Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-21 / 117. szám
4 mtf'C'KV 1952 MA3TTS 21, smtBA' A Nyírség talaj- és égh a j I a tviszon y a inak megváltoztatásáért küzd a baktató ránt házi erdőgazdaság A vasárnapi fogat- és lovasverseny eredményei Minden tavasszal pusztít kisebb vagy nagyobb mértékben a Nyírség „átka”, a szétverés, illetve homokverés. De nem sokáig pusztít már, mert a Szovjetunió példáján már is hozzáláttunk terroészetát- íilakltó terveink végrehajtásához: épül a Tiszátok! Erőmű és millió számra nőnek az erdősítési terveinkhez szükséges csemeték. Temészetátalakftö fenéink egyik Ilyen bástyája a bak talórántházi erdőgazdasági üzeni. Különösen az utóbbi években vett új irányt itt is az erdészet, amióta a Szovjetunió tapasztalatai szerint folyik a munka. A szovjet, tudomány kimutatta, hogy minden tájnak és talajnak megvannak a maga faféleségei és ezt figyelembe kell venni, nem lehet ötletszerűen erdősíteni. Ezen belül természetesen az új faféleségek előállításával és termesztési újításokkal is állandóan foglalkozni kell. A Nyírséget vájjon miről nevezték el, ha nem nyírfásairól, de ma már félnapokat kell utaznunk, hogy nyírfát találjunk a Nyírségben Az újabb telepítésekben viszont ismét szerepelni fog vidékünk jellegzetes faja, a nyírfa. Talán a múlt erdészei azért is hanyagolták el a nyírfa telepítését, mert igen kényes dolog a csemete nevelése. A régi szakkönyvektől eltérően kísérleteztek a baktai cseme- tés gondozói: a magot viaszérésben szedték és rögtön vetették, de ami főként eltérő, nem takarták, csak hengerrel nyomatták a földbe és az eredmény: 100 százalékos kelés. A gyertyánéiról azt tartotta eddig a szakirodalom, hogy csak a második évben kel ki, a magjának utánérésre, elfekvésre van szüksége, Pethő elvtárs telepvezető ezzel is kísérletezett és a viaszéróSben szedett és azonnal vetett maggal egy évet megtakarítottak, tehát nem feküdt el. A szárazságot és a silány talajt a nyárfák közül, legjobban a fehér nyárfa tűri, de az a hátránya, hogy dugványozásról nem szaporítható, csak magról, ezért nem is szívesen foglalkoztak eddig vele. A szovjet tudósok azonban felhívták erdészeink figyelmét, hogy a száraz homokra fehérnyárfát ültessenek, mert ennek kisebb, fehérszínű, bársonyszörős levele sokkal kevesebb vizet párologtat, mint a többi nyárfáké. Baktán már százezerszámra nőnek az ilyen szárazságtűrő csemeték. Itt nőnek a még kevésbbé elterjedt óriásnyárnak a csemetéi is, melynek fahozama ugyanannyi idő alatt másfélszerese a régebben termelt nyál-féléknek. Itt szaporítják a kökényt, bodzát és más bokor-cserjeféléket is. Az erdősítéseknél erre is nagy szükség van. Szintén szovjet tudósok javaslatára erdőinket háromféle magasságot elérő faféleségekből telepítjük. Az első, legmagasabb koronaszint csoportba tartoznak azok a féleségek, melyek magasra nőnek és fény igényesek, nem bírják az árnyékot. Ilyenek a fenyő, az akác, a tölgy és a nyír. A második koronaszint fái már tűrik az árnyékolást, alacsonyabbra nőnek, ezek a közép szintet töltik be. — Ilyenek: a gyertyán, a hars és a juhar. A harmadik, legalsó szint a bokor, cserjefélék helye. Az ilyen zárt telepítésű erdő azonkívül, hogy nagyobb tömegű fát ad, felfogja a szeleket, szabályozza a pá' rolgást, bokraival védi a talajt a vízmosásoktól és nem engedi a káros gyomokat