Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-21 / 144. szám
4 NÉPLAP 1952 JÚNIUS 21, SZOMBAT Megyei értekezleten vitatták meg- a kombájnvezetők és legjobb arntógépkezelők az aratási teendőket Felszólalások sora a tegnapelőtti értekezleten Aranyosapáti is csatlakozott a vajai liékeiiarcosokhoz (Folytatás a 3. oldalról.) üotta, hogy minden gépállomáson,; állami gazdaságban van főgépész, aki egy fél nap alatt megismerteti minden gépkezelővel azokat a csekély eltéréseket, melyek az iskolán bemutatott és a kapott gépek között vannak. Ismertette, hogy ter- melőcsoportjaikban ők az aratan-1 dó területeket átvizsgálták és ahol a régi kisparaszti mesgyék bodza, és kökénybokrainak maradványai még megtalálhatók, a géptörések; elkerülése végett a csoport növény- termelési brigádja aratás előtt végig járja az ilyen táblákat és jelző-karókkal megjelölik a veszélyes helyeket. Aratáskor egy kaszás pedig állandóan ott lesz, aki az elmaradt foltokat lekaszálja. Pap Miklós, a tyubodi gépállomás küldöttje a gépápolás fontosságáról beszélt, amikor azt mondotta : ezzel biztosítjuk a folyamatos munkát és meghosszabbítjuk a gépek életét. A tiszaszalkai állami gazdaság, küldötte Lapos Piter arról beszélt, bőgj- a buktatás a vitorlabeállítás, az asztalbeállítás milyen fontossággal bír, hogy jómunkát végezzünk. Sokan megfeledkeznek a kötözőrész rendszeres kenéséről és emiatt szakad sokszor a spárga. — Majd versenyre hívta Hamar Pált, a barabási állami gazdaság legjobb aratógépkezelőjét, aki a múlt évben háromszoros normát teljesített. Hamar Pál elfogadta a kihívást és elmondta, hogy nagy teljesítményének titka elsősorban az, hogy nagyon szereti a gépet, ezentúl pedig a kezelési előírásokat a le.: pontosabban betartja és ezt mindenkinek ajánlja. Felszólalásában fogadalmat tett Rákosi elvtársnak, hagy túlszárnyalja a m/ultévi teljesítését és naponta legalább 22 holdat jog learatni. Ugyancsak a barabási állami gazdaságból Lőrinc Zoltán ismertette hogy a nagy csatára miként szervezték meg a munkát. Elmondta bogy a négy ara tógépnél, amelyek a gazdaságban dolgoznak, milyen nagy segítség a kocsira szerelt mozgó műhely. A következő felszólalásokban SZÁMOS harcolunk legelsősorban a mara- diság ellen Is. Az elvtársak szép vállalásokat tettek, egyikét hét múlva találkozni fogunk az érett kalászok között a földekn és szeretnénk, ha az elvtársak arról számolnának be, hogy a vállalásukat 10—15 százalékkal túlteljesítették. Akik ebben a csatában megállják a helyüket, azok bebizonyították, hogy akarják és hisznek az alkotó békében, hűek a világ első békeharcosához a nagy Sztálinhoz. — fejezte be felszólalását Hajdú elvtárs. SZARVAS ERNŐ ELVTÁRS ZÁRÓBESZÉDE Az értekezletet bezáró beszédet Szarvas Ernő elvtárs, az ÁMG megyei politikai oszt ally vezetője mondotta. Ezen az értekezleten nagyon sokat tanultunk, de az elvtársaknak ezt otthon és a termelőcso- portokban tovább is kell adni. mondotta. Még vannak nehézségek .amik néhány év múlva nem lesznek már, de az elvtársak legye nek büszkék, hogy nekünk jutott az élharcos szerep és nekünk kell leküzdeni ezeket a növekedésünkből adódó nehézségeket. Az elvtársak hallottak róla, hogy a megyénk egyetlen szovjet kombájnját miért kapták meg a múlt évben a csahold gépállomás dolgozói; azért, mert országos elsők voltak 1950-ben. Az elvtársaknak elárulhatjuk, hogy miért kerültek kombájnvezető és aratógépkezelő iskolára : azért, mert az elvtársak a gépállomások, állami gazdasagok legjobb traktoristái voltak. Az elvtársaknak már ismerős a környéken a nevük, de ha most jó munkát végeznek, még híresebb emberekké, a legigazibh békebarcosokká válnak. Hogy a mi munkánknak maga Rákosi elvtárs is milyen nagy jelentőséget tulajdonít, azt azzal próbálom érzékeltetni, hogy az ÁMG propagandista Iskolán Rákosi elvtárs felmérhetetlenül sok munkája mellett, több mint két óraihosszat beszélgetett a gépállomásokról felkerült traktorista hallgatókkal. Mint az előbb Is mondottam, sokat tanultunk ezen az értekezleten, de a tarlóhántásról cs másodvetésről igen keveset beszéltünk: ennek a jelentőségét már ismerik, csak arra kérem az elvtársakat, otthon nehogy így megfeledkezzenek erről a fontos dologról, mint itt ezen az értekezleten megfeledkeztünk. A mi normáink, a 150 és löt! holdak, csak fele a szovjet elv- társak kezdő normáinak, mert a Szovjetunióban a fejlődésnek ebben a szakaszában 200 hektár volt egy kombájnnak az idénynormája, ami több, mint 000 hold. Tehát az elvtársak normái gondos, jó szervező munkával teljesíthetők. Az elvtársak tudják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli út a kizsákmányol Asmentes, boldogabb jövő' felé és itt tudjuk a munkaerőket felszabadítani az ipar számára. A jelenlegi gépekkel, amiket az elvtársak kezelnek ezévben megyénkben az aratási, cséplési kampányban. 3000 ember nehéz munkáját végzik el és ezentúl jobban és' gyorsabban végezzük el az aratás-eséplés munkáját. Ne feledkezzenek meg az itt tett Ígéreteikről, mert azt a Pártnak, Rákosi elvtársnak tették. Sikert, jó munkát kívánunk az elvtársaknak ! Községünk szép eredményt ért el ezidáig a beadás teljesítésében. A félévi tervet baromfiból 120, tojásból 104. szarvasmarhából 150, tejből 100 és sertésből 9S százalékra teljesítettünk. Az adófizetésben sein vagyunk elmaradva. A növény- ápolás szintén jól halad. A napraforgót, kukoricát és burgonyát másodszor kapáltuk meg. A cukorrépa harmadik kapálása a napokban fejeződik be. Más növényféleségek ápolása is folyamatos és a második vagy harmadik kapálásnál tartunk vele. Mind a beadás. mind a növényápolás terén élenjár; G. Dobos István, V. Tóth Mihály, Dobos Károly és Papin .József dolgozó paraszt. Nagyban hátráltatják azonban a beadást és növényápolást K. Balogh Mihály és id. Nagy István középparasztok. Érezniük kellene, bogy a község becsületéről van szó. A legutóbbi tanácsülésen meglje- széltiik a vajaink versenykihívását, amihez községünk dolgozó parasztsága is csatlakozik, Mendörgős János tanácselnök, Aranyosapáti. A dolgozók megtakarított pénzének igazi helye: a takarékbetétkönyv PÁROS VERSENYKIHÍVÁS TÖRTÉNT A büdszentmihályi gépállomás a helyi állami gazdasággal léftett párosversenybe. A kislétai gépállomás llncsencscsel versenyez. A nyírtéti gépállomás Nagyhalásszal lesz aratási versenyben. így sorban valamennyi gépállomás és állami gazdaság párosversenyre lépett a szomszéd üzemmel az aratási időszakra. A felszólalásokra Hajdú elvtárs válaszolt, majd hangsúlyozta, hogy az értekezlet visszatükrözte, megmutatta, hogy az elvtársak érzik, milyen nagy felelősséggel bízta meg őket a Párt. Magunkévá kell tenni valamenniünknek Gyerák elvtárs szavait: „Ezeknek az új gépeknek meg kell szerezni a becsületet a dolgozó parasztság előtt.” Ismerje és szeresse mindenki úgy a gépét, mint Gyerák elvtárs. Teremtsenek olyan jó viszonyt a termelőszövetkezetek között, mint amilyenről a kölesei felszólaló beszélt. A menet- leneket, az útirányt fektessék az elvtársak papírra, de ennél méi többet is: a tenuelőcsoportokból a kombájnok kiszolgálásához kapott segédkezük nek a nevei t is és a pon- íos beosztásukat, hogy ki mit fog végezni. Ha a most megkapott gé pékkel az előirt területet idejében szemveszleség nélkül levágják, a gépi- és a kéziaratás közötti szem- veszteség-különbség annyit lesz ki, mint Szabolcs Szatmár összes trak- ioristáinak egyévi fejadaga. De nemcsak gazdasági jelentősége van attak a munkának, amit az elvtársak végeznek, hanem döntően politikai jelentősége is. Mi egy hatalmas fronton állunk és ennek a frontnak az első vonalában az elv társak vannak. Ezen a fronton vívjuk csatánkat a külső és belső ellenség ellen, de ezen a fronton Törvényszabta büntetés jár a sertésszállítási szerződések megszegőinek Kártérítés fizetésére kötelesetek több szerződésszegőt Megyénk dolgozó parasztjainak tízezrei becsülettel, péld-aadóan teljesítik kötelezettségeiket a nép államával szemben. A begyűjtés kiváló eredményeivel érdemelte meg Szabolcs-Szatmár az országos elsőnek járó vándorzászlót is. Azonban nem egy községben vannak olyan dolgozó parasztok is, akik fittyet hánynak a törvényeknek, nem törődnek a nép ügyével, társaikkal, nem járulnak becsülettel a nép jómódú életének formálásához, hanem inkább törvényszegéssel, — saját spekulációs céljaik megvalósítására törekedve — akadályozzák a terv megvalósultát. Az ilyeneket méltán nevezik spekulánsoknak, méltán nézik le a kötelességüket becsülettel teljesítők, s követelik megbüntetésüket. A begyűjtési minisztérium 0/ 1952. sz. rendelete intézkedik arról, hogy a hízottsertésszállitási és sertéstenyésztési szerződést kőtő dolgozó parasztok kártérítési felelősséggel tartoznak akkor, ha megszegik a szerződést, szállítási kötelezettségüknek a megjelölt időben nem tesznek eleget. Törvény van rá, hogy a kötelességüket elmulasztó gazdákat kártérítés fizetésére kell kötelezni, ha a felszólítástól Számított 15 napon belül nem tesznek eleget a szerződésben vállaltaknak. A kártérítést ki kell fizetni, mégpedig a szállítási kötelezettséget vállalók szerződésében szereplő malacok, süldők, vagy hízók szabadpiaci árának 20 százalékkal felemelt összege erejéig. A megye szégyenére válik, hogy szerződésszegésért 110 polgári pert indított már az Állatforgalmi Vállalat, s példás ítéletek is születtek. Kanyó Béla nyíregyházi lakos például 3 hízottsertés szállítására szerződött. Egyet leszállított, a másik kettőt pedig spekuláns módjára eladta. Rácz Ilona hodászi lakos hasonlóképp üzérkedett. A szállításra ígért három sertésből egyet adott csak be, a másik kettőt feles tartásra adta ki, majd levágta. Mindkettőjüket 5.488 forint kártérítés fizetésére kötelezte a megyei bíróság. Bartha Sándor nagyeosedi dolgozó paraszt is három lu'zottsertés szállítására kötött szerződést még a múlt esztendő kora 'araszán, — mint fenti két társa, — de egyet sem szállított, bár négy süldőt e célra hízásra állított. Ezekből kettőt eladott, kettő pedig állítólag oltás hiányával elhullott. A bíróság Bartha Sándort helyesen 8.232 forint kártérítés fizetésére kötelezte. Ifjabb Hegedűs Ferenc apagyi lakosnak 13.720 forint kártérítést kell fizetnie, mert még 1950. októ herében kötelezte magát öt hízottsertés szállítására, s még egyet sem szállított. Megérdemelték büntetésüket, a nép államát, dolgozó társaikat károsították meg, amikor részesedtek a szerződést kötöknek járó előnyökben, s kötelezettségeiket — nem teljesítették. KISS JÓZSEF, Állatforgalmi Vállalat. 24/3. sz. Vállalat munkakönyvvel rendelkező férfi cs női segédmunkásokat hajdusámsoni munkára felvesz Jelentkezni lehet Hajdusámsoni Tanács, vagy Debrecen, Vargautca 1. sz. Vidékieknek szállást biztosítunk. Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-FILMSZÍNHÁZ.fél 5. fél 7. fél 9 órakor: Sportbecsület, Színeg szovjet sportfilm. DÓZSA-FILMSZÍNHÁZ : 4. 6, 8 órakor: Utazás a mesék birodalmában. Színes szovjet rajzfilmsorozat. KEltT-MOZI: fél 9 órakor: Ezerarcú hős. Lengyel film. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyóre József Szerkesztőség: Nyiregybáza Dózsa György-U. 5. Tel.: 13-70. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telelőn: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaiban Vállalat Nytregvháza Felszabadult ttépünk kemény munkájának gyümölcse, hogy minden dolgozó egyre jobban él ebben az országban. S most már nemcsak, hogy bőséggel Jut élelemre, ruházkodásra, de a dolgozók százezreinek van megtakarított pénze, dolgozók százezrei rakosgatják a megtakarított forintokat. hogy majd szebbé tegyék otthonukat, környezetüket. Sokan azt mondanák, amikor a takarékbetétkönyvről hallanak, hogy „jó helyen van nálam a pénz, nem kell arra betétkönyv ", Az természetes, hogy mindenki vigyáz a pénzére. De annak mégis a takarékbetétkönyv az igazi helye. Jelentős előny származik a befizető számára egyrészt tízért, mert kamatozik a pénze, — de százszor, ezerszer inkább kamatozik azzal, hogy a bank a befizetett pénzt a népgazdaság vérkeringésébe juttat, ja (de természetesen mindenkor kiti zeti a betevő kérelmére), elősegíti a hatalmas tervalkolások létrejöttét — egyszóval a nén jólétének további növekedését. A kapitalista idők tőkés bankjai a kisemberek keservesen megtakarított pénzét kétes üzleti vállalkozásokba fektették, megtalálták a módját hogy saját vagyonukat növeljék ezzel a pénzzel a bankok urai. S ha nem jártak sikerrel a bűnös spekulá. ciúk. száz és száz kisember vesztette el pénzét. Az Országos Takarékpénz tár a nép bankja, a betétekért a dolgozó nép állama vállal felelősséget. A múltban a betétes a tőkés-tulajdonos kiszolgáltatottja volt. Betétjéről bárkinek felvilágosítást adtak, a ha saját hibáján kívül eladósodott, betétjei le is foglalták. Most törvény biztosítja a betétek teljes titkosságát, s azt, hogy a takarékbetéteket semmiféle polgári tartozás fejében nem foglalhatják le. A tőkés világban a bankbetéteket is alaposan megadózták kamatadóval, kincstári illetékkel. A nép bankjában elhelyezett takarékbetét után sem jövedelem-, sem egyéb adót nem kell fizetni, s a kamat is adómentes. Még inkább jelentős az a rendelkezés, hogy a betétek örökölhetek és mentesek a, örökösödési illeték alól. Kormányzatunk rendelkezése nyomán az Országos Takarékpénztár a legszélesebb lehetőségeket biztosítja arra, hogy a dolgozok megfelelő helyre tegyék megtakarított pénzükét. — Ezt a óéit szolgálják a postáknál az úi járási takarékpénztárak felállítása Kisvárdán, Nyírbátorban és Csengéi- ben, s a közeljövőben megnyíló fehér, gyarmati, tiszalöki, kcmccsci és vasa. rosnaményi járási takarékpénztárak. A járások dolgozó parasztjai saját maguk és dolgozó társaik, az egész nép hasznára helyezik cl megtakarított pénzüket takarékbetétkönyvre járási cs nyíregyházi takarékpénzlá raknál. PERECSÉNYI JENŐ igazgató'. JPusztítsuk az amerikai fehér szövő* lepke hernyóil! A múlt év nyarán és őszén számos helyen letarolt, kopaszra rágott ták és bokrok jelezték szövölepkcher- nyók pusztító útját. Szeptemberben már oly nagy volt a hernyóinvázió, hogy sok helyen ellepték a kerítésekéi, falakat, nem lehetett ajtót, ablakot nyitva tartani, mert mindenhová bemásztak, Mindez azért történt, mert a megye lakossága nem vette komolyan a felhívásokat és az irtást nem, vagy csak elkésve hajtotta végre. Az idén tavasszal a lepkeirtásná! már komoly eredményeket értünk el és különösen az úttörők tűntek ki jo munkájukkal. A nagymértékű lepke- rajzás miatt azonban a lepkeirtás nem hozhatott tökéletes eredményt. Most, amikor a hernyók szövedékei elérték az arasznyi nagyságot, kell az irtást végrehajtani, úgy, hogy a szövedékeket hernyózó ollóval levágjuk és a fészkeket elégetjük. Ha a hernyók megnőnek, ezt a munkát már nem lehet eredményesen elvégezni, mert a legkisebb érintésre kivetik ma. gukat a fészekből és elszélcdnek a fán. Állami védekezés keretében a közterületeken már folynak a permetezések. Ez a munka azonban nem lehet eredményes, ha a házikertek fái terjesztik a fertőzést. Felhívjuk ezért a megye lakosságát, most pusztítsa a szövőlepke hernyóinak fészkeit, A rendelet szerint az első nemzedék irtását június 30-ig be kell fejezni, a mulasztókat pedig szigorúan felelősségre kell vonni. úttörök! Mutassatok példát a her. nyőfészkek irtásánál is úgy, mint a Icpkeirtásnál tettétek. Indítsatok hernyóirtási versenyt: melyik csapat tudja a körzetét legjobban mentesíteni a hernyóktól. Szólítsátok fel a háztulajdonosokat is az irtás végrehajtására és közöljétek az úttörő- vezetővel azok nevét, akik a felszólításnak nem tesznek eleget. Rádióműsor JUNIUS 21., SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.00: Falurádió. 5.50: Hírek. Lapszemle. 5.45: Zenés műsor 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.00: Indulók. 7.45: Levelezőink jelentik. 8.00: Hanglemezek. 11.30: Vidám mű?or. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Szórakoztató zenekari muzsika. 13.30: Komán kórusok. 14.00: Időj ár ás jelentés.'-<L4.15: Filmzene.. 14.30: Regény- részlet. 15.00: Tréfás népdalok. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Beszélő atlasz. 1545: Állami vállalatok hírei. 15.50: A Rádió művészeti híradója. 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek. 16.20: A Magyar Rádió tánczenekar;1, játszik. 17.00: Hírek. 17.15: Hanglemezek. 18.00: Szövetkezeti Híradó. 18.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.40: Hírek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta. 19.30: Hírek szerbül* 20.00: Hangos Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Opera- részletek 21.30: Emlékezés régi aratásokra. 22.00: Hírek, Sport. 22.25 r Tánczene. 24.00: Hírek. Apróhirdetés Kirakat ablaktakarítás, üzlethelyiség, iroda, raktár nagytakarítása, súrolása, parkettfényezés munkálatait a Takarító Vállalat végzi. Lenin-tér 6. Telefon 13—41. A Rákosi Mátyás Müvek: kovácsoló, öntöde, martin, hengerdék, csőgyár felvesz gép- és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet Csepel, felvételi kapunál az új mintájú munkakönyvvel. Vidéki munkavállalók részére szállást és egyszeri lel utazást munkába való beállás után megtérítünk. őszi karfiol tízezre 600, kel- és más konyhakerti palánta 300 Ft. Árvácska. százszorszép magvakról. virág- palántákról kérjen díjmetos árajánlatot. Kereső kertészet, Makó. Czill János nagy kallói lakos Nyíregyháza, Városi Tanács 4910—1947. jzkönyvi szám alatt ..Bogár“ nevű 1959. évbeli fekete kanca, jobb hátsó lába kesely, csilla g-homlokú. piszra- jelü lovára kiállított járlatlevelét ismeretlen helyen és körülmények között elvesztette. Megsemmisítés végett körözik. ECY ki3 diófa kombináltszekrény eladó.' Makarenkó-u. 4. Kifogástalan, egy lovas fed eres kocsi jutányosán eladó. Kossuth-utca 52. Egy asztalitüzhely eladó. Körte- utca 29. Tizedesmérleg 100 kg-oe. „Gránit** gyártmányú eladó. Marealkó fűszerüzlet, Takarék. Egy középnagyságú falitükör eladó. Csillag-utca 22. ifj. Veres István ramocsaházi lakog munkakönyvét Miskolc és Nyíregyháza között a vonaton elhagyta. Megtalálója szíveskedjék címére feladni. FOLYÓ HÓ 22-ÉN MEGYEI KERESKEDELMI ANKÉT A VÁROSI SZÍNHÁZBAN! A 2.j/l. sz. vállalat munka,könyvvel rendelkező segédmunkás férfiakat és nőket budapesti munkára felvesz. Díjmentes szállást, valamint csekély térítés ellenében napi kétszeri étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest, VII. kér., Barosstól' 10. szám alatt.