Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-10 / 108. szám

1952 MÁJUS 10, SZOMBAT NÉPLAP A csehszlovák nép megvédi szabadságát, békéjét Dísziiimepség Csehszlovákia felszabadításának hetedik évfordulója alkalmából Dertinger külügyminiszter beszéde a felszabadulási ünnep alkalmából A csehszlovák kormány május S-án este a prágai Smetana-szín- házban disztin népségét rendezett Csehszlovákiának a dicső Szovjet Hadsereg által történt felszabadítá­sának hetedik évfordulója alkalmá­ból. A csehszlovák és a szovjet him­nusz elhangzása után Siroky elv­társ íniniszterclnöklielyettes, kül­ügyminiszter nyitotta meg az ün­nepi gyűlést. Az ünnepi est résztvevői hossza­san ünnepelték Konyev marsallt, aki hét évvel ezelőtt felszabadí­totta Prágát a hitleri fasiszta megszállás alól. Siroky elvtárs megnyitója után Zápotoeky elvtárs miniszterelnök tartott ünnepi beszédet. Zápotoeky elvlárs beszéde Zápotoeky elvtárs beszéde elején megemlékezett a Szovjet Hadsereg történelmi jelentőségű győzelmé­ről, majd így folytatta: A cseh és szlovák népet az a szilárd elhatározás tölti el, hogy megbonthatatlan barátságban a Szovjetunióval, a népi demokrati­kus köztársaságokkal, a népi Kíná­val és a Kémet Demokratikus Köz­társasággal megvédi a békét és felépíti országában a szocializmust. A Szovjetunió példája megmu­tatja, hogy észszerű nemzeti poli­tika és az egyes népek jogainak tiszteletben!artása alapján biztosí­tani lehet szabad együttlétezésüket és fejlődésüket egységes állam ke­retein belül — hangsúlyozta Zápo- tocky elvtárs. így áll a helyzet a Szovjetunió vezette egész béketáborban. Ponto­san az ellenkezője történik az agresszív amerikai imperializmus által vezetett kapitalista táborban. Csak ha ezeknek az országoknak életét látjuk, érthetjük meg telje­sen, milyen csapásoktól menekül­tünk meg és mit nyertünk azzal, hogy a Szovjetunió szabadított fel bennünket. Sohasem felejtjük el -— mondotta a továbbiakban Záixrtocky elvtárs — azokat a hatalmas áldozatokat, ame­lyeket a Szovjetunió népei és dicső hadserege hozott a fasizmus leveré­séért és ezzel a mi szabadságun­kért. Minden erőnkkel megvédjük a kivívott szabadságot és önállóságot. Hívek leszünk a béketáborhoz, a Szovjetunióval való szövetséghez és nagy barátunkhoz ós felszabadí­tónkhoz, Sztálin elvtárshoz. A megjelentek lelkes ünnpplése közepette lépett az emelvényre Konyev marsall, aki a szovjet kor­mány, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizott­sága, a szovjet nép, annak hősi had­serege és Sztálin elvtárs üdvözle­tét tolmácsolta Csehszlovákia né­peinek felszabadulásuk hetedik év­fordulója alkalmából. Konyev marsall beszéde A szovjet kormány és a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága nevében a szovjet nép, a szovjet nép fegyveres erői és Sztálin elvtárs nevében szívé­lyesen üdvözlöm önöket és Cseh­szlovákia minden dolgozóját nagy nemzeti ünnepük alkalmából. Hét esztendeje, hogy a Szovjet Hadsereg Sztálin generalisszimusz, a zseniális hadvezér vezetésével történelmi győzelmet aratott a hit­lerista hadsereg fölött és felsza­badította Csehszlovákia népeit a fasiszta megszállás alól. A háború befejezése után Cseh­szlovákiában olyan történelmi je­lentőségű társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek biz­tosítják a szocializmus alapjainak sikeres lerakását. Csehszlovákia dolgozói kezükbe vették sorsuk irányítását. A cseh­szlovák nép — felhasználva a Szovjetunió népeinek a szocialista építőmunkában szerzett gazdag ta­pasztalatait — magabiztosan viheti előre a szocializmus építésének ügyét. Csehszlovákia dolgozói sikerrel teljesítik ötéves népgazdaságfejlesz­tési tervüket. A csehszlovák dolgozók békés alkotómunkája felett a korszerű haditechnikával felszerelt és harc­készségét. éberségét fokozó új cseh szlovák hadsereg áll őrt. Mindezek a sikerek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus Az abapusztai állami gazdaság „Az ország második legjobb