk számára. Érdemes harcolni Székely és Szabolcsbáka községek példáján ezért a jogért. Természetesen a községek gabonabeadási tervének teljesítési után biztosított szabad- forgalom nem jelenti azt, hogy a' dolgozó parasztok gabonafeleslegeiket feltétlenül a szabadpiacon értékesítsék. Igen helyes és kívánatos, hogy a dolgozó parasztok ga- bonafeieslegük egy részét az államnak adják el. Ha ez nem is jelent közvetlenül olyan anyagi hasznot. mint a szabadpiacon való értékesítés, azonban százszorosán visszatérül az állam konyhájára befektetett összeg! A népnevelő munka fő helye a cséplőgép! Népnevelőinknek elsősorban itt kell dolgozniuk — s a felvilágosító munka területén nagy feladatuk van a cséplőntunkások- nak is. Meg kell magyarázni a árusításának jogát Nyírbátor és a kállósemjéni Ij Élet tszcs. A begyűjtési miniszter hétfőn három községnek, két városnak és tizennyolc termelőszövetkezeti csoportnak, illetve termelőszövetkezetnek adta meg a szabadpiaci értékesítés jogát kenyérgabonából és takarmánygabonából. A szabadpiacot kapott községek között van Nyírbátor, a termelőszövetkezeti csoportok között vannak a nyírbátori ATörös Csillag, Petőfi, Lenin, Rózsa Ferenc, Alkotmány és Uj lilét, valamint a kállósemjéni Uj Élet tszcs. Kimagasló teljesítményeket hozott Sós István és Kaszás Mária nyírtéti traktoristák cséplési versenye Jórészt a megye esépiőmunkásain múlik, hogyan gyorsul meg megyénkben a kenyérgabona csépiére és a begyűjtés, milyen eredményekkel jár az a verseny, amelynek sikereivel augusztus 20-án is meg akarjuk tartani a begyűjtési miniszter Szaboies-Szatmárban, őrzött vándorzászlaját. Nincs nap, hogy ne érkeznék hír egy-egy traktorista, egy-egy cséplőm« nk ás brigád hőstettéről, kimagasló teljesítményéről. A megye valamennyi cséplőmunkása szántára követendő példát állítottak Sós István és Kaszás Márta nyírtét! traktor isták és cséplő- mit ruhásaik. Sós István 1070-es cséplőgépével,1 amelynek napi normája 96 mázsa, hat nap alatt 1.028 mázsát csépelt el, tehát naponta átlagosan 170 mázsa termény el cséplése volt az eredményük. Az elmúlt hét szombatján röpgyülést tartottak a cséplőgépnél a Sós István mellett dolgozó cséplőmunkások és elhatározták, hogy napi teljesítményüket 200 mázsára növelik. Szombaton este már csak 26 kiló hiányzott a 200 múzsából. A vasárnapi röpgyűl'ésen már arról vitatkoztak Sós István gépénél: az elkövetkezendő héten minden nap 200 mázsát csépelnek el és a hat napos eredményt 1200 mázsára növelik. Meg is szövegezőét a határozatot és felhívást intéznek a megye valamennyi cséplő- munkásához : példájukat követve indítsanak mindenütt 200 mázsás mozgalmat. Hétfőn már is túlteljesítették vállalásukat, 201 mázsa 60 kiló terményt csépeltek el. Sós Istvánéknak azonban mindjárt méltó versenytársuk akadt, Kaszás Mária ugyancsak nyírtéti tráktorista és cséplőmunkásai személyében. Amikor Kaszás Mária megtudta Sós Istvánét eredményét és elhatározását, szombaton töpgyű. lést tartottak. Ezen a röpgyűlésen egyforma lelkesedéssel, egyakarat- tal határozták el a cséplőmunkások Kaszás Mária gépénél, hogy túlszárnyalják Sós Istvánét eredményét. És szombaton este már a környéken mindenfelé elterjedt a híre, hogy Kaszás Máriáét elhagyták Sós Istvánéba,t. 224 mázsát csépeltek el, hétlfőn pedig már 231 mázsa 20 kilós volt a teljesítményük. A kibontakozó lelkes verseny, a nemes vetélkedés meghozza nálunk a kívánt eredményt, meggyorsítjuk a cséplést, elősegítjük a beadás meggyorsulását. (Gábor István, a nyírtét! gépállomás politikai helyettesének jelentése.) Jól dolgoznak a nyíregyházi Ságvári tszcs, kertészei A nyíregyházi Ságvári termelő- csoport kertészetében számos nő dolgozik. A két kertészeti brigád 9—9 tagja közül 7—7 nő. Jól megállják helyüket. Keményen kellett dolgozniuk azért, hogy a száraz időjárás ellenére is jó termést szállítsanak a piacra Nyíregyháza dolgozóinak. A szárazság ellen többszöri kapálással harcoltak s mindemellett kivették részüket a nyári betakarítási munkákból is, hozzájárultak ahhoz, hogy a tszcs, július 17-re már 115 százalékban eleget tett az állam iránti kötelezettségének. A Dimitrov és Béke kertészeti brigádok versenyeznek egymással, melyik