telepedni. Bakíalórá ntházán nemcsak a tervek és kísérletek ilyen sokat ígérőek, hanem maga a 25 holdas csemetekert szemre is igen mutatós. A centiméter pontosságúra kimért nyílegyenes utak körül virággal vannak szegélyezve, a kert közepén pedig egy díszes versenytábla hirdeti az eredményeket: a Varga munkacsapat teljesítménye 1S5 százalék, napi keresetük 38.30 forint, Pályl Erzsébeték csapatáé 150 százalék, keresetük 31.10 forint naponta. Valamennyien fiatalok ezek a dolgozók, lelkesíti őket az a szép terv, amin dolgoznak. Az elmúlt évben több, mint hárommillió csemetét adtak ki, ez évben és jövőre pedig ennél jóval többet kell kitermelni és azután pedig minden évben még többet. Ipari nyersanyagunk és tűzifa szükségletünk biztosításán túl az erdősítés mezőgazdasági termelésünk emelésének közvetett előmozdítója igen fontos tényezője. -A Szovjetunióban már gyakorlatban is alkalmazott erdőpászták telepítése a mi terveinkben is szerepelnek. Az erdőpászták felfogják a szeleket, illetve csökkentik sebességüket, megtörik erejüket. Ezzel meg fog szűnni Szabolcs „átka”, a homokverés. Ahol több az erdő, csapadékosabb az időjárás, helyeseimen egyenletesebb a csapadék megoszlás. A hóolvadás az erdőben egészen másként megy végbe, mint a szántófüldön. A szántóföldön legtöbbször felülről kezd olvadni a hó, míg alul fagy van és így ösz- szefut a hóié az alacsonyabb helyekre, innen pedig mint szükségtelen vizet csatornákkal, árkokkal elvezetjük. Az erdőben nincs olyan vastag fagya a földnek, ezenkívül nem a nap hatására, hanem aa alsó melegre olvad a hó, így a talaj a lassan olvadó hó levét magába tudja venni és jól raktározza. A tavaszi és nyári napsütésre a szántén hatalmas és gyors párolgás kezdődik, ebben még a szél isi segít. A felmelegedett pusztaságon! száguldó szelek a felszállt párát) elviszik és a hűvösebb erdős, vagy hegyvidéken lerakják, illetve eső formájában lehull, az erűőtle# pusztaság pedig marad szárazon. Az erdős vidéken viszont sokkal kisebb a kipárolgés, mert a talaj felszínét sem a szél, sem a nap nem éri. így az erdősávok, paszták közelükben párás klímát alakítanak ki, mely a környező mezőgazdálkodást könnyebbé, biztosabbá teszi. Emellett még számos más előnye is van az erdősítésnek, de mező- gazdaságunk tervezése már akkor Is sokkal biztosabb lesz, ha a szélverést és a csapadékhiányt megszüntetjük. Tehát necsak az ipari és tűzifát lássuk a létesítendő új erdei ükben, hanem mezőgazdasági termelésünk egyik fontos emelőjét és aszerint szeressük, ápoljuk a fákat Hasznos tanácsok a magasabb (ermcsbozamcrt folyó harchoz: Vasárnap 9 órakor kezdődött a volt vasutas pálya mögötti területen a fo. gat- és lovasversenjr. Első számként á fogatversenyt bonyolították le. A fog átver seny teherhúzó, távhajtási és ügyeségi számokból állott. A versenyben 15 fogat vett részt. 1. BELSPED (hajtó Hegedűs), 2. Ny. Húsért (Jónás), 5. BELSPED (Kiss János), 4. Jónás Mihály fogata, 5. Alkotmány tsz. Ibrány (Viraszkó Mihály). Ná- dasi József egyéni gazdálkodó négyesfogata dicsérő elismerésben részesült. Délután 3 órakor kezdődött a lovasverseny. A 90 cm-ee gátversenyben 1. Bogár (lovagolta Kató Sándor), 2. Erdész (Molnár), 3. Falu (Balogh), 4 Sárga (Badak), 5. Taksony (Csizmadia). A versenyben 7 ló indult. Valamennyi befutó a Ny. Honvéd istálló lova. 1000 méteres síkfutásban 1. Galambos (lovagolta Molnár, Ny. Honvéd), 2. Egres (Varga Ny. Bástya), 3. Sárga (Balogh Ny. Honvéd), 4. Kozma (Kovács BELSPED). 