Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-11 / 135. szám

2 1052 JÚNIUS 11. SZERDA •'(Folyt/rtd* as t. óljairól.) Sokat tanultak a termelőszövet­kezeti állattenyésztők: a gazdaság állatállomány áriak megtekintésévé!. 1.600 kocája, többezer kismalaca van az állami gazdaságnak. — A korszerű sertésíiaztatók, a malacok szakszerű takarmányozása, neve­lése, a frissen meszelt ólak, az aj­tókban a fertőtlenítő lábtörlők lá­tása mind azt erősítették meg a szövetkezett parasztokban: ahol nagy gondot fordítanak az állatte­nyésztő munkára, ott az kiváló e 'edményeket hoz. Nem egy szövet­MHK. verseuyek a falnuapon A határjárásra! egyidőben a fia­talok MHK-versenyeken, atlétikai versenyeken vetélkedtek. Közel száz állaioi gazdasági fiatal volt a dél­előtti soprtescmények tevékeny sze­replője. Az atlétikai versenyben legjobban n kemeesei állami gazda­ság fiataljai jeleskedtek, második helyre a balkán.vl állatni gazdaság fiataljai kerültek. Ugyancsak dél­előtt az állami gazdaságok kultur- csoportjai is vetélkedtek egymással. A délelőtti kultúrversenyen a iio- dászi, barabási, dombrádi és keine csei állami gazdaságok táncosai és 1 színjátszói szerepeltek kiválóan. A délutáni békegyulés Színhelye a Ingóéi állami gazdaság gyönyörű béke-kertje volt, amelyet társadalmi munkával építettek meg a gazdaság dolgozói. Hatalmas sza­badtéri színpad, frissen készült park, selymes pázsit. — szívet de­rítő látvány volt. Az összegyűlt ha­talmas tömeg nagy figyelemmel hallgatta Varga István elvtárs, a szabolcs-szatmári állami gazdasá­gok trösztje személyzeti felelősének beszédét, Szegedi Istvánná, a nyír­bátori járási tanács elnökhelyettesé­nek. Kocsis Lajos nyírlugosi ta­nácselnöknek a felszólalásait, s a többi, felszólalót. A délutáni békcgyüléeen Zelizi Mihály elvtárs. a nyírbátori „Le­Versenyre is hívták a járás vala­mennyi termelőszövetkezetét. Szá­mos felszólaló helyeselte lelkesen a nyírbátori ..l.etiin” tsz. tagjainak kezdeményezését, s csatlakozott hoz zajuk. Végül a jelenlévő valameny. nyi termelőcsoport és állami gazda-1 sag dolgozói fogadalmat tették: a béke megerősítésére öt nap alatt végzik el az aratás munkáját. , Délután labdarúgó és röplabda- mérkőzésekre került sor Este ku'- túrmüsor szebbnél-szebb számaiban gyönyörködhettek a béke-kertben a falunap résztvevői, tapsolhattak az országszerte híres nyírlugosi tánco­soknak, az állami gazdaság fiatal kul tó mrunkásái nak. . nin” tsz. párttitkúra azt javasolta felszólalásában: a falunappn,Jelen- lévők indítsák el a megyében az ..ötnapos aratás” mozgalmát. Kö­zölte, hogy a nyírbátori ..Lenin” tsz. tagjai elhatározták: öt nap alatt végztk el az aratás munkáját.---------------­A nyírlugosi falunap megmutat­ta : így ünnepelnek, így szórakoz­nak az újjáalakuló falu dolgozói, a békeharcoso'k, akik e találkozó után még nagyobb termelési ered menyekkel harcolnak a békéért. Kérvény 1920 február O-án hiskáUóhál : „Lelkészünk kíméletlenül követeli a napszám kiszolgáltatását“ Régi. több mint harminc eszten­dős kérvény fekszik előttünk. Kis- kállói szegényparasztok írták 1020 február 6-án, amikor a dicsőséges emlékű proletárdiktatúra után újra az urak, hóhérok, csendőrök ét papok ültek a nép nyakára. Kí­méletlen adóteherrel sújtották a népet s a kizsákmányolok között ott voltak azok is. akik mennyel boldogságot ígértek és földi java- kai gyűjtöttek. A kérvényt Mik- lússy István görögkatolikus püs­pökhöz intézték, hogy védelmet kérjenek Hudáky Gyula káliói lel­kész kapzsisága ellen. íme a kér­vény : ..Méltóságon püspök úr! 18 koronát megfizetni, vagy a lel­kész részére méltányosa!)