Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-30 / 177. szám

(QíLclq fiFűleláfial iqyafílfefeA f Mai számunkból: Pártmuuka az ifjúság között Szabolcs-Szatmárba-a (2. old.) — Képek a begyűjtésről (3. old.) — A tyukodx Előre tsz. büszkesé­gei (4 oldal) Vili. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 JÚLIUS 30, SZERDA Legyenek lelkes kovácsai népnevelőink a begyűjtési versenynek ! ELŐRE A GABONABEGYUJTES MEGGYORSITASAERT! Visszakapta a gabona szabadpiaci Nyírlugos termelő­Macs a földkerekségnek olyan ré­sze, ahol ne küzdenének az egyszerű emberek a békéért. A háborút em­berek csinálják, a háborút az em­berek meg is akadályozhatják. Raj­tunk, százmilliókon múlik az, hogy egy maroknyi csirkefogó, a profit­ra éhes tőkések kezéből kicsavarjuk a gyilkos fegyvert! — ezt mondják a béke hívet s ha különbözőképpen is, de egy szívvel harcolnak azért, hogy a béke megmaradjon gyá­raink, szántóföldjeink, családi ott­honaink felett. Mindenkinek tudnia kell feladatát a békenarcban! Ami dolgozó parasztságunknak most az a feladata, hogy a cséplőgéptől azonnal a begyüjtöhelyre vigye ga­bonáját s így teljesítse beadási kö­telezettségét. Dolgozó parasztsá­gunknak így kell védenie a békét. Csütörtökön valamennyi község­ben, termelőszövetkezeti csoportban népne velőértekezleteket tartanak vórt szervezet cink. Nem hiábavalók eziek az értekezletek. S teljesen megengedhetetlen az az álláspont, amelyet Görög elvtárs, a kántor Já­nosi Béke termelőszövetkezeti cso­port párttitkúra képvisel: .. Nagy a dologidő, nem tartunk népnevelőér- ickezletet...” Éppen most, a falu iftjnagyobb és legszebb csatájában, a termény-begyűjtésben kell a leg- jobbán, a- legeredményesebben dol­gozni népnevelőinknek, éppen most kell pártszervezeteinknek, személye­sen a párttitkár elvtársafcnak a legnagyobb támogatást nyújtani a népnevelők számára. A népnevelők­nek a begyűjtési győzelem lelkes kovácsainak kell lenniük! A nép- nevelőértekezleteic fontos állomásai a tömegek között végzett politikai felvilágosító munkának. A népneve­lők itt cserélik ki tapasztalataikat, adják át jó módszereiket s a párt- titkár elvbirs elsősorban itt magya­rázza meg: hogyan, kell a helyi vi­szonyoknak megfelelően végrehaj­tani a párt- és kormányhatározato­kat. Itt látják el a párttitkár elv- társak a népnevelőket helyi érvek­kel. Mitrócsák elvtárs. a nyírbogát! egységes pártvezetőség titkára he­lyesen készül a népnevelőérlekez. leíre. Az Alkotmányban biztosított jogokat sorravéve, mindegyikhez helyi adatokat állított össze — ez?- két legépelteti s minden népnevelő­párnak átad egy példányt. Az Al­kotmány által biztosított egészség- védelemmel kapcsolatban például ilyen érveket gyűjtött: „Nyírbogá- ton a dolgozó parasztok a felszaba­dulás előtt sötét, egészségtelen la­kásokban laktak, nem volt orvos, gyógyszer. 1940-ben 26 százalékos volt a csecsemőhalandóság. Bíró rfándorék 11 gyerek közül csak Iratot tudtak felnevelni. Ezzel el­lentétben ma már új házak vaunak a községben. A napközibe járó gyer­mekeknek védik az egészségét, relindszeresen felülvizsgálják őket, ugyanígy az édesanyáikat is minden hónapban. Jakab Gyuláné és Di- öáez Istvániné betegségére is így jöttek rá. Meg is gyógyították már őket. Ingyen, mert mint tszcs-tagok __ tagjai az SZTK-nuk. 1951ben 119 újszülöttből csak 4 halt meg.” Népnevelőinknek megtisztelő fel­adata, hogy a terménybegyüjtés idején jó agiiációs munkával arra serkentsék a dolgozó parasztokat, hogy azonnal eleget tegyenek tör­vényes kötelezettségüknek ! Meg beli értetni a dolgozó parasztokkal: a gyors terménybeadás békeharc, a gyors terménybeadás a további fel­emelkedés biztosi téka. A népnevelő­értekezletek első harci jelszava fa i- vainkban ez lesz: ,,A cséplőgéptől azonnal a begyüjtöhelyre 1” Mond­ják el a népnevelők: nincs szebb feladat, minit kenyeret adni a gyer­mekeknek, dolgozóknak, a katonák­nak, az ipari munkásoknak és nem utolsó sorban a falusi ellátatlanok­nak. Az ország ellátatlan lakossá­gának fele még ma is falusi: gép­állomások, állami gazdaságok dol­gozói, az államigazgatás, közokta­tás, egészségügyi szolgálat falusi dolgozói, vasutasok, szövetkezeti alkalmazottak, iskolák hallgatói, földnélküli., vagy szőlő és gyümölcs­termesztéssel foglalkozó dolgozó pa­rasztok. így a begyűjtött, élelem­nek, kenyérgabonának mintegy a fele visszatér a faluba. A. begyűjtés sikere tehát érdeke a falunak és városnak egyaránt: Dolgozó parasztságunk gabona­beadási kötelezettségének teljesí­tése az egyik legfontosabb paraszti hozizájáruMs az ötéves terv végre­hajtásához, a szocialista építéshez. Ma már ipari ország- vagyonik, Ma­gyarországon minden ötödik nap egy-egy új gyár épül. Városok nő­nek ki ott a földből, ahol ezelőtt szegényes falucska völit. S ezek az alkotások nemcsak munkás, hanem „paraszti” érdekeket is szolgálnak, a Tisza löki Vizierőmű például- má­sodpercenként 60 köbméter vizet ömlesat a duzzasztómű zsilipjein keresztül a Tiszántúli Főcsatorná­ba, amely közel 100 kilométeres hosszúságban szeli át a szegényes, aszályos részeket s teszi a puszta­ságot. a sziket dúsan termő szántó­földdé! A Tisza löki Erőmű vilkiny- ehergiát is ad a falunak, a Ti­szántúlinak: évente 55 millió kilo­wattot. Ha nem lenne az erőmű, ennyi villany-energiáért tízezer va­gon szenet kellene eltüzelni. S vájjon nines-e hatalmas jelen­tősége megyénk dohánytermesztése szempontjából az új fermentáló­nak V óriási! S az öléves terv to­vábbi célkitűzései: a műveltség ki- szélesítése, az egészségügy további javítása és sok más minden mind- mind közvetlen érdeke dolgozó pa­rasztjainknak is. Annak az állam­nak hát, amely így gondoskodik a dolgozó parasztságról, a faluról, egyetlen, becsületes ember sem ma­radhat adósa. Beszéljenek arról is a népneve­lők. hogy begyűjtési rendszerünk nemcsak kötelességeket ró a dol­gozó parasztságra, hanem messze­menő jogokat is biztosít számára a szabadpiaci értékesítéssel. A sza­badpiaci jog komoly jövedelemtöbb­letet jelent dolgozó parasztságunk számára. Érdemes harcolni Székely és Szabolcsbáka községek példáján ezért a jogért. Természetesen a községek gabonabeadási tervének teljesítési után biztosított szabad- forgalom nem jelenti azt, hogy a' dolgozó parasztok gabonafeleslegei­ket feltétlenül a szabadpiacon érté­kesítsék. Igen helyes és kívána­tos, hogy a dolgozó parasztok ga- bonafeieslegük egy részét az ál­lamnak adják el. Ha ez nem is je­lent közvetlenül olyan anyagi hasz­not. mint a szabadpiacon való ér­tékesítés, azonban százszorosán visszatérül az állam konyhájára befektetett összeg! A népnevelő munka fő helye a cséplőgép! Népnevelőinknek első­sorban itt kell dolgozniuk — s a felvilágosító munka területén nagy feladatuk van a cséplőntunkások- nak is. Meg kell magyarázni a árusításának jogát Nyírbátor és a kállósemjéni Ij Élet tszcs. A begyűjtési miniszter hétfőn három községnek, két városnak és tizennyolc termelőszövetkezeti csoportnak, illetve termelőszövetkezet­nek adta meg a szabadpiaci értékesítés jogát kenyérgabonából és ta­karmánygabonából. A szabadpiacot kapott községek között van Nyír­bátor, a termelőszövetkezeti csoportok között vannak a nyírbátori ATörös Csillag, Petőfi, Lenin, Rózsa Ferenc, Alkotmány és Uj lilét, valamint a kállósemjéni