Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-12 / 136. szám

I NÉPLAP 1952 JÚNIUS 12, CSÜTÖRTÖK Győz a gyorsíalazási módszer! Mikor Sárosi József és Varga lA&ürás kőművesek visszajöttek a sztahanovista iskoláról, először^ a nyíregyházi bölcsőde építősénél lát­tak punkához. Az első napon be­mutatták Sárosiék a Jfakszimenkó íalazási módszert. Fekete István és Kupfersmied András odaálltak a sztahanovisták mellé és ők voltak a kisegítő munkások. Fekete István ragadta meg az űjfajta malteroskanalat. — Úgy is ezzel fogok dolgozni, legalább kipróbálom — gondolta Fekete elvtárs. A malterteritő azonban megbil­lent kezében és egyhelyre szaladt az egész malter. — Nem úgy kell azzal bánni, szaktárs — szólt Sárosi és megmu­tatta, hogy a Makszimenkó-kana- lat rázogatva, hogyan kell egyen­letesen teríteni. Dicső József, Bucskó I.ajos és Párkányi Ferenc kőművesek csak messziről szemlélték a munkamód­szer-átadást. Hiába hívták őket kö­zelebb, ők csak a magukét hajto­gatták. — Mire való ez? Dolgozunk mi eleget, öregek vagyunk mi már, jó nekünk így is. — Azért maguknak is jó volna, ha többet keresnének — mondta Vá.ibli Zoltán munkavezető. Ez már gondolkozóba ejtette őket, de most már ..csakazértis” úgy válaszolt l’árkányi Ferenc, hogy „meg vagyunk mi elégedve, Pedig éppen ők rendezték a nagy •vitákat arról, hogy ..kevés a fize­tés'’, „szoros a norma". A három öreg kőműves tehát a maga módja szerint kezdett a fal rakásáéhoz. Úgy tetlek, mintha nem is érdekelné őket, hogy a szomszé­dos fal pillanatok alatt nő fel, de azért oda oda néztek, csk úgy tit­kon s még egymásnak sem vallot­ták be, hogy érdekli őket a gyors- falazás, vájjon hogyan csináljak a - sztahanovisták? Nem fs nagyon beszélgettek egymáshoz, inkább csak gondolataik kalandoztak, hogy min­dig kitalálnak valamit és olyan nagy hű hót csapnak vele. Pedig hiába, ők már régi szakmunká­sok, sok falat felraktak, sok nehéz­séget átéltek, megedződtek a hosz- szú évek során, értik jól a kőmű­ves munkát. Teljesítik is mindig a 100 százalékot, — Miért nem hagy­nak békét az embernek-ezzel az új istencsudával? — mérgelődött Párkányi. Ha szól az ember, mind­járt azt vetik az ember szemére, hogy maradi. — így forognak a gondolatok a fejükben. Ök maguk más világban élnek, dolgoznak most, de gondolatuk még ezer szállal vau összekötve a múlt­tal. Nem is azért, mintha a múl­tat kívánnák vissza, erről szó sincs, de a kapitalista világban élt évti-' zedek bizony sok helytelen nézetet, gondolatot ágyaztak fejükbe. Ezért rázták a fejüket mindannyiszor, ha sztahanovista munkáftl, Makszi- menkó-féle gyorsfalazásról volt szó. • Fekete István és Kupfersmied András összebeszéltek és kihívták versenyre a „Dicső" brigádot. Di­csőék akor már gondolatban elis­merték. hogy a sztahanovisták ügyesebben, gyorsabban dolgoznak, de mégsem akartak engedni, annál is inkább, mert úgy gondolták, hogy a sztahanovisták valami „különös adottsággal megáldott" emberek. Ahhoz sem híztak, hogy Feketéék elsajátítják a gyorsfalazást és jó eredményt fognak elérni. Elfogad­ták hát a versenykihívást. Fekete István és Kupfersmied András szerdán már önállóan vé­gezte a falazást Makszimenkó mód­szerrel. így hát a verseny megkez­dődött. Feketéék fütyörészve rak­ták a falat. Mindig könnyebben si­került elteríteni a maltert, igaz­gatni