Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-24 / 120. szám

2

NÉPLAP '

1952 MÁJUS 24, SZOMBAT*

A nyírlugosi állami gazdaságban korai ültetéssel alapozzák meg a minőségi dohánytermelést

A nyírit!jós) állami gagfNwftgot országosan Ismerik híres tánccsoportjáról, de azt már kevesen tudják, hogy az országban ebben a gazdaságban termelik legnagyobb területen a dohányt, csupán a központi üzemében 150 holdon ültetik iparunknak est a fontos nyersanyagát. Ebben az üzemegységben a pótlás és tartalékolás nélküli palántaszükséglet 3 millió 000 ezer. Az egész gazdaságban közel tízmillió palántát kell felnevetni, egyenként kiszedni, kiültetni, hogy tervüket teljesítsék. Nagy gondot is fordít a gazdaság arra, hogy korán, kellő mennyiségű, erős, egészsége* palántája legyen.

A legtöbb gazdaságban,- termelő- csoportban az a szokás, hogy a tanya körill, a pajta közelében neveik a palántát, ami helytelen. Nyírlúgoson viszont egy déli fekvésű domboldalon, mintegy jő kilométerre a gazdaságtól helyezték el a közel száz darab melegágyat. Itt nincs veszély, hogy a tavalyi melegágy maradékától, vagy a pajtakö- rutl hulladéktól valami fertőzést: kapnak az érzékeny palánták.

— A múlt évben Is kisegítettünk nil egynéhány gazdaságot palántával, — mondja Györgyi Péter brigádvezető — az idén is ran annyi, hogy még egyszer lie tudnánk ültetni.

fi gaiidos munka

eredmény« mindez. Annak eredménye, hogy a gazdaság dolgozói nem sajnálnak korán kelni, ha meg kell fogni a dolog végét.

Az tparkodás ,azonban még nem minden, amellett érteni is kell a dohányhoz. Ezek az emberek, akik a pal ántanc-vcl éssel foglalkoznak, értenek 1», hiszen valamennyien; dohányosak voltak. I

— Amikor szedés, vagy ültetés

van — mondja Györgyi Péter brl- gádvezetö — addig nem engedjük! a fiatalokat, új munkásokat hozzá se nyúlni a dohányhoz, míg el nem magyarázzuk, hogy mit hogyan végezzenek. Itt. van például a szedés, Elmondjuk, hogy mindig a legmagasabban álló levelet fogják meg két ujjal és egyszerre csak egy palántát szabad kihúzni, de arra vigyázzanak, hogy a felszakadt föld rajta maradjon a tövön, mert Így sokkal könnyebben elviselik az átültetést.

Ilyen magyarázat után nines is hiba a munka minőségében, de a tanítás, a magyarázat mellett az is igen foltos, hogy a területek szót legyenek mérve. Minden táblát hat felé mérnek szét, mert hat, munkacsapatuk van. Há befejezik az ültetést, utána

egyénekre is teloszifák a területet.

úr domes felosztani a területet, megéri a fáradságot. Györgyi Péter a megmondhat ója, miért sikerült kiültetni a 120 holdat aránylag rövid idő alatt:

— Valamelyik nap, ahogy elérkezik az ebéd ideje, látom, hogy Papp Sándor a munkacsapatával csak hajlong tovább, csak nem hagyják abba. Rájuk szólok, hogy „ti nem akartok ebédelni — ,,Amlg Erdei Sándorékat utol nem érjük, addig nem lesz ebéd” — mondta Papp Sándor csapatvezető. Káért jó a területfelosztás.

A kiültető« után az a feladat, hogy

a helyes növényápolásra

is megtanítsák a dolgozókat. Úgy. mint György! brigádvezető, aki már

most elmagyarázza, hogyan kell helyesen végezni a tetejelésst, a törést és a fűzést. A jó talajba ültetett korai dohányt is el lehet rontani, ha ezt a három munkafolyamatot rosszul végzik. Ha túl alacsonyra tetejelnek, vastag, durva, nehezen érő leveleket kap- uap. míg ha magasan tetejelnek, apró, fejletlen levelek lesznek. Ha korán törnek, zöldszínű, alacsony osztályzatú dohányt kapnak, ha meg késón, akkor lestilt, rongyoló- dott levelű dohány az eredmény. Az idejében tört, egészséges leveleket is el lehet rontani a fűzéssel'. Itt legnagyobb hiba a sűrű fűzés folytán szokott előállni, rendszerint ebből van a zsinórégett dohány.

