Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-14 / 138. szám
2t néplap 1002 JÚNIUS -14, SZOMBAT TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL A falusi agitatarok legfontasabb feladatai Méjj egyszer az encsencsi papról, a „nép barátjáról44 Hála szovjet a Kommunista Párt és a kormány lankadatlan gondoskodásának, szocialista mezőgazdaságunk gyors fejlődésben van libben az érben új. jelentős sikerekre tekinthet vissza. Ismeretes, hogy minden dókig sikerét elsősorban az emberek dön- lik el. Minél «»tudatosabb szocialisták, annál inkább átlátják feladatukat, annál inkább igyekszik mindenki a maga helyén, hogy megbirkózzék a feladattal és annál sikeresebben valósulnak meg a kommunizmus építésének nagy-nagy tervei. Pártszervezeteinknek gazdag tapasztalata van a politikai tömeg- mumkában. E gazdag tapasztalat csak megerősíti azt a bolsevik igazságot, hogy nem lehet vezetni irányítani anélkül, hogy ne biztosítsuk politikailag a dolgok miké i át és ne magyarázzuk meg a tö megaknek a gazdasági feladatok politikai jelentőségét. .■1 gazdasági sikerek, azok mara- áandósdga és tartóssága teljes egészében a pártszervezetek szervezési és politikai munkájának sikerétől 1Ü0Q, — mondja Sztálin elvtárs. . A politikai munkának a falun hozzá kell járulnia az összes erőknek és az összes eszközöknek azon küzdelemre való mozgósításához hogy példásan végrehajtsuk a mezőgazdasági munkálatokat és hogy olyan szellemben neveljük az embereket. amelynek értelmében becsülettel és lelkiismeretesen őrködjenek. az állam érdeke felett. A tömegagitációs munka során feltétlenül meg kell magyarázni a eaoeiallsta mezőgazdaság minden dolgozójának, hogy munkájának mi a kapcsolnia a népgazdaságban, a kommunizmus építésének országos ügyében. Ott, ahol a politikai munkát Miben a szellemben végzik, ott jelentősen hozzájárul az állami tervek végrehajtásához. E szempontból hivatkozhatunk a tatovsski ke rillet (voronyezsi területi tapasztalataira. ' Az aratási győzelmet ás termény begyűjtés sikerét az elmúlt években a kerületben nagy mértékben az a körülmény biztosította, hogy a. kerületi bizottság és a párt alap- ezervezetei naponta minden intéz-, kedést megtettek az eredményes szervezési és politikai tümegmun- kára. Száz meg száz agitátor — kommunisták, komezomolisták. falusi értelmiségiek, kolhozaktivisták. — magyarázták meg » kol- hozparasztoknak az Idejekorán való aratás és a kenyérga.bonabegyüjtési terv határidőre való elvégzésének népgazdasági jelen t őségét. Képszerüsítő tevékenységükbe nagy szerepet játszott az élenjáró, mezőgazdasági munkások tapasztó-: tatának átadása. A tevékeny, min-« deanapos és ideológjailag magaij színvonalon álló < agitáeiós niunk^ nagyban hozzájárul a kolhozparasztok politikai és termelő akttvitásá- nak emeléséhez, a kolhozok, a szov- bozob és a gépállomások szocialista munkaversenyének fellendüléséhez. Mindazonáltal nem minden falusi pártszervezet szentel elegendő figyelmet a politikai íömegmuukája. Néhány mezőgazdasági kerületbén a politikai tömegmunkát csupán időről-időre végzik, akkor is csak forma szerint, sablonosán, az élettől elvonatkoztatva, anélkül, hogy számot vetnének a való körülményekkel és-a. gyakorlati feladatokkal, amelyek az egyes kolhozok előtt állnak. Ez a helyzet például a szmaleti- *zki terület egy seregnyi keriileté- tien. többek között a kaszpljani kerületben is. A Pravda tudósítója megfordult ebben a kerületben és azt jelentette, hogy igen sok kolhozban. különösen azokban, amelyeknek nincs pár talapszervezete, a politikai munkával felhagylak. A kolhozisták hónapokon keresztül sem előadókat, sem felolvasásokat nem látnak maguk előtt. Az ..Októberi Fórradalóm”-kolhozban politikai beszédet legutoljára ősszel tartottak. A kaszpljani kerületi pártbizottság nem Irányítja az ágitú- ciós munkát a falvakban és semmit sem tett a helyzet megváltoztatására. Ez az egyik főöka annak, hogy a kerület az aratással és a gabonabegyűjtéssel tetemesen lemaradt. Ahhoz, hogy az előtte álló feladatokat sikeresen