a téglákat. A Dicső-brigád se rest, hisz eddig még mindig meg­állta a helyét. Ügyesen járt a jó öreg szakmunkásak kezében a szerszám. De hiába igyekeztek, ha­marosan észre kellett venniök, hogy lemaradnak. — Hát csak megelőztek bennün­ket — mondta komoran Párkányi bácsi. — Halljátok! Szerezzünk egy zsinórt, aztán hajrá! így is volt. „Titokban” zsinórt akalmaz- tak léc helyett. Persze még mindig sok időt rabolt el a zsinór beállí­tásánál a függőzés az újabb és újabb téglasoroknál. A brigádve­zető a legszívesebben odaakasztotta volna már a Sárosiék kalodájára, mivel egyvégtibe falaztak, csak egy ajtónyílás választotta el őket. Mi­kor pedig Sárosi József kezdte le­bontani a kalodát, Dicső meg is je­gyezte félig tréfásan, ahogy ő szo­kott beszélni. — Hát elviszed pedig mát' hozzá akartam kötni — mondta moso­lyogva. — Nem nehéz ilyet csinálni, Dicső szaktárs — eredt meg a szó Sárosiból. — Csak deszka kell hozzá, s legyalulja az ember a szé­lét. Aztán beosztást készít rajta, úgy, ahogy a téglasorok következ­nek, és minden sorhoz egy szeget kell' beverni. A megkezdett alap­hoz, vagyis a fal végéhez odaállít­juk, befüggőzzük, kitámasztjuk és már mehet is a falazás. A zsinórt csak a szegekre rakjuk. Látja, még oda se kell kötni. Azért van a tégla a zsinór végére kötve, hogy kifeszítse. — Dicső elvfárs elnevette magát. Még mindig ellenkezni akart, de hirtelen elnyelte a szót. Rakták to­vább a falat. Már csak néhány 'perc választotta el a munka befe­jezését, amikor Vájbli Zoltán mun­kavezető és Sárdi Béla lemérték és kiszámították, a teljesítményt. — Na, szaktársak! Hát érde­mes-e így dolgozni? — kérdezte az összegyűlt dolgozóktól Sárdi Béla, Fekete István és Kupfersmied And­rás 220 százalékos teljesítményt értek el, a napi keresetűit pedig né­hány fillér hijjával 00 forint. A Dicső-brigád tagjai egymásra néz­tek. Dicső elvtárs közbe kiáltott. — Az nem igaz! Az lehetetlen! — A szó végét elharapta, mivel észrevette, hogy csak egyedül állít­hatja ezt. A munkavezető tovább folytatta: —- Azt hiszem, mindenki Ismeri Fekete szaktársat. Mindig jó mun­kás volt. becsületesen dolgozott, de alig tudta elérni a 100—120 százalékot. Itt a bizonyíték. Érde­mes alkalmazni a Makszimenkó fa- lazási módszert. — Dicső szaktárséknak sincs miért elkeseredni — folytatta. —- Ma már ök is szép teljesítményt értek eh Teljesítményük 130 szá­zalék. Keresetük fejenként 40 fo­rint néhány fillér. De azt hiszem, hogy Dicső szaktárséknak is csak jobb volna a 60 forintos napi ke­reset. Dicső szaktársnak és munkatár­sainak azonban még mindig jobban esett, ha ellenkezhettek. — Elég az nekünk, éppen elég. — Mondja Dicső szaktárs, miért ellenzik maguk ezt az új módszert, maguk már régi kőművesek, jó szakmunkások. Mondják már miért nem akarják bevezetni? — kérdez­te most már türelmetlenül Fekete elvtárs. — öregek vagyunk mi már. nek­tek való az, olyan fiataloknak, mint ti vagytok. És maguknak nem jobb, ha könnyebben dolgoznak? Gondoljon csak bele. Dicső szak­társ. Míg maguk háromszor hajol­nak le a serpenyővel malterért, én addig csak egyszer a Makszimenkó- kanállal. Nem kell annyit hajlon- gani. És miért ne raknánk több falt. ha lehet? Meg aztán az is valami, ha naponta lö—20 forint­tal többet keres az ember, mert sokkal szaporább a munka. Ma­guk mindeu