Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-30 / 125. szám
1052 MÁJUS 30, PÉNTEK NÉPLAP As országgyűlés elfogadta a polgári perrendtartásról ssóió törvényjavaslatot Az országgyűlés csütörtöki üléA Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye Jacques Dudás elvtárs letartóztatásáról Bén a polgári perrendtartásról, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Molnár Imre elvtárs, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg az illést, majd £ith Endre előadó is. inertette a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. Tóth Endre előadói beszéde —• A szocializmus alapjainak le- rakása szakaszában egész jogrendünket és jogi intézményeinket is át kell alakítanunk szocialista jogrenddé, szocialista jogi intézményekké. Ebben a munkában rendkívül nagy segítséget nyújt a Szovjetunió hatalmas gazdag tapasztalati anyaga. E munka során az országgyűlés már több jelentős törvényt alkotott. : A polgári perrendtartásról szóié törvényjavaslat is egyike azoknak a jogalkotásoknak, amelyek hivatva vannak hozzájárulni jogrendszerünk szocialista átalakításához. •— Eddig nagyjában — egészben, ki- sebb-nagyobb módosításoktól eltekintve még mindig a régi burzsoá polgári perrendtartás van érvény- lton. A régi polgári perrendtartás tipikusan burzsoá jogalkotás, visz- szatükrüzte a kapitalista gazdasági rendet, eszköz volt a kizsákmányoló osztály kezében. A régi polgári perrendtartást jellemezte elsősorban a rendkívüli bonyolultság ős nyakatekertség. Másik jellemző vonása íredig a formalizmus volt. Míg a társadalmi és gazdasági életben semmiféle egyenjogúságról nem beszélhettünk, addig a törvény a felek „egyenjogúságát” mondotta ki. Nyilvánvaló, hogy a törvényben biztosított jogok formális jogok lettek, anyagi igazság nem érvényesülhetett, liánom csakis az alaki igazság. A benyújtott törvényjavaslat a polgári perrendtartástól, amit most tárgyalunk, alapvetően különbözik a régi polgári perrendtartástól. — Megváltozott gazdasági rendünk és a népi demokráciánk által a bíróságok elé tűzött feladatok csak úgy oldhatók meg, ha az eljárási szabályok a polgári jogban is teljes mértékben biztosítják az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak érvényesítését, megvalósítják a dolgozók széles tömegeinek részvételét a bíráskodásban és a peres ügyek eldöntésének alapjává az anyagi igazságot teszik. A javaslat azokból a demokratikus alapelvekből indul ki, amelyeket az Alkotmány a bírósági szervekre és bírósági eljárásokra megállapított. A másik demokratikus alapelv, amelyre az új polgári perrendtartás épül, az anyagi igazság érvényesítése. A javaslat közelebb. hozza a peres eljárást a dolgozó néphez, ledönti azt a jogi válaszfalat, amely eddig a felek és a bíróság között fennállott. Gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság, szóbeliség, közvetlenség, igazmondást kötelezettség, a felek egyenjogúsága stb. — teljes mértékben és az eljárás egész folyamán érvényesüljenek. Egyszerűbbé és bürokrácia mentessé teszi a polgári peres eljárást. A régi polgári perrendtartás a maga egészében, tehát minden rendelkezésével, amely a régi kapitalista gazdasági renddel állott ösz- szefiiggésbeú, hatályát veszti. 'Tóth Endre ezután részletesebben ismertette a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit, majd így fejezte t>e beszédét': Igazságszolgáltatásunk ezzel a javaslattal is a szocializmus alapjait lerakó, az elnyomás, kizsákmányolás. alól felszabadult dolgozó népünk érdekeit, jogait kívánja körülbástyázni, biztosítani. Ezért is kérem a javaslat elfogadását. A törvényjavaslat vitájában Ke. leti Ferenc szólalt fel elsőnek. Keleti Ferenc felszólalása A még ma is érvényben lévő polgárt perrendtartásunk több mint negyven évvel ezelőtt • született és minden intézkedése a burzsoá állam érdekeit szolgálta. Százait és ezreit lehelne felsorolni azoknak az eseteknek, amikor becsületes dolgozókat a néptől idegen. a néptől elszakadt bíróságok a legalsótól a legfelsőig cinikus ridegséggel ütöttek el jogos panaszaik védelmétől a „szent korona" nevében. Kormányunk elérkezettnek látta az időt, hogy az anyagi igazság biztosítása és kiderítése érdekében ezen