Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-12 / 136. szám
I NÉPLAP 1952 JÚNIUS 12, CSÜTÖRTÖK Győz a gyorsíalazási módszer! Mikor Sárosi József és Varga lA&ürás kőművesek visszajöttek a sztahanovista iskoláról, először^ a nyíregyházi bölcsőde építősénél láttak punkához. Az első napon bemutatták Sárosiék a Jfakszimenkó íalazási módszert. Fekete István és Kupfersmied András odaálltak a sztahanovisták mellé és ők voltak a kisegítő munkások. Fekete István ragadta meg az űjfajta malteroskanalat. — Úgy is ezzel fogok dolgozni, legalább kipróbálom — gondolta Fekete elvtárs. A malterteritő azonban megbillent kezében és egyhelyre szaladt az egész malter. — Nem úgy kell azzal bánni, szaktárs — szólt Sárosi és megmutatta, hogy a Makszimenkó-kana- lat rázogatva, hogyan kell egyenletesen teríteni. Dicső József, Bucskó I.ajos és Párkányi Ferenc kőművesek csak messziről szemlélték a munkamódszer-átadást. Hiába hívták őket közelebb, ők csak a magukét hajtogatták. — Mire való ez? Dolgozunk mi eleget, öregek vagyunk mi már, jó nekünk így is. — Azért maguknak is jó volna, ha többet keresnének — mondta Vá.ibli Zoltán munkavezető. Ez már gondolkozóba ejtette őket, de most már ..csakazértis” úgy válaszolt l’árkányi Ferenc, hogy „meg vagyunk mi elégedve, Pedig éppen ők rendezték a nagy •vitákat arról, hogy ..kevés a fizetés'’, „szoros a norma". A három öreg kőműves tehát a maga módja szerint kezdett a fal rakásáéhoz. Úgy tetlek, mintha nem is érdekelné őket, hogy a szomszédos fal pillanatok alatt nő fel, de azért oda oda néztek, csk úgy titkon s még egymásnak sem vallották be, hogy érdekli őket a gyors- falazás, vájjon hogyan csináljak a - sztahanovisták? Nem fs nagyon beszélgettek egymáshoz, inkább csak gondolataik kalandoztak, hogy mindig kitalálnak valamit és olyan nagy hű hót csapnak vele. Pedig hiába, ők már régi szakmunkások, sok falat felraktak, sok nehézséget átéltek, megedződtek a hosz- szú évek során, értik jól a kőműves munkát. Teljesítik is mindig a 100 százalékot, — Miért nem hagynak békét az embernek-ezzel az új istencsudával? — mérgelődött Párkányi. Ha szól az ember, mindjárt azt vetik az ember szemére, hogy maradi. — így forognak a gondolatok a fejükben. Ök maguk más világban élnek, dolgoznak most, de gondolatuk még ezer szállal vau összekötve a múlttal. Nem is azért, mintha a múltat kívánnák vissza, erről szó sincs, de a kapitalista világban élt évti-' zedek bizony sok helytelen nézetet, gondolatot ágyaztak fejükbe. Ezért rázták a fejüket mindannyiszor, ha sztahanovista munkáftl, Makszi- menkó-féle gyorsfalazásról volt szó. • Fekete István és Kupfersmied András összebeszéltek és kihívták versenyre a „Dicső" brigádot. Dicsőék akor már gondolatban elismerték. hogy a sztahanovisták ügyesebben, gyorsabban dolgoznak, de mégsem akartak engedni, annál is inkább, mert úgy gondolták, hogy a sztahanovisták valami „különös adottsággal megáldott" emberek. Ahhoz sem híztak, hogy Feketéék elsajátítják a gyorsfalazást és jó eredményt fognak elérni. Elfogadták hát a versenykihívást. Fekete István és Kupfersmied András szerdán már önállóan végezte a falazást Makszimenkó módszerrel. így hát a verseny megkezdődött. Feketéék fütyörészve rakták a falat. Mindig könnyebben sikerült elteríteni a maltert, igazgatni