szőlő- és gyiimüicsiermeiő állami gazdasága“ A Balkány-abapusztai állami gaz­daság a tervek túlteljesítéséért foly­atatott verseny során ,.Az ország második legjobb szőlő- és gyümölcs- termelő állami gazdasága” címet, a velejáró vándorzászlót és az első negyedévi átlagos havi munkabér­alapjának fél százalékát kilevő pénzjutalmat nyerte el. A gazda­ság igazgatója Bojtár Miklós elv­társ. • Ezt a hírt vitte szét az or­szágban tegnap a sajtó, a rádió. Az abapusztai állami gazdaság dol­gozói, vezetői kiváló munkát végez­tek, jő eredményeket értek el a békeharcban. Az egész megye dol­gozói iidvüzlik az élenjárókat! A gazdaságban ma délután négy órakor ünnepélyes keretek között adja át a vándorzászlót és a ju­talmakat az Állami Mező- és Erdő­gazdaságok miniszterének megbí­zottja. Számos iskola csatlakozott az „Irtsuk az amerikai szövőlepkét!" mozgalomhoz Tegnap jelent meg a Képlap ha­sábjain a nyíregyházi V. sz. iskola úttörőinek felhívása, amelyben fel­szólítják a megye pajtásait: irtsák az amerikai szövőlepkét. Az V. számú iskola pajtásai hozzáláttak a szövőlepke irtásához. Bizottságot Választottak, amelynek tagjai töb­bek között Gyarmati Klára, Bakó Zsuzsa, Papácsi Katalin. Minden osztályban gyüjtőládát állítanak fel s a versenybizottság naponta értékelik az osztályok versenyét. Az iskola úttörői minden reggel egy órával korábban kelnek fel s Az ibrányi úttörő Ibrányban jó módszert alkalmaz­nak a kártevők irtására. Éjszakára nyitvaliagyják egyes helyeken a villanyégőket, közvetlenül a lámpa mögé enyvespapírt függesztenek s világosság felé repülő amerika1' szövőlepkék százával ragadnak rá ez alatt gyűjtik a szövőlepkét. Ugyanakkor délutánonként gyűjtő- brigádokat szerveznek — ezek fel­váltva dolgoznak, hogy ez a moz­galom ne menjen a legfontosabb feladat, a tanulás rovására. A teg­napi gyűjtés sorún Csömör Klára már közel 100 szövőlepkét semmi­sített meg. Az V. számú iskola mozgalmá­hoz számos iskola csatlakozott mar. így a IV. és VI. számú iskolák A IV. számú iskola egyik úttörője, Lóránt pajtás mintegy S00 szövő­lepkét semmisített meg eddig. í sikeres munkája az enyvespapírra. Az ibrányi úttörők megfogadták, hogy a kártevők irtási mozgalmá­ban az első helyre kerülnek. A községi tanács pénzjutalmat tűzött ki a versenyben legjobb úttörők . számára, rendezett berlini díszülésen rendszer óriási fölényét a burzsoá rendszer fölött. Csehszlovákia népeinek kima-, gasló eredményei jelentősen hozzá­járulnak a nemzetközi reakció el. len a békéért, a szabadságért és a demokráciáért világszerte folyó harchoz. Konyev elvtárs ezután az ameri­kai imperialisták és csatlósaik há­borús készülődéseiről beszélt, majd megemlékezett arról, hogy az im­perialisták ügynökei Csehszlovákiá­ban is megkísérelték a népi demo­kratikus állam megdöntését, a ka­pitalizmus visszaállítását. A csehszlovák dolgozók ébersége azonban leleplezte az árulók kísér­leteit. Majd hangoztatta: seniilyen erő sem törheti meg a szabadságukat és függetlenségüket védő és a Szov­jetunió vezette egységes táborban vállvetve haladó né[>ek akaratát. Konyev elvtárs beszédét többször szakították félbe viharos tapssal. A szovjet kormányküldöttség ve­zetőjének befejező szavai után az ünnepség résztvevői helyükről fel­állva forrón ünnepelték a nagy Sztálint, a béketábor lángeszű ve­zérét. Ezután a többi kormányküldött­ségek vezetői szólaltak fel. Nagy Imre elvtárs, a magyar kormányküldöttség veze­tője a Magyar Képköztársaság kor­mánya, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magyar nép vezére, Ilákosi elvtárs forró üdvözletét és legjobb szerencsekí- vánatait tolmácsolta a csehszlovák dolgozó népnek. A Csehszlovák Köztársaságot és a Magyar Képköztársaságot a fel- szabadulás óta a barátság, az együttműködés és a kölcsönös se­gítség mind szorosabb kötelékei fű­zik egymáshoz — mondotta többek közt Kagy Imre elvtárs. Az ünnepi ülésről üdvözlő távira­tot intéztek Sztálin elvtárshoz. Berlin