Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-29 / 124. szám
Mai számunkból: Öt termelőcsoport tapasztalat- cseréje Sóstóhegyen az időszerű tennivalókról (2. old.) — Hiányzik a pártellenőrzés, a kommunista példamutatás, rossz a nyilvántartás a tanácsnál: ezért zárták ki Orost a szabadiorgalom- ból (3, oldal) VIII. ÉVFOLYAM 124. SZÁM. ÁRA 50 FILLER ''I'-;'% 19Ö2 MÁJUS 29, CSÜTÖRTÖK Az országgTÍílés elfogadta a központi állami ellenőrzésről szőlő törvényjavaslatot Az országgyűlés szerdai ülésén megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, akit a képviselők helyükről felállva nagy tapssal köszöntöttek. Az ülést 10 óra után néhány perccel Dögéi Imre elvtárs, az or- szásrgvfilés elnöke nyitotta meg, majd megkezdték az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat előadója Hidas István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja volt. Hidas István elvtárs beszéde az áj minisztériumok felállításáról Hidas István elvtárs előadói beszédében {leszámolt arról, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi I. számú törvényerejű rendeletével új minisztériumok létesültek. Mindezek, szükségessé teszik, hogy az alkotmány 24. pontját az újonnan , alakított minisztériumokkal egészítsük ki. Fiatal demokráciánk — folytatta a továbbiakban — már a megindulásikor sem elégedhetett meg a burzsoá-feudális Magyarország szűk, túlságosan centralizált gazdasági, igazgatási szervezetével. Maga az élet vetette fel, hogy újtípusú, gazdasági irányító minisztériumokra van szükség. Ennek megfelelően az alkotmány az ipar vezetését már két minisztériumra, a nehézipari és könnyűipari minisz- lériumra bízta és növelte a többi gazdasági minisztériumok számát is. Az ötéves tervnek mór az első éve olyan nagy mértékben fejlesztette népgazdaságunkat, hogy már 1950 decemberében szükségessé vált újabb minisztériumok létesítése. Az ötéves terv második éve egész népgazdaságunkat újabb hatalmas lépésekkel vitte előre. A gyáripar az 1951. évben 30.1 százalékkal termelt többet, mint az <előző évben és ezen belül a nehézipar termelése 37.7 százalékkal nőtt. Iparunk gyorsütemű fejlődése mellett egyre erőteljesebben fejlődik falun Is a mezőgazdaság szocialista szektora. ötéves tervünk további éveiben mi a fejlődés ütemét nemcsak megtartani, hanem fokozni akarjuk. A megnövekedett feladatok elvég-1 zéséhez, olyan szervezetre van! szükség, amely iparunk egyes fontos ágazataival behatóbban és közelebbről tud foglalkozni. Tehát a megnövekedett feladatok helyesebb elosztása, az egyszemélyi felelős vezetés elvének következetes érvényesítése tette szükségessé, hogy egyes, túlságosan szétágazó feladatkörű minisztériumok ketté bontásával új gazdasági minisztériumokat hozzunk létre. A kohó- és gépipari minisztérium alá tartozó üzemek termelése 1951. év folyamán az előző évhez viszonyítva 58 százalékkal emelkedett. Nőtt az üzemek szervezete, száma és kapacitása. ITj. szocialista város épül Sztálin- városban. Az egész magyar kohó- és gépipar operatív irányítására nem volt tovább is alkalmas minisztérium és szükségessé vált a középgépipari minisztérium létrehozása. Országunkat átformáló ötéves tervünk megvalósításához hatalmas beruházások megvalósítására van szükség. Ez a körülmény építőiparunkat igen nagy feladat elé állítja. 