!), nagyobb összegeket megszavazni, hogy ben­nünket a természetbeni kiszolgálta­tás alól mentesítsen. Kérjük méltóságodat, kérelmün­ket lehetőleg javunkra sürgősen el­intézni, ezáltal bennünket a to­vábbi zaklatásoktól megmenteni. Kiskatié, 1920 február fi. Méllóságodnak alázatos hívei: Tanúin Ferenc, Csendet György, Orosz János, Juháss János, ifjú Keresni József, Cvaják János, Ju­háss: György, Keresni György.’’ Alulírottak, mint a kiskállói g. kat'b. hitközség igával bírd gazdái azon kérelemmel fordulunk méltó­ságod kegyes színe elé, miszerint bennünket a lelkész részére meg­állapított i gásnapszám természet- Ireni kötelezettsége alól felmenteni kegyeskedjék. Indokaink a követ­kezők : 1. A lelkészt igásnapszám teljesí­tését mi már igen elavult dolog­nak tartjuk. Mellettünk szól azon ‘körülmény is, hogy annak teljesí­tés.; alól már több lelkész önként felmentette híveit, úgyhogy ezt a városban egyáltalán nem teljesítik, sőt Nagykálló egyháziagjal is ta­gadják ennek kötelező voltát. 2. Lelkészünk többször olyan idő­ben is kíméletlenül követeli ezen napszám természetbeni kiszolgálta­tását, hogy a gazda sokszor a maga felette fontos mezőgazdasági d algát kénytelen elhagyni, ha pedig önhi­bájukon kívül természetben nem te­het eleget eme kötelezettségének, n 'ui a lelkész! díjlevélben megala­pítót ellenértéket vagy 1 napi fu­varnak maximális árát. hanem ennél jóval nagyobb összeget kell fizetnie. Hajlandók vagyunk azon­ban a kiskállói lelkész díjlevelébenI foglalt 9 igásnapszám ellenértékét.! * A püspök válaszolt. Nem a sze génypavasztoknaW, hanem Hudáky- nak. Megrótta talán kapzsiságáért, embertelenségéért? Szó sincs róla. Azt írta Hudákynak, hogy szigo­rúan hajtsa be a parasztokon az igásnapszámot s adja át nekik az üzenetét, amely így hangzik: ..Ki­várom a kiskállói hívektől, hogy okulva a vallási fegyelem megl-azu- láíának következményein, a jövő­ben ödaadóbb buzgóságot fognak tanúsítani az egyház s lelkipásztora iránt... Krisztus szíves atyja... aláírás.” Nosza, felbuzdult Hudáky. Hit­községi közgyűlést hívatott össze s a kulákok segítségével meghozta a ..határozatot”: ,.A közgyűlés egy­hangúlag kimondja, hogy a lelkészt törvényesen megillető igásnapszá- 1 mókát Kiskálló területén továbbra is teljesíteni kívánja, éspedig oly időben, amikor a lelkésznek arra tényleg szüksége van. 11a azonban valamely hitközségi tag ezen köte- lézíttségének nem tenne eleget, a lelkész minden további intés, fel­szólítás nélkül közigazgatási, úton ! kényszerítse az illetőt az igásnap- száiu teljesítésére, vagy az ezért járuló egyeUérték megfizetésére. Hudáky (fyula hitközségi elnök.” íme: Krisztus szíves gyermeke... A bő termés biztosítása minden ifjú csoporttog legfőbb gondja a kótaji Vörös Októberben Nagy versenytábla hirdeti a kó­taji Vörös Október tszcs irodájának