Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-16 / 165. szám
1952 JO LIUS 16, SZERDA TANUÜUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL A népnevelő munka jelentősége a mezőgazdasági gépkezelő brigádokban A aakitóm terület gépállomásain és szovbozaiban jelenleg több mint 50 ezer traktor- és kombájn-vezető dolgozik. Miután területünkön a fontosabb mezőgazdasági munkák 05 százalékát már a gépek végzik, a tervek teljesítése és túlteljesítése, a mezőgazdasági munkák eredményes elvégzése nagy mérték- inén azon múlik, milyen munkát végeznek a traktor- és kombájnve- zetök. A párttá aottsúg épi>en ezért megkülönböztetett gondot fordít a mezögaizdaiSdgi gépkezelők politikai nevelésére, a velük való egyéni és csoportos foglalkozás megszervezérére. Az aratás, cséplés és betakarítás feladataira való felkészülés tervének egyik legfontosabb része az, amely meghatározza teendőinket a mezógatsdasági gépkezelők politikai képzése és nevelése terén, A terv konkrétságát az biztosította, hogy elkészítése előtt a kerületi pártbizottságok vezetőségi ülésein meg vitat! ták a gépálloaná.sok munkájáinak és a gépkezelők képzésének és politikai nevelésének kérdéseit. A gyakorfeiti tapasztal átok alapján felépített terv előírásának megfelelően a pártszervezeteik megerősítik a 'népnevelői gárdát és gondoskodnak arról1, hogy minden brigádba® legalább két népmevelő dől-1 gozvék. A pártiszervezetek tudatosítják a népnevelőkben munkájuk fontosságát. Ismertetik például a Teljesítmények emelkedésének számadatait és rámutatnak arra, hogy a munkatermelékenység ilyen arányú növekedése el'képaelhetetlen lett volna a politikai felvilágosító munka színvonalúinak szüntelen emelkedése nélkül. fontos, hogy egyenletesen osz- szuk el a különböző munkarészle- gek között a kommunista dolgozóikat. Ez feltétele annak. hegy a pártszervezet közvetlen irányító és ellenőrző szerepe megnövekedjék. A különböző mumkamozgaknak akié.- ragadhatják csak magukkal a dolgozókat, ha a kommunisták pél- dá.jukkái. élenjáró cselekedeteikkel 1 özvetlenül a gyakorlatba® mutatják meg a pártszervezet által kitűzött feladatok megoldásának útját. Minden egyes kommunista feladata a maga brigádjának valamennyi problémájával foglalkozni, a pártvezetőség elé tárni a problé- mákat és a. mutatkozó hiányosságokat és javaslatokat kidolgozni a mimika megjavítására. A jó íelvi- üiágosítÓJnevelő munkáinak is előfeltétele a szenvedélyes részvétel a munka közös problémáinak megoldásában. A dolgozók arra a népnevelőre hallgatnak, aki ismételten bebizonyította, hogy tevékenysége, harcos lendülete az egész közösség hasznára szolgál a nehézségek leküzdésében. Az ilyen népnevelők tudják elterjeszteni az új mozgalmakat a dolgozók körében. Az ural-ileszkl gépállomás párt- szervezetének népnevelői ilyen személyes példamutatásban derekasan helytálló kommunisták. A pártszervezet népnevelői rendszeresen adnak ki harci röplapokat és faliújságokat, amelyek hü tükörképét adják a brigádok belső életének. A pártszervezet, népnevelőinek felvilágosító munkája útján kitartóan harcol a gépek lelkiismeretes, kulturált üzemeltetéséért. A cél az, hogy még jobb legyen a mezei munka minősége csökkenjen a megművelés hektáronkinti önköltsége, növekedjék a gépkihasználás hatásfoka. A pártszervezet javaslatára a traktoros-brigádok bevezették az önálló elszámolás rendszerét. Minden brigádnak van termelési és pénzügyi terve, ezen belül fel van tüntetve az üzemanyagszükséglet, a javítások és a műszaki