a téglákat. A Dicső-brigád se rest, hisz eddig még mindig megállta a helyét. Ügyesen járt a jó öreg szakmunkásak kezében a szerszám. De hiába igyekeztek, hamarosan észre kellett venniök, hogy lemaradnak. — Hát csak megelőztek bennünket — mondta komoran Párkányi bácsi. — Halljátok! Szerezzünk egy zsinórt, aztán hajrá! így is volt. „Titokban” zsinórt akalmaz- tak léc helyett. Persze még mindig sok időt rabolt el a zsinór beállításánál a függőzés az újabb és újabb téglasoroknál. A brigádvezető a legszívesebben odaakasztotta volna már a Sárosiék kalodájára, mivel egyvégtibe falaztak, csak egy ajtónyílás választotta el őket. Mikor pedig Sárosi József kezdte lebontani a kalodát, Dicső meg is jegyezte félig tréfásan, ahogy ő szokott beszélni. — Hát elviszed pedig mát' hozzá akartam kötni — mondta mosolyogva. — Nem nehéz ilyet csinálni, Dicső szaktárs — eredt meg a szó Sárosiból. — Csak deszka kell hozzá, s legyalulja az ember a szélét. Aztán beosztást készít rajta, úgy, ahogy a téglasorok következnek, és minden sorhoz egy szeget kell' beverni. A megkezdett alaphoz, vagyis a fal végéhez odaállítjuk, befüggőzzük, kitámasztjuk és már mehet is a falazás. A zsinórt csak a szegekre rakjuk. Látja, még oda se kell kötni. Azért van a tégla a zsinór végére kötve, hogy kifeszítse. — Dicső elvfárs elnevette magát. Még mindig ellenkezni akart, de hirtelen elnyelte a szót. Rakták tovább a falat. Már csak néhány 'perc választotta el a munka befejezését, amikor Vájbli Zoltán munkavezető és Sárdi Béla lemérték és kiszámították, a teljesítményt. — Na, szaktársak! Hát érdemes-e így dolgozni? — kérdezte az összegyűlt dolgozóktól Sárdi Béla, Fekete István és Kupfersmied András 220 százalékos teljesítményt értek el, a napi keresetűit pedig néhány fillér hijjával 00 forint. A Dicső-brigád tagjai egymásra néztek. Dicső elvtárs közbe kiáltott. — Az nem igaz! Az lehetetlen! — A szó végét elharapta, mivel észrevette, hogy csak egyedül állíthatja ezt. A munkavezető tovább folytatta: —- Azt hiszem, mindenki Ismeri Fekete szaktársat. Mindig jó munkás volt. becsületesen dolgozott, de alig tudta elérni a 100—120 százalékot. Itt a bizonyíték. Érdemes alkalmazni a Makszimenkó fa- lazási módszert. — Dicső szaktárséknak sincs miért elkeseredni — folytatta. —- Ma már ök is szép teljesítményt értek eh Teljesítményük 130 százalék. Keresetük fejenként 40 forint néhány fillér. De azt hiszem, hogy Dicső szaktárséknak is csak jobb volna a 60 forintos napi kereset. Dicső szaktársnak és munkatársainak azonban még mindig jobban esett, ha ellenkezhettek. — Elég az nekünk, éppen elég. — Mondja Dicső szaktárs, miért ellenzik maguk ezt az új módszert, maguk már régi kőművesek, jó szakmunkások. Mondják már miért nem akarják bevezetni? — kérdezte most már türelmetlenül Fekete elvtárs. — öregek vagyunk mi már. nektek való az, olyan fiataloknak, mint ti vagytok. És maguknak nem jobb, ha könnyebben dolgoznak? Gondoljon csak bele. Dicső szaktárs. Míg maguk háromszor hajolnak le a serpenyővel malterért, én addig csak egyszer a Makszimenkó- kanállal. Nem kell annyit hajlon- gani. És miért ne raknánk több falt. ha lehet? Meg aztán az is valami, ha naponta lö—20 forinttal többet keres az ember, mert sokkal szaporább a munka. Maguk mindeu tégláért