falán a munkacsapatok közötti ver­seny állását. A versenybizottság tagjai minden szombat délután ki­mennek a földekre, értékelik az elvégzett munkát. A fiatalok — no, meg az idősek is! — minden szombaton izgatottan várják az ér­tékelés eredményét: vájjon me­lyik munkacsapaté az elsőség? Amikor aztán a versenybizottság döntése megtörtént, a versenytábla előtt Dagy vitákat rendeznek. Az elnök, Cifra Sándor elvtárs ilyen­kor nehezen tudja megbékéltetDi a vitatkozó fiatalokat. Ezelőtt hat héttel, egy ilyen vita alkalmával vetette fel, hogy inkább azon töp­rengjenek, hogyan tudna behozni r tszcs lemaradását a krumpli ülte­tésénél és a répa sarabolásáuál. Vállaljuk 2 lemaradás behozását!“ — fogadta meg ekkor Kis Margit DISZ-titká:-. Még aznap este össze­hívta az ifjúsági esapatok vezetőit és tagjait. — Mi, hatvanegyen úgyis vál­laltuk a 250 munkaegység teljesíté­sét — mondotta Gyuri na József DISZ-tag. — Most itt is jó alka­lom kínálkozik. Növelhetjük, még a napi rendes munkán kívül is. I munkaegységeink számát. Azt ja- i vaslom liát, hogy ezentúl reggel ne j ötkor, hanem fél háromkor kel- J .ittuk, így háromra kinn vagyunk a határban. Este pedig valamicskével i később menjünk haza a szokottnál. I így behozhatjuk a lemaradást. Jó javaslat volt a Gyurináé. El­sőnek Rinyu Mihály umnkacsa- patvezető állt fel és munkacsapata nevében elfogad)a a .javaslatot. — Iíipyii Mihályhoz a többi munka­csapatvezető is csatlakozott, meg­fogadták valamennyien, hogy amíg a lemaradást be nem hozzák, há­romkor látnak munkához. Ez szombaton történt. Rákövet­kező hétfőn, hajnali négykor Cifra elvtárs kiment a határba. A fiata­lok már javában dolgoztak. Szor­galmasan vetették a krumplit, sa- rabolták a répát. Este pedig még a sötétség is kinntalálta őket. Egy hét múlva nyoma sem volt a lema­radásnak Szabó István pártlitkár elvtárs csoportgyülésen dicsérte meg a fiatalokat jó munkájukért. S tovább folyt a verseny a 250 munkaegység teljesítéséért. A ver­seny tábla minden héten megmutat­ta, melyik munkacsapat tett leg­többet a magasabb terméseredmény biztosításáért. \ lemaradók ösztön­zésére pedig a fiatalok új mód­szerrel próbálkoztak. Egy különös falitábla került ki a versenytábla mellé az egyik DlSX-taggyűléí; után. Ezen sorakoztak azoknak nevei, akik igazolatlanul maradtak távol a munkából. A nevek mellett ilyen megjegyzések álltak: „Zsidui Íme, a notórius lógós azért hiányzott is­mét a munkából, mert kinn pecá- zott ( azaz horgászott) a folyópar­ton. Ezért levonunk tőle egy mun­kaegységet !” A fiatalok ..találmányát” helyes­léssel fogadták a csoporttagok. — Rácz Erzsébet nevetve jegyezte meg a tábla előtt: — Bizony magam is szívesen otthon maradnék néha napján, a ház körül ezt-azt elvégezni,. — de a szemein sülne ki a szégyentől, ha egyszer itt kellene olvasnom a ne-, vemet! | Használt ez a módszer is. A fiatalok lendülete csak fokozódott. Gyurina József nemrégiben komoly ügyben kereste meg Cifra elvtársa'. — Sanyi bácsi! Én sokat hallot­tam már a pótbeporzásról. Végezzük el mi is a pólbeporzást! — Az újság is írta. mennyivel több terem így a rozsból. — Hát már éppen beszélni akar­tam veletek erről — örül meg az elnök. Az egyezségnek ismét meg­lett az eredménye: hat fiatal 40 holdon elvégezte a pótbeporzást, s ezzel a munkával személyenként 1.2 munkaegységet szereztek. Nincs a tszes-nek olyan ügyes- bajos dolga, gondja, amelyet a fia­talok ne éreznének magukénak, ne igyekeznének megoldani jó munká­jukkal. A rossz idő kárt tett a sző­lőben. Kis Margit munkacsapata azonban időben felvette a har­cot a fagykár ellen. Idáig már két­szer kapálták meg a szőlőt, három­szor permetezték. A hideg idő alatt éjszakánként kitartóan tüzeltek a szabadban, hogy ezzel is védjék a tszcs szőlőtermését. A gyapot föl­dön. ahol teljes volt a fagykár, rö­videsen újra zöldéi a gyapot, mert a fiatalok egy héttel a fagy után már újravetették. Biztosítani a bő termést! Ez fog, lalkoztatja állandóan a Vörös Ok­tóber fiataljait. DISZ-gyüléseken, a munkacsapatok értekezletein min­dig erről folyik a szó. S a1 kótaji fiatalok nemcsak beszélnek a bő termésről, nemcsak vállalják a 250 munkaegység teljesítését, hanem be­csülettel megdolgoznak vállalásuk teljesítéséért. Cserkuli Ferenc. A sikeres fehérgyarmati tanáesüléseii számos aratási páros verseny fel hívás hangzott cl Szombaton Fehérgyarmaton ta­nácsülést tartottak s ezen a járás más községeinek tanács önökéi is resztvettek, mint vendégek. A ta­nácstagokon kívül igen sok dolgozó paraszt is résztvett ezen az ülésen, amely a soronlevű mezőgazdasági feladatokat vitatta meg. Mielőtt kezdetét vette volna az. ülés, a diszemel vényre szólították a köz­ség élenjáró dolgozó parasztjait: Fábián Bertalant, Ka.idi Józsefet. Tar Bálintot, Kztics Zsigmondit és Szabó Sándort, Az elnöki beszá­moló rámutatott arra, hogy a be­gyűjtés és a mezőgazdasági mun­kák során elért eredményeket nagy­ban köszönhetik annak, hogy meg­szilárdult a tanács és a tömegek közötti kapcsolat, tevékenyen dol­goznak az állandó bizottságok. Egy- l>eu hangsúlyozta: a további sike­rek előfeltétele is a tömegekkel való. szilárd és állandó kapcsolat-' ban rejlik, A mezőgazdasági állandó bizottság elnökének beszámolója következett ezután, aki a növény­Krdei Péter egy kaszát és egy hordókötelet kapott. Tóth Miklós dolgozó paraszt, aki a vetésben élenjárt, lucernáját megfogasolta — egy gereblyét és egy kapát ka­pott jutalmul. Imre János a nö­vényápolásban mutat példát: két könyvet kapott. Rácz János is a jó növényápolásért részesült .juta­lomban. Az aratási és cséplési élen­járók között is jutalmat oszt ki majd a tanács — jelentették be a tanácsülésen — egy pár csizmát, bakancsot, mezőgazdasági felszere­lést és könyveket. Tóth Miklós bírálatot gyakorolt a tanács felé a versennyel kapcso­latban. Azt mondotta : ,.Csak úgy lesz jó a verseny, lia a tanács nem felületesen, rendszeresen értékeli. Valójában ellenőrizni is kell: me­lyik dolgozó paraszt mit végzett el. j hogyan dolgozik. Ugyanakkor java­solta: rendszeresítsen a tanács­tokról beszéli. Felhívta a tanácsta­gokat arra, hogy legyenek a ver­seny kezdeményezői és példamutató élenjárói! A fehérgyarmati tanácstagok, dolgozó parasztok ezt megértették Már ott a tanácsülésen számos ver­senyfelhívás hangzott el. Tóth Imre 6 holdas dolgozó paraszt megígér­te, hogy- 6 nap alatt arat le. Bírta Ferenc 4 napot vállalt. Erdei Pé­ter. a mezőgazdasági állandó bi­zottság elnöke