a téren is megtegye a szükséges intézkedéseket. Az új törvény egyszerűen, a dolgozók számára is érthetően fejti ki a régi törvény 792 paragrafusával szemben mindössze 327 szakaszban azokat a szociális jogi intézkedéseket, amelyeknek alkalmazásával polgári igazságszolgáltatásunkban is meg tudjuk védeni a nép jogait. Annak elősegítése érdekében, hogy bíróságainkat közelebb hozzuk a dolgozó néphez, a javaslat sze- riut a polgári peres eljárás terén is be kell vezetni a népi ülnöki rendszert. Feltétlenül ki kell emelni, a javaslat a polgári perrendtuná- te- riiletére is . előírja, hogy állampolgáraink nemzetiségüknek megfelelően saját anyanyelvűket használhatják. Dr. Pesta László a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat vitájában a többi közölt a következőket mondotta: A régi magyar bíráskodási el-, járás kereszliil-kasul át volt szőve a legkörmönfontabb bürokratikus rendszabályokkal. A bírói eljárás új, demokratikus szabályozásával el kell tűnnie a bürokrácia e nemének az igazságszolgáltatásból. A bírói eljárás közvetlenebbé és ■ demokratikusabbá tételét szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, amely lehetővé leszi, hogy a peres fél mindazt, amit az ügy szempontjából fontosnak tart, személyesen adhassa elő a bíróság előtt, tehát nem kelt úgynevezett jogvédelemről gondoskodnia, ha ezt] nem tartja szükségesnek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit világos, közérthető nyelven fogalmazza meg. Abban a meggyőződésben, bogy az űj törvényjavaslat hozzájárul hazánk fejlődéséhez, örömmel elfogadom. Pesta László beszéde után az országgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvényja. vaslatot. Az országgyűlés ezután megkezdte a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Jacques Duclos elvtárs letirtóz- tatásának híre hatalmas felháborodást keltett a francia dolgozók körében. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága közleményt adott ki. A közleményt az „Hnmanité” csütörtök . reggeli száma közölte, a lapot azonban a rendőrség elkobozta. A közlemény kiemeli: a kormány retteg a Párizsban és Franciaországban l’idgway érkezése ellen és a béke mellett lezajlott tüntetések hatalmas méretei miatt, azért jutott azután amerikai gazdáival egyetértésben arra a felháborító elhatározásra, hogy letartóztatja Jacques Duclost. Ez a .letartóztatás jellegzetes fasiszta intézkedés, amely az egész országban óriási felháborodást kelt. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága ünnepélyesen felszólítja a dolgozókat, a demokratákat, az ország függetlenségének és a súlyosan veszélyeztetett békének sorsát szivén viselő minden fran. clát, hogy emeljék fel hatalmas és ellenállhatatlan tiltakozó szavukat. „Jacques Duclos letartóztatásába belenyugodni annyit jelentene, mint háborúra, fasizmusra, katasztrófára ítélni magunkat. Jacques Duclost azonnal szabadon kell bocsátani! Felhívjuk a munkásosztályt és Franciaország népét, hogy harcolja kt Jacques Duclos szabi- donbocsátását” — emeli ki a közlemény. Raymond Guyot elvtárs. a Francia Kommunista Párt szajnamegyei szervezetének titkára és Eugéne Hóna ff elvtárs, a pá rizskörnyéki szakszervezetek szövetségének főtitkára tiltakozó munkabeszüntetésekre szólította fel a dolgozókat, hogy Ducios elvtársat kiszabadítsák a háborús uszítok karmai közül. „A fasizmus nem kerekedik felül! A béke győzni fog’’ — emeli ki a felhívás. A francia dolgozók ii3íako/ó akciói Ducios elvi ár» Iciarlóztaiásu ellen A párizskörnyéki nagyüzemekben a dolgozók felháborodottan tárgyalják az eseményeket és megbeszélik a Ducios eivtárs letartóztatása elleni tiltakozó akciók módozatait. Máris nagyarányú megmozdulásokra került sor az északi bányavidéken. fl szerda esti párisi tüntetésnek egy halálos áldozata van A szerda esti párizsi rendőrterrornak igen sok sebesültje és egy halálos áldozata van. Belaid Ha- cine algíri négygyermekes dolgozó személyében. Belaid Haeinet a vas- és fémmunkások kórházába szállították, de már nem tudtak rajta segíteni. Charles Tillou volt miniszter, Azonnal bocsássák szabadon Ducios elvFársaF — követelik a megye dolgozói Denain-l>en ötezer dolgozó vonult fel a város utcáin, hogy követelje Ducios eivtárs haladéktalan -zabn- donbocsátását. A bányavidék különböző pontjain tiltakozó munka beszii n te: é_ sekre került sor. A dolgozók egyes helyeken 21 órára hagyták abba a munkát. Aubervilliers peremváros polgár- mestere, valamint a helyi békebizottság megbízottai azonnal a kórházba siettek, hogy kegyelettel adózzanak a bókeharebnn elesett dolgozónak. A csütörtökön reggel közölt liiva- talos adatok szerint a tüntetések során 71S embert tartóztattak le. Csala László előadói beszéde a házasságról, a családról és a &yíraságról szóló törvényjavaslatról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat dolgozó népünk minden egyes tagját legközelebbről érintő életviszonyokat szabályoz a Népköztársaságunk Alkotmányában lefektetett szocialista elveknek megfelelően. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a házasságot eg.v férfi és egy nő szabad és önkéntes életközösségének tekinti’. A javaslat megvalósítja Alkotmányunk 50. paragrafusának azt a rendelkezését, amely a nők és férfiak egyenjogúságát biztosítja és kifejezésre juttatja, hogy alkotmányunk 51. paragrafusának az a rendelkezése, amely szerint Nép- köztársaságunk védi a házasság és a család intézményét, nem üres szú csupán. Megmutatja, hogyan válik valósággá itt is az ifjúság fejlődésének és nevelésének biztosítása. A tőkés társadalomban a megkötött házasságok nagyobb része nem a személyes és kölcsönös vonzalom, bánom gazdasági érdekből, igen sok cselben kényszerből jön létre. A szocialista társadalom nem ismeri az érdekből, még kevésbbé a kényszerből kötött házasságokat. Éppen ezért ez a házassági kötelék szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete, a dolgozók magas erkölcsi felfogása. Sehol a világon, de legkevésbbé a: tőkés országokban, megközelítőleg1 sincs és nem lehet olyan, minden tekintetben megfelelő családvédelem, miirt a Szovjetunióban, s a népi demokráciák szintén »messze' maguk, mögött hagyták ezen a téren is az összes tőkés országokat. Nálunk, szemben a tőkés országokkal, egyre inkább szaporodik r házasságkötések száma és erre való tekintettel is, javaslatunk jelentősen egyszerűsíti a házasságkötés módját. A dolgozók érdeke: a házasság szilárdságának, tartósságának, komolyságának, új erkölcsi tartalmának megvédése, a gyermekek nevelésének biztosítása. Ezért a javaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel és a bírónak különösen tekintettel kell lennie a kiskorú gyermekek érdekeire. A köny- uyelmüen, illetve meggondolatlanul elhatározott válásoknak nincs helye. A bíróságnak külön előkészítő eljárásban kell a válni szándékozó házasfeleket meghallgatni és csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha megállapítja, hogy valóban komoly és alapos okról van szó. Javaslatunk biztosítja a nők egyenjogúságának elvét a házasságban is, amidőn kimondja, hogy a házasélet ügyeiben a házastúrsak- nak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, egymásnak hűséggel -tartoznak és kötelesek egymást támogatni. Lakásukat egyetértve választják. A névviselés tekintetében pedig lehetővé teszi a feleség számára, hogy a házasságban is megtarthassa leánykori nevét. A házasság alatt szerzett vagyon tekintetéiben a férjet és feleséget szintén egyenlő jogok illetik meg és szükség esetén külön vagyonukból is kötelesek hozzájárulni a közös háztartás költségeinek fedezéséhez. A teljes egyenjogúság jellemzi javaslatunkban a házaslárSak viszonyait az őket gyermekeik irányában megillető jogok és kötelességek tekintetében is. A szülők kötelességévé teszi a javaslat, hogy a gyermeket megfelelően gondozzák, (levéljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék. Javaslatunk rendezi az örökbefogadás kérdését, is. A szocialista jogrendszerbe^ csakis az lehet az örökbefogadás célja, hogy családi kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó és az olyan kiskorú örökbefogadott közt, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei megfelelősn nevelni nőm .tudnak, hogy ezen keresztül a kiskorú családi nevelése biztosítva legyen. Mi ezt a törvényjavaslatot alkalmasnak tartjuk qrra, hogy a családi élet terén is- felszámolja a rothadt kapitalista erkölcsöket és az élenjáró szovjet jog példáját és tapasztalatait a mi körülményeink között felhasználva, a szocialista erkölcs alapjaira helyezze a családi életit. Halisz Aladár Íelszólalása , Halász Aladár felszólalásában a házasságról, a családról és. a gyámságról szóló törvényjavaslatnak a házasságra vonatkozó részével foglalkozott. Részletesen elemezte az ezzel kapcsolatos régi törvény keletkezésének körülményeit, majd így folytatta: Uj házassági jogunk nem ismeri azokat a formal i szűkös csökevé- nyeket, amelyek a felekezeti jogokból származtak át a végi törvénylő“. A régi törvény szerint a házasságot csak vétkesség alapján lehet felbontani. V.) házasságjogunk csak egy bontó okot ismer, amelyet akként jelöl meg, hogy annak komolynak és alaposnak kell lennie. Ez a törvényjavaslat elősegíti, hogy a hózastársak együttélése valódi és íeijes életközösség legyén, egymást támogassák é? gyermekeiket a szocialista társadalom építé- aére és továbbfejlesztésére képes emberekké neve ■jók, . 1 Nyíregyháza dolgozói mély felháborodással olvasták, hogy a nagy francia békeharcost, Ducios elvtársat a francia rendőrség letartóztatta. A villanyielep dolgozói párttagok és pártonikívUliek egyaránt összegyűltek a csütörtöki röpgyűlésre. Virúgli elvtárs, a párt- szervezet titkára ismertette az amerikai imperialistákat kioszol- gáló lakájkormány újabb gaztettét: Ducios elvtárs letartóztatását. A röpgyülésen a villanytelepi dolgozók mély felháborodással fogadták ezt az újabb aljas provokációt és mélységes felháborodásukat fejezték ki a gaztett ellen. Négyes i elvtárs felszólalásában azt mondotta : a francia nép kiváló fiának letartóztatása az imperialisták és bérenceik félelmét jelenti. Az essem gyilkosság, az Humanité főszerkesztőjének, Andre Stil elvtársnak letartóztatása után most újabb gyalázatos tettett követtek el a béke ellen, — Mi, a villanytelepi dolgozók mindnyájan azt követeljük, — mondotta Fehér Gábor elvtárs, — hogy azonnal bocsássák szabadon a francia nép nagy fiút. Kollár elvtárs. majd Mácsai István elvtárs felszólalásai bizonyították, hogy üzemeink dolgozói izzó gyűlölettel fogadják a francia kormány aljas provokációját. A röpgyfllésen résztvevők megfogadták, hogy még fokozottabban harcolnak a békéért, teljesítményük emelésével mutatják meg, hogy gyűlölik az imperialistákat, az esseni gyilkosokat. André .Stíl és Jacques Ducios elvtárs fogvatartóit. Tiltakozásukat táviratba foglalták: „Mi valamennyien elítéljük az emberi szabadság lábbaltipróit és követeljük — azonnal bocsássák szabadon Jacques Ducios elvtársat, A nyíregyházi kisvasul kommunista dolgozói taggyűlésükön vitatták meg a francia bábkormány aljas provokációját. A taggyűlésen résztvevők mély gyűlölettel fordulnak a béke ellenségei ellen és megfogadták, hogy a Béketalálkozóra tett felajánlásukat tovább szélesítik és újabb,. nagyobb eredmények elérésével tiltakoznak az aljas provokáció ellen. Bilku András kocsilakatos a június 1-i I’.ékc- találkozóra felajánlotta, hogy ICO százalékot fog elérni. Most a taggyűlésen megígérte, hogy második; negyedévi tervét batáridő előtt teljesíti. Groska János eivtárs azt Ígérte a taggyűlésen, hogy 203 százalékos teljesítményét tovább fokozza és ezzel ad méltó választ az- imperialisták gaztetteire. A tiszalöki járás propagandistái záróvizsgájuk alkalmával a következő tiltakozó táviratot küldték az Országos Béketanácshoz,, hogy továbbítsa az ENSZ-hez Párizsba: Mi, a tiszalöki járás propagandistái mélységes felháborodással vettük tudomásul, hogy az amerikai imperialisták francia lakájai gyalázatos cselekedetre vetemedtek: letartóztatták Jacques Ducios elv- társat, a Francia Kommunista Párt titkárát. Követeljük, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon. André Stil elvtárssal s valamennyi békeharcossal együtt. S azzal válaszolunk a háborús gyu.itogatóknak, a pestisgengsztereknek és a gyilkosoknak, hogy minden erőnkkel elősegítjük : még magasabb legyen a ránkbízott hallgatók marxista- leninista tudása. Tudjuk, hogy ez a munkánk olyat) termelési győzelmekben fog gyümölcsözni, amely még erősebbé teszi a Szovjetunió vezette béketúbort. Tiszalöki járás propagandistáig