lehajolnak. Én mikor elterítettem a maltert, egyszerre 4-5 téglát is felölelek és aztán csak rakom egymásután sorba. és ha van elég segédmunkás, akkor egy terítené a maltert, egy másik pedig adná az ember kezelte a téglát, csak helyre kell igazítani. — Látom én azt szaktárs, hogy jobb, könnyebb úgy dolgozni, de hát ilyen már az öreg ember . .. Dicső barátságosan kezdett mosolyogni, aztán egy kis idő múlva megszólalt: — Majd megpróbáljuk. (— Kojossi —) Két és félévi börtönre Ítélték a íegyvérréjtehető, fcketcváj»ö nagyeesedi református papot Ott állott a nép bírái előtt Felhő Gyula, a fegyverrejtegető, •Feketevágó uagyecsedi református pap. Szemét időnként lesütötte, aztán kenetteljes hangon, mintha most is prédikálna, rebegte el bűneit. Először, az első kihallgatásnál egyre csak azt hajtogatta; nem vagyok bűnös, nem vagyok bűnös, aztán később, amikor látta, hogy nem térhet ki az igazság elől, álszent szánom-bánom arccal bevallott mindfent. Valahogy hasonlított a viselkedése a szinísoni hóhérokéhoz, akik 35.000 ártatlait koreai hazafit, asszonyt és csecsemőt gyilkollak meg az amerikai megszállás idején embertelen, felháborító ga- ládsdggal, aztán a nép bírósága elé kerültek. Ezek is hösbödtek egy darabig, aztán hogy fény derült gazságaikra, lapultak, mint a patkányok, dadogtak és álszent arccal próbáltak mentegetődzni. Kicsoda Pethő Gyula ? Vájjon ki lehet az, aki lakásában fegyvert rejteget, közel száz tölténnyé! együtt?! És vájjon kik számára tartogatja a gyilkos lövedékeket? Nyilvánvalóan a nép ellen. A nép hatalma gyilkosságra szánt fegyvert csavart ki Pethő kezéből. Ki tudja mennyi vér tapadhatott már ehhez a fegyverhez, amely eredetileg Pethő apósáé, egy volt csendőralhadnagyé volt. 1951 novemberében apósa házából hozta el a pap a töltényekkel együtt, amelyek a háztető nádkévéi között voltak eldugva. A pap azt mondja: azért hozta el, hogy beszolgáltassa. Ez hazugság. Ha be akarta volna adni, akkor nem rejtegeti magánál hat hónapon keresztül. Sok más dolog is mutatja, hogy szándékosan rejtegette a fegyvert aljas célokra. A nép hatalmi szervei azért keresték fel először lakását, mert egy vágási engedéllyel két sertést vágott. A pap azt mondta: csak egyet vágtam. Még akkor is azt állította, amikor a padlásán három első sonkát találtak meg. — Csak akkor ismerte be ezt a bűnét, amikor a szobában a dívány alatt megtalálták a többi sonkát, a szalonnát is. Aztán az egyik dolgozó észrevette, hogy a pap valamit a zsebébe rejt. Töltények voltak, S akkor kérdezték: van-e pisztolya is? ö azt mondta akasszanak fel, de akkor sincs. Miután aztán egyedül maradt, fegyverét előszedte szobai rejtekhelyéről és elásta a kerítés tövében. így akarta hat „beszolgáltatni” a fegyvert. Akkor szedte csak elő onnan, amikor már a felesége is megmondta, hogy fegyvert rejteget a férje. Veszedelmes gonosztevő, volt Pethő Gyula. Álarcba, papi palástba bújt, hogy megtévessze a becsi! letes embereket, akik békét akar nak. ö nem akart békét, ö gyilkos fegyvert rejtegetett, hogy azokkal, akik ma Koreában csecsemőket gyilkolnak és baktériumokat dobálnak le a falvakra, azokkal szövetkezzen. Arra spekulált, hogy a fegyvert a nép ellen fordíthatja amerikai kalózlobogó alatt. Ám terve éppúgy * kudarcba fulladt, mintahogy kudarc vár a washingtoni háborús gonosztevőkre is! . I’ethő Gyulát a nyíregyházi járásbíróság bét és félévi börtönre, a közügyebtől való ötévi eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. MINŐSÉGI HÁLÓK, KONYHÁK, FESTETT BÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK Bútorértékesítő V. NYÍREGYHÁZA, DÓZSA CY.