5. Olga (Orgonás, gyulatanyai állami gazdaság). A versenyben 19 ló in du.’ t. — Az 1200 méteres síkfutásban 14 induló volt. A versenyben 1. Galambos (lovagolta Molnár. Ny. Hoiiy véd), 2. Kozma (Kovács BELSPED), 31 Olga (Orgonás, gyulatanyai állami gazdaság), 4. Huszár (Dési, BELSPEDl. 5. Fecske (Badak Ny. Honvéd. — Ac engeddmességi ugratóversenyben 7-en indultak. A versenyben első lett Bogár (lovagolta Kató). 2. Erdész (Mol- nár), 3. Gáliczkő (Pap). 4. Tündér (Csizmadia), 5. Falus (Balogh). Valamennyi a Ny. Honvéd istálló lova. — 110 cm-es gátversenyében 1. Bogár (lovagolta, Kató), 2. Erdés*z (Molnár). 3. Tündér (Csizmadia), 4. Falus (Balogh), 5. Sárga (Balogh). Valamennyi ló az Ny. Honvéd istállóé. Magasugrásban 1. Bogár (lovagolta Kató) 150 cm, 2. Erdész (Molnár) 140 cm., 3. Falus (Balogh). Az NB II. táblázata D. Honvéd 13 10 1 2 42:24 21 M. Honvéd 13 7 6 — 43:14 20 Bp. Lokomotív 13 8 2 3 34:14 18 M. Lokomotív 13 8 2 3 29:15 18 Sajó B. 13 9 — 4 20:22 18 Ózd 13 7 2 4 24:17 16 Eger 13 6 3 4 26:18 15 Misk. Építők 13 4 6 3 15: 8 14 D. Lokomotív 15 5 3 5 20:21 13 Salg. Vaecís 13 5 2 6 23;27 12 Perec ef* 13 5 1 7 18:27 11 Vasas BVK 13 3 5 5 13:20 11 D. Dózsa 13 5 — 8 27:23 10 Ny. Építők 15 4 2 7 13:20 10 Gyöngyös 13 4 2 7 17:25 10 Hatvan 13 2 2 9 12:31 6 Sát. Petőfi 13 1 4 8 10:37 6 Dunakeszi 13 2 1 10 12:29 5 MEGYEBAJNOKI MÉRKŐZÉSEK Nyírbátori Kinizsi—Ny. Dózsa 2:1 (1:1) Vezette: Staub. Változatos, jóiramú mérkőzés. Állandó fölényt egyik csapat sem tud kiharcolni. Hol az egyik kapu előtt, hol a másik kapu előtt pattog a labda. A nyírbátoriak Hódi révén szerzik meg a vezetést, melyet Asztalos csak a félidő utolsó percében tud kiegyen, líteni. A második félidő hasonló játékkal telik el. A győztes gólt Hódi szabadrúgásból szerzi meg. A nyírbátori csapat megérdemelten győzte le a Dózsát. Staub játékvezető kitűnően vezette a mérkőzést. Ny. Kinizsi—Záhony 4:1 (4:0) A széllel támogatott Kinizsi az első félidőben rögtön támadólag lépett, fel és sikerült Bodnár és Horváth 2—2 góljával előnyt szerezni. A mái=*odik félidőben is többet támadott a Kinizsi de gólt csak a záhonyiak tudtak rúgni. Ezzel első győzelmét szerezte meg a Ny. Kinizsi. Tiszalök—Rakamaz 2:1 (0:0) Vezette: Gaszper. Az Építők fergeteges támadásaival kezdődik a mérkőzés, az 5. percben érvénytelen gólt rúgnak. A rakumazi csatárok is lero-hanással veszélyeztetik a tiszalöki kaput, de Aníalóczi és Kozma meghiúsítja ezeket a támadásokat. A második félidő 18. percében kapuelőtti kavarodásból Sipka vezetést szerez a tiszalökieknek. Nemsokára rá a ra.kamazi Erdőhegyi kiugrik és a kifutó Kozma mellett megszerzi a kiegyenlítő gólt. A győz- tes gólt a 32. percben Kérik 20 méteres váratlan lövéssel szerzi meg. — Tiszalök győzelme a mutatott játék alapján megérdemelt. Jók voltak: Kozma, Aníalóczi. Nagy, ill. Borbély Erdőhegyi, Griff. A megyebajnoki mérkőzések többi eredményei: Vásárosnamény—Ny. Lo_ leomotív 4:1, Kisvárda’—Balkány ~-r>. Sz. B ás tya—M á tesz a 1 k a 4:1. o V-1 Megyebajnokság állása Kisvárda 12 9 2 1 32:12 20 Nyírmada 12 7 4 1 19:12 IS Ny. Lokonv 12 7 3 2 32:17 17 Ny. Dózsa 12 6 4 2 31:18 16 Tiszalök 12 6 3 3 29:14 15 Balkány 12 6 1 5 33:23 13 Nyb. Kinizsi 12 5 3 4 26:25 13 Rakamaz 12 4 2 6 28:31 11 Vásárosnamén: 32 4 2 6 29:32 10 Sz. Bástya 12 3 4 5 22:25 10 Pemecs-er 12 2 4 6 21:28 8 Mátészalka 12 3 2 7 15:30 8 Ny. Kinizsi 12 1 4 7 19:30 6 Záhony 12 1 3 8 11:44 5 lányok ! Gyertek tanulónak az úpítöiparba a kővetkező szakmákra: épület-villanyszerelő. ács, kőműves, vasbetonszerelő betonozó. F iák! Gyertek ipari tanulóknak az építőiparba kőművesnek, épületburkolónak, bádogosnak, aA'-'faltosónak és követőnek. Jelentkezni lehet a TANÁCS MUNKA.ERŐGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYÁNÁL: A rozs potbeporzá^űról Kádi óműsor A rozs termésátlagát nagymértékben fokozhatjuk, ha alkalmazzuk a Szovjetunióban jól bevált pótbeporzási módszert. A rozs ugyanúgy, mint a kukorica, idegen beporzósú növény, vagyis az egyeA virágok megtermékenyít,ésébez egí másik virág pora szükséges. Ha * megtermékenyülés folyamatát, vagyis a virágpor átjutásának módját egyik növényről a másikra a puszta természeti tényezőkre Mázuk, igen gyakori a hiányos szem- képződés. amit a rozskalász ablakosságának nevezünk. Az ablakosság mértéke a termékenyítésre kedvezőtlen idő esetén a 20—30 százalékot is elérheti. Az ablakosság okai lehelnek: 1, hd a virágzás és beporzás idején szélcsend van, a virágpor nem szóródik széjjel, hanem portokostól a földre hull; 2. ha a virágzás és megtermékenyülés idején erős szelek fújnak és azok sok virágport elhordanak; 3. ha a virágzás és beporzás idején szikkasztó szél fuj és nagy a meleg, akkor jelentősen csökken a Tirágpor életképessége; 4, ha a virágzás idején esős az időjárás, akkor sok virágpor lemosódik, A termést csökkentő tényezők hatásának kiküszöbölésére tehát legjobb a pőtbeporzást alkalmazni, pótbeporzás segítségével bőségesen juttathatunk virágport a megterraéke- nyülésre, a megtermékenyülés tökéletesebb lesz. A mesterséges beporzással a meglermékenyiilés gyors lefolyását biz- ; okíthatjuk aminek következtében a szemképződés teljes és egyenletes lesz. A pótbeporzás termésfokozd hatása még a következő évben is megnyilvánul, mert az így termelt vetőmag nagyobb értékű, nagyobb termelésre képes. A pótbeporzás segítségével tehát nemcsak ebben az esztendőben lesz nagyobb a termés, hanem a pótbeporzott rozstábláról származó mag a következő évben is átlagosan 0.5—! mázsa terméstöbbletet ad. A pótbeporzást tehát elsősorban a vetőmagnak szánt táblákon végezzük el. Szovjet tapasztalatok szerint, ahol a rozs mesterséges pótbeporzását alkalmazták, hektáronként 1.5—5 mázsa termés- többletet értek el és az ablakosságot 22.6 százalékról 6.6 százalékra csökkentették. A rozs pótbeporzását a fővirágzás idején kell elvégezni. »Amíg a középső kalászrészek virágoznak, addig a pótbeporzásnak kisebb a jelentősége, mert ebben az időpontban a virágok megtermékenyítésére elegendő virágpor képződik— A annál fontosabb azonban a középső kalászrészek elvirágzása után .amikor a kalász alsó- és felsőrésze virágzik. A pótbeporzást lehetőleg szélmentes időben, a reggeli órákban (7—10 óráig) a harmat felszáradása után végezzük. Esős Időjárás esetén a pótbeporzásra az esők közötti időszakot kell felhasználni. Amennyiben 10 óra után túlságosan nagy a felmelegedés, a. munkát ne folytassuk tovább, mert a magas hőmérséklet egyfelől csökkenti a virágpor életképességét, másfelől a bibék fogékonyságát, tehát ilyenkor a megtermékenyülés nem tökéletes. A pétbeporzás gyakorlati keresztülvitele a kővetkező módon történik: a kijelölt rozstáblán két ember feláll egymástól nyolc-tíz méter távolságra és a sorok iránya-' ban haladva kifeszített kötelett húznak magukkal a virágzásban lévő rozstáblán a kalászok magasságában, A kifeszített kötél a rozskalászokat meghajlítja, megrázza, úgy, hogy a kalászok egymáshoz ütődnek. Ennek következtében a virágpor egyenletesen szétszóródik, bőségesen jut a bibére, a megtermékenyülés tökéletes lesz. Célszerű a 10 méter hosszúságú kötélre könnyebb zsákokat, vagy vászondarabot erősíteni úgy, hogy az a kötélről kb. 40—50 centire lelógjon. Ebben az esetben a kötélre erősített vászondarab haladjon a kalászok magasságában és ez hozza hullámzásba a beporzandó rozsszakasz kalászait. Vászon alkalmazásával sokkal könnyebb a kötél húzása, másfelől pedig a vászonra tapadt virágporkeveréket folyton továbbvisszük a másik kalászra. A nagy termésért vívott harcban minél nagyobb területen alkalmazzuk a rozs pótbeporzásának fejlett módszerét. MÁJUS 81. SZERDA KOSSUTH*RÁDIÓ: 5.30: Hirek.Lap- szomle. 5.45—8.30-ig: Beggeli zenés műsor. 6.45: Szabad Nép mai vezér, cikke. 7.45: Levelezőink jelentik, — 11.30: életünkről... 11.40: Operettés filmdalok. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. 13.15: A Magyar Rádió szórakoztató zenekara játszik. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés.— 14.15: Petur György zongorázik. — ,i 14.30: Hanglemezek. 15.00: Úttörő-1 híradó. 15.30: Énekkar. 15.50: Né-j metországi napló. Irta Örkény István. J 16.20: A Magyar Bádió ajándékmü- sora.. 17.00: Hírek. 17.15: Szovjet népek dalai. 17.30: A dollár álarc nélkül. 17.45: Hanglemezek. 18.15: Szív küldi színiek szívesen. 19.00: Építőipari félóra. 20.00: Hangos Újság. —, 20.40: Hangszerazólók. 20.50: írók hóke-tízperee. Barabás Tibor írása. 21.00: A Magyar Bádió szimfonikus zenekara játszik. 22.00: Hírek Sport. 22.25: Hanglemezek. 23.30: Bartók: I. vonósnégyes. 24.00: Hírek. TAKARÉKOSKODJON \Z IDŐVEL, UTAZZÉK MASZOVLET repül ö géppel GYORS, KÉNYELMES, OLCSÓ. Jegyeladás, felvilágosítás, hely fog lalás: Nyíregyháza, Rákóczi-u. 1. Telefon: 26-23. Apróhirdetés Ápolónőt és házvezetőnőt keresek bentlakásai vagy bejárással. Kos- suth-utca. 58. Utcai 3-ik ablaknál kopogni. Bútorozott szoba két férfi részére kiadó, Kossuth-utca 58. Harmadik ablaknál kérem kopogni. Termelők figyelmébe! Szabad áruját: mézet, lekvárt, diót, mákot, kolbászt, sonkát és mindenféle hentesárut, gomolya etb. megvásárolja a Nyíregyházi Földművesszövetkezet, Lenin-tér 5. Alig ha«»znált fehér, mély gyermek- kocsi eladó. Zalka Máté-u. 5. (Bekén é). Egy mangalica malac a Felsőpázsit Hegyi-u. 16. szám aló1! elkóborolt. — Megtalálója jutalom ellenében hozza el a fenti címre. Keresünk megvételre jó állapotban lévő páncélszekrényt. Cím: 9. sz. Tervező Iroda, Széc-henyi-ntca 2. Kisvárdai Szeszgyár Vállalat Önálló ipari könyvelőt kerea azonnali belépésre. Kisvárda, Sallai-tér 2. sz. Elveszett 2 csomag müsorjegy, 60-50 darab. Megtaláló adja be Nándori üzletébe. Ezek a müsorjegyek megsemmisültek. üzemképes 100-as ,,Csepel“ motor- kerékpár eladó. Görög, Kert-utca 7. szabolcs-szatmári * NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolos-Szatmármcgyci Nyomdaipar, Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-utca 5. min