Uj Élet tszcs. Kimagasló teljesítményeket hozott Sós István és Kaszás Mária nyírtéti traktoristák cséplési versenye Jórészt a megye esépiőmunkásain múlik, hogyan gyorsul meg me­gyénkben a kenyérgabona csépiére és a begyűjtés, milyen eredmények­kel jár az a verseny, amelynek si­kereivel augusztus 20-án is meg akarjuk tartani a begyűjtési mi­niszter Szaboies-Szatmárban, őrzött vándorzászlaját. Nincs nap, hogy ne érkeznék hír egy-egy traktorista, egy-egy cséplőm« nk ás brigád hős­tettéről, kimagasló teljesítményéről. A megye valamennyi cséplőmun­kása szántára követendő példát ál­lítottak Sós István és Kaszás Má­rta nyírtét! traktor isták és cséplő- mit ruhásaik. Sós István 1070-es cséplőgépével,1 amelynek napi normája 96 mázsa, hat nap alatt 1.028 mázsát csépelt el, tehát naponta átlagosan 170 mázsa termény el cséplése volt az eredményük. Az elmúlt hét szom­batján röpgyülést tartottak a csép­lőgépnél a Sós István mellett dol­gozó cséplőmunkások és elhatároz­ták, hogy napi teljesítményüket 200 mázsára növelik. Szombaton este már csak 26 kiló hiányzott a 200 múzsából. A vasárnapi röpgyűl'ésen már arról vitatkoztak Sós István gépénél: az elkövetkezendő héten minden nap 200 mázsát csépelnek el és a hat napos eredményt 1200 mázsára növelik. Meg is szövegez­őét a határozatot és felhívást in­téznek a megye valamennyi cséplő- munkásához : példájukat követve indítsanak mindenütt 200 mázsás mozgalmat. Hétfőn már is túlteljesítették vállalásukat, 201 mázsa 60 kiló ter­ményt csépeltek el. Sós Istvánéknak azonban mind­járt méltó versenytársuk akadt, Kaszás Mária ugyancsak nyírtéti tráktorista és cséplőmunkásai sze­mélyében. Amikor Kaszás Mária megtudta Sós Istvánét eredményét és elhatározását, szombaton töpgyű. lést tartottak. Ezen a röpgyűlésen egyforma lelkesedéssel, egyakarat- tal határozták el a cséplőmunkások Kaszás Mária gépénél, hogy túl­szárnyalják Sós Istvánét eredmé­nyét. És szombaton este már a kör­nyéken mindenfelé elterjedt a híre, hogy Kaszás Máriáét elhagyták Sós Istvánéba,t. 224 mázsát csé­peltek el, hétlfőn pedig már 231 mázsa 20 kilós volt a teljesítmé­nyük. A kibontakozó lelkes verseny, a nemes vetélkedés meghozza nálunk a kívánt eredményt, meggyorsítjuk a cséplést, elősegítjük a beadás meggyorsulását. (Gábor István, a nyírtét! gépál­lomás politikai helyettesének je­lentése.) Jól dolgoznak a nyíregyházi Ságvári tszcs, kertészei A nyíregyházi Ságvári termelő- csoport kertészetében számos nő dolgozik. A két kertészeti brigád 9—9 tagja közül 7—7 nő. Jól meg­állják helyüket. Keményen kellett dolgozniuk azért, hogy a száraz idő­járás ellenére is jó termést szállít­sanak a piacra Nyíregyháza dolgo­zóinak. A szárazság ellen többszöri kapálással harcoltak s mindemellett kivették részüket a nyári betakarí­tási munkákból is, hozzájárultak ahhoz, hogy a tszcs, július 17-re már 115 százalékban eleget tett az állam iránti kötelezettségének. A Dimitrov és Béke kertészeti bri­gádok versenyeznek egymással, me­lyik termel többet, melyikük gya­rapítja jobban a közös vagyont. — Április óta a Dimitrov-brigád 45 ezer forint értékű árut szállított a nyíregyházi piacra, míg a Béke­brigád 41 ezer forintot árult a ker­tészet tennelvényeiből. A Dimitrov- brigád tagjai fogadkoznak, hogy megőrzik elsőségüket. (MTI. Nyír- egyhá'.a.) gyors beadás jelentőségét, de ugyanakkor olyan közszellemet kell kialakítani a községben, amelyben a dolgozó parasztok élesen elítélik a patópálokaf, akik egyre csak azt hajtogatják az ellenség szavára hallgatva: „ejb, ráérünk arra még...” A késlekedők komoly kárt okoznak a népgazdaságnak, megszegik a