— Ami tőlünk telik, mindent megteszünk —- mondja az igazgató elvtárs, — hogy tervünket teljesítsük és ebben a dolgozók is egy- akaraton vannak velünk, de

a Tatarozó Vállalat rossz munkája

miatt nehézségeink lehetnek a terv teljesítése terén.

A Tatarozó Vállalat ugyanis itt sem végzett jobb munkát, mint a nyírbátori Vörös Csillagban, itt is ugyanúgy repedezik az új pajták fala, még nem is használták a szeleid ajtókat, máris szakadoznak le. Ezekhez a pajtákhoz pedig el van ültetve a dohány, amiből csak úgy lesz minőségi áru, ha majd jő pajtában száradhat.

Eerenclk Mária, Kovács Ida pedig nemcsak a táncukkal akarnak hírnevet szerezni a lugosi gazdaságnak, hanem a dohánytermeléssel is. Még Balkányt, a nagy vetély- társat is rnngnk mögött akarják hagyni.

ADY ANTIKLERIKALIZMUSA

Ady már 1902-ben forradalmi erővel hirdette: „Azt tartjuk és

hirdetjük, hogy n mai magyar társadalomban, a papi és világi fejedelmeké minden: babonás rabszolgaságban tartják a polgárság millióit. Azt. tartjuk és hirdetjük, hogy a mUiharlzimisnnk, Jtlorlká- llzmosnak s a feudalizmusnak falait le keil rombolnunk, bn élni a karunk,”

Drámaian fejezi ki ugyanezt a gondolatot „Kártevő Sándor be- szédjé”-ben: „Ha a feudális és papi uralkodás mec nem szűnik Magyarországon, ötven év alatt elpusztulunk.” A kérdés felvetésének ebből a „lenni vagy nem lenni” feszültségéből fakad a „lvöszvény- ország márciusa” című vers. Mélyről gyűrűző keserűség koimorlik. eichen a költeményben, de ez a keserűség forradalmi erő: a régiek, a „senlkik és vakok” uralma háborgatja Adyt és az újnak a varasa szólaltatja meg:

Grófok hu nyája Köszvönyorszár Pivákok, senkik ás vakok,

i ltjaink hódítva állnak, na zsoltárt korayikálnak régi márciusi hevét.

s- lomás bölcs, komisz, vén kasznar,

' oltasz nap, lelketlen cseléd.

• :nás-úr, zsivány oltja, oltja,

Hogy föl ne osapjon nagy-lobogva, í lesik az úri abrakot.

Ady tudta, hogy a ..kiérika 11 z. mus őrük eélja az emberiség nyii- gökben tartása”, anyagilag, szellemileg egyaránt. Egyik versében arról is ír, hogy a kastélyból kidobott Voltaire-kötetet egy munkás találta meg a szemét -lombon és ahogy belenézett, „inegdördfilt az ég, Dühtől gyultak fel bús izzadt orcák, Hajh fázni fog még e könyvtől, tűztél A papos úri Magyarország.” A vers jelképes értelmű, azt fejezi ki, hogy az úri Magyarország által megvetett és lenézett kultúra igazi, gazdája a nép, amelyben forradalmi lángot gyújtanak az emberiség gondolkodói. Ady a szabad lélek áradó, biztos optimizmusával üdvözölte minden lehető alkalommal a szabad gondolkodás, a felvilágosult szellem, forradalmi világosság ki- gyúló fényeit. Ezzel a felszabadult je! keséd ésseJ írta a Gál liléi-körinek

ajánlott „Uj tavaszi seregszemlé”-t, a forradalmi optimizmusnak lezt a költői remekét. Ady itt saját költészetéről beszél, de a vers lírai szenvedélye kiszéles!ti ezt a jelentést s az „üzhetetlemtU” szótáradé költeményekkel azonosítja, eggyé, forrasztja a költő azt a csoportot, amelynek körében „... . friss szívek, szomjas .«zeniek fogadnak". A forradalmi versek a forradalmárok alakját és lendületét öltik magukra. S Ady itt is a nagy változások közé sorolja a vallásos miszticizmuson való felülemelkedés mámoros szabadságéraeitét:

Mise, tömjénfüst, dicső babonák Dőlhetnek ránk már bús, keserű tűzbe, Hálózva líitjíik mink az ereket Uj életmű Ként. űzetve és űzve.