tégláért lehajolnak. Én mikor elterítettem a maltert, egyszerre 4-5 téglát is felölelek és aztán csak rakom egymásután sor­ba. és ha van elég segédmunkás, akkor egy terítené a maltert, egy másik pedig adná az ember kezelte a téglát, csak helyre kell igazítani. — Látom én azt szaktárs, hogy jobb, könnyebb úgy dolgozni, de hát ilyen már az öreg ember . .. Dicső barátságosan kezdett moso­lyogni, aztán egy kis idő múlva megszólalt: — Majd megpróbáljuk. (— Kojossi —) Két és félévi börtönre Ítélték a íegyvérréjtehető, fcketcváj»ö nagyeesedi református papot Ott állott a nép bírái előtt Felhő Gyula, a fegyverrejtegető, •Feketevágó uagyecsedi református pap. Szemét időnként lesütötte, az­tán kenetteljes hangon, mintha most is prédikálna, rebegte el bű­neit. Először, az első kihallgatásnál egyre csak azt hajtogatta; nem va­gyok bűnös, nem vagyok bűnös, az­tán később, amikor látta, hogy nem térhet ki az igazság elől, álszent szánom-bánom arccal bevallott mindfent. Valahogy hasonlított a viselkedése a szinísoni hóhéroké­hoz, akik 35.000 ártatlait koreai hazafit, asszonyt és csecsemőt gyil­kollak meg az amerikai megszállás idején embertelen, felháborító ga- ládsdggal, aztán a nép bírósága elé kerültek. Ezek is hösbödtek egy darabig, aztán hogy fény derült gazságaikra, lapultak, mint a pat­kányok, dadogtak és álszent arccal próbáltak mentegetődzni. Kicsoda Pethő Gyula ? Vájjon ki lehet az, aki lakásában fegyvert rejteget, közel száz tölténnyé! együtt?! És vájjon kik számára tartogatja a gyilkos lövedékeket? Nyilvánvalóan a nép ellen. A nép hatalma gyilkosságra szánt fegy­vert csavart ki Pethő kezéből. Ki tudja mennyi vér tapadhatott már ehhez a fegyverhez, amely eredetileg Pethő apósáé, egy volt csendőr­alhadnagyé volt. 1951 novemberében apósa házából hozta el a pap a töltényekkel együtt, amelyek a háztető nádkévéi között voltak el­dugva. A pap azt mondja: azért hozta el, hogy beszolgáltassa. Ez hazugság. Ha be akarta volna ad­ni, akkor nem rejtegeti magánál hat hónapon keresztül. Sok más dolog is mutatja, hogy szándékosan rejtegette a fegyvert aljas célokra. A nép hatalmi szer­vei azért keresték fel először laká­sát, mert egy vágási engedéllyel két sertést vágott. A pap azt mondta: csak egyet vágtam. Még akkor is azt állította, amikor a padlásán három első sonkát találtak meg. — Csak akkor ismerte be ezt a bű­nét, amikor a szobában a dívány alatt megtalálták a többi sonkát, a szalonnát is. Aztán az egyik dol­gozó észrevette, hogy a pap vala­mit a zsebébe rejt. Töltények vol­tak, S akkor kérdezték: van-e pisz­tolya is? ö azt mondta akassza­nak fel, de akkor sincs. Miután aztán egyedül maradt, fegyverét előszedte szobai rejtekhelyéről és elásta a kerítés tövében. így akar­ta hat „beszolgáltatni” a fegyvert. Akkor szedte csak elő onnan, ami­kor már a felesége is megmondta, hogy fegyvert rejteget a férje. Veszedelmes gonosztevő, volt Pethő Gyula. Álarcba, papi palást­ba bújt, hogy megtévessze a becsi! letes embereket, akik békét akar nak. ö nem akart békét, ö gyilkos fegyvert rejtegetett, hogy azokkal, akik ma Koreában csecsemőket gyilkolnak és baktériumokat do­bálnak le a falvakra, azokkal szö­vetkezzen. Arra spekulált, hogy a fegyvert a nép ellen fordíthatja amerikai kalózlobogó alatt. Ám terve éppúgy * kudarcba fulladt, mintahogy kudarc vár a washingto­ni háborús gonosztevőkre is! . I’ethő Gyulát a nyíregyházi já­rásbíróság bét és félévi börtönre, a közügyebtől való ötévi eltiltás­ra ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. MINŐSÉGI HÁLÓK, KONYHÁK, FESTETT BÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK Bútorértékesítő V. NYÍREGYHÁZA, DÓZSA CY.