Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-24 / 146. szám

1952 JÚNIUSAI, KEDD NÉPLAP S Ä Biztonsági Tanács vitája a baktériumfegyvert eltiltó szovjet javaslatról Június 20-án ülést tartott a Biztonsági Tanúcs, amely most a szovjet küldöttség indítványára! az­zal a kérdéssel foglalkozik, hogy szólítsák fel az államokat, csatla­kozzanak a baktériumfegyver al­kalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják. A délelőtti ülésen Anglia, Görögor­szág, Hollandia, Brazília és Török­ország kiildötteL szólaltak fel. A délutáni ülésen Gross, az Egyesült Államok képviselője szó­lalt fel. Megismételte Trunuum&í azt az állítását, hogy a genfi jegy­zőkönyv „elavult” és továbbra is azt követette, hogy a Szovjetunió által felvetett kérdést terjesszék az ENSZ leszerelési bizottsága elé. Gross minden módon tagadni próbálta, hogy az agresszív ameri­kai fegyveres erők bakfcériumfegy- vert alkalmaztak Koreában és Kí­nában. Kijelentette, hogy az ame­rikai küldöttség a Biztonsági Ta­nács elé terjeszti azt a kérdést, hogy a nemzetközi vöröskereszt bizottság vizsgálja meg ezt a prob­lémát. Ezután Malik elvtárs, a Szovjet­unió képviselője szólalt fel. Malik elvíárs beszéde — Mindenekelőtt meg kell álla­pit* munk, — jelentette ki, — hogy valamennyien kellő tisztelettel szó­laltak a jegyzőkönyvről és kijelen­tették, hogy országuk továbbra is követi a jegyzőkönyvet. A küldöt­tek közül a felszólalások sorún senki sem alkalmazta, azt a kifeje­zhet, amelyet az Egyesült Államok elnöke engedett meg magának, mi­dőn a genfi jegyzőkönyvet „el­avultnak” nevezte. Ez a mai vita legfontosabb eredménye. — Hangsúlyozták, hogy tisztelik ezt a jegyzőkönyvet, de neon tud­ták nyiltan kijelenteni, hogy ez a jegyzőkönyv azt Is kötelezettségül rója rájuk, hogy minden eszközzel igyekezzenek a többi államot is arra bírni, csatlakozzék a jegyző­könyvhöz és ratifikálja azt. — Erre a körülményre figyelmet kell fordítani. Túl nagy felelőssé­get vállal magára az Egyesült Ál­lamok kormánya, midőn azt állít­ja, hogy a genfi jegyzőkönyv ..el­avult”. Az Egyesült Államok kor­mánya ezzel provokálja a világ né-' lieit és a nemzetközi jogot, provo­kálja azokat az államokat és né­peket, amelyek a jegyzőkönyvhez, csatlakoztak és ratifikálták azt. — Milyen fő érveket hangoztattak a ratifikálás ellen? — A vegyi fegyver olcsóbban gyártható és háborús alkalmazása hatásosabb. A második indok a bi­zalmatlanság és hitetlenség más államokkal, más népekkel szem­ben, harmadik Indok: Borah szenátor, aki a jegyzőkönyv ratifi­kálása mellett szólalt fel. terjedel­mes idézetet olvasott fel a „Wa- íchington I*ost”-ból, amely megírta,, hogy a genfi egyezmény ratifikálá­sának leghevesebb ellenzője az „amerikai légió” nevű, ismert re­akciós szervezet és a többi katonai szervezetek. E szervezetek mögött az amerikai vegyi konszernek álla­nak. E konszernek a ti Öl félnek, hogyha az Egyesült Államok rati­fikálja a genfi jegyzőkönyvet, ak­kor ez befolyásolja „bússánes”-üket, profitjukat és az amerikai halál- kalmárok hátrányos helyzetbe jut­nak. Ugyanezek a halálkalmárok most nemcsupán vegyi fegyvert, ha­nem baktériumfegyvert és egyéb tömeggyilikoló fegyvereket is gyár­tanak. Ezek a batálkahnárok ellen­zik a bak té r i u m fegy ver és a vegyi fegyver eltiltását, éppúgy, ahogy a genfi jegyzőkönyv ratifikálását is ellenzik. — Az angol küldött emlékezte­tett, hogy a Szovjetunió kormánya a genfi jegyzőkönyv ratifikálása után. 1929 áprilisában javasolta a Népszövetség szerveinek, hogy a genfi jegyzőkönyvet olyan cikke­lyekkel egészítsék ki, amelyek elő­írják. hogy a vegyi agresszió, va­lamint a baktériumháború céljait szolgáló minden berendezést az er­re vonatkozó egyezmény érvénybe- léptétől számított három hónapon belül semmisí lseinek meg, hogy a vegyi agresszió és a baktérium há­ború eszközeit gyártó üzemek a genfi jegyzőkönyv érvénybelépté:ő 1 számított három hónapon belül szüntessék meig működésüket és hogy ezeket az üzemeket helyezzék munkás-ellenőrzés alá. Magam akartam ezt elmondani, de az an­gol küldött elmondotta helyettem. Köszönöm neki ezt. Hallgatott azonban arról, hogy Anglia és az Egyesült Államok megakadályozta ennek a szovjet javaslatnak elfo­gadását. < — A Szovjetunió a ratifikálás után azonnal javaslatot terjesztett a Népszövetség szervei elé, hogy haladéktalanul szólítsák fel mind­azokat az államokat, amelyek a jegyzőkönyvet aláírták, de még nem ratifikálták, hogy minél előbb pótolják azt. Ezt a javaslatot a leszerelési konferencia összehívásá­val foglalkozó előkészítő bizottság elfogadta. Az Egyesült Államok azonban semmibevette ezt a hatá­rozatot. A Szovjetunió 1932-ben is­mét hasonló javaslatot terjesztett elő. Az Egyesült Államok újból el­lenezte a ratifikálását. Ezek té­nyek, amelyek elől nem lehet ki­térni. — Miért vonakodnak a Biztonsá­gi Tanács egyes tagjai attól, hogy támogassák ezt a meglévő nemzet­közi egyezményt, miért nem haj­landók felszólítani a világ minden államát, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez és ratifikálja? Vájjon nem használna ez a béke ügyének addig is, amíg nem dol­goznak ki tökéletesebb nemzetközi egyezményt ? — Csak azok terjeszthetik a genfi jegyzőkönyv „elavult” voltá­nak az emberiséggel szemben ellen­séges és a nemzetközi jog elemi szabályaival ellentétes propagandá­ját, akik új világháború kirobban­tóvá ra készülődnek, akik a bakté- riumfegyver és a többi tömeggyil- koló fegyver alkalmazására készül­nek. Malik elvtárs a továbbiakban a genfi jegyzőkönyvből folyó kötele­zettségek erejéről beszélt. — A vita megmutatta, hogy a szovjet javaslat ellenzői nem tud­ták megcáfolni e javaslat erejét és' logikáját. — A Szovjetunió küldöttsége az amerikai javaslatot tarthatatlan­nak, hamisnak találja, amelynek az a ovija, hogy a Szovjetunió ha­tározati javaslatát az ENSZ lesze­relési bizottsága elé juttatva, elte­messe, éppúgy, mint ahogy eltemet­ték a Szovjetuniónak sok más olyan javaslatát, amely az atom­fegyver é.s a többi töraegigyilkoló fegyver eltiltását szolgálta, s amely a fegyverzet és a fegyveres erő igazi csökkentését szolgálta. — A Szovjetunió küldöttsége ha­tározottan tiltakozik az Egyesült Államok küldöttségének ilveiifajia szándékai ellen. Ä szent Koreában Dean Almer Guss szentéletü férfiú vala. Már egész fiatalon magáraöltötte a reverendát és a keresztény erkölcsökről tartott pré- dikáciői ismertek voltak egész Amerikában. Ám. amikor a koreai háború kitört, a kegyeslelkiiletü egyházfi gondolt egy nagyot: a papi csuhát repülőtiszti uniformissal cserélte fel. Repülőgépe szárnyára felmázolta: „A hit szárnyain szállók”. - aztán szórta a bombát, mint a többiek. Minden úgy tűnt, mintha a legnagyobb rendben volna. Azonban mégsem volt. Gusst ..lelki kínok” kezdték sanyargatni. Bántotta, hogy a bombák a békés lakosságra hullanak. De a Gondviselés megvilágí­totta jámbor szolgájának elméjét. Gussnak mentőötlete támadt. Ezentúl, ha lakott területek fölé ért, leereszkedett egész ala­csonyra (persze, ha nem volt légelhárítás a közelben) és géppuska- tűzzel árasztotta el a menekülő, elrejtőző embereket. A főtisztelendő úgy okoskodott, hogy a gépének felirata kell hogy meggyőzze a lako­sokat békés szándékairól, magasztos küldetéséről. S minthogy a koreaiak mégis annál jobban keresik az árkot, minél alacsonyabbra száll, nyilvánvaló, hogy nem egyebek civilbeöltözött katonáknál; s így a gépfegyverezés teljesen jogos. A szentnek tehát az -— égiek sugallatára — sikerült végeznie a lelki ismeretíurdalással. De, ó, jaj! Hamarosan újabb megpróbáltatással kellett szembe­néznie. Guss nemrégiben még a jól végzett gépfegyverezés után Biblia- olvasással ütötte agyon az estét. A hír, hogy akad egy amerikai re­pülő, aki a szabad idejében nem alanyokkal erőszakoskodik, nem ti- vornyázlk, hanem Bibliát olvas, túlszárnyalt a határokon. A Saturday Kvening Post megemlékezett róla, hogy van egy tiszt, „aki nem iszik, nem dohányzik, nem szitkozódik, nem vesz részt a lányok utáni vadá­szatban’-. Mondanunk sem kell, ez a tiszt — Guss volt. Csakhogy! A fennkölt áldozár egy alkalommal — miként, miként nem — bevetődött az egyik tiszti lebujba, s hazafelé már ő is együtt üvöltötte a többi katonával az alábbi kurta, de mélyértelmű dalocskát: „Fickók, itt a rádió! Helló, helló, helló!” Azóta — állapítja meg búskomoran a Saturday Evening Post—• Guss már nem tanúsít megvetést az alkohol iránt. Sőt, senkire sem lehet, jobban számítani a pállnkásflaska kiszárításában, mint éppen őrá. De még egy változás is történt vele: elkezdett éktelenül károm­kodni. Csakhamar a szoknyák után is kapkodott. Már a repülőket sem idegesíti, amikor megjelenik köztük. Ha meglátják, jól hátbadönge- tik. „Páter! Te fenegyerek!” — rikkantják. í:s ez most állandóan így megy. Gussból „százszázalékos" ameri­kai lett. — nappal szórja a baktériumot, este dönti magába a vhis- kyt. S ezúttal a szenlélek is — úgylátszik — messze elkerüli. („Krokodil” cikke,) A koreai-kínai népi erők győzelmes ellentámadásai június 15. és 20. között .Június 15-én Osorvontól nyu­gatra a népi erők egy gyalogsági köteléke — összpontosított tüzér­ségi Ittz támogatásával — elleniá. madásra indult és megsemmisítette az amerikai 45. hadosztály mintegy ezer főt számláló egyik zászlóalját, június 20-án éjszaka a népi erők bokhjondonenál áttörték a kiépí­tett védelmi vonalakat é< megsem­misítették az amerikai 45. hadosz­tály eg.v századát. Az amerikai 45. hadosztály jú­nius 8. és 20. között egy teljes lei- számú zászlóaljat, bárom teljes létszámú századot és egy ugyan­csak teljes létszámú szakaszt ve­szi lett. Június ló én éjszaka Kunwzontól keletre a tüzérségi előkészítés után koreai-kínai csapatok megsemmisí­tenek két ellenséges szakaszt. Kumszontól délkeletre a népi erők egy gyalogsági köteléke ellen- támadást intézett egy magaslati állás ellen, megsemmisítette az ál­lást. védő llszinmanisía század túl. nyomó részét és száz főnyi veszte­séget okozott az ellenségnek. Június 19 én a népi erők vissza­verték a támadásokat, amelyeket egy ellenséges zászlóalj a magas’aí ellen indított. Az ellenség ötszáz főnyi veszteséget szenvedett, majd meg egy zászlóaljat ve'ett harcba, de a népi erők a további támadáso­kat is visszaverték. Mundunnitól nyugatra a népi erők június 18-án visszaverték egv ellenséges zászlóalj valamennyi tá­madását. Az ellenség több, mint százhúsz embert veszített. A répi erők tüzérsége megsemmisített négy löveget, bárom aknavetőt é.s egy lőszerraktárt. i vietnami néphadsereg és a partiztam! étjabh megsemmisítő csaptísakai mértek a% ellenségre A vietnami néphadsereg alakula­tai ilszuk-Vietnamban súlyos csa­pásukat mérnek a „tisztogató tűid műveleteket” folytató ellenségre. A népi erők Hungyentől észak­keletre felmorzsoltak egy ellensé­ge« szakaszt és Kienantól tíz kilo­méterre megsemmisítettek egy fran­cia őrhelyet. Hadóiig tartományban április 24. és május 19. között a partizánok mintegy kétezer főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek. Május hónapban az ellenség több. mini (íz gépesíted zászlóaljat vetett harcba Hadong tartomány déli részében, a harcokban a népi erők 774 ellenséges katonát és tisz­tet tettek harcképtelenné és nagy- mennyiségű hadianyagot zsákmá­nyoltak. Közéi >-Viet Huniban a néphadse­reg alakulatai győzelmes harcokat vívtak és súlyos veszteségeket < koz­tak az ellenségnek -halottakban, sebesültekben és foglyukban. liidgwav pestislá boritok INyugat-iNcmetországba érkezett A DPA jelenti, hogy Matkev Ridr/way tábornok, az atlanti fegy­veres erők főparancsnoka hétfőn reggel a biickeburgt repülőtérre ér­kezett. Kíséretében van az ameri­kai, brit és francia fegyveres erők több vezérkari tisztje. A rendőrségnek álcázott nyugat­német zsoldosalakulatok 12.000 tag­ja már vasárnap reggel óta rladő- kószii őségben volt. A rendőrség vasárnap gyűrűt vont a bückeburgl repülőtér körül és elzárta a repülő- térhez vezető utakat. A készült­ségi rendőrség fedezésére az ame­rikai megszálló csapatok 12 ro- hamlöveget, IS tankot és 00 láng­szórót bocsátottak T.ehr belügymi­niszter rendelkezésére. A nyugatnémetországi városok­ban —- elsősorban -a Rajna és a Ruhr-vidék ipari központjaiban — vasárnapról hétfőre virradóra fel­iratok kerültek a házfalakra, kerí­tésekre. járdákra : „Németország nem lesz második Korea!” — „Ridgtvay takarodj haza, vidd ma­gaddal Adenauert!” Bajorország valamennyi helyi békevédelmi szervezetének 213 kül­döttje felszólította a lakosságot, hogy — tekintet nélkül a pártpoli­tika! és felekezeti különbségre — erélyesen küzdjön a bonni és pári­zsi militarista egyezmények ratifi­kálása ellen. Elkészül! a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb békeépitkezése, az Odera-Elba csatorna Június 21-én ünnepélyes külsősé­gek között felavatták a Német Demokratikus Köztársaság legna­gyobb békéművét, a Niederneün- dorf és Paretz között épült Odera —Eiba-csatornát. Az építkezés egy évvel ezelőtt kezdődött és azóta több, mint négymillió köbméter földet kellett megmozgatni. A har­mincnégy kilométer hosszai, har­minchárom méter széles és öt mé­ter mély csatornán ezertonnás ha. jók is közlekedhetnek. Jóval a határidő előtt, a Szov­jetunió elleni hitleri támadás 11. évfordulójára fejezték lie a hatal­mas építkezést. A klsvárdai gépállomás és a Bredjuk-féle gyorseséplés A klsvárdai gépállomás az idén már kombájnnal is segítheti a termelőcsoportokat az aratás nagy munkájában. Ezen kívül négy Bredjuk-módszerü gyorscs éplésre átalakított cséplőgépükkel járulhat­nak hozzá, hogy hamarabb kerüljön a szem a zsákba. A Bredjuk-féle gyorscséplést ter­melőcsoportjaink még csak hírből ismerik, ezért a gépállomások szak­embereinek kötelességük, hogy mindent kövessenek el ennek az új módszert! cséplésnek a megismerteté­sével, helyesebben előkészítésével, meg munkaszervezésével kapcsolat­ban. A klsvárdai gépállomáson, „már" két Bred jak-cséplőgép menettervét elkészítették — adja meg a felvi­lágosítást Somlai János vezető mezőgazdász. Ennek a kettőnek biztosan jól el­készítették a tervét, ha még a másik kettőé nincs meg — leg­alább is cséplés előtt két héttel ilyen gondolatai támadnak a kér­dezőnek. Somlai János fiókjából előkerül egy névsor, amin negyven­két fő van megnevezve. Ő azt ál­lítja. hogy ez a névsor a gyufaházi „Szabadság” termelőszövetkezet ,,bredjokosainak” névsora. Amikor azt mondjuk, hogy a Bredjuk-féle esépléshez véleményünk szerint 36 főre van szükség, „az a néhány ember tartalék, illetve váltás” — mondja Somlai János. Ebbe is bele­egyezünk. Az újabb kérdésre, hogy a hordás hogyan van megszervezve, Somlai János már nem sok választ tud adni. csak úgy gondolja, hogy amikor hetven százalékát behord- ták a gabonának ők akkor állnak ki. Hogy mennyi idő alatt fognak végezni, ilyen tervük aztán már egyáltalán nincs. A beszélgetés végén kibújik a szög a zsákból, hogy: a kisvárda! gépállomáson maga a vezető mező­gazdász sem bízik a Bredjuk-féle gyorscséplést módszerben, mert azt mondja: „.nem mertük nagyon mondani a csoportoknak, hogy át­alakított gépet kapnak, mert hátha nem sikerül és akkor lejáratjuk a gépállomást". Tehát ők ma­guk segítik elő, hogy ne sikerül­jön, mert szervezés nélkül is ilyen „reménnyel” nem tudjuk, hogyan lehet csatát nyerni. Azért merjük mondani, hogy szervezés nélkül, mert utána megérdeklődtük a gyula­ház! ..Szabadság” termelőszövetkezet­ben is, ők hogyan készülnek a gyors cséplőgép kiszolgálására. Igaz. hogy „csak” az elnökkel. Horváth Józseffel, ifi. Szabó István brigád­vezetővel és néhány taggal beszél­tünk, de ők semmit nem tudnak arról, hogy Eredjük elvtárs mód­szerével dolgozó gépet kapnak. Amikor azt mondjuk, hogy a gép­állomáson már van azokról név­sor, akik majd a Bredjuk-géppel fognak csépelni, csodálkoznak: az a névsor nem a- Eredjük cséplősök névsora, hanem ők két rendes csép­lőt kapnak és a negyven egynéhány ember ahhoz van megszervezve. Tehát így „szervezték meg” a klsvárdai gépállomás körzetében a gyorscséplést. Vájjon hallottak-e már arról a kisvárdaiak. hogy nem elég csak a gépet átalakítani, ha­nem meg kell szervezni a munka­erőt, de nem csak annyit, amennyi kiszolgálja közvetlenül a gépet, hanem ahhoz a hordást is biztosí­tani kell?! Bizonyára hallottak, csak eszük ágában sincs mindez. Dehát minek is „hátha nem sike­rül a gyors cséplés”. A legrövidebb időn beRi.1 változtatniok kell ezen az álláspontén, különben csakugyan nem fog sikerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents