Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

NÉPLAP 1952 MÁJUS 28, SZERDA 1» k n T É 1» t T É s Az eddig megtartott taggyűlések tapasztalatairól ..havifizetéses létükre, nem. jelent­keznek felvételre... ’’ Nem kisebb Biriben Szeles elvtárs, a Járási Pártbizottság munkatársa felelős­sége sem, aki hetente kétszer-három- szor látogatja meg a termelőszö­vetkezeti csoportot. Nem figyelmez­tette a pártvezetőséget arra: a népnevelők beszéljenek arról, hogy :i kommunista párttagság a legna­gyobb érdem, kitüntetés, amelyet dolgozó csak elérhet — s a dolgozó csak kimagasló eredményei alapján érheti ezt el. Helyesen foglalkoz­tak a gyakorlatban is a tagjelölt- felvétellel a demecseri gépállomá­son, ahol Cinke elvtársat, a ta­vaszi tervét 114 százalékra telje­sítő traktoristát vették fel a párt tagjelöltjei közé. A felvételét meg­vitató tagság nemcsak eredményei­re hivatkozott, nem elvtelenül di­csőített. hanem feltárta a fiatal traktorista fogyatékosságait is, amelyeket ki kell javítar’ A párttaggyűlés a kommunisták nevelésének, aktivizálásának legfontosabb eszköze. Ezekben a napokban folynak le megyénkben a májusi taggyűlések. Az eddig megtartott taggyűlések több alaposan megszívlelendő tanul­ságot hoztak felszínre. E tanulsá­gok és tapasztalatok alapján te­gyék pártszervezeteink színvona­lasabbá a taggyűléseket. A Szabad N'ép május 16-1 szá­mában megjelent pártépltési cikk jóelőre felhívta a figyelmet a tag­gyűlések jelentőségére: „Vártunk alapszervezeteinek életében, az alapszervezet vezetésében, a pdrton- belüH demokrácia, érvényesítésében, a párttagság aktivizálásában és ne­velésében, harcképességének, éber­ségének fokozásában, a pártszerve­zet előtt álló politikai, gazdasági feladatok megoldásúban — döntő szerepük van a taggyűléseknek. A taggyűlés nem egy értekezlet a sok közül, hanem ennél ezerszer lobbi olyan tanácskozás, amely csak a lenini-sztálini alapelvekre épült pártban, csak kommunisták között képzelhető el," A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve. Mindezek ellenére több járási párt- bizottság, pártszervezet nem fordít kellő gondot a taggyűlések megfelelő előkészítésére A keinecsei járási pártbizottság azzal a merőben helytelen állás­ponttal, hogy „nem lehet előre kö­zölni a taggyűlések napját, mert úgyis elfelejtik a falusi alapszerve- izetek” — a kéki pártszervezeti vezetőséggel csak a taggyűlés nap­ján közölte: ,,este taggyűlést kell tartani”. A taggyűlést nem előzte meg a pártcsoportbizalmiak érte­kezlete, a falusi területi alapszer­vezet taggyűlésén 113 párttag kö­zül 30 jelent meg. A párt titkár elvtársnő 13 perces „beszámolót’’ tartott, amely csupa általánosságot tartalmazott. Hasonló volt a. hely­zet a kéki ,,Uj Utakon” termelő­szövetkezeti csoport pártszerveze.­t nők taggyűlésén is a taggyűlési Ma már 70-80 fiatal jár politikai iskolára napján kinn volt a községben Mn- 1 * > gyár elvtárs, a pártbizottság mu katársa, de figyelme még a titkár 1 leszámoló összeállításának élt őrzésére sem terjedt ki. Cégénj/- dányádon a területi alapszervez<)n taggyűlésére a titkári beszámoló ! gyűlés előtt egy órával készült m. Ezek a jelenségek azt mutatják', hogy pártbizottságaink, pártszerve­zeteink nem értették még meg kellőképpen, hogy a, taggyűlés elő­készítése nem egyszerű technikai feladat: körtelefon, plakúiolás, meg­hívó