Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-22 / 118. szám
2 NÉPLAP 195- MÁJUS 22 CSÜ.IÖ11TÖK TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATÁIGL A gazdasági vezetés színvonalának emeléséért Irta: Kozlov, a SzX(b]P Nyizsnij-Iaolli Városi Bizottságának titkára Tito Jugoszláviájában a koldusbotra Jutott jugoszláv parasztok helyzete napról-napra súlyosbodik. Ti tóék ebben, az évben egyenesadó fejében 50 milliárd dinárt szándékoznak behajtani a parasztoktól. Nagyrészt a magas adókból akarják fedezni a háborús előkészületeket, a fegyvervásárlásokat, a hadi támaszpontok építését. A súlyos adóterhek különösen a szegény- és középparasztokat sújtják. Gyakran kénytelenek eladni földjeiket, hogy kifizethessék az adót. Titóék azonban nemcsak a földekre, házakra vetnek ki adót, hanem még a gyümölcsfákra is. Kovács a szövetkezei esküdt ellensége S bár a titóisták sokszáz kiló- .méterre garázdálkodnak Encscnes- tól s ndbáfl egyenruhát hordoznak, kezükben gyilkos fegyvert szorongatnak, amelyet washingtoni uraiktól kaptak, nagyon hasonlít rájuk Kovács József encsencsi pap. aki reverendát hord és kezében álszent módon imakönyvet szorongat. Ab- rázatuk egy és ugyanaz: az amerikai peelisbanrtiták, kolerageng- szterek lakájainak ábrázata, bár igyekszenek ezt olykor álarc mögé rejteni. A békeívek aláírásakor például fennhangon döngette a mellét, hogy ő „békepap, a nép barátja...” Szavai azonban semmiképpen nem egyeznek tetteivel. A falu dolgozó parasztjai nia már látják, hogy a szövetkezeti út a jólét felé vezet. Itt vau például Szabó Kálmán esete. Évvégi elszámoláskor közel 7 mázsa kukoricát, húrom és fél mázsa szénát, két és fél mázsa takarmányrépát! több, mint 8 mázsa burgonyát, hat kiló mákot., szalonnát, húst kapott s ezenkívül mintegy 2500 forintot. Példának állhat Tóth András családjának keresete is. 23 mázsa kukoricát. 37 kiló mákot, 11 és fél mázsa szénát, 29 mázsa burgonyát, 11 és fél mázsa takarmányrépát, szalonnát, búst vitt haza elszámoláskor a család s ezenkívül több, mint 10.000 forintot. Nyilvánvaló hát, hogy aki a nép barátja, az barátja a szövetkezetnek is. Nem Így van ezzel aaoDban Kovács József, A mlinap történt, hogy ax „Ifjúság” tsz. gyűlésén felállt a helyéről Rongyoskerti Nagy Sándorné, elkezdett peregni a nyelv» s olyau csúf, förtelmes szavakat fröcskölt ki magából, hogy csak hallgatott, ámnlt-bimuít a tagság. Egyenesen megrágalmazta a szövetkezet legbecsületesebb, legszorgalmasabb dolgozóit! Békétlenséget, egyenetlenséget akart szítani, hogy megálljon a tavaszi munka. S .kiderült: Nagy no nem magától beszélt,1 hanem pontosan Kovács József- „tiszteletes úr’’ szájával fröcskölő- dött. Ugyanis Nagyné minden áldott nap ott ül a papiaknál s onnan kapja a ,,jótanácsokat”. Aztán máskor is kibukkant már igazi arca, A templomi szószéken el-el- szólja magút, hogy: „ez a világ csak ároyékvilág kedves híveim... ne vállaljon senki megbízatást, tisztséget, mert szörnyű büntetés lesz a vége...” Apja csendőrtiszthelyettes, apósa rendőrkopó volt, barátai a Mákok. Szóvalhát, ilyen „béikepap” Kovács József. Szét akarja rombolui a szövetkezet rendjét, hogy ne' menjen a munka, hogy elrabolja Szabó Kálmánéktól, Tóth Andrásé Írtól meg a többiektől a bőséges, jó életet. S „árnyékvilágnak'’ nevezi azt a világot, amelyben végre sokévszázados úri és papi elnyomatás után végre földet kaphatott a föld népe, végre kiegyenesíthette gerincét: fiait, lányait iskolába, felsőbb iskolákba küldheti. Vájjon milyen világ tetszene Kovács Józsefnek? Az apja embertipró csendőrtisztbelyettes volt a múltban. apósa pedig horthysta tilkos- rendőr, a legjobb hazafiak, a becsületes, gerinces emberek besúgója! Az ő világukat akarja vissza,1 a csendőrök világát! Milyen világ tetszene Kovács Józsefnek? Azt szokták mondani: madarat tolláról, embert barátjáról. Az ő barátja például Pál Gyula kupeckulák. akivel együtt feketézik. S az ő barátja Bakóné. aki még mindig tanítónő s így „panaszkodik": „Idegessé tesznek a parasztgyermekek. mert az én apámnak hatvan holdja volt, mert az én apám úr volt...” A hatvanholdasok, a knpeckulákok világát szeretné vissza Kovács József. Valóságos rablóösztön lakik benne s még dicséretére válna a titóista banditáknak is, akik pedig értenek a tolvajláshoz, a csaláshoz, a dolgozó parasztok' becsapásához. A múltkor rendezni kellett volna sertésbeadási kötelezettségét. Úgy akarta elintézni ezt a tanácson, hogy: „csapjuk hozzá a kötelezettségemet valamelyik közép- parasztéhoz nem nagy dolog az..." Aztán meg már a gyerekek is tudják Bncsencsen. hogy a papék udvarából nem kerül vissza betévedt csirke, vagy kacsa. Az öreg Harcsánknak is elveszett az egyik nap a kacsája. Kérdi a „tiszteletes asszonyt’’, hogy hány kacsája van. Azt mondja, hogy négy. Kérdi utána a papné alkalmazottját az meg azt mondja, hogy három. Aztán végűiig a papné kisfia szólta el magát, aki kinn játszott az udvaron, hogy: „Ne is tessék keresni Harcsa néni, mert édesanyám már befogta tömni...” Nem. Kovács József nagyon téved. ha azt hiszi, hogy ez a világ „árnyékvilág”. Ez a világ, a nép hatalmának világa s az is marad. A dolgozók, köztük az encsencsi dolgozó parasztok sem engedik meg hogy édes hazájukból rablók, zsiványok tanyája legyen, dolgozó népünk nem engedi meg, hogy a titóista banditákhoz, gyilkosokhoz hasonló gonosztevők üljenek a nyakára. Sztálin elvtárs 1031-ben a gazdasági vezetők értekezletén tartott beszédében mondotta: „Jrhatun! akárhány határozatot, eskiiűözhe- tünk életre-halálra, de ha nem fogjuk elsajátítani az üzemek,' gyű rak, bányák technikáját, gazdasá gát, pénzügyét — mindez semmit sem ér és egyéni vezetés nem lesz.” J. V. .Sztálinnak ez a löbb mint húsz esztendős megállapítása ma is teljes egészében érvényes és azt a feladatot állítja a gazdasági és pártkáderek elé, hogy fáradhatatlanul bővítsék ismereteiket és sajátítsak el az új technikát, valamint azokat a gazdasági ismerete-' két ,amelyeket egyetlen vezető sem nélkülözhet a kommunizmus építésének korszakában, az építésnek abban az időszakában, amikor a munkaszervezés színvonala minden A B E K E K Ü L D Ö T T Fehéi fürtös virágzó akácok tövében áll Postabon Fehér Lüszlóéi: háta. Itt lakik édesapjával, Vincze Andrással, édesanyjával és kis testvéreivel Fehér Ldsslóné, a: venescllői gépállomás legjobb női: traktoristája, a gépállomás béke- küldötte. Fehérné május IS-dn hajnalban felült a vonatra, hopp meglátogassa katonaférjét. Nem egyszerű, látogatásról volt itt szó, amikor a férj és feleség találkozik. Jelentés- tételre ment s magával vilié Vf hónapos gyermeküket, Katicát is. — Amikor Laci bevonult, esősen a lelkére leütötte szőkehajú, fekete- bogárszemü feleségének: „Nagyon, vigyázz ám Katicára!” Kát most Katiéival megy jel esi test él ehre : „Jól vigyáztam És meg kell vállasai: 6 maga is kiváncsi rá, hogy mire vitte a férje, aki szintén a veneseUöi gépállomás traktoristája, volt. Megfogad ta-c azt, amit olyan sokszor kért tCle szerelmetes leveleiben: ,.derekasan düd meg n helyed, rossz szót ne halljak felőled, mert megöl a szégyen,. * A FICKÉlt CSAL.il) HA nyugad- ’ tan rá lehet mondani: „trade- tortiUz-esalád”. Nenumüc a férj és feleség, hanem Feh érné, édesapja, Vincéé András is az. De azért női iraklorivta a csalódban. — most van először. Esels a fiatalok, ezek a fiat alóli! Tincse néni azt sem tudja, hogy bosszankodjék, vagy örüljék, amikor a lányáról beszél. Azért mégisesaJs az öröm virágzik a tettetett zsörtölődés felett is. Vinose nénit az első meglepetés akkor érte, amikor Kati bejelentette, hogy férjhecmegy. lő éves volt akkor, ezelőtt nem egészen három esztendővel. Összecsapta «. kesét, aztán nevetett. Mit akarsz te kis csitrif A futtatok azonban erőlködtek. A -vőlegény, Fehér Dad, a rencseU öi gépállomás iraktorist á- jai volt. „Kát jő, nem bánom!’ — Kimondta a beleegyező szót Tincse néni. Most meg az ősszel azzal állott, elő Kati: „Megyek a traktorosiskolára, Ujfchértóra!” — Mit volt, mit tenni, hiszen akár ezt mondja, a# ember, akár azt. Kati égi fis elment volna. Elment. Szombatonként hazajárt. Nahiszcn, másról sem lehetett szót, hallani mint, a, gyertyáról, meg a dugaty. tyúkról, meg a csuda tudja, milyen traklorista dolgokról. I.aoi maga mellé ültette Katit, szembe ült az öreg traktorista, aztán: „Na hali- púk, mit tud a főiskolás” Majdhogy pisze nem vesztek sokszor. A végszó szerencsére mindig az apáé volt, aki megdicsérte Kálit: ,,Jól van, tanulj tovább szorgalmasan...” A LIG TÁRTÁK A TAVASZ y *- JÖTTÉT! Egy alkalommal Igen fontos dolgot beszélt meg Kati, meg a férje. Olt üllek valamennyien az asztalnál, Tinczc bácsi az 11 nokdval játszott, Tinczc néni rarrogatott. Laci megköszönnie a torkát. •— Apu... hallja l... Aztán kirukkoltak, az asszonyka arca egészen belepirosodoit. Hogy ők ketten együtt akarnak tavasszal szántani és versenyre hívják ki apát. üzemanyagban vállalják aj 160 kiló megtakarítását, százalékban meg 120 százalékot... Az öreg letette a kisunokót, fel-\ emelkedett. Majd a mestergeren- dáig ért, olyan szép szál ember. Először csak annyit mondott: no., no... aztán bólintott. Jól csináljátok. Legyen hát verseny! fin ám ISO kiló üzemanyagot takarító!: meg! A tarns* eljött. S a, tavasszal együtt étkezett meg Laci behívója is! Na most, mi lesz a versennyel!! Apa oldotta meg a nagy kérdést: „Káli velem fog szántani, mi leszünk a brigád. A verseny meg folyik. Amit megfogadtunk, teljesítjük! Te fiam ott versenyzel. Velünk együtt.” Kát igy történt. Laci elutazott. A búcsúzáskor megtörölte Katija, könnyes szemét, magához szorította szőkefürtös fejét s azt mondta: „Szóval áll a. fogadalmunk. Nagyon vigyázz ám Katicára... Többet ö sem igen tudott mondani, mert fiatal házasember létére most hagyta, el hosszabb időre, először a feleségét és valami neki is nagyon szorongatta a torkát. így hát Kati, Fehér Lászlöné édesapjával került egy brigádba, s egy szép hajnalon begyújtották a motort, hogy friss barázdákat göndörítsenek a tiszaberccli termelő szövetkezeti csoport földjein. Tj'RRE AZ ÜNNEPÉLYES AL- KALOMRA kigyalogolt Bércéire Vincze néni ti kisunokájával együtt. Először ült Kati traktorra! Ott álU Tinczc néni a fájd végiben, karján a Icicsi Katica. A mama meg a motoron, amelyet, valósággal elborítottak a virágok. Vincze néni csak nézte a- lányát, ezt az örökké mozgó-forgó kis fruskát, akit még altkor sem vett komolyan, mikor már férjhez ment s úgy találta, hogy ez a lány egészen más valaki, ül a traktoron, szép arca rettentő komoly, csupa figyelem, határozóit, kemény mozdulattal rántja az indít ókart, a traktor felzúg, megrándul s elindul, az ekefejek belehasítanák a földbe. Hátranéz, valamit igazít, aztán körbetekint a határon, mint valami gazda. Utána hirtelen rájukpillant s elkezd szaporán integetni édesanyja és kicsi gyermeke felé. Nagyot kacag, nevetése itt száll a gőzölgő barázdák feleit, s aki ezt a. kacagást csak hallja, menten kivirágzik a szivében a boldogság. Vincze néni is alig tudja, visszatartani könyvijeit. As öregek már ilyenek, sírnak akkor is, ha nagyon örülnek... Megkezdődött hát a szántás. Szigorú tanító volt az apa, Azt mondta: egy titka van a jó munlulnak s ez pedig a szorgalom, a szír. Szívvel kell dolgozni s a- szorgalomból fegyelemből barázdányit sem szabad engedni. Ezt jól megtanulta Kati. Szántottak éjjel is, nappal is. Egyszer hazajött Laci szabadságra. Biciklire kapott s kikarikázott az asszonyhoz. Ott szántott éppen a föld túlsó régén. Nagyot kiáltott, Kati meg felsikoUott az örömtől már ugrott volna lefele, hogy rohanjon a férjéhez, de hirtelen visízaporoncsolt a magát. Egy ba- rázdőnyit sem! Csak akkor szállt le a gépről köszönni, amikor odriért, a szántással. Este hazament, apja tovább szántott. Napszámától hajnalig 11 holdat. Kati hajnalban pontosan ott volt a váltásnál és', szántott tovább rendületlenül. nTAVASZI TERVÉT közel 120 •* százalékra teljesítette s ezzel a gépállomás női tratet oristái között as első helyre került. Az összes traktorlsta között, gépkihasználás szempontjából a második helyre. Az első helyet az apja,. Vincze András tartotta meg magának. As illendőség kedvéért... Az elmúlt napok egyikén aztán lelkes éljenzések közepette Fehér Lászlódét küldöttnek választottál meg a Megyei Béketalálkozóra. * AMI A TALÁLKOZÁST JL- -* LETl, az ember ilyen bital. mai családi dolgok után nem érdeklődik. De valahogy így képzel- hetü el... Az asszony belép karján a kicsivel a fogadószobába, amelynek a, falán ott van Sztálin és Rákosi elvtársak képe. Meglátja, férjét ka- tonaruhdban. Csókolná ezerszer, de először mégis megáll előtte, kihúz-, za magát, mintha, a. traktor koríná nyál szorítaná és mondja pihegve,' kipirulton: „Jelentem, hogy tavaszi tervemet becsülettel teljesítet lem...” — kicsit megcsuklik a hangja. — tJól vigyáztam Kalifám .. A férje meg lépne előre, szorítaná magához az asszonyt, meg drága gyermeket, de 0 is parancsol magának, sapkájához emeli a kezét, kihúzza, magát felesége előtt! mintha díszszemlén lenne és harsányan szól: „Jelentem, hogy becsülettel helytálltam, elöljáróim Hsz- tiiskolára javasollak!... Én is jól vigyáztam. Katicára . .” Aztán kitárja két nagy izmos karját s magához öleit családját, Sztálin elvtárs meg mintha bólintana a képen: „Jól van gyermekeim, a béke fennmarad, ha ti. egyszerű emberek, sokmillióan, kezetekbe veszitek a béke megőrzésének ügyét és végig kitárttól: mellette!” (SOLTÉSZ ISTVÁN) eddig ismert fölé emelkedik, s a belső termelési tartalékok feltárásának üteme minden képzeletet felülmúl. A gazdasági- és pártvezetők követik Sztálin elvtárs útmutatását és a pártszervezetek irányítása és ellenőrzése mellett szervezett tanulás keretében sajátítják el a nélkülözhetetlen korszerű gazdasági ismereteket... A Nyizsnij Tagiii Városi Pártbizottság szem előtt tartva a sztálini tanítást, nemrégiben határozatot hozott a gazdasági- és pártvezetök oktatásának megjavítására. — A pá «bizottság kezdőmén yezéséra szemináriumok alakultak, amelyekben az üzemek vezető funkcionáriusai és a termelés pártszervezői : instruktorok, üzemi és alap- szervi párttitkárok együtt tanulják a gazdasági vezetés bolsevik módszereit. A szemináriumok keretében tanulmányozzák a marxista-leninista politikai gazdaságtant és. az egyes üzemek termelő munkájával szorosan összefüggő gyakorlati gazdasági kérdéseket. Minden egyes foglalkozáson elhangzanak beszámolók, amelyeket a hallgatók készítenek és benne a termelőmunka során szerzett tapasztalataik alapján egy-egy kérdés lényegét és a vele kapcsolatos feladatokat ismertetik. A címek meg jegy zésnélkü 1 i felsorolása is érzékelteti, mennyien részietekbe menően és konkréten Tárgyalják meg a szemináriumokon u gazdasági vezetés kérdéseit. Az előadáscímek a következők: „Az önköltség összetétele és csökkentésének útjai”, „A forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása”, „A munkatermelékenység fokozásának módjai”, „A szocialista, üzemvezetés megszervezése”, „Aa ipari termelés tervezésének rendszere”. A városi pártbizottság arra törekszik, hogy a szemináriumi foglalkozások közvetlenül elősegítsék az üzemek termelésének fokozását. Ezt lehetővé teszi, hogy a szemináriumi hallgatók, a gazdasági és pártvezetők a foglalkozásokba nemcsak tanulnak, hanem az új ismeretek elsajátítása mellett kicserélik tapasztalataikat és a tapasztalatok általánosítása útján kimunkálják a vezetés különböző feladatainak elvégzésére a leggazdaságosabb és legcélravezetőbb módszereket. Természetesen nemcsak a várost pártbizottság által szervezett szemináriumok keretében folyik a káderek szakoktatása. Az üzemek! egész sorában indultak szemináriumok a helyi pártbizottságok kezdeményezésére. A vagongyárban például a vezető munkások és mesterek zöme résztvesz a termelési gazdaságosságának és szervezése megjavításának kérdéseivel foglalkozó szemináriumokon. Széleskörűen kibontakozott a káderek gazdasági oktatása a Novo-Taglli .kohómüveknél is. A viszokogorszki vasbányában a káderek gazdasági oktatása olyan eredményesnek bizonyult, hogy a korszerű szervezési módszerek elméleti elsajátítása nyomán a bánya egyes részlegei áttértek a műveletenként! ütemtervszerint végzett munkára. Az ütemterv alkalmazása óta az exkavátorok termelékenysége 11, a mozdonyoké pedig 20 százalékkal emelkedett. Tizennyolc százalékkal több a kitermelt vasérc mennyisége, a munkások munkatermelékenysége 19 százalékkal lett magasabb. A termelési folyamat meggyorsítása, az anyag, gal való takarékoskodás eredményeként csökkent az önköltség. A káderek gazdasági és technikai továbbképzése során szerzett tapasztalatok és e munka eredményei arra indítják pártbizottságunkat, hogy a továbbiakban is egyik legfontosabb feladatának tekintse Sztálin elvtárs által minden párt. és szovjet szervezet elé tűzött feladat sikeres megvalósítását — a káderek gazdasági ismereteinek kiszélesítését. Az amerikai imperialisták, háborús gyújtogatok ügynöke: Kovács József encsencsi pap