párosversenyre hív­ta ki Rácz gazdatársát. Korponai Péter tanácstag, középparaszt Bi­hari Józsefet, Tóth Miklós Imre Jánost hívta ki párosversenyre. Tóth Miklós azt mondotta a ver­senyfelhívásnál : „Végezzünk felvi­lágosító munkát a faluban, nehogy; úgy járjunk, mint tavaly. Már min-, den szomszédos községben learat­tak. Fehérgyarmaton pedig még mindig ez járta :' ráérünk még! Ni­kiink minden szem gabona drága s le kell leplezni az ellenséget, aki ráérő hangulatot terjeszt.” A tanácsülésen vándorán! »»lót is, mert az, igen szép emléke lesz a nyertes dolgozó pa­rasztnak. A tanácsülés felszólalói a továb­biakban kőzscgpoli tikárai foglalkoztak. Rácz János javasolta, hogy szervezzék meg az utak rend- beliozását hordásig, A tanács a ja­vaslatot elfogadta. Szabó József, az oktatási állandó bizottság elnöke felhívással fordult a jelenlevők­höz: szervezzük meg a gödrös iskolaudvarok lehomokolását. mert eső idején a víz megáll s utána a gyermekek nem tudnak játszani. A felhíváshoz - számosán csatlakoztak, felajánlották segítségüket. Pap Lajos dolgozó paraszt javasolta az a u t óh n szruegá 11 óhel y áthelyezését. mert a mostani megállónál esős időben igen nagy a sár. A javaslatot a tanács megszív­lelte. A tanácsülés értékes - volt, nagyban elősegítette a végrehajtó bizottságot abban, hogy sokrétű féladatait helyesen oldja meg. (M MT sajtócsoport tudósítása.) \ minisztertaníí<*s rendeleté a tei’ményraktárak kötelező kitakarításáról és fertőtlenítéséről A minisztertanács a termények megóvása érdekében rendeletet adott ki a terményraktárak kötelező ki­takarításáról és fertőtlenítéséről. A rendelet kimondja, hogy az egyé­nileg termelők a termények tárolá­sára szolgáló helyiségeket — pad­lás!, kamrát, stb. — kötelesek jú­nius 13 és 30 közöt’t kitakarítani. A földművesszövebkezetek, az ál­lami begyűjtő-telepek, a termelő­szövetkezetek és termelőcsoportok, az állami gazdaságok, a kísérleti és tangazdaságok, valamint a ma. gánrualinok, darálók és hántolok raktárhelyiségeik kitakarítását és fertőtlenítését és az ezzel kapcso­latos leendőket szintén június 13. és 00-a közöti kötelesek végrehajtani. A közraktári vállalatok, termény- forgalmi vállalatok, állami malmok és más olyan állami vállalatok, amelyek terményeket tárolnak, rak­táraik kitakarítását, a raktárak ki­tin': ősét megfelelő ütemben kötele­sek végrehajtani. A fertőtlenítés ellenőrzéséről az illetékes minisz­terek, illetve a SZöVOSZ gondos­kodik. A minisztertanács rendeleté vé­gül ismerteti a rendelet be nem tartására vonatkozó büntető ren­delkezéseket. ápolási, aratási és eséplési felada-1 jutáimaLat osztottak ki az élenjáróknak kezeli parasztban született meg az] az elhatározás a lugosi állami gaz­daság gyönyörű baromfiteiepe lúí-! tán. hogy hazamenet élharcosai lesznek a tsacs. baromfiálloynánv létrehozásának. — Megnézték a lá­togatók a gazdaság sertéshizlaldá­ját, juhászaiét — s különösen nagy i érdeklődéssel szemlélték a gazda- j súg csikótelepét. S megtekintenék < a gazdaság szőlő-, gyümölcs- és | konyhakertészeti telepeit is, ahon- ] nan már több vagon tavaszi pri < uiör-áru ment a budapesti vásár- csarnokba. ­i NÉPLAP ii tiMiM.Mid .njpimnT’ji hbiwi

Next

/
Thumbnails
Contents