kiküldése, kiértesítés. A tag­gyűlésre minden kommunistának politikailag kell felkészülnie. Ta­nulmányozni kell előre a napirendi kérdéseket, hogy alapos, megfon­tolt. valóban mozgósító javaslatok, határozatok születhessenek, hogy a taggyűlésen résztvegyen minden kommunista, hogy a párttagok és tagjelöltek ne hallgatók legyenek, hanem részesei a fontos kérdések megvitatásának. Éppen ezért a pár lesöpör tbizalmiaknak politikai előkészítő munkát kell végezniük. A taggyűléseken meg kell vi­tatni a Gépállomás! és tszcs-beli közös brigádok vizsgálják felül a körzeti mezőgazdászok munkáját A párttaggyülések munkaértekez­letek is, amikor a kommunisták minden oldalról megvitat jók a leg fontosabb feladatokat, feltárják a hibákat, konkrét javaslatokkal, in­dítványokkal állnak elő ezek kikü­szöbölésére s megjelölik a munka megjavításának útját. A taggyűlés­nek „csatába hívó trombitaszónak”, óriási erőforrásnak kell lennie, amelynek nyomán a kommunisták élenhaladva a nehézségek, akadá­lyok legyűrésében, magukkal ragad­ják a pártonkívülieket a feladatok megoldása érdekében. Ebből a szem­pontból jónak mondható a nagy- kállói „Vörös Zászló” termelőszö­vetkezeti csoport pártszervezeté­nek taggyűlése. A növényápolási munkák mellett már gondosan, előretekintve megvitatták az aratás, cséplés problémáit. Elhatározták a kommunisták, hogy felvilágosító munkával elérik: az aratásba azok a nők is bekapcsolódnak, akik nem vettek részt a növényápolásban. Tamás elvtárs azt javasolta a ta­valyi tapasztalatokból kiindulva, hogy a cséplőhelyeken nyessék le a gazt. füvet s a földet döngöljék le. Kevesebb lesz így a szemveszteség, a lehulló magot össze tudják taka­rítani. A demecseri gépállomási taggyűlés is jól foglalkozott a traktoristák előtt álló feladatokkal. A titkári beszámoló élesen felve­tette a kommunista példamutatás fontosságát, s rámutatott: az ara­táshoz, csépléshez való felkészülés harci feladat, amelynek sikeres el­végzésében az élenjáró parancsno­koknak, harcosoknak a kommu­nistáknak kell lenni. A taggyűlés határozatot fogadott el: a kommu­nisták ezen a héten békeműszakot kezdeményeznek s június 1-ig ki­javítják a gépeket! Forró lelkese­dés jellemezte ezt a taggyűlést. Az ezen résztvevő kommunisták érez­ték, hogy a szocializmust építő em­ber egy új világ teremtője. A magyar dolgozó nép a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével, a Szov­jetunió segítségével történelmi je­lentőségű lépést tesz előre a szo­cializmusba. Ugyanakkor erejét nem kímélve küzd a világ népeivel egyetemben a tartós békéért. En­nek a hősies küzdelemnek élenjárói a kommunisták! Ezt az Öntudatot, ezt a felelősségérzetet kell elmélyí­tenie minden egyes taggyűlésnek! S így szülessen minden egyes tag­gyűlés után új, az eddigieknél na­gyobb győzelem a munka frontján! párthatározatokat, a fontos kormányhatározatokat Nagy gondot kell fordítani mos­tani taggyűléseinken az oktatás kérdésének, a Politikai Bizottság tag- és tagjelöltfelvételről szóló határozatának alapos, mély megvi­tatására, mert az eddigi taggyűlé­sek is azt mutatták: több helyen félreértik pártszervezeteink a párt- építés, pártmunka minőségi színvo­nalának emelését. A biri III. ti pusú termelőszövetkezeti csoport pártszervezetének taggyűlésén a felszólaló párttagok közül többen így magyarázták a határozatot: „24 éven aluli