-TJ. 4. OTP-BEVALTÓHELY Készülünk az araiadra — írják falusi levelezőink ermelőszövetkezetünk a nö- vényápolás meggyorsítása mellett gondot fordít a kifagyott vetések pótlására, — írja levelében Pásztor Gyula, a piriesei Búzaka- lász tsz. tagja. — Ez már meg is történt. Hozzáfogtunk ezután az aratási terv kidolgozásához, hogy ne kelljen a munka megkezdésekor kapkodnunk Nálunk hetven hold kalászos várja az aratókat. Két munkacsapatot osztunk be az aratáshoz. Lelkes úttörők vállalkoztak a kalászgyüjtésre, hogy a legminimálisabbra csökkentsük le a szemveszteséget. Gondoskodunk terményünk megvédéséről is, s ezért megszervezzük az aratás és csépi és idejére az állandó tüzérségét. l\/f ártonné elvtársim ezt írja le- veiében: „A kölesei Pelöíi tszcs, tagjait is sürgeti a munkában a közeledő aratás. Megfogadták, hogy addig még háromszor kapálják meg a kapásokat. A három növénytermelő brigád páros, versenybe kezdett. A gyümölcstermelő brigád már az ötödik permetezést fejezi be és a talajt harmadszor porhanyósítj-t. A brigádokon belül szép példát mutatnak a munkában a DISZ: tagok, a titkár elvtárs, ifj. Mika Iái vezetésével. Május hónapbau napi átlagteljesítménye 1.54 munkaegység volt, Mátyás Ferenc DISZ-tagé 1.52, Macsárkó Ilonáé 1.32 munkaegység. Megfogadták mind a hárman, hogy ezt júniusban és júliusban átlag 1.8 munkaegységre emelik. • A záhonyi tanács egészségügyi és szociális bizottságának munkájáról A kisvárdai járás legjobb egészségügyi és szociális állandó bizottsága ; a záhonyi — az első negyedévi tervteljesítés szerint. — Községünknek nem kis büszkeségére válik ez, hisz Záhony a felszabadulás előtt kis poros szabolcsi falu volt, mint a legtöbb. » Gyorsan fejlődik azonban népi demokráciánkban, az „aranykapu” megnyitása óta. Levelemben nem arról akarok most beszámolni, mit kapott községünk a: három- és- az ötéves tervtől, csalt az egészségügyi és szociális bízott-; ság és aktívahálózatának működéséről szeretnék egy pár sort írni, amely elnyerte a járási tanács vándorzászlaját. A bizottság rendszeresen megtartja üléseit és ellenőrzi, hogy a korábbi határozatokat hogyan' hajtotta végre a kijelölt bizottsági tag. Értékeljük, hány százalékra végeztük el munkánkat. Az üzletelíen- őrzési tervet 11Ö, a védőoltásit 100, az ötösosoport beosztást és a csapatversenyt 120 százalékra teljesítettük. Társadalmi munkával megtisztítottuk a dögtemetőt és környékét s ezzel használhatóvá tettük. Fontos feladatként jelöltük meg további munkánkban a ravatalozó létrehozását, artézikéit készítését. Az egészségügyi és szociális bizottság munkáját nagyban elősegíti Lusztig Gézának, az egészségügyi albizottság elnökének áldozatkész munkája. Lusztig elvtárs Orosz Magda védőnővel együtt szervezte meg az egészségügyi albizottságot. Gyüre Béni, Izsák Ferencné, Adum József és Dávid .Tózsefné éjszakai ellenőrzésekkel segítettek megoldani a péküzemben az egészségügyi és szcaiúlis problémákat. A távolabbi