Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-10 / 134. szám
Mai számunkból: • Törjön ismét élre az első műszak a záhonyi átrakó-munkások versenyében (2. old.) — Csak a vezetés megszilárdításával teremthetnek szilárd munkafegyelmet az őri Petőfi tsz.-ben (3. old) VIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1952 JÚNIUS 10, KEDD Begyűjtésben élenjáró megyénktől elvárja az ország, bogy fokozzuk a begyűjtés munkáját! Országos begyűjtési versenyfelhívást tettek augusztus 20. tiszteletére a vajai dolgozó parasztok A Szabad Nép vasárnapi száma a begyűjtés munkájának értékelésével, megmutatta, hogy Szabolcs- Szatruar még mindig a begyűjtési verseny élén halad, megőrizte elsőségét a baromfibeadásban és a tejbeadásban. Azonban megmutatta azt is a Szabad Nép: a szabolcs-szat- máriak kiengedték kezükből a verseny vezetését a bízottsertés beadásban, az ellauy hűlt begyűjtés miatt második helyre került megyénk. S a tojásbeadásban is csalt a hetedik helyet tudjuk tartani. Az igaz, hogy például a sertésbeadásban túlteljesítettük már a félévi térvet, azonban vannak még járásaink, ahol nem értek el a dolgozó parasztok a sertésbeadás félévi tervének teljesítéséig. A június negyediki értékelés szerint a nagykálléi járás még 96.4, a vá- sárosnaményi járás 97.7, a nyírbátori járás pedig 64.7 százaléknál tart az egyénileg dolgozó parasztok sertésbeadási tervének teljesítésénél. , Az elmaradt járásokban, de az élenjárókban is sokan vannak még olyanok, akik kötelezvényeik ellenére nem teljesítették eddig beadási kötelezettségeiket. Az elmaradás másik oka az opportunizmus: a kulákok sokluelyóitt szabotálják a sertésbeadást. És ki kell hangsúlyozni: csak darabszámra teljesítettük túl félévi sertésbegyüjtési tervünket, a súlykönyvelési adatok megmutatják: súlyban még jócskán tartozik az államnak hfzottsertéssel Sza- bolcs-Szatmár. Ha a beadott sertések súlyát nézzük, akkor kiderül, bogy a félévi sertésbegyüjtési terv- teljesítés nem több 76.4 százalékosnál. Ahhoz, hogy félévi tervünk hízottsertéssel teljesített legyen, több, mint 8.300 mázsa hízottsertést kell még beadni. Egyáltalán nem indokolt hát egyes tanácsfunkcionáriusok afféle nézete, hogy „teljesítette már megyénk a sertésbeadást, nincs is már sertés, amit begyüjtsünik.” Nem kétséges, úgy gondolják ezek az elvtársak, mindent megtettek már az állam iránti kötelezettségek teljesítéséért, ügy gondolják, hogy az ország első megyéjének járó vándorzászló alatt most már eljött a pihenés ideje, most már nem kell a begyűjtéssel foglalkozni. A fentiek is megmutatják, mennyire tévednek. Elbizakodottságot mutatnak a napi begyűjtési eredmények visszaesései, azok az adatok, amelyek a legutóbbi napok sertésfelvásárlásáról számolnak. Például harmadi- kán 38 darab, hatodikén pedig 62 darab volt a napi sertésfelvásárlás. — Mindenki emlékszik rá, volt idő. amikor ezer sertést is átvettek egy nap alatt megyénkben. Akkortájt mindenki a sertésbeadással törődött a községekben. S most, amikor egy nap alatt ilyen kevés sertést vesznek át, vájjon mindenki törődik-e a sertésbeadás ügyével? Nem lehet elhinni. — Kétségtelen, nem napi ezer darabos eredmények szükségesek most. Hanem az szükséges, hogy mindenütt foglalkozzanak ismét a sertésbegyüjtéssel mindkét kézzel :— ahol adásai vannak még az államnak. Nőm lehet súlyosabb hibát elképzelni tanácsaink munkájában, mint azt, amikor az elbizakodottság megalkuvással párosul és éberfelen tunyasággá lesz. Nem egy tanácsunknál tapasztalható ez a súlyos hiba. Az országos elsőség dicsőségének fényében tétlenkedve sütkéreznek és mit sem látva, elnéznek a sertésbeadást szabotáló kulákok feje felett, nem veszik észre, hogy községeikben akadnak büntetést