fiatalt egyáltalán nem lehet felvenni a párt tagjelölt­jei közé”. A biri taggyűlés azt is elárulta, hogy az itteni pártvezetö- ség, pártcsoportbizalmi-hálózat, népnevelőhálózat nem magyarázta meg a párttagságnak: mit jelent párttagnak lenni, A taggyűlésen egyes felszólalók „megbírálták” a szövetkezeti- alkalmazottakat, mert Beregsurányban vágy. Több mint 20 fiatal jelentke­zett MTI! iskolára, 6 pedig szak- érettségire. Természetesen még vannak hiá­nyosságok, de reméljük, hogy eze­ket a hibákat rövidesen Sikerül majd kiküszöbölni. Célunk az: Jó munkával a hős lenini Komszomoi- szervezetekhez hasonló szervezetté kiépíteni a beregsurányi DISZ - szervezetet, hogy mi is egységesen kiállva segítsük győzelemre vinni a szocializmus, a béke zászlaját. Kuznics László DISZ-propagandista, Beregsurány. Gépállomásunk körzeti mezőgaz­dászai rendszeresen beszámolnak a termelőszövetkezetben végzett mun káról. Azonban ezeken az érte kézieteken csak az eredményeket mondják el, nem vetik fel a saját munkájukban, a termelőszövetkeze­tekben tapasztalható hibákat. Hogy ezt a hiányosságot felszámoljuk, elhatároztuk, hogy brigádot alaki tünk, amely felülvizsgálja egy-egy mezögazdász munkáját. legutóbb a Tircsi Zoltán körzeti gazdászhoz tartozó tisztabereki „Kossuth” ter- melőesoportban járt a brigád, hogy megnézze, milyen munkát végez a gazdász elvtárs. A brigád tagjai Szentlélek! Sándor, a gépállomás körzeti gazdásza, Nagy Sándor a termelőcsoport növénytermesztési brigádjának vezetője Bodó Árpád munkacsapatvezető és Szabó Ignác a termelőcsoport pártszervezetének titkára volt, valamint én. A brigád a csoporthoz érve ha­tárjárásra indult. Megállapította, hogy a tavaszi vetéseket a cso­portban időben végezték el, azon­ban a mezőgazdász részéről nem volt kellő szaktanácsadás. Erre mutat az, hogy például a cukorré­pát vetés után nem hengerezték, pedig nagy szükség lett volna rá. A termelőcsoport új növénnyel is kísérletezik, az • olajlennel. A bri­gád ezt is megtekintette. Ezzel az új növénnyel való kísérletezés a mezőgazdász munkájának eredmé­nye, azonban ez sem sikerült min­denütt. Ahol az olajlent őszi szán­tásba és tavasszal csak porhanyl- tott talajba vetették, ott igen szé­pen fejlődik, de ahol a tavaszi szántásba tették a magot, ott bi­zony nagyon satnya a növény. A mezőgazdász elvtársnak meg il­lett volna magyarázni a csoport tagságának, hogy milyen talajba lehet vetni az olajlent, A kalászosok megvizsgálásánál is felmerült olyan hiba, amit a me­zőgazdász rovására lehet írni. Az egyes búzavetések igen gyengék a csoportban .és megkívánták volna a fej trágyázást. Ezt a gazdász elv- társ nem alkalmazta, nem beszélt a tagokkal ennek a módszernek a helyességéről. Általában a brigád tapasztalatai azt mutatják, hogy Tircsi Zoltán gazdász nagyon ke­véssé alkalmazta a csoportban az újat, azt, amit legnagyobb köteles sége lenne terjeszteni! A mezőgazdászoknak, amellett, hogy bevezetik az új módszereket a földművelésbe, rendkívül nagy szerepük van a csoportok megszi­lárdítása terén. A mezőgazdász elv­társnál, akinek a munkáját fúii1- vizsgáltuk, ezen a téren is akad­nak hibák. Nem segített a munka- szervezet kialakításában, mert a csoportnak nem készítette el a kampány tervét. Kevés segítséget ad a csoportnak, hogy a miniszter- tanács határozatának szellemében tudjon dolgozni, Az olyan könnyű