Szétcsörtetett a láznak csapata,

Betűt, vonalt, szint és hitet kiváltott, Hályogot tépett a magyar szemen S mink nézetjük most vele a világot.

s hiába: a vakság már nem magyar. Nincs magyar globus és a magyar észnek

Meg kell tanulni a mi ütemünk S nem magyar sors az ábrándos enyészet.

„Bécs, babona, grófgőg, irigység,' Keletiséig, zsarui ár a-lázaL" így sorakoztatja egymás mellé Ady a fo rrada i omelle nee külső és belső erőket. Mindezeken győzelmet kell aratni, hogy megvalósuljon a forradalmi akarat.

Az imperialista háborúban egy időre felülkerekedtek a sötétség erői, de. abban, hogy a forradalom győzött, része van Ady Endre harcának is.

A „Véres panorámák tavaszán"

c. versében már a készülő háború veti előre nehéz árnyékát. Az elmaradt magyar állapotokat ostorozza a költő, keményen, harcosan, a változtatás forradalmi akarásával. A „régi sötétség” ellen küzd, pürö- lyös verssorai együtt zuhannak az „úri sfrásők’-ra és a „kövér papokéra.

Kintről: telénk-tátott föld-szakadékok, Bent: a régi sötétség, förtclem, Ijedősöknek meghalni elég ok:

Halál kaszál gazos kertünknek alján, Úri sírásók s zsebrákok dúlnak itt bent,

Kövér papok árusítják az Istent S döglevegö lesz a tavasz fuvalmán. S nekünk, ha végítélet jönne is.

Úgy kell állnunk, mintha hinnék, hogy győzünk:

Minden magyar, ki ifjú, dong s dühöng,

Száz harctérinél nekünk különb

hősünk.

A háborús feszültség, a forradalom vúrása érlelte Adyban a legerőteljesebbé az egyház, a vallás eileni küzdelem költői kifejezését. „Gyűlölet és harc” című verse 1913 karácsonyán jeleni meg:

Ma a bilineses millióknak Éhnyavalyás, kínos élete gyászol S újra megátkoz téged,

Csalárd legenda, betlehemi jászol, Hazug fölkentség. ál szeretet.

I

i Ma sem hiszünk a pásztoroknak,

j Sem a prémbundás víg Brvendezőknek, I Sem a vezér-csillagoknak, j Csupán mi saját, szomorú erőnknek, j Mely megfeszittetett igazán.

1 Ma a sírokat bontogatjuk i S minden léptünknél átok-sírok 1 nyílnak,

; Melyekbe hajh becsalta j Hazug ténnyel a betlehemi csillag A Szeretet hiszékenyeit.

Ma hóhéraink Jézusához Hallelujázni nem vihetnek minket, Megmutatjuk egymásnak Cyúlöletet szító, nehéz sebeinket S bosszúra hiviuk a sziveink.

Ady ant iklerikal izmusának hazafias-, forradalmi tartalmából következik, hogy egyházellenességé- n«>k ereje, a tartalomban és formában a néphez oly közelálló Dúasa- versekbem és kuruc beszélgetésekben éri el tetőfokát. Kbben a környezetben a, legizzóbb a nagy-papok gyűlölete;, Dózsák püspököket pusztító forradalmi bátorsága, a kuru- eokiiak a magas klénis elleni dühe, Petőfi ostora jelenti Ady anii- k. éri ka [izmusának plebejus hagyományait. „Dózsa György lakomája” című versében a parasztvezért elevenen megégető nagy urak között ott ábrázolja a szenteWvizes-fiistö- lős püspököt, aki áldást tömjénez a gyilkos űri tettre.

Sebő pajtás, mit szól a gyomrod? Pajtás, ebeké a vérünk:

Fejünk fölött varjak kárognak. Pajtás, meghalt a vezérünk.

Különb volt, mint nyolcvan apátúr, Szentebb úr nem vala itten,

) Úgy trónolt ott, 3 tüzes trónon | Mint az egekben az Isten.