termel többet, melyikük gyarapítja jobban a közös vagyont. — Április óta a Dimitrov-brigád 45 ezer forint értékű árut szállított a nyíregyházi piacra, míg a Békebrigád 41 ezer forintot árult a kertészet tennelvényeiből. A Dimitrov- brigád tagjai fogadkoznak, hogy megőrzik elsőségüket. (MTI. Nyír- egyhá'.a.) gyors beadás jelentőségét, de ugyanakkor olyan közszellemet kell kialakítani a községben, amelyben a dolgozó parasztok élesen elítélik a patópálokaf, akik egyre csak azt hajtogatják az ellenség szavára hallgatva: „ejb, ráérünk arra még...” A késlekedők komoly kárt okoznak a népgazdaságnak, megszegik a törvényt, ugyanakkor a szabadpiaci jog elnyerésének halogatásával forintokat lopnak ki a becsületesek zsebéből. Méltán sújt hát le a késlekedőkre a törvény szigora: aki 24 órán belül nem teljesíti a beadást, annak 5 százalékkal emelik a kötelezettségét, s ha tovább is (örvényszegő, 4S óráit belül elszámoltatják. Népnevelőinknek nem szabad elfeledniük: a begyűjtés sikerének feltétele a fokozott harc az ellenséges aknamunka ell®D- A kulá- kok a „l’ejadagos”, a ..ráérünk” elmélettel megpróbálják lebeszélni a dolgozó parasztokat a törvény teljesítéséről. Ugyanakkor saját maguk is megpróbálnak szabotálni. Demecserben a kulákok például a beadástól számított 3 napon belül sem adták be kötelezettségüket. Népnevelőink sokkal éberebben figyeljék az ellenség aknamunkáját s leplezzék azt le idejében. szövetkezetei teljesítették beadási kötelezettségüket Egyre több termelőszövetkezet és termelőcsoport, termelőszövetkezeti község jelenti a kenyérgabona beadási kötelezettségek gép alól való teljesítését. Legutóbb Nyírlugasról érkezett távirat, amely beszámol arról, hogy a községben Rákosi, Itákóczi, Kossuth és Szabadság ter- melőesoportok eleget tettek gabona- beadási kötelezettségüknek. A beadtisi kötelezettségek teljesítésében élenjárók: Koós Ferenc bujt, Erdei Mihály napkori, ifjabb Kolonkai István tiszadadai. özv. Bütykös Benjáminná és Torma András nagy káliói, Nagy József balsai és ifjabb Márián György nyírbélteki dolgozó parasztok. (MT. Sajtócsoport.) Matyus dolgozó parasztjai teljEsitetlék a gabonabegyiijtési tervet Tegnap este érkezett jelentés arról, hogy Múityus község dolgozó parasztjai befejezték a kenyérgabona cséplését, A gabona begyűjtés törvénye szerint tettek eleget kötelezettségüknek a dolgozó parasztok Má- tyuson s * a cséplés befejeztével együtt jelenthették azt is, hogy Matyó-- teljesítette gabona,begyűjtési tervét. (MT. Sajtócsoport.) A laskodi Vorosílov tsz-ben megkezdték a kukorica pótbeporzását A laskodi halárban aligha van olyan szép kukoricatábla, mint a Vorosilov termelőszövetkezet 50 holdas kukoricása. Tavasszal fészkes műtrágyázással, négyzetesen vetették ebbe a táblába a kukoricát, amit négyszer kapáltak meg. A ku- korieás szép, eleven, haragoezöld színű, szépen virágzik, igen jó termést ígér. A szövetkezetiek azonban pótbeporzással még kiválóbb termést akarnak elérni. A beporzáshoz szükséges tölcséreket már jó- előre elkészítették és most egy hattagú női brigád megkezdte a szovjet szovhozok és kolhozok dolgozóitól tanult új módszer alkalmazásút. A pótbeporzás munkájának kezdetén bemutatót tartottak a laskodi Vorosilov kukoricatábláján, amelyre meghívták az egyénileg dolgozó parasztokat is. Ezek közül Nagy Bertalan 12 holdas és Virág András 10 holdas dolgozó parasztok már meg is kezdték a pótbeporzás alkalmazását, saját kukoricaföldjükön. A szövetkezet parasztjai elhatározták, hogy kukortcaföldjül* mellett 20 hold napraforgón is elvégzik a pótbeporzást, amit a nagyobb termés érdekében legalább háromszor megismételnek*. (MTI. Nyíregyháza.) A cséplőgéptől való gyors beadás sikere nem más, mint győzelem az ötéves terv végrehajtásának, a béke megvédésének frontján. A szabolcs-szatmári dolgozó parasztok április 4-én elnyerték a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját, becsülettel helytálltak. Most a 15-ik helyen vagyunk. Azonban rajtunk. elsősorban a jó felvilágosító munkán, a törvény betartásán, az éberségen múlik, hogy újra az elsők legyünk augusztus 20-án. Legyenek ennek az elsőségnek, ennek a győzelemnek lelkes szervezői, kovácsai népnevelőink 1