törvényt, ugyanakkor a szabadpiaci jog elnyerésének ha­logatásával forintokat lopnak ki a becsületesek zsebéből. Méltán sújt hát le a késlekedőkre a törvény szigora: aki 24 órán belül nem teljesíti a beadást, annak 5 száza­lékkal emelik a kötelezettségét, s ha tovább is (örvényszegő, 4S óráit belül elszámoltatják. Népnevelőinknek nem szabad el­feledniük: a begyűjtés sikerének feltétele a fokozott harc az ellen­séges aknamunka ell®D- A kulá- kok a „l’ejadagos”, a ..ráérünk” elmélettel megpróbálják lebeszélni a dolgozó parasztokat a törvény teljesítéséről. Ugyanakkor saját maguk is megpróbálnak szabotálni. Demecserben a kulákok például a beadástól számított 3 napon belül sem adták be kötelezettségüket. Népnevelőink sokkal éberebben fi­gyeljék az ellenség aknamunkáját s leplezzék azt le idejében. szövetkezetei teljesítették beadási kötelezettségüket Egyre több termelőszövetkezet és termelőcsoport, termelőszövetkezeti község jelenti a kenyérgabona be­adási kötelezettségek gép alól való teljesítését. Legutóbb Nyírlugasról érkezett távirat, amely beszámol arról, hogy a községben Rákosi, Itákóczi, Kossuth és Szabadság ter- melőesoportok eleget tettek gabona- beadási kötelezettségüknek. A beadtisi kötelezettségek teljesí­tésében élenjárók: Koós Ferenc bujt, Erdei Mihály napkori, ifjabb Kolonkai István tiszadadai. özv. Bütykös Benjáminná és Torma András nagy káliói, Nagy József balsai és ifjabb Márián György nyírbélteki dolgozó parasztok. (MT. Sajtócsoport.) Matyus dolgozó parasztjai teljEsitetlék a gabonabegyiijtési tervet Tegnap este érkezett jelentés ar­ról, hogy Múityus község dolgozó pa­rasztjai befejezték a kenyérgabona cséplését, A gabona begyűjtés törvé­nye szerint tettek eleget kötelezett­ségüknek a dolgozó parasztok Má- tyuson s * a cséplés befejeztével együtt jelenthették azt is, hogy Ma­tyó-- teljesítette gabona,begyűjtési tervét. (MT. Sajtócsoport.) A laskodi Vorosílov tsz-ben megkezdték a kukorica pótbeporzását A laskodi halárban aligha van olyan szép kukoricatábla, mint a Vorosilov termelőszövetkezet 50 holdas kukoricása. Tavasszal fész­kes műtrágyázással, négyzetesen ve­tették ebbe a táblába a kukoricát, amit négyszer kapáltak meg. A ku- korieás szép, eleven, haragoezöld színű, szépen virágzik, igen jó ter­mést ígér. A szövetkezetiek azon­ban pótbeporzással még kiválóbb termést akarnak elérni. A bepor­záshoz szükséges tölcséreket már jó- előre elkészítették és most egy hat­tagú női brigád megkezdte a szov­jet szovhozok és kolhozok dolgozói­tól tanult új módszer alkalmazásút. A pótbeporzás munkájának kezde­tén bemutatót tartottak a laskodi Vorosilov kukoricatábláján, amely­re meghívták az egyénileg dolgozó parasztokat is. Ezek közül Nagy Bertalan 12 holdas és Virág András 10 holdas dolgozó parasztok már meg is kezdték a pótbeporzás al­kalmazását, saját kukoricaföldjü­kön. A szövetkezet parasztjai el­határozták, hogy kukortcaföldjül* mellett 20 hold napraforgón is el­végzik a pótbeporzást, amit a na­gyobb termés érdekében legalább háromszor megismételnek*. (MTI. Nyíregyháza.) A cséplőgéptől való gyors be­adás sikere nem más, mint győze­lem az ötéves terv végrehajtásának, a béke megvédésének frontján. A szabolcs-szatmári dolgozó parasz­tok április 4-én elnyerték a minisz­tertanács begyűjtési vándorzászla­ját, becsülettel helytálltak. Most a 15-ik helyen vagyunk. Azonban raj­tunk. elsősorban a jó felvilágosító munkán, a törvény betartásán, az éberségen múlik, hogy újra az el­sők legyünk augusztus 20-án. Le­gyenek ennek az elsőségnek, ennek a győzelemnek lelkes szervezői, ko­vácsai népnevelőink 1

Next

/
Thumbnails
Contents