érdemlő hátralékos dolgozó parasztok is. Egyetlen adat megmutatja: nem túlzás erről beszélni, ha tanácsaink munkájáról van szó. Nem kevesebb, mint 373 sertésbeadással hátralékos kulákot mutat ki a megyei tanács június 4-1 értékelése. Hogy lehet az, hogy ennyi kulák a tanácsok szeme láttára szabotálja a sertésbeadást?! — És hogyan lehet helyes munkáról beszélni, amikor 230 elszámoltatott kuláktól mindössze 34(1) darab sertést és 78(!) süldőt vettek át?! — Ébertelen tunyaságról kell beszélni azoknál a tanácsoknál, amelyek hatáskörében a kulákok büntetlenül akadályozzák a sertésbegyüjtést, egyenesen szabotálnak. Erről kell beszélni legelsősorban a fehérgyarmati és nyíregyházi járások tanácsainál, amelyek legjobban elmaradtak a kulákok elszámoltatásával. Községi tanácsainknak máig be kellett fejezniük eredményei a kulákok elszámoltatását. Sürgősen pótolják a mulasztást — s ne olyan „elszámoltatás". legyen a „céljuk", ami 230 kuláktól 34 hízottsertést hoz az az átvevőhelyre. Keményen, éberen bánjanak a szabotálókkal, érvényesítsék a törvényt országépítésünk, békénk ellenségeivel szemben. S nem kétséges: megalkuvás, opportunizmus jellemző azon tanácsok munkájára, amelyek nem törődnek a hátralékos dolgozó parasztokkal, fel sem említik nekik, hogy a beadás teljesítése törvényes kötelességük! Június 15. után erélyes kézzel érvényesítsék a törvényt azokkal a dolgozó parasztokkal szemben is, akik még az első negyedévi sertósbeadásukat sem teljesítették! Beszélni kell még a sertésbegyüj- tésnél a kötelezvények kérdéséről. Három járás kivételével több, mint ötezer dolgozó paraszt van a mi megyénkben, akik kötelezték magukat a sertésbeadás teljesítésére, de még egyikük sem adott be hízót az államnak. — A tanácsoknál sokfelé ismét elburjánzott megalkuvást bizonyítja ez a körülmény is. Nyilvánvaló, egyetlen . ember sincs olyan, aki szalonna, vagy sülthús helyett egyszerű kötelezvénnyel is megelégedne ebédre. Azonban nem egy községi tanácsunk megelégedett azzal, hogy a kötelezvények benn vannak az asztalfiában. Arról már elfeledkeztek, hogy a kötelezettségvállalások teljesítését ellenőrizni Is kell; ellenőrizni kell azt, hogy az államnak papíron már beadott sertéssel mi is történik a dolgozó paraszt óljában. A tanácsoknál ismét megmutatkozó opportunizmussal nemcsak a sertésbegyüjtés, de a baromfi-, tojás- és tejbegyüjtés területén is lehet találkozni. Ahhoz, hogy az ország begyűjtésben legjobb megyéjéhez méltón ismét fokozódjék a begyűjtés munkája megyénkben, hogy a kívánt eredményekkel ismét előretörjünk az első helyre sertésbeadásban, hogy elhagyjuk a hetedik helyet tojásbeadíisban — legelsősorban az kell, hogy tanácsaink gyökeresen kiirtsák az opportunizmust és kemény- kézzel szerezzenek érvényt a törvénynek, tegyenek meg mindent a szilárd állami fegyelemért! Beszámoló bckcgyűlésükrc meghívták a szomszéd községeket is Villanyfények ragyogtak fel, ahogy az alkonyat rátelepedett a vajai hajdani kastély fáira, bokraira s a nagy tisztás felől vidám zeneszó hívogatta az embereket. Áradt a nép, sokszázan, többezren. Nemcsak a vajalak, hanem a szomszédos községek dolgozó parasztjai is eljöttek Kohódról, őrből, Apagy- ról, Baktalórántházáról, Nyírmadá- ról, Pusztadobosról, Vaskódról, Levelekről s a többi helyekről. A vendégek szalagos, virágos traktorokkal, lovaakocslkbal érkeztek nótaszóval. A pusztadobosiak zenekart is hoztak magukkal s azok még menetközben is szakadatlanul játszották : „A béketábor legyőzhetetlen...” Mintegy négyezer dolgozó gyűlt össze szerdán este a vajai parkban, hogy meghallgassa a vajai bókeküldött, K. Kovács András beszámolóját a Megyei Béketalálkozóról és meghallgassa a vajai béke- harcosok válaszát a