hajtsa végre, a kolhoz faluban széleskörű politikai tömegmunkát kelt végezni. Ez á kommunisták és mindenekelőtt a vezető pártmunkások és szovjet munkások feladata a kerületben, a tartományban. Ugyanakkor vannak még olyan pártvezetök, akik az ern berek politikai vezetését nem tekintik működésük alapjának, csupán valami másodrendű ügynek, Az ilyen vezetők személyesen nem vesznek részt az agitáeiós- és pro paganda-munkábnn és nem érdeklődnek iránta. Nem érhetjük el a politikai agitáció széleskörű fellendülését és ideológiai színvonalának emelkedését a faluban, hogyha a vezető párt- és szovjet-káderek fétrehú zódnak ettől a munkától. A párt elvária, hogy szovjet munkásaink és pártmunkásaink rendszeresen tartsanak politikai beszámolókat és beszédeket a kolhozban és e politikai munkájukat úgy tekintsék, mint a tömegekkel való kapcsolat fenntartásának és az irá nyilasnak legfontosabb eszközét. A pártaktíva személyes részvétele az agitáclós munkában nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy elmélyüljenek a széles dolgozó rétegek problémáiban és agitúciójuk során konkretizálják a tömegek politikai vezetését. A falu agitátorai harcos segítőtársai a páiiszervezeteknek. Ezek nagy erőt képviselnek. A párt területi és kerületi bizottságainak első feladata, hogy eltüntessék az agitáeiós kollektívák és az agitátorok irányítása körül mutatkozó hiányosságokat, és nap mint nap hathatós segítséget nyújtsanak ne kik.-Szükséges, hogy minél nagyobb mértékben bevonjuk az agitáeiós munkába a falu értelmiségét, a tanítót, o mezőgazdászt, az orvost A falu pártszervezeteinek egyik, legfontosabb feladatuk, hogy széleskörű szocialista munkaversenyt kezdeményezzenek a munka termelékenységéért. a nagy terméseredményekért, n szocialista állattenyésztés további fellendüléséért és a szocialista mezőgazdaságban rejlő további tartalékok felhasználd xácrt. Az agitáció minden eszközét fel kell használni arra. hogy ebben a munka versenyben a dolgozók minél szélesebb tömegei vegyenek részt és hogy az élenjárók munkatapasztalatait az összes kolhozok átvegyék. Itt azután hatalmas szerep vár a mezőgazdaság élmunkásaira. A falu élmunkásai megbízható támaszai a falu pártszervezetének abban a küzdelemben. amelyet a: élenjáró munkamódszerek bevezetéséért és a magasszínvonalú földművelésért folytat. Ilyen szempontból példamutató a kra-sznodári és al’áji tartományok pártszervezeteinek munkája, ahol a mezőgazdaság élmunkásai gyűléseken, ért kezdeteken, sajtó és rádió útján adják tovább tapasztalataikat. Az agitáeiós tömegmunkának harcosnak, céltudatosnak, politikailag élesnek kell lennie. Agitá torainknak az. a feladatuk, hogy lelkesen támogassanak és népszerűsítsenek minden újat, minden hala dót és ugyanakkor könyörtelen harcot folytassanak a lemaradók, a munkafegyelem rnegbontói és a ma gúntulajdonosi pszichológia esöke- vényei ellen. Amikor a kolliozpa rasztság legfontosabb feladata, hogy időre elvégezze a mezőgazdasági termények beszolgáltatásának kötelezettségét, az agitátoroknak széliében népszerűsíteniük' kell az élenjáró kolhozok tapasztalatait, amelyek becsülettel teljesítették a haza iránti hazafias kötelességüket. Ugyanakkor száikséges az is, hogy bolsevik kritikának vessenek alá minden hiányosságot és hibát, amely az aratás és a terménybe- gyüjtés megszervezése körül mutat kozik és élesen bíráljanak személy szerint mindenkit, aki megbontja az állami fegyelmet. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a politikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól. Együtt léteznek ’és együtt hatnak. A politilcai párt munka és a mezőgazdasági munka helyes párosítása■ és a. politikai agitáció színvonalának emelése egyik előfeltétele annak, hogy új sikereket érjünk el a. szocialista mezőgazdaság további fellendítéséért folytatott küzdelemben. (Rész lelek a .,Pravda” cikkéből.) A A’éplap május 22-1 számában cikk jelent meg Kovács József en- csencsi papról, az amerikai imperialisták, a háborús gyújtogatok sötét ügynökéről, dolgozó népünk esküdt ellenségéről. Annies Józsefről, aki „a béke és a nép nagy Iáról jónak'’ prédikálja - magát. - köz. ben Petőfi szavai illenek rá : ..mint öltözete, lelke oly sötét". í;vről-évre kénytelen meggyőződni róla, hogy egyre gazdagabb, egyre szebb a termelőszövetkezeti dolgozó parasztok élete. Miért ne vette volna célba a termelőszövetkezetet? ügynökei útján útszéli rágalmukkal illette a tsz. legbecsületesebb tagjait, csakhogy megbontsa soraikat, hogy egyenetlenséget szítson a nagy gazdaságban. Csalói akart a begyűjtésnél, lopott egy 77 éves öregasszonytól, o: v. Harcsánál ól. A szószéken pedig-alázattól csepegő hangon ajánlotta, hogy „a mennyekben keressék a boldogságot” Encsencs dolgozó parasztjai. Olykor-olykor a fenyegetőzéstől sem riadt vissza: „Árnyékvilág ez. kedves híveim! Ne vállaljon tellát senki megbízatást, tisztséget, meri szörnyű büntetés lesz a vége .. Kern hagyta azonban abba sötét tizeiméit a Cikk megjelenése után sem. Mint a megszállott, szaladgál a községben ide. is, oda Is. rágalmazza az újságot. ..bizonyítékot” gyűjt ahhoz, hogy ő a „legjobb ember” Encsencsen. Azokhoz kopogtat most be, akikről szóról szóra ezt a véleményt nyilvánította alig két héttel ezelőtt: „Az enesencsi Lépnél önzőbb, fuk-arabb. kapzsibb nép nincs az egész megyéiben. Az e-n- csencsi emberek jölt-mentek, ku pecek.” Ne csodálkozzék Kovács József, ha Encsencs becsületes emberei felháborodottan utasítanak el vele minden közösséget. N'e csodálkozzék, mert ö maga bizonyította be. hegy gj alázatos ellensége a nép r,ek. Azon se csodálkozzék, hogy Harcsáné, Szabó Károly és sok más társa nem hallgat a „tisztelete« úr” szavaira még akkor som. ha „átokkal” fenyegeti őket. Téved Kovács József, ha azt gondolja, hogy sokáig félre lehet vezetni Encsencs becsületes dolgozóit. ök maguk sorolják el a „nép- barát” pap sötét ügyleteit, amikre eddig még nem derült fény. 3050- • ben például elküldte presbitereit, hogy összeszedjék a beadási zsírt (az egyház földje után van a kőtelező beadás). A kilók számára már nem emlékeznek, csak annyit tudnak, hogy jócskán gyűlt be zsír. Abból azonban egy dekát sem látott a fö 1 olmüve-szövetkezet. Bődön- számra szállította a tiszteletes űr Debrecenbe és ott feketén adott túl rajta.. Ugyancsak IDoO-ben a terménybeadással is spekulált. — Tartozott a földmüvessaövetkezét- nek, erre aztán nem Encsencsen, hanem Plrlcsén adta be a gabonát, nehogy levonják a tartozást —, újabb üzletekre kellett ugyanis a pénz. A népgazdaságot, az államot károsította volna meg akkor is, amikor meghamisította a hittanórák naplóját és olyan órákat is beírt, amiket soha nem tartott meg. Csalás, hamisítás útján akart több pénzhez jutni s mikor ez nem sikerűk, olyan írást kért az igazgató- lói, hogy ő az államtól semilyen fizetést nem kap. Persze, itt sem járt eredménnyel, hiszen rendes fizetést' kap az államtól és azon felül annyi adót szed be a híveitől, amennyit akar. Encsencs dolgozói meg is írták a Xcpto.p-nak, hogy mennyit: ..Nines még egy olyan egyházkerület, amely több adót szedett volna be, mint amennyit Kovács József kipréselt ebből az egy községből.” íme: Kovács József encser.cst református pap, a „nép barátja”. Rászolgált a becsületes emberek megvetésére. A nyíregyházi dohányfermentáló gyár dolgozói ígéretet tettek, hogy a béketalálkozó tiszteletére 3 nappal a határidő előtt befejezik a gyár építését. A dolgozók eleget tettek ígéretüknek, az épíkezést 5 nappal Teljesítették Ígéretüket a «1« hány «jár építői előbb fejezték be. Ezzel megtakarítottak 300 munkanapot és a gépek karbantartásának költségcsökkentésével, kenőolajak, fűtőolajak és más anyagokban ösz- szesen 20.000 forint megtakarítást értek el. A tapasztalatcsere eredményéi a íűtőiiáznál A nyíregyházi MÁV. fűtőhöz dolgozói is segítik egymást tapasztalataik kicserélésével, A munkámóil- 11 szerátadásban a legjobb munkát A Néplap bírálata óta sem sokat Javult at munkafegyelem az őri Petóíi tsz-ben A Petőfi [sw ben sok hiba adö- dott a múlt évben a helytelen vezetés miatt. Ifjú Sepia József, volt tsz .elnök, akit most ki i< zártunk a tsz-ből, — a háztáji gazdálkodásban jóval nagyobb területei hagyott az alapszabályban előírtnál. (S még most sem történt változás ezen a. téren!) Így a tagság, a vezetőséggel együtt, többet dolgozott a saját területén, mint a tsz-ben. A könyvelő, Jóni Gyula hanyag munkája csak szaporította a hibákat. Nem vezetett pontos kimutatást a munkaegységekről. Egyiknek többet, másiknak kevesebbet irt. Ezzel még a jól dolgozó tsz. tagokat is elidegenítette a munkától. Az állammal szembeni kötelezettség teljesítése „mellékkérdés" volt « nem nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Elhanyagolták az állatállomány növelését is. Kizártuk a tsz-ből a volt elnököt, ig.v helytelen magatartásával nem befolyásolhatja a tagságot. — Kodácsi Sándor elvtárs is jobban bírja a kritikát, mint munkacsapat vezető és szívesebben dolgozik a közösség megerősítéséért. Csapata átlagteljesítménye eléri az. egyénenkénti 3.5 munkaegységet. A növényápolás i brigád azonban nem eléggé jól harcol a terméshozam növeléséért. Burgonyánál még csak most fejezték be az első kapálást, kukoricánál is csak a második kapálás OO százalékánál tartanak. A brigád ugyan jól foglalkozik most már a sajtóoKasással és ennek nyomán mind több családtagot vonnak be a munkába. (Jó leune. ha a tsz. elnöke e téren több példát mutatna a tagoknak családtagjai bevonásával!) Ifjú Györkös András b r i gá d v eze t ő, pá rt ti t k á rh el y et íes megállja a helyét a termelésben. — Ha a pártszervezet életével is úgy foglalkozna, mint a termelés kérdésével, erősebb lenne üzemi párt- szervezetünk 1 A Itá kosi-brigád ban Is vannak még hiányosságok. A brigád vezető keveset tartózkodik a brigádjában s nem ismeri jól annak problémáit. A murrkaesapatvezetőket elvonja csoportjuktól és ez munkafegyelem lazulást okoz. így maradtak tö vol a munkától Tóth Sándor, Szegedi Ferenc és Tóth József családtagjaikkal együtt. Ezek a tsz-tagok vegyenek példát az olyan tagoktól, mint l’isaár Magda, Comba István és Szabó Józsefné, akik minden nap derekasan kiveszik részüket a munkából. A Petőfi tsz. tagjainak van miért dolgozniuk.- Negyvenöt darab sertést állítottunk bízóba, hogy teljesítsük államunkkal szembeni kötelezettségünket. Vásároltunk 3.5 darab tehenet, amelyből 12 fejős és napi száz liter tejet fejünk. A tejből napi tiszta jövedelem 80 forint. Teljesítettük félévi tojásbeadásunkat és 210 darab baromfi nk van. Saját anyagunkból építünk 50 férőhelyes tehénistállöt. Nem akarom tovább sorolni az eredményeinket, melyek mind a becsületes munka gyümölcsei. Kell. hogy ez serkentse szövetkezeti tagjainkat a jobb munkára és az egyé ni dolgozó parasztok előtti példamutatásra. Szabó József, , levelező, őr. az elmúlt hónapban Szabó Miklós sztahanovista mozdonyvezető végezte. A fiatal, nemrég vizsgázott mozdonyvezetőket kísérgette a mozdonyokon. Szeretettel magyarázza a fiataloknak, hogyan kell egyenletesen fűteni, hogyan kell gazdaságosan kihasználni a fűtőanyagot a mozdony helyes kezelésével. Átadja a sztahanovista munkamódszerét, amelyet a szovjet vasutasoktól tanult. Szabó Miklós átadta tapasztalatát Kozma. József mozdonyvezetőitek és Kádast Mihály fűtőnek Is. így sikerült nekik az elmúlt hónapban 100 mázsa szenet megtakarítani. tíyurcsány József is átvette Szabó Miklós munkamódszerét, s eg.v hónap alatt 50 mázsa szenet takarított meg. A nyíregyháziak más fűtőhöz dolgozóival is kicserélik tapasztalataikat. Az egyik alkalomkor- a szombathelyi fűtőhöz dolgozóit keresték meg. Értékes tapasztalatot szereztek ott ők is az olajmegtaka- rítás módszerében. A szombathelyiek egy olyan edényben tartják az olajat, amelyben szűrő van. A szűrő alatt tíz, felelte az olaj. Ha mossák a gépalkatrészeket, a szülő nem engedi azokat a vízbe süly- iyedui, viszont a szenny keresztül jut a szűrőn és a vízben leülepszik. Ezzel 300—400 liter olajat takarítanak meg évente. A nyíregyházi fű tőhöz dolgozói is hasonló szürőedényt készítenek a mosóolaj tartására.