karbantartás költsége, s a batáridők. Előirányozza a terv az egyes növények terméshozamát is. Erre azért van szükség, mert a gépkezelők munkájának minősége nagymértékben befolyásolja a termés meny- nyiségét. A pártszervezetek a maguk feladatának tekintik a termelési értekezletek gondos előkészítését, a dolgozók kezdeményezőkészségének felébresztését s kifejlesztését. A termelési értekezleten résztvevő kommunisták gyakran állnak elő javaslatokkal, amelyeknek megvalósítása tökéletesíti a társadalmi ellenőrzés rendszerét. A krasznoholmszki kerület ..Bugyonnij”- kolhozában dolgozó traktoros-brigádok pártcsoportja például határozatot fogadott el arra vonatkozólag, hogy ne csak egyes brigádok, hanem minden egyes traktoros munkájának eredménye is megvitatásra kerüljön a termelési értekezleten. A. termelési értekezlet résztvevői helyeselték és egyhangúlag elfogadták a pártcsoport javaslatát, amelyet a népnevelő terjesztett elő. A termelési értekezlet ettől kezdve a közösség minden egyes tagjától számonkérte munkaeredményeit, ami nagymértékben fokozta a dolgozók egyéni feielősségét. A pártszervezetek különös gondot fordítanak a traktoros és szántóföldi brigádok szoros .kapcsolatának megteremtésére. A közös Vörös Sarok megszervezése a mezei szállásokon jelentős mértékben elősegíti a traktoros és szántóföldi brigádok barátságának megerősödését. A terület pártszervezetei nagy gondot fordítanak a gépkezelők szakképzettségének emelésére, ennek érdekében felhasználják az oktatás minden formáját s messzemenően támogatják az új kezdeményezéseket, a nagy eredményt biztosító munkamódszerek terjesztését. A legjobb traktor- és kombájnvezetők rendszeresem ismertetik munka- tapasztalataikat a helyi lapokban és a rádióban. A területi könyvkiadó könyveket és brosúrákat ad ki, amelyek a kiváló gépkezelők eredményeit és módszereit népszerűsítik. A film szintén fontos eszköze a munkamódszer-átadó mozgalomnak. A cskalovi terület pártszervezetének feladata most emelni a politikai felvilágosító munka Színvonalát, előkészíteni a gépkezelőket a sokoldalú és bonyolult feladatra, amit a nagy nyári mezőgazdasági munkák elvégzése jelent. P. Korcsa gin, a Cskatov-területi pártbizottság titkára. fi szabolcs-szatmármegyei pártszervezetek munkája az aratásban A T1SZALÖKI ,.UJ ÉLET’’ tér-'. meíöezö vetkezeti csoportban nagy gondot fordít arra a pártszervezet, hogy az élenjárókat megjutalmazzák. A csoport vezetősége ennek eredményeként a legjobb munkacsapat számára 400 forintos, a legjobb aratópár számára 100 forintos jutalmat szavazott meg. * GELÉNESEN jól folyik a politikai munka. Szabó elvtársnő, pártcsoportbizalmi pártcsoportja tagjait megbízta néhány pártonkí- vüli nevelésével, segítésével. A pártcsoport tagjai rendszeresen tartanak újságolvasást és ismertetik a verseny állását. Gelénesen a párttagok, vezetők példamutatására is gondot fordítanak. A versenytáblán kinn vannak a pártvezetőség tagjainak nevei, eredményeikkel — (lenjárásuk bizonyítékaival együtt. * LóNYÁN is példát mutatnak a párttagok. Már hajnali három órakor kimennek a mezőre aratni s példájuk nyomán a pártonkívüli dolgozók is korábban állnak munkába. A pártszervezet gondoskodik arról, hogy minden hajnalban kinn legyen már a falu különböző helyein elhelyezett eredménytáblákon a legújabb versenyeredmény. Lelkes versenyszellem alakult ki a községben. Kiss Ferenc 11 holdas középparaszt például nehézményezte: „Az én nevemet nein írtátok ki. a szomszédomét igen, pedig én jobban aratok, mint ő...” * A KISVARSÁNYI termelőszövetkezeti csoportban a pártszervezet leleplezte az ellenség mesterkedéseit. A csoportnál dolgozó aratógép minduntalan elromlott. Amikor a párttitkár elvtárs utánanézett a dolognak, kiderült, hogy a traktorista kuláklánynak udvarolt, aki hanyag munkára bíztatta. Ugyanebben a termelőszövetkezeti csoportban az ellenség befolyása alá került eso- porttagok a kicsépelt árpát felosztották egymás közt, majd a boltkezelő közvetítésével — akit 1 éve zártak ki a Pártból — eladták az árpát egy naményi volt földbirtokosnak, spekulánsnak. A pártszervezet leleplezte a dolgozók előtt az ellenség mesterkedéseit. * A EEVEEEK1 Alkotmány termelőszövetkezeti csoportban Csorba Magdolna elvtársnő. népnevelő ebédszünetben ismertette a tagok előtt a Központi Vezetőség ülésének anyagát. Délután jobban ment az aratás. A DISZ-fiatalok megfogadták, hogy az aratás befejezése után más, lemaradó csoportnak is segítenek. Másnap át is ment 10 Az ököritófülpösi úttörők ígéretet tettek a megyei pártbizottságnak, hegy aiz aratásnál és a nyári munkáknál segíteni fognak szüleiknek. ígéretüket valóra is váltják. Különösen kitűnik az. úttörők 'közül jő munkával Har ki Gedeon, aki versenyre hívta a pajtásokat, ki fog több munkaegységet szerezni és ki fogja a legjobb munkát végezni. Harki pajtás már 10 munkaegységet érdemelt ki munkájáért. Minden nap megy dolgozni. Reggeltől estig lóháton ül és hajtja a lovat az ekeka,pálosnál. De jó munkát végez még Hegedűs Gábor, Kiss András, ifj. Kiss Lajos, Farkas Jáfiatal aratópár a besenyőd! Szikrához aratni. * GÉGÉN VB EX Kovács József 25 holdas ku! aknái az ellenőrzés során rájöttek, hogy a kulák kézi- csépléshez tett előkészületeket. A pártszervezet karikatúrát csináltatott a kulákról: kézzel csépeii a búzát s a szemeket, a kenyérnek- valót az állatoknak adja. A karikatúra nyomán a dolgozó parasztok elítélték a kuiákot s faluszerte így beszélnek róla: ,,Ebben jár csak élen Kovács József....,” *. A TISZADADAI pártszervezet javaslatára a legjobb munkát végző dolgozó paraszt versenyzászlót kap a tanácstól. A verseny zászlót jelenleg Szentesi Benjámin dolgozó paraszt őrzi. nos. Á. Kiss Lajos, akik 7—8—0 munkaegységet szerezitek. Szegedi Katalin C munkaegységet szerzett és emellett otthon is segít szüleinek, akik szintén a csoportba járnak dolgozni. Nem mutat jó példát azonban Oláh Bálint, az úttörő csapa ttanács elnöke, aki nem is jár velük dolgozni. Jól dolgoznak a pajtások a szövőlepke irtásánál és a kulászszr délnél. Az utolsó szálig felszedik a kalászokat, mert tudják, hogy minden szem gabona az ő ragyogó jövőjük építéséhez járul hozzá. Czine László. Az ököritófülpösi úttörők segítsége a nyári munkákban 120 holdat aratott le eddig Görgényi Ernő hóm bája vezető Görgényi Ernőt, a csaholni gépállomás konrbájnvezetőjét ismerik a megyében, (i volt az, aki versenyfelhívást intézett a szabó les- szatmári kombájnvezietőkhöz, s vállalta, hogy az előírt 156 hold helyett 200 holdon felül teljesít. — Azon a vidéken, amerre dolgozik, a termény későbben érett és a búza, rozs aratásához Görgényi elvtárs csak alig két-három napja, hogy hozzáfoghatott. Idáig csak árpában tudott dolgozni. Szombaton kezdté, meg a búza aratását a méhteleki. Petőfi termelőszövetkezetben, s máris nagyszerű eredményeket ért! el. A tervét a napokban már teljesíti, idáig 120 holdon végezte el az aratás-cséplést. Görgényi Ernő a Szovjetuniótól kapott kombájnnal dolgozik és vi.