Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
ií>5? május í. 'csrrtmfqg- NIPUP 7 A niegvc dolgozó parasztjai tartsák meg országos elsőségüket a begyűjtésben! RÁKOSI ELVT í'rS : „Népi demokráciánk útja44 e. előadásáról Szabolcs-Szatmár az elmúlt évi gabona begyűjtési versenyben tizenkettedik helyen volt. A Párt útmutatásai és bírálata segítették a járások és községek vezetőit ahhoz, hogy az elmaradást okozó hiányosságokat- kijavítsák, s április negyedikén a begyűjtési verseny országos elsőjeként büszkén állhatták az ország.elé a megye dolgozó parasztjai! Most pedig, a Munka ünnepén elmondhatják: nem váltak méltatlanokká az országos vándorzászlólioz, élenjárókhoz illően 102.8 százalékra teljesítették már a sertés-begyiijtés félévi tervét, 1015 százalékra a félévi vágőmarhabegyüjtési tervet és 133.3 százalékra a félévre eső baromfi- beadást ; bár a tavalyi tojásbeadási hátralék letörlesztése mellett a félévi tojásbeadás teljesítése csak 01.3 százalékos. A begyűjtési munka megjavításának emelője volt, bogy a megye pártszervezetei és tanácsai helyesen mozgósítottak a Párt és a kormány emlékezetes december máso- diki határozatának megvalósítására. A dolgozó parasztok megértették: az orszúgépítéshez, a nép életszínvonalának emeléséhez nem úgy kell hozzájárulniok. mint az elmúlt évi gabonabeadás idején. Hanem mindent el kell követniük az áilam iránti kötelezettségek pontos és jó teljesítéséért. Mert ezzel békés, szabad életüket védelmezik, az ország további felvirágzásához járulnak, — amely mind- artnyiuk egyéni érdeke. Pártszervezeteink és tanácsaink munkája nyomán az idei esztendő elején egészséges verseny kezdett kibontakozni, amelynek szabolcs-szatmárl eredményei kétségtelenül nagymértékben elősegítették a bús- és-zsírjegyek megszüntetését. Januárban csaknem teljes egészében sikerült teljes» felszámolni azt a kapkodást, amely a gabona- begyűjtés idején néin egyszer hátráltatta a községi szervek, munkájút. Az élőállatbegyüjtés munkájába egyre eredményesebben kapcsolódóit bele a Megyei Adatforgalmi Vállalat és annak külső szervei. Jó munkájukkal minden zökkenés nélkül sokszor naponta 1.000— 1.100 hízottsertést is átvettek a megyében. Ugyanerre az időre esik, hogy a l árt bírálata, állandó segítsége nyomán eredménye* harc folyt tanácsainknál az állampolgári fegyelem megszilárdításáért, a beadásban hanyagok felelősségre- Vonása terén mutatkozó megalkuvó« ellen. Az előrelendítő nagy sikerek születése arra az időre esik, amikor Szabói cs-Sza Lná r dolgozó parasztjai készülődni kezdtek a népünk szeretett édesaíyjánuk, Rákon: Mátyás eivtársnak hatvanadik születésnapjára. Februárban történt például, hogy a megye egy liét alatt a nyolcadik helyre került félj a 17. helyről a hízottsertésbegyüj- tés versenyében, majd tovább tört előre. Tovább szélesedett a verseny, növekedett a versenyt fűtő lelkesedés április 4.. hazánk felszabadulásának hetedik évfordulója közeledtével. Ekkor kezdődött el a harc a félévi begyűjtési tervek határidőelőtti teljesítéséért, túlteljesítéséért. Nem volt egyetlen község sem a megyében, amely ne lett volna részese a győrteleki dolgozó parasztok által kezdeményezett hazafias tömegmozgalomnak, amely a félévi tervek jóval határ- iilőelötti teljesítésének jelszavát írta zászlajára. Gyűrtelek, Tivoli a r, yngyecsed és a többi élenjáró községek példamutatása napról napra tovább lelkesítette az egé«z megyét. Azonban — meg kell mondani — ebben a szakaszban tamiljaink nem tudták még kellően összekapcsolni- a begyűjtés munkáját a tavaszi velősre való mozgósítással. Ezért történt meg, hogy az Időjárásra hivatkozással alaposan elmaradt a megye a tavaszi munkával. Április 4. előtt mindenki egy célért harcolt: elhódítani Békés megyétől az országos elsőnek járó minisztertanácsi vándorzászlót. S bár a tej-, tojás- és baromfibegyüjtő vállalatnál igen nagy hiányosságok voltak ebben az időszakban. napokig kint maradt a falvakban a felvásárolt baromfi és tojás, — ennek ellenére győzelem született: országos első lett a megye, országos első a mátészalkai járás, országos elsők Nagyecsed és Gyűrtelek községek. Az április negyediki győzelem után elbizakodottság lett úrrá a községi, sőt a járási szerveken is. s többhelyütt olyan hang ütötte fel a fejét, hogy ,.nincs már mit begyűjteni, mindent beadtunk”. Ilyen ..elvet” vallottak például a vásá- rosnaményi járási tanácsnál is. ahol maga Lánczi elvtárs, járási tanácselnök sem vélekedett különben. A pártszervezetek idejében vették fel a harcot e káros nézetek ellen, s a munka ismét megjavult. Különösképp akkor, amikor a vajaiak — a begyűjtés és tavaszi vetés munkáit összekapcsolva, a verseny új szakaszára szólították a megyét, s a biidszentmiliá- lyiak javaslata sikereket hozó .begyűjtési hétté leit megyeszerte. Ahhoz, hogy a járások, községek, egyes dolgozó parasztok közt párosverseny bontakozott ki, hogy meghonosodott az állandó. lelkes begyűjtési verseny, igen sok segítséget adlak a tárnicsok állandó bizottságai. Különösképp jól dolgozott a győrfeleki és nagyeesedi, a vajai, tivadari állandó bizottság. Ezeklen a községekben elsősorban, de a megye legtöbb községében a kommunisták és tanácstagok pél- éamutatása serkentette a dolgozó parasztokat. A Munka ünnepére elért ered- i lényeinkért abban a kitüntetésben részesült megyénk, hogy Szaboles- bzatmár dolgozó parasztjainak hét képviselője együtt vonul fel a fővárosban az ország legjobb dolgozóival, s beszámolnak ott, hogyan járult a béke evőinek növeléséhez, az országépítéshez sokezer szabói es-szatmári dolgozó paraszt. Minden eredmény dacára sem kisebbedtek a feladatok megyénkben. Sőt egyre nagyobbak a ter- méuybegyüjtési szakasz közeledtével: Arra vau szükség, hogy tovább szélesedjék a versenymozgalom állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, az egyéni gazdák közt a harmadik negyedévi tervek teljesítéséért. a gabonabegyüjtés .jó előkészítéséért. — a Minisztertanács vándorzászlajá nak megtartásáért. A tanácsok állandó bizbttságai segítsék elő a tervfelbontás jó lebonyolítását, A begyűjtő vállalatok még fokozottabban mozgósítsák apparátusukat. s vegyenek részt a vállalatok dolgozói a felvilágosító munkában is. A jól teljesítő dolgozó parasztok követeljék meg az elmaradóktól, hogy ne hátráltassák további előrehaladásában a megyét, a községet. Legyenek az állampolgári fegyelem őriző!, szilárdítói a község'^ tanácsok, s legyen gondjuk arra, hogy mielőbb adják át az államnak hízottsertéseiket azok, akik kötelezvényeket írtak alá beadásuk teljesítésére. A népnevelők érve legyen többek közt az is. hogy azokban a községekben, ahol a sertés- begyűjtés félévi tervét már 100 szá- zalékon felül teljesítették, a dolgozó parasztok másodszor és harmadszor is kaphatnak vágási engedélyt: és hogy kiváió eredményeik ufán a dolgozó parasztok szabadon értékesíthetik hí.'.ottserléseiket. Tanácsaink feladata, hogy a begyűjtésié való mozgósítással párhuzamosan mozgósítsanak a nü- vényápolási munkákra, a több termésért való harcra, mert ezzel teremtjük meg a további begyűjtési sikerek alapját. Hibák mutatkoznak az utóbbi időkben földművesszövetkezeteinknél a baromfiútvétel körül. Többhelyütt a földművé sszöve: kezetek kényelmessége miatt több napon elmaradt a baromfiátvétel. Az íi r. Rákosi elvtárs a fejlődés minden szakaszában pontos elemzéssel állapítja meg az osztályok és ívártok egymáshoz való viszonyát, a Párt előtt álló feladatokat és ennek megfelelően a Párt taktikáját az adott szakaszban. Igen nagy elméleti és gyakorlati jelentősége vau 'Rákosi elvtárs ama útmutatásának, amely szerint a munkásság és a nemproletár dolgozó tömegek megnyeréséért folytatott harcban az előbbi az elsődleges, az alapvető. A kisgazdapárt mögött felsorakozott reakciós erőket már 1947 folyamán megvertük, a szociáldemokrata árulókra pedig csak 1948-ban került a sor. De Rákosi elvtárs megmutatja : ez nem jelenti azt, hogy a munkásosztály többségét csak 194S-ban nyertük meg. „A munkásosztály döntő többsége már mögöttünk állt 1046—47. telén, — írja Rákosi elvtárs. — E többség nemcsak azt jelentette, hogy pártunkban számszerűleg több volt az ipari munkás, mint a szociáldemokrata pártban, hanem azt is, hógy a szociáldemokrata nnnkások Is egyre inkább pártunk jelszavait, utasításait követték, hasonlóképpen a pártonknüliek is... A szociáldemokrata párt szervezeti összeomlása utólagos következménye volt annak, hogy munkástag- ainak zömét már előzőleg megnyertük, elhódítottuk.” _ Rákosi elvtárs itt nemcsak azt mutatja, meg. hogy a proletárdiktatúra megvalósulásának első alap- feltétele nálunk is a munkásoszilyen hibák gátolják az eredmé- iyek megszületését. Füldmüvesszö- vetkezeteink vezetői tagjaik mozgósításával segítsék elő a begyűjtés munkáját. S már most legyen gondjuk a gabonabegyüjtés előkészítésére : a raktárak kijavítására, fertőtlenítésére, a zsákol; beszerzésére. nyomtatványszükségleteik biztosítósára. Szabolcs-Szatmár dolgozó parasztjai a begyűjtésben elért jó eredményeikkel s a vetésben való elmaradás teljes pótlásával méltóképpen ünnepük ma a Munka ünnepét. E sikerek még kiválóbb eredményekre köteleznek! Tanátály többségének megnyerése volt. Arra is megtanít, hogy a látszat mögött keresnünk kell a lényeget, hogy az események külső felszíne mögött fel kell fednünk a tényleges osztályerőviszonyokat, az osztályok valóságos mozgását. A marxizmus-leninizmus éppen azáltal teszi lehetővé az események tudományos előrelátását és alakítását, mert olyan eszköz, amellyel feltárhatjuk a társadalmi jelenségek belső rugóit. A mi fejlődésünk azt bizonyítja, hogy Rákosi elvtárs mesteri kezében ez az eszköz pontos és biztos műszerré, legyőzhetetlen fegyverré vált. A mindenkori helyzet tudományos elemzése alapján adta ki Pártunk azokat a jelszavakat, amelyek megfogalmazták a soron- lővő szakaszban a feladatokat. Ez a tudományos elemzés tette lehető'é, hogy Rákosi elvlárs a legapróbb jelekből felismerje a megbúvó ellenséget és lecsapjon rá, mielőtt megkísérelhetné aljas tervei végrehajtását. így leplezte le Pártunk a kisgazdapárt jobb- szárnyát, a szociáldemokrata párt áruló vezetőit, tárta fel a Nagy Ferenc-íéle összeesküvést, a Rajk-, majd a Minászenthy-léle összeesküvést. A marxizmus-leninizmus elméletének szigorúan tudományos alkalmazását jelentette az is, hogy Pártunk a politikai hatalomért folytatott küzdelmet mindig összekapcsolta a gazdasági eredményekkel vívott harccal. Politikai eredményeinket mindig gazdasági eredmé-i nyék támasztották alá s a poiiticsaink Pártunk útmutatásaival végezzenek még jobb munkát, a kommunisták példájára tanácstagjaink is mutassanak példát az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, legyenek a verseny élharcosai. Harcoljon az egész megye dolgozó parasztsága a begyűjtés további kiváló eredményéiért, hogy június elsején, a megyei béketalál- kozó napján ismét győzelmi jelentést tehessünk Rákosi Mátyás elv- társnak. RAJAS LAJOS, <i begyűjtési miniszter meghatalmazottja. kai harcban elért győzelmeinké* újabb tökeellenes gazdasági intéz« kedések követték. Rákosi elvtárs előadása világos san megmutatja: hogyan történt az átmenet népi demokráciánk első szakaszából annak második, proletárdiktatórikus szakaszára. Az átmenet jellegének megvilágít ásít hatalmas segítséget jelent propagandamunkánkban, azoknak a törvényszerűségeknek a megértésében, amelyek népi demokráciánk fejlődésében érvényesültek. A legutóbbi időben is sok vita és sok helytelen nézet is alakult ki a propagandisták között S'.oboljcv elvtárs cikkének tanulmányozása során. E nézetek alapja túlnyomórészt a cikk 3 íegállapításainal; leegyszerűsített és ezért hamis értelmezése volt. Szoboljev elvtárs az első szakaszt úgy jellemzi, hogy az „tartalmára rézve valami olyasféle, mint a munkásosztály és a parasztság diktatúrájának válfaja”; amit „végeredményben a polgári demokratikus forradalmak közé kell sorolni, bár szélesebbkörű a szokásos demokratikus forradalomnál, túlmegy annak keretein, minthogy a fasizmus ellen irányul és élesen antí- imperialista jellegű”. A vitákban ezek a megszorítások gyakran teljesen elsikkadtak és az első sza- kaszról egyszerűen mint „munkás- paraszt demokratikus diktatúráról”, vagy „polgári demokratikus forradalomról” beszéltek. Rákosi elvtárs előadása ebben al tekintetben is félreérthetetlen útmutatást ad. Megmutatja, hogy a; két szakasz szorosan összekapcsolódik, az első szakasz nem egyszerűen csak polgári demokratikus forradalom volt, hanem az őt élet- rehívó új nemzetközi erőviszonyoknak megfelelően, annak sajátos, aj polgári demokratikus követeléseken túlmutató válfaja, amely máa létrejöttekor tartalmazta a proletárdiktatúrává való fejlődés elemeit. Ezek az elemek — a munkásosztály vezető szerepe, részvétele az államhatalomban, a fegyveres erő kézbevétele — lehetővé tették, hogy már az első szakaszban megoldjunk olyan feladatokat, amik a proletárdiktatúra szakaszához tartoznak. Csak így érthetjük meg, hogy az átmenet nem volo robbanásszerű, hanem olyan forradalom volt, ami fokozatos átmenet; útján zajlott le. Ennek a történelmi tapasztalatnak nagy nemzetközi jelentőségéi! maga Rákosi elvtárs is aláhúzza, amikor hozzáteszi: „A népi demokráciának ez a viszonylag békés fejlődése nagy vonzóerő a felszabadulásukért küzdő népekre és osztályokra.” Rákosi Mátyás elvtárs a tömegek megnyeréséért folytatott! harcban nagy jelentőséget tulajdonít Pártunk következetes béke- politikájának. Pártunk meg tudtál értetni a dolgozókkal, hogy a béke megvédése egyet jelent a föld. a kivívott szabadságjogok, szocializmust építő országunk nagyszerű vívmányainak megvédésével. A dolgozók gyűlölik a háborút és a j ngol-amerikai imperialistákat, akik a háborút ki akarjál; robbantani, mert gyűlölik a nyomort, a. kizsákmányolást, gyűlölik a föl- clesurak és tőkések uralmát. A dolgozók megértették, hogy a háborút ugyanazok akarják, akik a régi rendet, a bérrabszolgaságot, a nagy latifundiumokat szeretnék visszaállítani, megértették, hogy a szocializmus építésével a békéért harcolunk, a békéért folyó harcunkkal pedig épülő szocializmusunkat védjük. í:s éppen mert ezt megéri oltók, zárkóztak fel Pártunk mögé. Dolgozó népünk megtanulta jobban szeretni hazánkat és ezért tanulta meg szeretni a szabadságukat védő és a szabadságukért küzdő népeket, ezért fordul hálával és forró szeretettel a nagy Szovjetunió felé, amely ezt a hatalmas tábort vezeti. EMLÉKEZZÜNK! Május I. 1933-ban a Sóstón A tavasz üde zöld színében pompáztak akkor is, 1933 májusában a sóstói erdő fái, bokrai. A föcso- mók között ibolyák gu- goltak. Ügyi átszőtt, mintha nagy nyugalom és megelégedettség örnlene el a földön. De nem így volt! Az úton munkások igyekeztek az erdő mélye felé. Csoportokban. Nem egyedül, hozták gyermekeiket, az asszonyokat, Úgy igyekeztek a sétányokon, mint afféle jámbor kirándulók. Mellettük úri homokíutók szaladtak el, port hánytak a gyalogosok szemel közé, „útlova- sok” ügettek ezüstnyelű lovaglópálcákkal. A munkáskirándulók a .hármasdomb felé igyekeztek. Ott sietett az úton a munkások között Rácz János is. A sapkát a szemébe húzta, mert nem akarta, hogy felismerjék, öklét a zsebébe süllyesztette. Rácz János agitátor. A nyíregyházi csendőrök és rendőrök, mint az éhes vérebek, úgy szaglászlak, kutattak utána. A bűne az volt, hogy röpcédulákat terjesztett, amelyeken az igazság szavai lángoltak, amelyeken bátor mondatok mondták el, hogy milyen nyomorúságos a munkások, dolgozók sorsa Horthy- Magyarországában. — Május elsejét mentek ünnepelni a hármasT domb alá a nyíregyház munkások. Legtöbbjük építőmunkás volt, akiket egész télen, tavasszal s a nyár, ősz legtöbb hónapjában is a „köpködőn” lehetett látni ücsörögni, munka nélkül, éhezve, nyomorogva. A csoportok még el sem érték céljukat, megjelentek a rendőrök. Ott cirkáltak vészt jóslóan s aztán megjelent két kakastollas pribék is. A hírhedt Pap és Her akii csendőrtiszt- heiyeí tesek. Lóháton pöffeszkedtek. Megálltak az úton és figyeltek. Aztán néhány perc múlva nagyot ordítottak s a munkások, a gyermekek, asz- szonyok közé ugrattak kirántott karddal. Észrevették Rács Jánost. Az nem tehetett semmit, már nem tudott elmenekülni. Elfogták. De hogyan? ütötték- verték, nemcsak őt, hanem a körülötte állókat is. Máchelné alig tudta kirántani kicsiny lánykáját Pap csendőrtiszthelyettes lovának patái alól! Gyermek- és asszony- sikoltástól volt terhes az erdő, jajszó kiáltozott május 1. ünnepén, Rács Jánost a ló előtt hajtották megbilincselve a csendőrök. Benn kegyetlenül megverték, börtönbe csukták s nemsokára meghalt a kegyetlen kínzások, szenvedések közepette. Egy igaz emberrel kevesebb lett abban az országban, ahol rablógyilkosok uralkodtak. * Eddig tart 1933 május elsejei ünnepének rövid, szomorú története. Emlékezzünk rá! Emlékezzünk rá most, amikor a nyolcadik szabad májust ünnepeljük s fogadjuk meg, hogy vérünk, életünk áldozásával is megőrizzük gyönyörű szabadságunkat és békénket.