megyei béke- tanácskozás felhívására. Nagy ünnep volt ez a mai nap. A szabadság és béke ünnepe! Éppen erről a helyről indultak el nagy csatáikra Rákóczi kuruc vitézei, nem egyszer járt ebben a községben maga a nagy szabadsághős is. Ő is itt volt most ezen a gyűlésen és azt üzente minden vajainak: „Harcoljatok becsülettel a szabadságért, híveim!” Itt volt a gyűlésen az a tizenhárom komnmnista is, akit 1919-ben lőttek agyon a fehérterroristák. Velük ásatták meg a sírt, bekötötték szemüket s úgy gyilkolták le őket az úri bitangok zsoldosai. Sírjuk szép zöld halmán ma akácok növekednek a sarjadó vetések szélén. Ezekre a sarjadó vetésekre fenekedtek az imperialista gyilkosok, akik Koreában baktériumbombával ölik a sarjadó gyermekeket is. Ám a vajai dolgozó parasztok, akik megőrizték szívükben Rákóczi Ferenc kurucainak hősiességét, akik megőrizték szívükben Kun Sándor, Hódi Mihály, Tisza István s a többi 19-es kommunista hazaszeretetét, ezek a dolgozó parasztok nem engedik meg, hogy a gyilkosok rátörjenek otthonainkra! Ezt mondta el K. Kovács András, a „Rákóczi” termelőszövetkezeti csoport elnöke, a megyei béketalálkozóu résztvett vajai küldött a szerda esti gyűlésen. Az elnökségben helyetfoglaltak a vendégek képviselői, aztán Kovács András szólásra élhelkedett. — Most, amikor a nemzetközi helyzet az angol-amerikai imperializmus háborús törekvései következtébe® igen feszült, amikor aljas cselekedeteikkel odáig mentek, hogy Jacques Duclos elvtársat, a Francia Kommunista Párt titkárát, Andre Stil elvtársat, az Humanité főszerkesztőjét hazug vádak alapján letartóztatták, amikor Koreában baktőr in tnbombakkal gyilkolják az ártatlan gyermekeket, anyákat és öregeket,. fel kell vetődjön bennünk a kérdés: vájjon mi békeharcosok mit tegyünk, hogy megálljt parancsoljunk az imperialistáknak! Én úgy gondolom, hogy ml, vajai békeharcosok ügy fogjuk a legjobban szolgálni a békét, lia a béke- harc, a termelés, begyűjtés frontján újabb és újabb győzelmeket érünk el! Ezután a megyei béketanácskozás határozatát ismertette Kovács András s messzecsengő hangon hirdette: „...fogjunk össze egyem- Vérként és kiáltsuk a háborús gyújtogatok és belső ügynökeik felé: mi békét akarunk és ezt a békét ki is harcoljuk. Akárhogyis mesterkedjenek a háború őrültjei, az ég,en továbbra is a nap fog sütni, a földön boldogok lesznek a gyermekek, az anyák nem fognak sírni. Nincs az imperialistáknak annyi atombombájuk, annyi fegyverük, amellyel eltántorítIwInának bennünket békeakara tunkt6V' — majd így folytatta. — Tegnap délután összegyűltek a község élenjáró dolgozó parasztjai és a következő verseny- felhívást dolgozták ki, amellyel az ország valmennyi községéhez fordulunk. Ezt a felhívást 18 kisgyű* lésen is megvitattuk. A verser A dolgozó parasztság élete a felszabadulás óta eltelt hét esztendő alatt többet változott, mint a múltban évszázadokon keresztül. Szabadon, békében és boldogan él ma a falu dolgozó népe. Békés építömunkánkat az imparialisták egyre fokozódó háborús politikája veszélyezteti. Ezért számunkra ma nincs nagyobb feladat, mint a béke megvédése. Mi, Vaja község dolgozó parasztjai mai békenagy- gyülésünkön megfogadjuk, hogy el. következendő feladatainkat: a növényápolási, aratási, behordási, cséplési és begyűjtési tennivalóinkat „Munkával erősítsük hazánkat, a béke országát" jelszóval végezzük eb Áthatva a béke harcos szellemének megvédésétől, úgy határoztunk, hogy felhívással fordulunk az ország, a inegye ösz- szes községeihez a felsorolt feladatok augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepének tiszteletére való elvégzésére. Felhívásunkkal egyidőben az ország, a megye összes falvait az alábbi pontok alapján versenyre hívjuk ki: VÁLLALJUK: 1. Aratásig a burgonyát egyszer kapáljuk, másodszor töltögetjük. Napraforgót, kukorioát harmadszorra, a cukorrépát pedig aratásig négyszer megkapáljuk. |2. Termelőszövetkezeteink az utolsó sarabolással egyidőben az összes kukoricájuknak területén elvégzik a pótbeporzást, az egyénileg dolgozó parasztok pedig kukoricavetés 90 százalékán. 