Tréfás gyilkosok csíklandozt ik S meghalt komoly, büszke fövi Hata mögött egy püspök állott ízen telt vízzel és füstölővel.

A nyíregyházi garázsépftkezésnél a műszaki vezetők helyesen dolgoznak a termelés egyenletes emelkedéséért

— Zúgolódnak a dolgozók, Ba- loyh elvtárs — számolt be tapasz-1 talatúról Váradi Sándor párt csoportvezető az építésvezetőnek. Már< korán reggel körüljárta a: épitke zást, beszélgetett a dolgozókkal, mcglxrdezte tólilk miigen problémáik vannak a termelésben.

— Csak nemf — bökkent meg

az építésvezető. ■(

— Késön kapják meg a munka-, utalványokat. Meg azt is szeretnék tudni, hol tartunk a június 1-i fél- ajánlásokkal. Hogy őszinte legyek.' nem tudtam, nekik válaszolni.

Balogh tintára mvgvakarta tarkóját, aztán hiimmögötl.

— Hál, azt csak a hónap végén tudom én is megmondani. Hál te nem tudod, hogy csal: minden hónapi végén kerül az értékelésre sort Kéhúny pillanatra megszakadt a beszélgetés. Váradi elv társ is kezdte érezni, ö is felelős azért, hogy a vezetőség munkájában hi. anyóssá p van.

— Hát te nem tudod t — ismétlődte* gondolatában Balogh elvtárs szavai. Már lassan egy hónapja, hagy Váradi elvtárs a garázsépítkezésnél van. A Tiszamcnti Vizm it Vállala t párt szervezete azért küldte őt az építkezéshez, hogy segítséget adjon a vezetőség munkájához. íme, még azt sem tudta eddig, hogy a tervfelbontás csak hónapokra. szól, csak a vezetőség ismeri alaposan a havi munkatervet, de a dolgozók nem. Kern látják ■nap mint nap, milyen eredményeket érnek el a, termem munkában, nem látnak célt maguk előtt.

Váradi elvtársnak nem kis része van abban, hogy a. dolgozók május 9-én ígéretet lettek: június elsejéig, a béketalálkozó tiszteletére letörlesztik az adósságot (áprilisban nem teljesítették a tervet, csak 8Ő százalékra) és 21.000 forint értékben túlteljesítik május havi tervüket.

— Hogyan kerülhette cl a figyelmemet ilyen fontos dolog, mint a terrfelbontás — kérdezte magúiéit.

Vem mehet ez így, Balogh elvtársi — szólalt meg ismét Váradi.

'— Mikor akarjátok megbeszélni ti, júniusi tervet 1 — kérdezte Balog htot,

— Hát csakis a hónap végén, 28—SO körül, mikor már látjuk mit végeztünk el ebbe-n a hónapban — válaszolta, könnyedén az építésvezető.

Átlapozták az dpriUshovi dekddok termelésének kimutatását, Vz első dekádban az átlagos telje, sítmény 119 százalék, a másodikban lód százalék, a harmadik dekádban pedig csak Ilii százalék.

— Ugye, furcsa ez a kimutatás, Balogh elvtársi Hol le, hol fel, aztán megint le.

Érdemes ezen gondolkozni. Milizen lehet a dekádon Izeiül a trr- i nudes hullámzása, ha a. dekódol: közt ilyen".' ízt his.cm nagyot néznénk, ha ki tudnák számítani visszamenőleg a dekádok napi teljesítményét! Képzeld cl Balogh elvtárs: Mindezt dekád S—í első napjáéban nincs munkauUtlvány a dolgozók kezében. Nem látják, mi a feladatuk, azt se tudjál: mit keresnek az elvégzett munkával. Sem véletlen az, hogy Szabó Károly kő- znüvesbrigddja éri el a legnagyobb százalékokat. Szabó normás folt két évig, az tudja, minden mozdulatáért mi jár. meg aztán ők kikövetelik a munkavezetőtől a hiti munkát. De vájjon honnan tudja Sulek Erzsébet segédmunkás-brigádja?

— A segédmunkásoknak nem is lehet kiadni m u nkau tál vázig t. Ara.; ki lehetne, de közben más munkát lapnak és mikor már megváltozik a tétel, az utalványon radírozni kell vagy pedig el kell dobni az egészet és újat készt lenti. .1; pedig sok időt vesz igénybe — kapcsoló: dőlt be a beszélgetésbe ellenkezve /lényei István segédm unkave zelő.

— Mennyi időt vesz igénybe egy j mm n ka utal vány átírása — kérgéz - | te Tüneteit életűn.

— Körülbelül 10 pere — válaszolta Bényei.

— 10 perc. Tehát'ennyivel kell több munkát elvégezni, ha a mun- kautalvány tételében változás lesni munkaközben. Na, nézzük csak, hogyan lehet kamatoztatni a 10 percet.

Bulek Erzsébet segédmunkás brigádját vettek alapul. Számolgatta. Az eredmény: ha csak 2.5 százalékkal érnek el magasabb százalékot a brigád, tagjai azáltal, hogy ismerik feladatukat, tudják menynyi jár munkájukért, és az időt jobban ki tudják használni, 12 munkaóra megtakarít ást jelent ez égy dekádban a j tagú segédmunkásbrigádnál.

Mindannyian meggyőződlek arról, hogy 1 aradi elvtársnak igaza van. Hisz Balogh elvtárs építésvezető sem elrontója, a jónak, neki is érdeke, hogy a dolgozók egyre nagyobb eredményeket érjenek el a termelésben. Most már 0 maga vette kezébe az egész ügyel.

— Aliért adod, ki olyan későn a munkaulalványokat Bényei elv- társ f — érdeklődött.

— Először mindig a. dekádok kiértékelését kell elkészíteni., mert kéri a központ és csak aztán tudom az utalványoluxt elkészíteni és kiadni — válaszolta kissé kelletlenül Bényei. Tudta már, hogy neih helyesen cselekszik, s beteveresedett. egy kicsit a beszélgetésbe, de még mindig tanácstalanul rakta■ idébli odább az iratokat.

— Mennyi időt vesz igénybe egy dekád munkautalvány ozása — tette fel újra a kérdést Balogh elv- társ.

— Hát, úgy egy nap alatt meg

van.

— Tehát 3 deltád 3 nap.

Ha mi elkészülünk a tervfübom- tással 26-ig akkor 29-ig elkészülhet az egész havi munka utalvány minden brigád száméira — tervezgetett Balogh rlvtdrs.

A három ember összenézett é-s egymásra mosolygott.

— így lesz a helyes elvtársak — mondta Váradi, Még a mindennapi értékelést kell bevezc'nünJc. Majd meglátjátok, mennyivel könnyebb lesz áttekinteni az építkezést, ellenőrizni, hogyan haladunk a terv- teljesítéssel. Meg aztán a■ dolgozók is világosan látják, minden nap mennyi munkát, végezlek, megismerik az élenjárókat és a lemaradókat megbírálják.

I A mindennapi értékelést már máskor is felvetette Váradi előtör s, de akkor még furcsa, választ kapott Bényeitől: „áh, nem lehet azt megtenni Váradi etvtárs. Ki győzne annyi munkát elvégezni." Most, hogy közösen beszélgettek, megváltozott Bényei elvtárs véleménye is.

Eszébe jutott, hogy milyen nagy számokkal bajlódott, egész nap <i dekádok kiértékelésénél, meg az- tdn, hogy eltévesztette az egyik számolást és majdnem egy óra hosszáig keresgélt, számolgatott, míg végre egyenesbe jött. „Mennyivel jobb lesz — gondolta — ha, minden nap megkapom a teljesítményeket, percek alatt kisrámolom és mindennap elvégzek a dekád munkájából egy kicsit. A dekád régén csak összesíteni kell a■ napi eredményeket."

— Én is jobbnak látom, ha mindem nap értékeljük az elvégzett munkát — helyeselt hát élénken. Közben a munkavezető is megérkezett. már csak a üzemi bizottság lit Icára, Német elvtárs hiányzott a megbeszélésről. A munkavezetőnek is elmondták, milyen változást akurpnk hozni az építkezés életében.

A dolgozók örömmel fogadták a. vezetőség tervét, bízva, hogy az nem■ marad az iroda falai között. Még -nagyobb lendülettel fogtak munkához, hogy a május első dekád jóban éléit 186 százalékos át tagot meghaladva elegei legyenek a beket aldlko zó tiszteletére tett vállalásuknál:.