-TJ. 4. OTP-BEVALTÓHELY Készülünk az araiadra — írják falusi levelezőink ermelőszövetkezetünk a nö- vényápolás meggyorsítása mellett gondot fordít a kifagyott vetések pótlására, — írja levelében Pásztor Gyula, a piriesei Búzaka- lász tsz. tagja. — Ez már meg is történt. Hozzáfogtunk ezután az aratási terv kidolgozásához, hogy ne kelljen a munka megkezdésekor kapkodnunk Nálunk hetven hold kalászos várja az aratókat. Két munkacsapatot osztunk be az ara­táshoz. Lelkes úttörők vállalkoztak a kalászgyüjtésre, hogy a legmini­málisabbra csökkentsük le a szem­veszteséget. Gondoskodunk termé­nyünk megvédéséről is, s ezért megszervezzük az aratás és csépi és idejére az állandó tüzérségét. l\/f ártonné elvtársim ezt írja le- veiében: „A kölesei Pelöíi tszcs, tagjait is sürgeti a munká­ban a közeledő aratás. Megfogad­ták, hogy addig még háromszor kapálják meg a kapásokat. A há­rom növénytermelő brigád páros, versenybe kezdett. A gyümölcstermelő brigád már az ötödik permetezést fejezi be és a talajt harmadszor porhanyósítj-t. A brigádokon belül szép példát mutatnak a munkában a DISZ: tagok, a titkár elvtárs, ifj. Mika Iái vezetésével. Május hónapbau napi átlagteljesítménye 1.54 mun­kaegység volt, Mátyás Ferenc DISZ-tagé 1.52, Macsárkó Ilonáé 1.32 munkaegység. Megfogadták mind a hárman, hogy ezt június­ban és júliusban átlag 1.8 munka­egységre emelik. • A záhonyi tanács egészségügyi és szociális bizottságának munkájáról A kisvárdai járás legjobb egész­ségügyi és szociális állandó bizott­sága ; a záhonyi — az első negyed­évi tervteljesítés szerint. — Közsé­günknek nem kis büszkeségére vá­lik ez, hisz Záhony a felszabadulás előtt kis poros szabolcsi falu volt, mint a legtöbb. » Gyorsan fejlődik azonban népi demokráciánkban, az „aranykapu” megnyitása óta. Leve­lemben nem arról akarok most be­számolni, mit kapott községünk a: három- és- az ötéves tervtől, csalt az egészségügyi és szociális bízott-; ság és aktívahálózatának működé­séről szeretnék egy pár sort írni, amely elnyerte a járási tanács vándorzászlaját. A bizottság rendszeresen megtart­ja üléseit és ellenőrzi, hogy a ko­rábbi határozatokat hogyan' hajtot­ta végre a kijelölt bizottsági tag. Értékeljük, hány százalékra végez­tük el munkánkat. Az üzletelíen- őrzési tervet 11Ö, a védőoltásit 100, az ötösosoport beosztást és a csa­patversenyt 120 százalékra teljesí­tettük. Társadalmi munkával meg­tisztítottuk a dögtemetőt és kör­nyékét s ezzel használhatóvá tet­tük. Fontos feladatként jelöltük meg további munkánkban a ravatalozó létrehozását, artézikéit készítését. Az egészségügyi és szociális bi­zottság munkáját nagyban elősegíti Lusztig Gézának, az egészségügyi albizottság elnökének áldozatkész munkája. Lusztig elvtárs Orosz Magda védőnővel együtt szervezte meg az egészségügyi albizottságot. Gyüre Béni, Izsák Ferencné, Adum József és Dávid .Tózsefné éjszakai ellenőrzésekkel segítettek megoldani a péküzemben az egészségügyi és szcaiúlis problémákat. A távolabbi tervünk az, mire Zá­hony a a ötéves, terv befejezésével szép várossá alakul, olyan egész­ségügyi és szociális viszonyt te­remtsünk, ami megfelel egy ú.i, szocialista város követelményeinek. Megvédjek rendszerünk »legdrágább kincsét, — az embert — minden ká­ros betegségtől. Adum József, az állandó bizottság elnök1. Hagy MHK-nap lesz június 15-én A várfos dolgozóinak kérésére a Városi Testnevelési és Sportbizottság Június 15-én MHK-napot rendez. A múltkori MHK-nap a kedvezőtlen idő. járás ellenére is jól sikerült, hisz több mint 500 dolgozó tett részlege* vagy teljes MHK-próbát. Az MTSB legutóbbi értékelése alapján Nyíregy­háza a járások közötti > versenyben a negjredik helyen van s meglehetősen le van maradva a vezető baktalóránt házi járástól. Ez a lemaradás annál is inkább súlyosabb, hiszen a múlt évben a város nyerte meg a járások közötti versenyt. Az MHK-nap reggel fél nyolc órakor kezdődik. A vásáros, naményi műúton rendezik meg a ke­rékpárversenyt. nők és férfiak rész­vételével. 9 órakor felvonulnak a sportkörök, az összes hozzájuk tar­tozó üzemek. A Lokomotív pályán a. következő sportkörök tartják próbái­kat: Lokomotív SK. Vörös Meteor SK. Építők SK. a volt vasutas pá­lyán: Kinizsi SK. KTSZÖV, Fáklya SK, s a Belsped Vállalat dolgozói. A Dózsa-pályán a Dózsa, Petőfi SK, Ké­ményseprő Vállalat és a Lendület Sportkör dolgozói tartanak MHK- próbát. Felhívjuk a njú figyelmét, hogy tenyésszenek bátran sok nyulat, mert a Prémesállattenyésztő Vállalat minden fajtát bármikor mennyiségben, szerződéssel, jó áron átvesz. Ha szaktanácsra van szüksége, forduljon a Prémesállattenyésztő Vállalathoz Budapest, V. Sütő-utca-1, Telefon: 181:466, 383-180. lton vésztők Kntlióintísor Al*ltOHIRDETE§ JUNIUS 12. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek. Lapszemle. 5.45—8.30-ig: Reggeli ze. nés műsor. 6.45: A Szabad Ncp mai vezércikke.7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: TJj hajtás. Fiatal írók és köl­tők müvei. 12.00: Hírek. Hangos Új­ság. 12.30: Hanglemezek. 13.15: Bartók Béla müveiből. 14.00: Időjá­rás- és vízállásjelentés. 14.15: A Eá- dió Gyermekujság műsora. 14.50: Toki Horváth Gyula és zenekara ját­szik. 15,30: A béke őrségén. Költe­mény. 15.55: .Reszkessetek, zisarno. kok! (Zalka Máté emlékére*. 16.30: A Társadalmi Szemle májusi számának ismertetése. 16.45: Hanglemezek. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre váfa. szolunk. 17.15: Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikiát! 18.00: A Néphadsereg Híradója. — 19.00: Egy falu —- egy nóta. 20.00: Hangos UjLság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: A trubadúr. Dalmű. 22.05: Hírek. Sport. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.32: Hanglemezek. 24.00: Hírek. Keresünk egy és kétszobás lakáso­kat azonnali beköltözésre is. Lclépést fizetünk. MEZÖKEK. Vállalat, Sztálin tér 7. Cyönyörű kézihímzésű madeira anyag blúznak, vagy kiskocsi taka­rónak eladó. Kossuth-u. 58. Mély- és sport gyermekkocsik kap­hatók Eiszulánál, Vöröshadsereg-u. 18 SZABOLCS-SZAJMÁRI *V NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyöre József Szerkesztőség; Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármcgyci Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza

Next

/
Thumbnails
Contents