tervünk az, mire Záhony a a ötéves, terv befejezésével szép várossá alakul, olyan egészségügyi és szociális viszonyt teremtsünk, ami megfelel egy ú.i, szocialista város követelményeinek. Megvédjek rendszerünk »legdrágább kincsét, — az embert — minden káros betegségtől. Adum József, az állandó bizottság elnök1. Hagy MHK-nap lesz június 15-én A várfos dolgozóinak kérésére a Városi Testnevelési és Sportbizottság Június 15-én MHK-napot rendez. A múltkori MHK-nap a kedvezőtlen idő. járás ellenére is jól sikerült, hisz több mint 500 dolgozó tett részlege* vagy teljes MHK-próbát. Az MTSB legutóbbi értékelése alapján Nyíregyháza a járások közötti > versenyben a negjredik helyen van s meglehetősen le van maradva a vezető baktalóránt házi járástól. Ez a lemaradás annál is inkább súlyosabb, hiszen a múlt évben a város nyerte meg a járások közötti versenyt. Az MHK-nap reggel fél nyolc órakor kezdődik. A vásáros, naményi műúton rendezik meg a kerékpárversenyt. nők és férfiak részvételével. 9 órakor felvonulnak a sportkörök, az összes hozzájuk tartozó üzemek. A Lokomotív pályán a. következő sportkörök tartják próbáikat: Lokomotív SK. Vörös Meteor SK. Építők SK. a volt vasutas pályán: Kinizsi SK. KTSZÖV, Fáklya SK, s a Belsped Vállalat dolgozói. A Dózsa-pályán a Dózsa, Petőfi SK, Kéményseprő Vállalat és a Lendület Sportkör dolgozói tartanak MHK- próbát. Felhívjuk a njú figyelmét, hogy tenyésszenek bátran sok nyulat, mert a Prémesállattenyésztő Vállalat minden fajtát bármikor mennyiségben, szerződéssel, jó áron átvesz. Ha szaktanácsra van szüksége, forduljon a Prémesállattenyésztő Vállalathoz Budapest, V. Sütő-utca-1, Telefon: 181:466, 383-180. lton vésztők Kntlióintísor Al*ltOHIRDETE§ JUNIUS 12. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek. Lapszemle. 5.45—8.30-ig: Reggeli ze. nés műsor. 6.45: A Szabad Ncp mai vezércikke.7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: TJj hajtás. Fiatal írók és költők müvei. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: Hanglemezek. 13.15: Bartók Béla müveiből. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: A Eá- dió Gyermekujság műsora. 14.50: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. 15,30: A béke őrségén. Költemény. 15.55: .Reszkessetek, zisarno. kok! (Zalka Máté emlékére*. 16.30: A Társadalmi Szemle májusi számának ismertetése. 16.45: Hanglemezek. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre váfa. szolunk. 17.15: Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikiát! 18.00: A Néphadsereg Híradója. — 19.00: Egy falu —- egy nóta. 20.00: Hangos UjLság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: A trubadúr. Dalmű. 22.05: Hírek. Sport. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.32: Hanglemezek. 24.00: Hírek. Keresünk egy és kétszobás lakásokat azonnali beköltözésre is. Lclépést fizetünk. MEZÖKEK. Vállalat, Sztálin tér 7. Cyönyörű kézihímzésű madeira anyag blúznak, vagy kiskocsi takarónak eladó. Kossuth-u. 58. Mély- és sport gyermekkocsik kaphatók Eiszulánál, Vöröshadsereg-u. 18 SZABOLCS-SZAJMÁRI *V NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyöre József Szerkesztőség; Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármcgyci Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza
