Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-28 / 123. szám
NÉPLAP 1952 MÁJUS 28, SZERDA 1» k n T É 1» t T É s Az eddig megtartott taggyűlések tapasztalatairól ..havifizetéses létükre, nem. jelentkeznek felvételre... ’’ Nem kisebb Biriben Szeles elvtárs, a Járási Pártbizottság munkatársa felelőssége sem, aki hetente kétszer-három- szor látogatja meg a termelőszövetkezeti csoportot. Nem figyelmeztette a pártvezetőséget arra: a népnevelők beszéljenek arról, hogy :i kommunista párttagság a legnagyobb érdem, kitüntetés, amelyet dolgozó csak elérhet — s a dolgozó csak kimagasló eredményei alapján érheti ezt el. Helyesen foglalkoztak a gyakorlatban is a tagjelölt- felvétellel a demecseri gépállomáson, ahol Cinke elvtársat, a tavaszi tervét 114 százalékra teljesítő traktoristát vették fel a párt tagjelöltjei közé. A felvételét megvitató tagság nemcsak eredményeire hivatkozott, nem elvtelenül dicsőített. hanem feltárta a fiatal traktorista fogyatékosságait is, amelyeket ki kell javítar’ A párttaggyűlés a kommunisták nevelésének, aktivizálásának legfontosabb eszköze. Ezekben a napokban folynak le megyénkben a májusi taggyűlések. Az eddig megtartott taggyűlések több alaposan megszívlelendő tanulságot hoztak felszínre. E tanulságok és tapasztalatok alapján tegyék pártszervezeteink színvonalasabbá a taggyűléseket. A Szabad N'ép május 16-1 számában megjelent pártépltési cikk jóelőre felhívta a figyelmet a taggyűlések jelentőségére: „Vártunk alapszervezeteinek életében, az alapszervezet vezetésében, a pdrton- belüH demokrácia, érvényesítésében, a párttagság aktivizálásában és nevelésében, harcképességének, éberségének fokozásában, a pártszervezet előtt álló politikai, gazdasági feladatok megoldásúban — döntő szerepük van a taggyűléseknek. A taggyűlés nem egy értekezlet a sok közül, hanem ennél ezerszer lobbi olyan tanácskozás, amely csak a lenini-sztálini alapelvekre épült pártban, csak kommunisták között képzelhető el," A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve. Mindezek ellenére több járási párt- bizottság, pártszervezet nem fordít kellő gondot a taggyűlések megfelelő előkészítésére A keinecsei járási pártbizottság azzal a merőben helytelen állásponttal, hogy „nem lehet előre közölni a taggyűlések napját, mert úgyis elfelejtik a falusi alapszerve- izetek” — a kéki pártszervezeti vezetőséggel csak a taggyűlés napján közölte: ,,este taggyűlést kell tartani”. A taggyűlést nem előzte meg a pártcsoportbizalmiak értekezlete, a falusi területi alapszervezet taggyűlésén 113 párttag közül 30 jelent meg. A párt titkár elvtársnő 13 perces „beszámolót’’ tartott, amely csupa általánosságot tartalmazott. Hasonló volt a. helyzet a kéki ,,Uj Utakon” termelőszövetkezeti csoport pártszerveze.t nők taggyűlésén is a taggyűlési Ma már 70-80 fiatal jár politikai iskolára napján kinn volt a községben Mn- 1 * > gyár elvtárs, a pártbizottság mu katársa, de figyelme még a titkár 1 leszámoló összeállításának élt őrzésére sem terjedt ki. Cégénj/- dányádon a területi alapszervez<)n taggyűlésére a titkári beszámoló ! gyűlés előtt egy órával készült m. Ezek a jelenségek azt mutatják', hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink nem értették még meg kellőképpen, hogy a, taggyűlés előkészítése nem egyszerű technikai feladat: körtelefon, plakúiolás, meghívó kiküldése, kiértesítés. A taggyűlésre minden kommunistának politikailag kell felkészülnie. Tanulmányozni kell előre a napirendi kérdéseket, hogy alapos, megfontolt. valóban mozgósító javaslatok, határozatok születhessenek, hogy a taggyűlésen résztvegyen minden kommunista, hogy a párttagok és tagjelöltek ne hallgatók legyenek, hanem részesei a fontos kérdések megvitatásának. Éppen ezért a pár lesöpör tbizalmiaknak politikai előkészítő munkát kell végezniük. A taggyűléseken meg kell vitatni a Gépállomás! és tszcs-beli közös brigádok vizsgálják felül a körzeti mezőgazdászok munkáját A párttaggyülések munkaértekezletek is, amikor a kommunisták minden oldalról megvitat jók a leg fontosabb feladatokat, feltárják a hibákat, konkrét javaslatokkal, indítványokkal állnak elő ezek kiküszöbölésére s megjelölik a munka megjavításának útját. A taggyűlésnek „csatába hívó trombitaszónak”, óriási erőforrásnak kell lennie, amelynek nyomán a kommunisták élenhaladva a nehézségek, akadályok legyűrésében, magukkal ragadják a pártonkívülieket a feladatok megoldása érdekében. Ebből a szempontból jónak mondható a nagy- kállói „Vörös Zászló” termelőszövetkezeti csoport pártszervezetének taggyűlése. A növényápolási munkák mellett már gondosan, előretekintve megvitatták az aratás, cséplés problémáit. Elhatározták a kommunisták, hogy felvilágosító munkával elérik: az aratásba azok a nők is bekapcsolódnak, akik nem vettek részt a növényápolásban. Tamás elvtárs azt javasolta a tavalyi tapasztalatokból kiindulva, hogy a cséplőhelyeken nyessék le a gazt. füvet s a földet döngöljék le. Kevesebb lesz így a szemveszteség, a lehulló magot össze tudják takarítani. A demecseri gépállomási taggyűlés is jól foglalkozott a traktoristák előtt álló feladatokkal. A titkári beszámoló élesen felvetette a kommunista példamutatás fontosságát, s rámutatott: az aratáshoz, csépléshez való felkészülés harci feladat, amelynek sikeres elvégzésében az élenjáró parancsnokoknak, harcosoknak a kommunistáknak kell lenni. A taggyűlés határozatot fogadott el: a kommunisták ezen a héten békeműszakot kezdeményeznek s június 1-ig kijavítják a gépeket! Forró lelkesedés jellemezte ezt a taggyűlést. Az ezen résztvevő kommunisták érezték, hogy a szocializmust építő ember egy új világ teremtője. A magyar dolgozó nép a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetunió segítségével történelmi jelentőségű lépést tesz előre a szocializmusba. Ugyanakkor erejét nem kímélve küzd a világ népeivel egyetemben a tartós békéért. Ennek a hősies küzdelemnek élenjárói a kommunisták! Ezt az Öntudatot, ezt a felelősségérzetet kell elmélyítenie minden egyes taggyűlésnek! S így szülessen minden egyes taggyűlés után új, az eddigieknél nagyobb győzelem a munka frontján! párthatározatokat, a fontos kormányhatározatokat Nagy gondot kell fordítani mostani taggyűléseinken az oktatás kérdésének, a Politikai Bizottság tag- és tagjelöltfelvételről szóló határozatának alapos, mély megvitatására, mert az eddigi taggyűlések is azt mutatták: több helyen félreértik pártszervezeteink a párt- építés, pártmunka minőségi színvonalának emelését. A biri III. ti pusú termelőszövetkezeti csoport pártszervezetének taggyűlésén a felszólaló párttagok közül többen így magyarázták a határozatot: „24 éven aluli fiatalt egyáltalán nem lehet felvenni a párt tagjelöltjei közé”. A biri taggyűlés azt is elárulta, hogy az itteni pártvezetö- ség, pártcsoportbizalmi-hálózat, népnevelőhálózat nem magyarázta meg a párttagságnak: mit jelent párttagnak lenni, A taggyűlésen egyes felszólalók „megbírálták” a szövetkezeti- alkalmazottakat, mert Beregsurányban vágy. Több mint 20 fiatal jelentkezett MTI! iskolára, 6 pedig szak- érettségire. Természetesen még vannak hiányosságok, de reméljük, hogy ezeket a hibákat rövidesen Sikerül majd kiküszöbölni. Célunk az: Jó munkával a hős lenini Komszomoi- szervezetekhez hasonló szervezetté kiépíteni a beregsurányi DISZ - szervezetet, hogy mi is egységesen kiállva segítsük győzelemre vinni a szocializmus, a béke zászlaját. Kuznics László DISZ-propagandista, Beregsurány. Gépállomásunk körzeti mezőgazdászai rendszeresen beszámolnak a termelőszövetkezetben végzett mun káról. Azonban ezeken az érte kézieteken csak az eredményeket mondják el, nem vetik fel a saját munkájukban, a termelőszövetkezetekben tapasztalható hibákat. Hogy ezt a hiányosságot felszámoljuk, elhatároztuk, hogy brigádot alaki tünk, amely felülvizsgálja egy-egy mezögazdász munkáját. legutóbb a Tircsi Zoltán körzeti gazdászhoz tartozó tisztabereki „Kossuth” ter- melőesoportban járt a brigád, hogy megnézze, milyen munkát végez a gazdász elvtárs. A brigád tagjai Szentlélek! Sándor, a gépállomás körzeti gazdásza, Nagy Sándor a termelőcsoport növénytermesztési brigádjának vezetője Bodó Árpád munkacsapatvezető és Szabó Ignác a termelőcsoport pártszervezetének titkára volt, valamint én. A brigád a csoporthoz érve határjárásra indult. Megállapította, hogy a tavaszi vetéseket a csoportban időben végezték el, azonban a mezőgazdász részéről nem volt kellő szaktanácsadás. Erre mutat az, hogy például a cukorrépát vetés után nem hengerezték, pedig nagy szükség lett volna rá. A termelőcsoport új növénnyel is kísérletezik, az • olajlennel. A brigád ezt is megtekintette. Ezzel az új növénnyel való kísérletezés a mezőgazdász munkájának eredménye, azonban ez sem sikerült mindenütt. Ahol az olajlent őszi szántásba és tavasszal csak porhanyl- tott talajba vetették, ott igen szépen fejlődik, de ahol a tavaszi szántásba tették a magot, ott bizony nagyon satnya a növény. A mezőgazdász elvtársnak meg illett volna magyarázni a csoport tagságának, hogy milyen talajba lehet vetni az olajlent, A kalászosok megvizsgálásánál is felmerült olyan hiba, amit a mezőgazdász rovására lehet írni. Az egyes búzavetések igen gyengék a csoportban .és megkívánták volna a fej trágyázást. Ezt a gazdász elv- társ nem alkalmazta, nem beszélt a tagokkal ennek a módszernek a helyességéről. Általában a brigád tapasztalatai azt mutatják, hogy Tircsi Zoltán gazdász nagyon kevéssé alkalmazta a csoportban az újat, azt, amit legnagyobb köteles sége lenne terjeszteni! A mezőgazdászoknak, amellett, hogy bevezetik az új módszereket a földművelésbe, rendkívül nagy szerepük van a csoportok megszilárdítása terén. A mezőgazdász elvtársnál, akinek a munkáját fúii1- vizsgáltuk, ezen a téren is akadnak hibák. Nem segített a munka- szervezet kialakításában, mert a csoportnak nem készítette el a kampány tervét. Kevés segítséget ad a csoportnak, hogy a miniszter- tanács határozatának szellemében tudjon dolgozni, Az olyan könnyű munkáknál is, mint például az acatolás, mindössze négy nő dolgozott látogatásunk Idején. A vezetőség nem tart rendszeresen ülést, így nem tud feladatokat szabni. — Bár a gazdász elvtárs már erre és még egy pár hiányosságra többször felhívta a csoport figyelmét és adott már egy pár jó tanácsot js, de megelégszik ezzel. Nem győződik meg annak végrehajtásáról. Természetesen ez nemcsak a mezőgazdász elvtárs hibája, hanem a csoporté is. De ezen túlmenően nem szabad a csoportnak megelégedni azzal, hogy a mezőgazdász meglátogatja őket, hanem meg kell követelni tőle a segítséget. S hár a mezőgazdász megmutatta: hogyan versenyezzenek a tagok és segítene is az értékelésnél, azonban n csoport vezetősége mindeddig nem tett ennek az érdekében semmit. 8 ha nincs verseny, akkor a vetésnél szerzett elsőségét elveszti a csoport a növényápolásnál. A csoport követelje meg a mezőgazdásztól, hogy iegyen, segítségére a. növényápolási munkáknál is. Azonban a csoport ne. csak segítséget és tanácsot követeljen, hanem fogadja is meg az.okat és azok szellemében dolgozzék. A brigád a vizsgálat után megbeszélte a látottakat a csoport vezetőségével és a mezőgazdász elvtársiak A csoport részéről azt mondták az elvtársak, hogy ez « látogatás nagy segítséget adott munkájukhoz és legalább mindem hónapban meg kellene ismételni. _ Tircsi Zoltán elvtárs, a mezőgazdász ugyanígy fogadta a bírálatot és megígérte: az elkövetkezendő időben sokkal jobb munkát fog végezni és az értekezleteken nemcsak az eredményekről, hanem a hibákról is beszámol. Látja, így köny- nyebb kijavításuk, mert segítséget kap hozzá. Múlta. András, csahold vezető mezőgazdász, Néplap levelező. » , „Fi.—líVTi-Tasn -----r— Lovelc/diok írják: A dolgozók sikeresen harcolnak a Megyei Béketalálkozó tiszteletére tett köteiezettségek teljesítéséért 1951 őszén kerültem Beregsu- ránytia. A DISZ-szerveget akkor igen gyengén működött. Első feladatomnak a szervezet életének rendszeressé tételét tartottam. Ezt elősegítette a -bizalmi hálózat kiépítése. Énekszámmal, tánccal, szavalattal tettem színesebbé gyűléseinket. Megszerveztük a kultúrcsoportot, s minél több fiatalt igyekszünk be- voonni a kul túrcsoport munkájába. Eddigi szereplésünk is már sok sikert hozott, mely további lelkes munkára ösztönözte fiataljainkat. A megerősödött szervezetünkben nem ütközött nehézségbe a politikai iskola beindítása sem. Első előadásomat 30 hallgató előtt mondtam el. A felvilágosító és az állandó kultúrmunkán keresztül elértük: a hallgatók száma állandóan növekedett. S ma már 70—80 fiatal jár el rendszeresen a politikai iskolára. Arra törekszem, hogy az előadást közel vigyem a hallgatókhoz, a gyakorlattal összekössem. Az előadásomhoz a napi sajtót is felhasználom. Például a „Szovjetunió virágzó mezőgazdasága” című előadás alkalmával Pajtás András ,ja_ vásottá, hogy indítsunk versenyt arra, ki szerez több munkaegységet, hogy ezzel elősegítsük csoportunk fejlődését. Az eredmény nem is maradt el. Sok fiatal van, akinek ma már 200 munkaegysége van. „A Horthy-fasizmus a kultúra ellensége” című előadás után megnőtt szervezetünkben a tanulási A Pártoktalás Háza híre Május 28-án, szerdán este bat órai kezdettel Urbán Szabó Béla elvtárs fart előadást a „Bolsevik Párt történetének V, fejezetéhez” címmel. Az előadáson részivesznek a káderképzőtanfolyam (felső és közép) konferenciavezetői és hallgatói, valamint a Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányozó szemináriumok vezetői és hallgatói. Kálya Pál ezt írja a nagyhalászt Kendergyár ifjúmunkásairól: „A DISZ-ifjak élenjárnak a termelésben, a Megyei Béketalálkozóra tett vállalások teljesítésében. Móricz Jolán és Borbély Vilma sztu-| líán-ovista ifjúmunkások már júJ Husi tervük megvalósításán dolgoz,1 nak. A Megyei Béketalálkozó tiszj teleiére tett felajánlásukat teljesít tették és újabb vállalást tettek. —J. Megfogadták: négy hónappal előbj. befejezik ezévi tervüket és sztahanovista munkamódszerüket átadják dolgozó társaiknak. Felajánlásukhoz csatlakozott Lőkös Ilona és Szegedi Rózsi. Lőkös Ilona Hor- ! váth Júliának, Szegedi Rózsi Er- j zsebet húgának adja át munka- j módszerét. Az üzem tervének tel. | jesíiését e felajánlások meggyorsítják, mert mindtöbb dolgozó fog j sztahanovista munkamódszerrel dolgozni. A DISZ-ifjak példamutatása } nagyban előrelendíti a szocialista I munkaverseny kiszélesedését, a i „Termelj ma többet, mint tegnap”- | mozgalom megvalósítását.” Jó tanulással harcolunk a békéért, hogy az úttörőknek ne kelljen árván maradniuk 4 A béke megvédéséért mi úttörők is tudunk harcolni — írja levelében Lóránt István nyíregyházi levelező. — Ez év április lti-án elindítottuk iskolánkban a „Vöröscsillagos napolc”-mozgalmat, hogy a hiányzások megszüntetésével emeljük a tanulmányi színvonalunkat. Akkor megfogadtuk: nem lesz egy „vöröscsillag” nélküli napunk sem, s ez ígéretünket eddig be is váltottuk. Egyszer az egyik úttörő- pajtás nem érkezett meg pontos időre, elmentünk érte s mire a tanító bácsi bejött az osztályunkba, pajtásunk már a jvadban ült. Mi is lelkesen készülünk a Megyei Béketalálkozó napjára, s ezért megszerveztük az utcaháló- zato.t s így biztosítjuk a hiányzás- mentes napokat. Vállaltuk: tanulmányi színvonalunkat a félévi fölé emeljük, hogy ezzel is erősítsük a békénket. Saját sorsomon tanultam meg, mit jelent a háború. Édesapám a fronton halt meg és bizony nehéz apa nélkül élni. Szeretném, ha úttörő pajtásaim édesapjai, testvérei ne pusztulnának el a véres háborúban, mint Koreában.” Befejezzük a kétszeri kapálást június 1-ig „A Kossuth növénytermelési brigád, — kezdi levelét Kiss Endre brigádvezető, a nyírbátori Lenin tszcs, levelezője, — kihívta a másik két növénytermelési brigádot versenyre. Brigádunk megfogadta: a kétszeri kapálást befejezi június elsejére, a Megyei Béketaláikozó tiszteletére. Vállalásunk teljesítéséért bevontuk a családtagokat is a munkába a területek felosztása által, örömmel jelenthetjük, két nappal előbb fejezzük be felajánlásunkat. A tszcs, nem feledkezik meg az állami kötelezettségünk teljesítéséről sem. A Béketal/dkozó napjára vállaltuk: félévi tojás, és háromnegyedévi baromfi beadásunkat teljesítjük június 1-re, E felajánlásunknak e hó 24-én eleget tettünk. S ezenkívül beadtunk 9 darab hízott sertést. Az egészévi beadásunk teljesítésére már korábban beállítottunk 97 darab süldőt. Gondoskodunk a jövő évi beadási kötelezettségek teljesítéséről, is, vásároltunk húsz darab anyakocát, melyből 5 már fialt. A Lenin tszcs, tagjai örömmé! dolgoznak, mert látják munkájuk eredményét és harcolnak annak megvédéséért!” 2