1952. évi terveink az építőipar elé fokozott követelményeket állítottak. Az 1949-es év óta az előre gyártás nálunk is egyre gyorsuló ütemben megindult. A fokozott tervelőírások megvalósításának előmozdítására lő nagy- jelentőségű beruházás van folyamatban, köztük a hejőcsabai és váci cementgyár, a vályi agyag- és mészhomok-téglagyár, épületelemgyár stb. Az építőanyagiparnak ez a gyors- ütemü fejlődése már csak igen nagy nehézséggel lenne megvalósítható, az eddigi szervezeti keretek közölt. Elkerülhetetlenül szükségszerű volt az építőanyagiparnak egy új, az építőanyagipari minisztérium kereteiben való összpontosítása. < Az élelmiszeripar irányítása, valamint a begyűjtés eddig az élelmezési minisztérium feladata volt. Az új beadási törvény végrehajtásának megszervezése és lebonyolítása azonban egy minisztériumot teljesen leköt és így ez a feladat nem látható el megosztva egy másik nagy feladattal, az élelmiszeripar irányításával. Az 1952. öv első negyedében az élelmiszeripar egymilliárddal nagyobb termelési értéket állított elő az előző év hasonló negyedéhez képest. Uj gyártási ágazatok keletkeztek: így a mélyhűtött és készételek egész sora, a gyümölcslétek és édesipari készítmények választéka nagymértékben emelkedett. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének egyre gyorsuló üteme megkövetelte a régebbi földművelésügyi minisztérium kettéválasztását. Az állami gazdaságok összes területe 1950 január 1-től 1952. április 30-ig 550,000 katasztrális hóiddal, szántóterületük 338.000 kát. holddal nőtt. Az állami gazdaságokban a dolgozók Í952. első negyedévi átlagos létszáma 1950 első negyedévéhez viszonyítva 144 százalékkal emelkedett. Az állatok száma 88 ezerről 231 ezerre emelkedett. Az állami gazdaságok traktorállömánya 1952 április 30-án 25(19 volt. Az állami mező- és erdőgazdaságoknak ez a gyorsütemű fejlődése, nagy és fontos szerepe tette szükségessé az állami gazdaságok és erdők minisztériumának létesítését. Helyi Ipar köréhez tartozó tanácsi vállalatokra és a kisiparra, elsősorban a kisipari termelőszövetkezetekre jelentős szerep vár a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásában. A helyi iparhoz tartozó vállalatoknak keil megoldani többek között olyan problémát, mint a nők fokozott, munkába állításának elősegítését olyan vállalatok -— például ruhamosó, varró. takaritóvállalatok stb. — létre, hozásával, amelyek a nők vállán ról a háztartási munka nagy részét leveszik. A helyi ipar alkalmas arra, hogy a nagyipari termelés körében keletkező és más úton fel nem használható hulladékanyagot, valamint a helyi nyersanyagokat feldolgozva a helyi fogyasztás céljára nagymennyiségű értékes árut termeljen, A helyi ipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezelek is *i az elmúlt év során jelentős fejlődést tettek meg. 1952-ben a helyi ipari vállalatok száma — a szolgáltató és építőipari vállalatok nélkül — 465-re, az ipari termelőszövetkezetek száma 1170-re emelkedett. A posta fejlődése is az elmúlt években messze meghaladta azokat a kereteket, amelyek között, mint a közlekedési minisztérium egyik főosztálya és az alá tartozó postaüzem sikerrel oldhatná meg egyre növekvő feladatait. A posta feladatai is jelentősen megnőttek. A megnövekedett feladatok elvégzése szükségessé tette az önálló postaügyi minisztérium létrehoz«, sál. Meg vagyunk győződve arrő], hogy a törvényjavaslat előre fogja segíteni a dolgozó magyar népet azon az úton, amely részünkre a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi eivtárs bölcs és körültekintő vezetésével a békét, a jólétet, hazánk felemelkedését és szabadságát jelenti. Az országgyűlés Hidas Istvúu elvtárs előadói beszéde után az Alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül egyhangúlag elfogadta. Ezután áttértek a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Sebes István -elvtárs előadó, az ÁEK elnöke ismertette a javaslatot. Sebes István elrlárs előadói beszéde a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatról Sebes István a többi között a következőket mondotta : — Az ÁEK feladatait és^műkü- dését meghatározó 1949 évi törvényerejű rendelet az új körűimé-- nyék között már túlhaladottá vált. Ez szükségessé tette a központi állami ellenőrzés új alapokon való továbbfejlesztését, amit a benyújtott törvényjavaslat a Szovjetunió élenjáró ellenőrzési módszerei gondos figyelembevételével állapít meg. • — A régi tőkés Magyarországon a törvények éie a dolgozók ellen irányult. A mi törvényeink kifejezik a nép akaratát, a dolgozó nép érdekeit védelmezik és szolgálják. A törvényt mindenki számára hozzák. mindenkire egyformán kötelező, bármilyen .állást is töltsön be valaki. Következetes harcot kell folytatni a népi demokráciánk törvényeit megsértőkkel szemben, mert aki nem tartja be az állami fegyelmet, vagy szembehelyezkedik vele, az fékezi a fejlődést, s akarva- akaratlanul az ellenség szekerét tolja. A központi állami ellenőrzésnek őrködni kell azon is, hogy a veze- tőszervek utasításai ne váljanak papiros rendelkezésekké, A bürokrácia legnagyobb veszélye abban jelentkezik, hogy megköti a tömegek energiáját és nem engedi feltárni a rendszerünk mélyén rejlő óriási tartalékokat. Gátolja azok felhasználását. A központi állami ellenőrzés fontos feladata, hogy segítsen utat törni a tömegek alkotó erejének, öntevékenységének, kezdeményezésének. Főképpen arra van szükség, hogy a tömegek tevékeny részvétele az államapparátus munkájában, a milliós tömegek alulról jövő bírálata és ellenőrzése, mint a bürokratizmus legjobb ellenmérge, teljes mértékben érvényre jusson és bátran felfedje intézményeink fogyatékosságait és hibáit. A tárgyalás alá kerülő törvény- javaslat a központi állami ellenőrzés figyelmét elsősorban a terme, lés kérdéseinek-vizsgálata felé irányítja. Az Állami Ellenőrző Központnak a legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseket kell ellenőrzés alá vennie, amelyeknek -teljesítése vagy elhanyagolása lényeges módon be: foiyásolja egy népgazdasági ág vagy az egész népgazdaság fej'"elé Sét. A központi állami ellenőrzésnek fel kell fednie, hogy kik azok, akik a minőség rontásért felelősek, akiket meg kell büntetni, súlyosabb esetekben pedig bíróság elé állítani. A benyújtott törvényjavaslat az állami ellenőrzés munkatársaival szemben nagyobb követelményeket állít fel és fokozott felelősséget ró rájuk. Az államhatalom vagy az államigazgatás semilyen helyi szerve nem avatkozhatik bele az állami ellenőrök tevékenységébe és nem vonhatják el őket ellenőrzési mimikájuktól. Az állami ellenőrök jó munkájának elengedhetetlen feltétele, hogy egész tevékenységüket pártunk politikája és ideológiája hassa át és állandóan tökéletesítsék szakmai képzettségüket. Nagy alapossággal el kell sajátítaniok a szovjet állami ellenőrzés gazdag tapasztalata it. A törvényjavaslathoz elsőnek Mekis József elvtárs, a Rákosi Mátyás-müvek vezérigazgatója szólt hozzá. Mekis József elvtlárs felszólalása Beszédében a többi között ezeket mondotta: — Mikor a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa megvitatta azokat a feladatokat, amelyeket felemelt ötéves népgazdasági tervünk megvalósítása érdekében el kell végeznünk, ezek között az ellenőrzés kérdésének is nagy figyelmet szentelt — hangsúlyozta, majd így.folytatta: A szocialista ellenőrzést az is jellemzi, hogy megelőzi a szabálytalan és törvénytelen cselekedeteket, segít a tervek maradéktalan teljesítésében és túlteljesítésében, közkinccsé teszi az ellenőrzés anyagát. A központi állami ellenőrzéstől különösen azt várjuk, hogy mélyen és átfogóan tanulmányozza a népgazdasági rendszerünkben még meglévő fogyatékosságokat, segítsen azokat kijavítani és legyen segítségére. népgazdaságunk minden szervének abban, hogy