Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-24 / 172. szám

,1952 JÚLIUS 24, CSÜTÖRTÖK. NÉPLAP A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi népgazdcsógfejlesztési állami tervének második negyedévi eredményeiről Az ipar és mezőgazdaság fejlődé­sét, valamint az áruforgalom ala- liulas&t 1952 második negyedében a következő adatok jellemzik: Az ipar termelési tervének teljesítése: A teljes termelés negyedévi ter­vét az egész ipar 102 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok nz ipar teljes termelési tervét a kö­vetkezők éppen teljesítették: Százalék Vaskohászati minisztérium 103 Fémkohászati minisztérium 104 Szénipari minisztérium 1008 Kőolajipari minisztérium 103 Villamoserömüvek min. 100.0 vegyipari miniszlérium 102 Villamosipari minisztérium 104 Hiradástechnikai-iparí min. 101 Nehézgépgyártási min. 99.9 Gépkocsi- és traktoripari minisztérium 102 Szerszámgépgyártási min. 102 Gép- és műszergyárási min. 100.3 Építőipari és útépítési gép­gyártási minisztérium 105 Közlekedési-gépgyártási min. 96 Mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 96 A Szovjetunió épitőanyagipari minisztériuma 100 A Szovjetunió faipari minisz­tériuma 92 Papír- és fafeldolgozóíparí minisztérium 104 A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 102 A Szovjetunió halipari mi­nisztériuma 97 Á Szovjetunió hús- és tej­ipari minisztériuma 04 A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 105 A Szovjetunió gyapotter- mesztési minisztériumá­nak ipari vállalatai 102 A közlekedésügyi miniszté­rium ipari vállalatai 102 A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 104 A Szovjetunió filmügyi mi­nisztériumának ipari vál­lalatai 104 A Szövetséges Köztársasá­gok helyiipari miniszté­riumai és helyi fütö- anyagípari minisztériumai 104 Ipari szövekezetek 103 A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952 második ne­gyedében 1951 második negyedéhez viszonyítva 11 százalékkal nőtt. Az Ipari munkások munkájának ter­melékenysége 1951 második negye­déhez képest 1952 második negye­dében 6 százalékkal emelkedett. _ Túlteljesítették az 1952 második negyedére megállapított feladatot az ipari termékek önköltségének csökkentése terén. Mezőgazdaság A kolhozok, gépállomások és szovhozok sikeresen, rövid • idő alatt és magasabb agrotechnikai szín von® lour végezték el a tavaszi vetést. A tavaszi növények vetés­tervét a kolhozokban és szovhozok- ban túlteljesítették; 1952-ben a múlt évhez képest nö­vekedett az élelmezés szempontjá­ból legértékesebb növény, a búza vetésterülete. Növekedett a gyapot, a cukorrépa és a többi ipari növény vetésterülete is. 1952 ben jelentősen megnövelték nz évelő füvek, a gu­mós takarmánynövények és a si­lózásra alkalmas növényeik vetéste­rületét. A kolhozokban és szovhozokbain tovább növekszik a közösségi állat­állomány. A kolhozokban az állat­állomány 1952 második negyedévé­nek végére 1951 második negyed­évéinek végéhez képest a következő­képpen növekedett: szarvasmarha 8 százalékkal (ezen belül: tehén 14 százalékkal), sertés 17 százalékkal, juh és kecske 10 százalékkal, ló 7 százalékkal. A kolhozok baromfi- állománya 28 százalékkal lett na­gyobb. A Szovjetunió szovliozügyi minisztériumainak szó v hozni ban az állatállomány ugyanezen Időszak alatt a következőképpen növeke­dett : szarvasmarha 8 százalék (ezen belül: tehén 9 százalék), ser­tés 14 százalék, juh és kecske 12 százalék, ló 12 százalék. A szovho- zo'k baromfiállománya 9 százalékkal növekedett. Az áruforgalom fejlődése 1952 második negyedében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A közszükségleti élelmiszercikkek ál­lami kiskereskedelmi árainak 1952 április 1-éin, a szovjet kormány és az SzK(b)P Központi Bizottsága határozatára, végrehajtott új — immár ötödik — csökkentése je­lentősen növelte az árueladást az állami és szövetkezeti kereskede­lemben. A második évnegyedben a lakos­ságnak 11 százalékkal több árut adtak el nz állami és szövetkezeti kiskereskedelem útján, mint 3951 második negyedében. Az egyes áruk eladása a következőképpen növeke­dett: bús- és haltermékek 8 száza­lék, olaj és más zsiradékok 22 szá­zalék. sajt 41 százalék, tej- és tej­termékek 7 százalék, cukor 28 szá­za,lék, édesipari termékek 24 száza­lék, selyemszövetek 32 százalék, konfekcióipari termékek 4 százalék, kötött-szövöttáruk 10 százalék, ha­risnya és Kivid harisnya lü száza­lék bőrlábbeli 1G százalék, kerékpár 77 százalék, rádió 33 százalék, óra 38 százalék, varrógép 34 százalék, fényképezőgép 31 százalék. 1952 második negyedében 1951 második negyedéhez képest több lisztet, húst, baromfit, tojást és ■mézet adtak el a lakosságnak a kol­hozpiacokon. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtó bizottságának felhívása a világ asszonyaihoz A Nemzetközi Demokratikus Nő- szüvetség végrehajtó bizottságának 13. ülésszaka befejezte tanácsko­zásait. A végrehajtó bizottság a következő felhívást fogadta el: ..Világ asszonyai! Bécsben 1952 december 5 én kez­dődik a népek békekongresszusa. Ezen a kongresszuson ott lesznek mindazoknak képviselői, akik azt akarják, hogy a népek közötti tár­gyalások és megegyezések szelleme diadalmaskodjék az erőszak és a háború szelleme felett. Gyermeked bölcsője fölé hajló fiatal anya! A háború szörnyűsé­geit átélt őszhajú édesanya1 Ke­ményekkel telt szívvel, az életbe lépő fiatal lányi Munkásnő, aki kezed munkájával megteremted javainkat I l’arasztasszony, aki arányló gabonát termelsz a mező­kön ! Tanítónő és írónő, aki nemes érzéseket ültetsz a szívbe! Az em- lierek élete és egészsége felett őr­ködő orvosnő és ápolónő! Tudós és művésznő, akinek az a hivatása, hogy szépséggel és áj eredmények­kel gazdagítsa az' emberi életet! Asszonytárs — akármilyen színű a bőröd, akármilyen a vallásod és politikai meggyőződésed, akárhol, születtél, akár bőségben, akár szük­ségben élsz — a népek békekon­gresszusa a te kongresszusod is! Nem nézheted közömbösen a háború veszélyét. Ne feledd el. hogy a háborút meg lehet akadá­lyozni, hogy a világ népeinek egye­sült erőfeszítése megvédheti a békét. Ekkor — és csak ekkor — az anyáknak nem kell megismer­niük azt a szörnyűséget,. hogy fiaik áldozatokká, vagy hóhérokká vál­nak. Asszonytárs! Haladéktalanul munkához kell látnod! Jusson eszedbe, hogy minden békeharcos a te gyermeked, a te otthonod bol­dogságát is védi. Menj liázról-házra, terjeszd a né­pek békekongresszusának hírét! Ma­gyarázd meg barátaidnak és szom­szédaidnak, hogy a háborút el