demokratikus övezete és a Kémet Demokratikus Köztársa­ság vidéki városai lobogódiszben köszöntötték május 8-át, a német népnek a dicsőséges Szovjet Had­sereg állal történt felszabadulása 7. évfordulóját. Az elesett szovjet hősök síremlékét mindenütt virág­erdő borította. Berlin demokratikus övezetében a szovjet hősök treptewi emlékmű­vénél csütörtökön délelőtt felemelő ünnepséget tartottak. Csütörtökön délután a Kémet Demokratikus Köztársaság kormá­nya a felszabadulás évfordulója alkalmából díszülést rendezett a berlini állami operaházban. A Ké­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió Himnuszának el­hangzása után Georg Dertinger, a Kémet Demokratikus Köztársaság külügyminisztere tartott ünnepi be. szedet. Mindenekelőtt köszönetét mondott Sztálin elvtársnak és a szovjet népnek azokért a mérhetet­len áldozatokért, amelyeket a dia­dalmas Szovjet Hadsereg a hitleri fasizmus szétzúzása során hozott, hogy megszabadítsa a német népet és az. egész emberiséget a náci bar­bároktól. — Hálafelt szívvel köszönjük azt a hatalmas, önzetlen segítséget, amelyet a Szovjetunió és Sztálin generaliszimusz új, szabad életünk felépítéséhez, a némtet nép szuve­renitásának megteremtéséhez nyúj­tott és nyújt nekünk — mondotta a külügyminiszter, majd így folytat­ta beszédét: — A nyugati imperializmus vál­tozatlan támadó politikáját bizo­nyítja az a körülmény, hogy a nyugati hatalmak mind a mai na­pig „nem tudták” megszövegezni válaszukat a német békeszerződés megkötését célzó szovjet javasla­tokra. Ehelyett lázas sietséggel ké­szülnek a keretszerződés aláírására, hogy állandósítsák Németország széttagoltságát és megszállását, hogy Kyugat-Kémetországot be­építsék az agresszív atlanti tömbbe. Ebben az ünnepélyes órában nyomatékosan leszögezzük, hogy a nyugati hatalmak politikája fényé, geti a Kémet Demokratikus Köz^- társaságot, a szomszédos Lengyelor­szágot és Csehszlovákiát, vala­mint a Szovjetuniót és az egész bé­ketábort. A haladás és a szabad­ság ellenségei, a nyugati imperialis­ták és hazaáruló bonni bábjaik minden eszközzel meg akarják aka. dályoznl a Német Demokratikus Köztársaság további fejlődését. — Propaga n dat áma dósokkal, ügynö­keik szabotáló és kémtevékenységé- nek fokozásával akarják megaka­dályozni népgazdasági tervünk tel­jesítését. Aki kezet emel a Német Demokratikus Köztársaságra, az nemcsak Németország, hanem a béke és valamennyi békeszerető nép ellensége. Kétségbevonhatatlan jo­gunk, sőt kötelességünk, hogy az ilyen aljas próbálkozásokra a ve. szély nagyságához mérten vágjunk vissza. Nem kétséges, hogy a keret- szerződés aláírása esetén nemzett létünk biztosítása és az európai béke fenntartása hazánk fegyveres védelmének megszervezését köve­teli. A mi fegyveres védelmünk az igazi demokratikus hékepolitika eszköze és hatásos ellenerő az agresszív nyugati militarizmusSal szemben. Népünket ösztönző és lelkesítő erővel tölti el az a tudat, hogy nemzeti szabadságküzdelmünkben a Szovjetunió és a hatalmas béke­tábor országai segítő szolidaritá­sára támaszkodhat. Politikánkkal, a béke, a népek közti barátság, a szabadság és a demokrácia politi­kájával az egész német nép érde­keit képviseljük — állapította-m°g Dertinger külügyminiszter. Vidáman dolgosnak a ssamostatárfalvi asszonyok, mert a napközi otthonban vigyáznak gyermekeikre Lehet vagy két hete, hogy a szamostat ár falvi Ady termelőszö­vetkezet tagsága szép nótát kapott a rádió hullámain, mert példamu­tatóan szervezték meg a napközi­otthont. Abban az időben valójá­ban a szervezési munkák mentek: önkéntes inunkával hozták rendbe az asszonyok a konyhát, ebédlőt és a pihenőhelyi séget. De mosimár jl csillogó szemű, napbarnított csöppség vidám lármájától hangos az otthon reggeltől estefeléig, ami­kor megánosdatva, fésülve hazaki- serik a nevelők az apróságokat, * Déli félegy van. Az utolsó falatokat eszegetik a csöppségek Gábor nézi ízletes főttjéből. Surá- nyi Andrásáé és Kagy Ida