munkáknál is, mint például az acatolás, mindössze négy nő dolgo­zott látogatásunk Idején. A veze­tőség nem tart rendszeresen ülést, így nem tud feladatokat szabni. — Bár a gazdász elvtárs már erre és még egy pár hiányosságra többször felhívta a csoport figyelmét és adott már egy pár jó tanácsot js, de megelégszik ezzel. Nem győző­dik meg annak végrehajtásáról. Természetesen ez nemcsak a me­zőgazdász elvtárs hibája, hanem a csoporté is. De ezen túlmenően nem szabad a csoportnak megelé­gedni azzal, hogy a mezőgazdász meglátogatja őket, hanem meg kell követelni tőle a segítséget. S hár a mezőgazdász megmutatta: hogyan versenyezzenek a tagok és segítene is az értékelésnél, azonban n csoport vezetősége mindeddig nem tett ennek az érdekében semmit. 8 ha nincs verseny, akkor a vetésnél szerzett elsőségét elveszti a csoport a növényápolásnál. A csoport követelje meg a mezőgazdásztól, hogy iegyen, segítségére a. növényápolási mun­káknál is. Azonban a csoport ne. csak segítséget és tanácsot követel­jen, hanem fogadja is meg az.okat és azok szellemében dolgozzék. A brigád a vizsgálat után meg­beszélte a látottakat a csoport ve­zetőségével és a mezőgazdász elv­társiak A csoport részéről azt mondták az elvtársak, hogy ez « látogatás nagy segítséget adott munkájukhoz és legalább mindem hónapban meg kellene ismételni. _ Tircsi Zoltán elvtárs, a mezőgaz­dász ugyanígy fogadta a bírálatot és megígérte: az elkövetkezendő időben sokkal jobb munkát fog vé­gezni és az értekezleteken nemcsak az eredményekről, hanem a hibák­ról is beszámol. Látja, így köny- nyebb kijavításuk, mert segítséget kap hozzá. Múlta. András, csahold vezető mezőgazdász, Néplap levelező. » , „Fi.—líVTi-Tasn -----r— Lovelc/diok írják: A dolgozók sikeresen harcolnak a Megyei Béketalálkozó tiszteletére tett köteiezettségek teljesítéséért 1951 őszén kerültem Beregsu- ránytia. A DISZ-szerveget akkor igen gyengén működött. Első fel­adatomnak a szervezet életének rendszeressé tételét tartottam. Ezt elősegítette a -bizalmi hálózat ki­építése. Énekszámmal, tánccal, szavalat­tal tettem színesebbé gyűléseinket. Megszerveztük a kultúrcsoportot, s minél több fiatalt igyekszünk be- voonni a kul túrcsoport munkájába. Eddigi szereplésünk is már sok si­kert hozott, mely további lelkes munkára ösztönözte fiataljainkat. A megerősödött szervezetünkben nem ütközött nehézségbe a politikai iskola beindítása sem. Első előadá­somat 30 hallgató előtt mondtam el. A felvilágosító és az állandó kultúrmunkán keresztül elértük: a hallgatók száma állandóan növe­kedett. S ma már 70—80 fiatal jár el rendszeresen a politikai iskolára. Arra törekszem, hogy az előadást közel vigyem a hallgatókhoz, a gyakorlattal összekössem. Az elő­adásomhoz a napi sajtót is fel­használom. Például a „Szovjetunió virágzó mezőgazdasága” című elő­adás alkalmával Pajtás András ,ja_ vásottá, hogy indítsunk versenyt arra, ki szerez több munkaegysé­get, hogy ezzel elősegítsük csopor­tunk fejlődését. Az eredmény nem is maradt el. Sok fiatal van, aki­nek ma már 200 munkaegysége van. „A Horthy-fasizmus a kultúra ellensége” című előadás után meg­nőtt szervezetünkben a tanulási A Pártoktalás Háza híre Május 28-án, szerdán este bat órai kezdettel Urbán Szabó Béla elvtárs fart előadást a „Bolsevik Párt történetének V, fejezetéhez” címmel. Az előadáson részivesznek a káderképzőtanfolyam (felső és közép) konferenciavezetői és hall­gatói, valamint a Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányozó szeminá­riumok vezetői és hallgatói. Kálya Pál ezt írja a nagyhalá­szt Kendergyár ifjúmunkásairól: „A DISZ-ifjak élenjárnak a terme­lésben, a Megyei Béketalálkozóra tett vállalások teljesítésében. Mó­ricz Jolán és Borbély Vilma sztu-| líán-ovista ifjúmunkások már júJ Husi tervük megvalósításán dolgoz,1 nak. A Megyei Béketalálkozó tiszj teleiére tett felajánlásukat teljesít tették és újabb vállalást tettek. —J. Megfogadták: négy hónappal előbj. befejezik ezévi tervüket és sztaha­novista munkamódszerüket átadják dolgozó társaiknak. Felajánlásuk­hoz csatlakozott Lőkös Ilona és Szegedi Rózsi. Lőkös Ilona Hor- ! váth Júliának, Szegedi Rózsi Er- j zsebet húgának adja át munka- j módszerét. Az üzem tervének tel. | jesíiését e felajánlások meggyorsít­ják, mert mindtöbb dolgozó fog j sztahanovista munkamódszerrel dol­gozni. A DISZ-ifjak példamutatása } nagyban előrelendíti a szocialista I munkaverseny kiszélesedését, a i „Termelj ma többet, mint tegnap”- | mozgalom megvalósítását.” Jó tanulással harcolunk a békéért, hogy az úttörőknek ne kelljen árván maradniuk 4 A béke megvédéséért mi úttörők is tudunk harcolni — írja levelé­ben Lóránt István nyíregyházi le­velező. — Ez év április lti-án elin­dítottuk iskolánkban a „Vörös­csillagos napolc”-mozgalmat, hogy a hiányzások megszüntetésével emel­jük a tanulmányi színvonalunkat. Akkor megfogadtuk: nem lesz egy „vöröscsillag” nélküli napunk sem, s ez ígéretünket eddig be is váltottuk. Egyszer az egyik úttörő- pajtás nem érkezett meg pontos időre, elmentünk érte s mire a ta­nító bácsi bejött az osztályunkba, pajtásunk már a jvadban ült. Mi is lelkesen készülünk a Me­gyei Béketalálkozó napjára, s ezért megszerveztük az utcaháló- zato.t s így biztosítjuk a hiányzás- mentes napokat. Vállaltuk: tanul­mányi színvonalunkat a félévi fölé emeljük, hogy ezzel is erősítsük a békénket. Saját sorsomon tanultam meg, mit jelent a háború. Édes­apám a fronton halt meg és bizony nehéz apa nélkül élni. Szeretném, ha úttörő pajtásaim édesapjai, test­vérei ne pusztulnának el a véres háborúban, mint Koreában.” Befejezzük a kétszeri kapálást június 1-ig „A Kossuth növénytermelési bri­gád, — kezdi levelét Kiss Endre brigádvezető, a nyírbátori Lenin tszcs, levelezője, — kihívta a má­sik két növénytermelési brigádot versenyre. Brigádunk megfogadta: a kétszeri kapálást befejezi június elsejére, a Megyei Béketaláikozó tiszteletére. Vállalásunk teljesíté­séért bevontuk a családtagokat is a munkába a területek felosztása ál­tal, örömmel jelenthetjük, két nap­pal előbb fejezzük be felajánlásun­kat. A tszcs, nem feledkezik meg az állami kötelezettségünk teljesítésé­ről sem. A Béketal/dkozó napjára vállaltuk: félévi tojás, és három­negyedévi baromfi beadásunkat tel­jesítjük június 1-re, E felajánlá­sunknak e hó 24-én eleget tettünk. S ezenkívül beadtunk 9 darab hí­zott sertést. Az egészévi beadásunk teljesítésére már korábban beállí­tottunk 97 darab süldőt. Gondos­kodunk a jövő évi beadási kötele­zettségek teljesítéséről, is, vásárol­tunk húsz darab anyakocát, mely­ből 5 már fialt. A Lenin tszcs, tagjai örömmé! dolgoznak, mert látják munkájuk eredményét és harcolnak annak megvédéséért!” 2

Next

/
Thumbnails
Contents