a tökéletesedés útján előbbre jusson. — A központi állami ellenőrzés másik alapvető kötelessége, hogy következetesen feltárja az elkövetett mulasztásokat, hibákat, szabálytalanságokat, keményen felvesse a felelősség kérdését ezek elkövetőivel szemben és így harcoljon a hibák megszüntetéséért, a törvények, határozatok és utasítások fegyelmezett betartásáért. — További fontos követelménye a szocialista ellenőrzés munkamódszereinek, hogy biztosítsa a meg állapított tények cáfolhatatlansá- Sát. Az Állami Ellenőrző Központ munkájában mindenek előtt két olyan gyenge pont mutatkozik, amely ellen teljes erővel fel kell vennie a. harcot. Az egyik ilyen főfogyatékosság az, hogy a legtöbb esetben még mindig nem jelzi idő. ben a bajokat. A másik főfogyatékosság abban áll, hogy ellenőrzési anyagainak egyrésze még nem eléggé pontos, nem eléggé megbízható adatokat tartalmaz. A továbbiakban részletesen foglalkozott azzal, melyek azok a követelmények, amelyeket az ellenőrökkel szemben támasztani kell. Ezután Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek az ellenőrzés módszereinek megváltoztatását lehetővé tették, majd így folytatta : A most tárgyalt törvényjavaslat a központi ellenőrzés munkatársainak kötelességévé teszi, hogy a vizsgálat során megállapított és az ellenőrzött szervre vonatkozó hiányosságokról a helyszínen vizsgálati jegyzőkönyvet készítsenek és azt ismertessék az ellenőrzött szerv vezetőivel és a felelős személyek- ■kel. Az Állami Ellenőrző Központnak az a feladata, hogy éberen, harcosan ügyeljen arra, hogy a dolgozó nép áldozatos erőfeszítése meg is hozza a várt gyümölcsöt, hogy szervezeti hiányosságok, vagy egyesek hibái és mulasztásai, közömbössége és hanyagsága, de különösen a nép ellenségeinek aknamunkája ne lassítsa a fejlődést, no húzza, ne tartsa vissza a dolgozók lendületét. Lelkesítse ennek elérésében az a tudat, hogy államunk vezetői fontos és felelősségteljes feladatot bíztak rá és hogy munkájukra számít és sokat vár tőle az egész magyar nép. Nagy Dániel után Gém B'erene szólalt fel a törvényjavaslat vitájában. Bevezetői»!) hangsúlyozta, hogy az Állami Ellenőrző Központnak helyesen kell felhasználnia munkájában a tömegek alulról jövő ellenőrzését, a dolgozók bírálatát és ezernyi észrevételét. Ezután megállapította, az Állami Ellenőrző Központ gyakorlata bizonyítja. hogy ma már a dolgozók a gazda éber szemével őrzik a közösség vagyonát és sietnek felhívni az ellenőrzés szerveinek figyelmét minden kárt okozó cselekményre. A hanyagság, a felelőtlenség, a pazarlás, a nép vagyonának elherdálása kiváltja a dolgozók felháborodását. A gépállomások dolgozói számos esetben leplezték le az üzemanyaggal való pazarlást. De nem kerüli el a figyelmüket a munkagépek kihasználatlansága, a romlásnak kitett anyag és a felelőtlen pénzkezelés sem. Ezután rámutatott az ÁEK további feladataira: Az Állami Ellenőrző Központnak komoly kötelezettségei vannak az ellenőízús önkéntes munkatársaival, a dolgozó tömegekkel szemben, A törvénynek a legteljesebb védelmet kell nyújtania mindenki számára, aki valamilyen hiányosságra, fogyatékosságra felhívta az ellenőrzés figyelmét. Maradéktalanul érvényt kell szerezni a törvényjavaslat 28, paragrafusában foglaltaknak, amelysze- rlnt bűntettet követ el, . aki valamely dolgozóval szemben munkaviszonya körében, vagy egyébként hátrányos intézkedést tesz azért, mert a dolgozó tapasztalatairól az ÁEK-nak tájékoztatást adott. Gém Ferenc beszéde után az országgyűlés a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Az országgyűlés legközelebbi ülésén, csütörtönkön délelőtt tíz órakor. a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot tárgyalja.