neve­lők az ebédutáni alváshoz rendez­getik a pöttömnyi szalmazsákokat. Egy szalmazsákra nem jut alvó. — ti ízt osan az a kis fekete Bódi lóiiott meg — mondja Surányiné vidáman. Van itt néhány ilyen kis „szemfényvesztő'’ — mutat a köz­ben már elő is került kis „szöke­vény” Boáira nevetve Gáborné, — aki egyik percben van, a másikban nincs. Végre minden szalmazsákon van valaki, minden kis jrárnéin bóbiskol egy-egy fejecske. Éppen lábujjhe­gyen, halkan távozni akar Surá- nyiné, amikor az egyik Fehér- lány fel emelkedik. ■—- Vizet kéjek — hangzik a csöppség kérése. Mintha azt mondta volna: üljön fel mindenki cs kérjen vizet, úgy mozdult meg minden takaró és úgy nyíltak a kicsi szájak kérésre. „Én is, én is” — mondták mind a négy vcncgyen sorba. A két nevelő egy­forma szerető gondossággal kínálta végig valamennyinket: a hódiakat, a veszprémieket, a három Biró- testvért, Ildikót, Zoltán és Bélát, kiknek az édesanyjuk sertésyondo­zó, de most ö is a mezőn dolgod zik. Hemcsak Bíró Zoltdnné dolgozik a mezőn, hanem összesen 36 női dolgozója van az Adynak, a IS férfival szemben. Ritka csoport az, afiol asszonyok szórtak volna mű­trágyát. Szamostatárfalván az Adu­ban a férfiak nem Ismerik, hogy milyen a mütráyyaszórds, mert ezen a tavaszon mind a 150 má­zsát a nők szórták ki. Az ősziek acatolása folyik. Mint egy gyalogos hadsereg, amikor támadásra indul, úgy nyomul előre a 36 nő, a tarka- főkölös asszonyok, a pirosruhás lányok. Kapónként tízholdakban marad mögöttük az acallól meg­tisztított tábla. Legtöbb munkaegysége a 62 éves Fehér Józscfnénak. vagy ahogy ott. hívják, Eszti néninek van, még egy-két nap és kitesz a száz, de mennyi lesz őszig ... ! — Mért nem mész már üdülni — mondja neki viccesen Tyahornc —, hogy utolérhetnénk. ■— Tán majd te keresel nekem télirevalót — vág vissza Eszti néni. — Neki se kicsi, se nagy — mondja félhangosan Veszprémmé. — De most már mi is tudunk majd dolgozni, mert nem kell már a .gyermek mialt otthon üldögélnünk. — Ha otthon voltunk — veszi át a szót Fekete Sündonié, akinek két gyermeke van a napköziben — akkor is az utcán csavargóit, leg­többször semmi jót nem tanult a gyermekünk. Ezeket a vidám, dolgos asszonyo­kat dicséri a. négyzetesen vetett kukorica, amit ük fognak kapálni is, mert a férfiak a gyümölcsös­ben vannak elfoglalva a permete­zéssel. A szántóföldi munkák mellett az állattenyésztést is mindjobban meg­hfláítjdk. a nők. A sertéstenyésztést teljesen átvették a férfiaktól: A két gondozó és a pásztor is nő. Amióta nők lettek a serlésgondo- zók, mint a patika, olyan tiszta a fioztató. — Jobban értünk mi, a takart, fáshoz, mint a férfiak — mondja Bernét Istvánná — a sertésnél pe- dig legfőbb a tisztaság. Egy hót óta a raktáros-be­osztásban is nő dolgozik, Frenyó József né. Kincs olyan férfi, aki olyan pontos volna: „még a deká­kat is méri” — mondogatják a szövetkezetben. A tehenek abrakját vájjon ki veszi át Freuyónétólf Kyirán l'dtlné, akinek a keze alatt növekszenek az Ady első mestersé­gesen nevelt borjúi, — Ili már az asszonyok mun­kája nélkül meg sem tudnánk moz­dulni — mondja Bódi elvlárs, azt elnök. A szamostatdrfaM asszonyok nem csak a munkából veszik ki ré­szüket, de gyakran szól a tíz kiló- méterre lévő csengeni mozinak olyan telefon az Aduból: „Kérünk 60 da­rui) mozijegyet a tagságunk szá­mára”. És ilyenkor vidám énekszó melleit vágtat velük a gumikerekű •síráfkocsi a csengcri moziba, Bernül Istvánnál, meg még soka­kat megtanított a miütévek zár­számadása arra, hogy a szövetke­zetnek is, meg családjuknak is az válik hasznára, ha a nők is men­tiek dolgozni. Ők azért szerveztek már tavaly is napközit, (bár azt még csak kísérletnek lehet mon­dani az ideihez képest), mert ma. már Szamostatárfalván nagy szé­gyen az, ha egészséges asszony nem megy a mezőre. Nincs is olyan, aki a gyermekét ne adta volna a nap. közibe, s ne dolgozna a szövet,ka* zeti földeken. L— Csikós Balázs —1

Next

/
Thumbnails
Contents