«zövetkezetnek. mennyi munkától kíméli meg a tagokat ós hogyan növeli a termést. A kombájn hetven ember munkáját végzi el, tehát rengeteg munkaerőt szabadít fel a csoportban, akik máshol dolgozhatnak. A kombájn növeli a terméshozamot, mert nem kell a gabonát kévébe kötni, UeresztlK; hordani, majd asztagba rakni. (Ezek a munkák ugyanis jelentős szemvesztesé- get idézhetnek elő a legnagyobb elővigyázatosság mellett is.) Ezzel szemben a kombájnnal Vatló aratásnál ilyen nincs. A levágott termés azonnal csépelődik. Ez a megtakarítás az átlagterméstől függően egykét mázsát eredményezhet. És ezzel nő a tagok jövedelme, mert a nagyobb termés emeli a munkaegység értékét is. Arról nem is szólva, Görgényi Ernő elvtárs. a csahold gépállomás komba jnvezetö je, aki vállalta, hogy gépével 230 hold földről végzi el a betakarítási munkálatokat. Eddig teljesítménye 120 hold. . (Fotó# Csépány. — Fény. szöv,)! gyáz is rá, mint a szómé világára. Rendszeresen ápolja, meghúzza rajta a csavarokat. Nem is volt még a géppel semmi baja, egy-két kisebb hibától eltekintve, amit néhány perc alatt kijavítottak. Azonban van egy igen nagy akadálya a kombájnnal való munkának. És hogy ez megvan, részben ! hibás Görgényi elvtárs is, de elsö- [ sorban a gépállomás vezetősége. — Ez az akadály az,, liogy nem készítették elő a kombájnnal való munkát. A méhtelek! Petőfi termelő- szövetkezetnél nem látják el rendesen vízzel a géi>et, a kiszolgáló személyzet késő reggel megy oda. Szombaton például bárom órát állt a gép emiatt. A szövetkezet csak egy fogatot biztosított a termény- behordákhoz és zsák is kevés volt. (ledig a földmű vesszővelkezet tői lehetett volna kölcsön venni!) A méhteleki Petőfi termelőszövetkezet gazdag termést takarít be. Az eddigi csépiének szerint a búza átlagtermése bárom mázsával nagyobb, mint az elmúlt eszteudő- l>en volt. S csak a búza vetése több 130 holdnál. De mégis, amikor a kombájn megjelent Méhteleken, a Petőfi tágjai nem akarták engedni dolgozni. Mondván : „Most lehet keresni egy kicsit”. Ez mutat rá legjobban a gépállomás rossz munkájára a termelőszövetkezeteknél. Nem beszélgettek erről a nagyszerű gépről a szövetkézen parasztoknak, írem mutatták meg, hegy milyen hatalmas segítséget jelent ez a hogy a kombájnnal való aratás- csóplés sokkal olcsóbb, mint a_ kézi aratás és az egyszerű gépi cséplés. Ezt nem magyarázták meg a gépállomás vezetői a termelőszövetkezetekben. ebből adódik, hogy nem szolgálják ki a kombájnt kellően. — Nem érzik a gépállomás vezetői a felelősséget a termelőszövetkezetekért. A termelőszövetkezeteknek egy része még nem látja a kombájn, a gép jelentőségét a termelésben, ezD a gépállomásiak jó munkájával és felvilágosító szavával kell megértetni. Ezért elsősorban a csaiiolci: gépállomás rossz munkáját bizonyítja az, hogy a méhteleki Petőfi termelőszövetkezet elnöke és párr. titkára még akkor sem volt a kombájnnál, amikor az már két napja ott dolgozott. S nem ad a gépállomás a termelőszövetkezetnek ponyvát sem, pedig megtehetné. A tsz-beiiek a kombájnnal csépelt terményt kénytelenek a földön szárítani, ami n agy szem veszt eséget hozhat magával. A méhteleki Petőfiben a kombájn munkájával győzi meg a szövetkezeti parasztokat, hogy milyen nagyszerű segítséget kaptak. De ez nem elég! A gépállomás vezetőségének és minden egyes traktáristájónak felvilágosító munkát kell végezni a termelőszövetkezetekben, meg kel mutatni: milyen nagy segítséget att és mennyire jövedelmezőbb a gép használata. _____NÉ PLAP B—WWW—■——■ni m '3—1