kell és el is lehet kerülni. Haladéktalanul véget kell vetni a koreai háborúnak! Csökkenteni kell a fegyverkezést! Be kell tiltani az atom- és, bak- tériumfegyvert és a többi tömeg­pusztító fegyvereket! Meg kell akadályozni a német és japán militarizmus újjászületését! Meg kell kötni a békeegyez­ményt ! Asszonytárs1 Akaratod sokmillió család akaratával egyesülve váljék a béke legyőzhetetlen erejévé! A béke diadalmaskodni fog!” Megnyitás előtt a Volga—Don csatorna A Leninről elnevezett Volga—• Don hajózható csatorna ünnepélyes megnyitásáig már csak néhány nap van hátra — írja a „Trud”. A csatorna hajóforgalma napról-nap- ra növekszik. Vontatógőzösök óriá­si. űonyeci szénnel megrakott uszá­lyokat húznak. A csatorna építményei teljesen elkészültek, A varvarovlcaí víztárolón a hete­dik és a nyolcadik zsilip környéke zöld díszben pompázik. A hetedüs zsilip közelében fekvő lakótelepen szép park vonja magára a figyel­met. A telep főutcáján fasor zöl­déi, Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ezeket a fákat mindössze fél éve ültették olyan helyen, ahol szá­zadokon át csak árvalány haj nőtt. Még meglepőbb látvány tárul azok elé, akik egy évvel ezelőtt jártak ezen a tájon és most az akkori puszta helyén hullámzó tengert lát- paki A „TASZSZ“ iroda ax iráni helyzetről Félhivatalos értesülések szerint a tüntetők és a rendőrség között július 21-én délelőtt Teherán több kerületében történt utcai összetű­zések során harminc embert meg­öltek és mintegy háromszázat meg­sebesítettek. A július 21-i össze­tűzések áldozatait ünnepélyes kere­tek között temetik el. Iíasani, Kanatabadi, Moszadik és Mukki, a NemBoti Front vezetői jú­lius 21-én este tartott rádióbeszé­dükben Kávám esz Szaltane le­mondását „a Nemzeti Front nagy győzelme’’-ként jellemezték. Meg­köszönték azt a támogatást, amely­ben a teheráni és a vidéki lakos­ság a Nemzeti Frontot részesí­tette és felhívták a lakosságot, hogy őrizze meg továbbra is nyu­galmát és ne zavarja meg a ren­det. Mint a szemtanuk és „Journal de Teheran’’ című lap is kiemeli, július 21-1 utcai összetűzések során a katonák barátkoztak a tüntetők­kel. Július 22-én többezer ember gyűlt össze a Medzslisz épülete előtt. Az egybegyült tömegek köve­telték a július 21- tüntetés áldoza­tainak meggyilkolásáért felelős sze­mélyek szigorú megbüntetését. Erősödnek ax Olasz Kommunista Párt sorai Az „Unita” jelenti, hogy Olasz­országban egyre több haladó dol­gozó és fiaitól lép be a Kommunista Pártba és a kommunista ifjúsági szervezetekbe. A legutóbbi két hót alatt Nápoly megyében ezerhatszáz új tag lépett be az Olasz Kommu­nista Pártba. Bari megyében csu­pán egy napon — július 13-án 300 új taggal gyarapodtak a Kommu­nista Párt sorai. A kínai népi önkéntesek a kínai népi felszabadító hadsereg megalakításának 25. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölték Mao Ce-Iung elvtársat Az ,,Uj Kína” hírügynökség tu­dósítója jelenti: Abból az alkalomból, hogy köze­ledik augusztus elseje, a kínai népi felszabad.tó hadsereg megalakítá­sának 25-i:k évfordulója, a kínai népi önkéntesek táviratban Üdvö­zölték Mao Ce-Tung elvtársat, Csu Te főparancsnokot és a kínai népi felszabadító hadsereg tagjait. A távirat a többi között kiemeli: „A kínai népi felszabadító had­sereg — 25 évvel ezelőtt történt megalakítása óta — a Kínai Kom­munista Párt, Mao Ce-Tung elnök és Csu Te főparancsnok vezetésével az ország határain belül hősiesen szétzúzta az ellenforradalmárok fegyveres támadásait, leverte a ja­pán imperializmus agressziós had­erőit, megsemmisítette az amerikai Imperial isták által fel fegyverzett nyolcmilliós Csang Kai Sok bandát, felszabadította az egész kínai szá­razföldet és megteremtette az ú.i Kínát. A kínai népi önkéntesek — akik Kína legjobb fia Inak és leányainak soraiból kerültek ki, hogy ellenállja­nak az amerikai agressziónak és segítsék Koreát — csaknem két esztendeje bátran harcolnak a ko­reai arcvomalon és segítik a koreui néphadsereget az amerikai agresz- szorokkal szemben. Minél tovább harcolunk, annál erő­sebbek leszünk. 'A végső győzelemig harcolunk a béke védelmében.’’ Használjak ki jobban a BrcdjiikBiuóthzerrcl dolgozó cséplőgépet Ciryiilaliázáii „Igen fontos kérdéssel szeretnék foglalkozni, a Bredjuk-féle gyors- csépléssel. Az itten látottakkal szentbe«# meg kell jegyezni, hogy ennél- a módszernél első a munka megszervezése, ezt követi a gép át­alakítása. Szabolcs-Szatmárban ez megfordítva történik.” — Ezeket a szavakat Zadvornov elvtárs, szov­jet tanácsadó mondotta a nyári munkák megkezdése előtt a gépál­lomás igazgatók és politikai veze­tők értekezletén. A Brcdjuk-mód- szerrel történő gyorscséplés inkább munkaszervezési,, mintsem műszaki kérdés — erre tanít N. Eredjük is. A megye gépállomásain azonban nem mindenütt fogadták meg ezt a tanácsot, ezért azokon a helyeken a Bredjuk-módszerrel történő csáp- lés nem hozta meg a várt eredmé­nyeket. A kisvárául gépállomás egyik Bredjuk-módszerre átalakí­tott. 1200-as cséplőgépe a gyula házi Szabadság termelőszövetkezetben dolgozik. A eséplést a múlt héten csütörtökön kezdték meg, azóta mintegy hat vagon terményt ver­tek el. Legnagyobb napi teljesítmé­nyük 171 múzsa volt. Ezzel szem­ben a gép naponta 300 mázsát könnyein el tudna csépelni. Ez nz eredmény” mesrmutaiíia 3 kisvárdai gépállomás rossz politikai munkáját, azt, hogy a gépállomás milyen ke­vés segítséget ad a termelőszövet­kezetnek a jó munkaszervezet ki­alakításában, hogy nem tanítják, nem matatják meg a gépek, az új módszerek használatának előnyeit, s ezért idegenkednek a termelőszö­vetkezet tagjai és ezért dolgozik rosszul az új módszerre átalakított gép. Még a tavaszi munkák befeje­zése után gépátlomúsi tanácsülés zajlott le a kisvárdai gépállomá­son. Ezen az értekezleten már a eséplést is megbeszélték, hogy an fog az történni, mennyi munkaerő szükséges hozzá.. A gyulaházi Sza­badság termelőszövetkezet elnöke akkor negyven cséplőmunfcást „biz­tosított” a csoportban dolgozó gép számára, hogy a cséplés két mű­szakban menjen. A legnagyobb hi­ba itt az volt, hogy a gépállomás Vezetősége nem tudatta a termelő­szövetkezettel : náluk Bredjuk-mód- szerre átalakított cséplőgép fog dol­gozni. Ezt a cséplés megkezdése előtt mintegy három héttel, mondták meg a szövetkezet tagságának. De akkor sem beszélteik eninek a mód­szernek az előnyéről és nem pró­bálták megszervezni hozzá a mun­kaerőt. Igaz, a cséplőgép vezetője. Hamza .elvtárs volt a szövetkezet­ben megnézni, hogy megvan-e