3. Megszervezzük a községben a figyelő szolgálatot, hogy az aratást úgy a termelőcsoportűk, mint az egyénileg dolgozó parasztok gyorsan, jó időben elvégezhessék. 4. A behordást kölcsönös segítségnyújtással meggyorsítjuk, idén a falu dolgozó parasztjainak 50 százaléka közös szérűn csépel. — 5. Tarlóhántásnál is megszervezzük a kölosönös segítségnyújtást, hogy közvetlenül az aratás, csép'és után ezt a munkát is gyorsan ei- végezzük. Csatlakoznak a versenyhi Forró lelkesedés, éljenzés zúgott fel e szavak nyomán s ez azt jelentette: a vajai dolgozó parasztok egyeinberisént kiállnak a versenypontok teljesítésére. S ahogy elült1 a lelkesedés hulláma, szólásra emelkedtek a vendégek, a vetélytársak. Először .egy határőr lépett a mikrofon elé: — Ti a földeteken harcoltok a békéért, mi pedig jobb határőrszolgálatot teljesítünk. Megfogadjuk előttetek, hogy nem lesz büntetlen határsértés, nyugodtan építhetitek szocialista hazánkat! Felviharzó taps köszöntötte a néphadsereg fiának fogadalmát. Ezután Juhász István tett fogadalmat a levelekiek nevében: „Elfogadjuk a vajai dolgozó parasztok felhívását.” Leskó Irén. a laskodi szövetkezeti DISZ-brigád nevében a DJSZ- brigádokat; hívta ki versenyre. Megfogadta, hogy a brigádjuk 50 százalékkal növeli eredményét. y fel hívás 6. A másodvetési tervet a termelő- csoportok, az egyénileg dolgozó parasztok a lehető legrövidebb idő alatt 120 százalékra teljesítik. 7. Úgy szervezzük meg a cséplést, hogy a termelöcsoportok legkésőbb július 20-ra, az egyénileg dolgozó parasztok augusztus 5-re befejezzék. Pártszervezetünk minden cséplő, géphez népnevelőt, a békebizott- ság pedig élenjáró békeharoost küld, hogy felvilágosító szavukkal elősegítsék a beadás sikerét, 8. Kenyérgabonáiiól, takarmanyga. hónából augusztus 6-ig 100 százalékig teljesítjük leadási köte. lezettségcinkct. 9. Megfogadjuk, hogy az Alkotmány ünnepére teljesítjük az egész évi tojás- és baromftbeadást, a szép. Icmbcr 1-re előirányzott sertés, beadási tervünket és a harmadik negyedévi vágómarhabcadási tcr. vet. 10. Minden hónapban rendszeresen 105 százalékra teljesítjük tejbe, adási kötelezettségűnket. Vaja, 1952. Június 4. Vaja község dolgozó parasztjai nevében: DUDÁS KÁROLY, párttítkár. C. SÓLYOM ELEK, v. b. elnök. CÁBOFt GYULA, békebizottsági tag, 15 holdas egyéni dolgozó paraszt. K. KOVÁCS ANDRÁS, a Rákóczi tszcs, elnöke. ANGYAL GÉZA, a Kurucz tszcs, elnöke. HÓDI MIKLÓS, 11 holdas egyéni dolgozó paraszt, SÍPOS ANDRÁS, 4 holdas egyéni dolgozó paraszt, z a szomszéd községek is Simon József egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt á ramocsa- háziak nevóben szólott: „Nekünk, egyénileg dolgozó parasztoknak is harcolni kell a Iáikéért. Van fogy. verünk. Ez a fegyver a többtermelés. Mi összefogtunk, hogy gyorsan menjen a növényápolás, öt-hat család kalákában dolgozik. így elérjük, hogy négyszer-ötször kapálunk. Elfogadjuk a vajaíak ver- seny kihívását l" Vidrovics György őszhajú dolgozó paraszt lépett ezután a pusztadobosiak nevében a mikrofon elé: „A pusztadobosi nép olyan nép, hogy ritka van még olyan az országban — kezdte. — Élenjárunk a beadásban! Learatunk 3 nap alatt, behordunk 3.nap alatt, a tarlóhántás is rpenni fog. Majd meglátjuk, Vaja hód marad a versenyben?!...” Ám az apagyiak sem hagyták magukat 1 Szegfii Pál szólott a nevükben; (Folytatás a 3. oldalon.)',