a munkaerő, de ő is belenyugodott a szövetkezet elnökének mondásába: a negyventagú brigád megvan a cséplőgéphez. Amikor aztán csütörtökön megin­dult a gép, kiderült, hogy nincs ele­gendő ember. A Bredjuk-módszerre átalakított géphez 36 munkás szükséges, hogy az zavartalanul, folyamatosan tudjon menni. Ezzel szemben a gépnél napjában csak 20—24 ember jelenik meg. Ezek közt is a legtöbb idős ember. A szalmakazalon például két hetven­éves ember is van, akik bizony ha már egy kicsit több a szalma, rém tudnak mit csinálni. Itt tudni kell azt, hogy a szövetkezetnek több. .mint 150 tagja van. Azonban azok, akik a csépiéinél megjelennek, igen „kényelmesen” dolgoznak. A cséplő még sohasem tudott megindulni reggel nyolc óránál előbb, mert az emljerök nem jelentek meg. Amikor pedig beáll a szürkület, a cséplő- brigádot kötéllel sem lehet vissza­tartani. És mind emel lett a szövet­kezet elnöke, — ahelyett, hogy ele­gendő és megfelelő munkaerőt biz­tosítana, — a cséplőgép vezetőjét fenyegeti, hogy „elviteti”, mert '„szabotálja a munkát”. Amikor a gépállomásról kimegy valaki ellenőrizni, akkor hosszas veszekedés után három-négy fővel szaporodik! a brigád száma, azon­ban amikor az ellenőr elmegy, ezek az emberek ismét „eltűnnek”. A va­sárnapi eséplést a traktorosok a legnagyobb erőfeszítéssel sem tud­ták megszervezni, mert a csoport vezetőségétől nem kaptak támoga­tást. A szövetkezet tagsága egyrészt arra hivatkozik, hogy n vezetőség sem mutat példát, mert például Nagy M. Péter iutézőbizottsúgi tag egyáltalán nem jár dolgozni. Más­részt azt vetik fel, hogy azért nem meunek a cséplőgéphez dolgozni, mert a növényápolási munkáknál sokkal többet1 lehet keresni. Arra nem gondolnak, ha a cséplőgépnél megvan a kellő létszám, az könnyen elver 300 mázsát, ez pedig általá­ban egy cséplőmunkásnak három és fél munkaegységet jelent. A hordás is a teljes szervezetlenség képét mutatja. A gépnek állni kell, mert nincs behordva, a búzát, rozsot egy­más mellé rakják, nehogy két ol­dalról lehessen etetni. A gép maga jó. Szombaton ki­próbálták és az eredmény megmu­tatta, hogy ha megfelelő számú éa jól szervezett munkaerő van, tel­jes sikerrel dolgozhatnának.­A szövetkezet elnöke a gyorscsép- lés sikertelenségéről beszélve arra hivatkozik: nincs elegendő munka­erő, mert a tagok „betegek” (a másfélszáz tagból négy beteg) meg arra, hogy a cséplő „nem jó". Nem itt van azonban a hiba, hanem ott, hogy a szövetkezetben nincs jó munkaszervezés, nincs tervszerű munka. Hisz még azt sem tudják megmondani, hogy a szövetkezet tagsága hol dolgozik, B, Bárdi Ist­ván csoporttag ezt így jellemezte: „Reggel az ember fog egy kaszát, vagy kapát és kiballag valahova dolgozni.” A munkából hiányzókat nem vonja felelősségre senki. így' aztán nem is csoda, ha a cséplő­gépnél nincs munkaerő. Azonban leginkább hibás a gép­állomás, mert elsősorban felelős a ■termelőszövetkezetben folyó mun­kákért, a Bredjuk-módszerrel dol­gozó gépek munkáját meg különö­sen meg kellett volna szervezni. Sürgős intézkedésre van szükség, mert azzal, hogy egy cséplőgép ki­használatlanul van, hátráltatjuk az egész betakarítást, a beadás teljesí­tését és nem utolsó sorban az üzem­anyagot fecséreljük el.

Next

/
Thumbnails
Contents