Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-07 / 105. szám
NÉPLAP 1952 Ma.}US 7, SZERDA A munkaerő biztosítása, a jó munkaszervezés a* abapusztai g-yiimölcstcrmclő állami gazda^áy jó mi ti Ilkájának titka Ä fcösmondás szerint „alma nem esik messze a fájától”. Az abapusztai állami gazdaság vezetői, da általában a dolgozói is a balkánéi állami gazdaságból váltak ki. A balkányi állami gazdaság mindig az ólén járó gazdaságok között volt és jelenleg is ott van. Az abapusztai gazdaság pedig most első a gyű- ■ mölcstermelő gazdaságok között. a munkaerő biztosítása legyen a legfontosabb. Nemcsak a munkaerőszervezéssel törődtek, hanem az oktatásba is ; bevonták a leszerződtetett dolgozókat. Amit egy gondos muukásnak tudni kell a gyümölcstermelésről, azt mind megtanulhatták a gazdaság által rendezett gyümölcstermelési szaktanfolyamon. S hogy állandósítsák a jó munkát, a pártcso- portokat, a népnevelő és szakszervezeti hálózatot idejében kiépítették a brigádokon belül. Hogy milyen gazdaságosan bánnak a munkaerővel, az bizonyítja, hogy a vetés idején 40 munkást adtak a nyírábrányi gazdaságnak, most pedig 25 munkásuk ment el az érdligeti állami gazdaságba. A munkástoborzásnál a családtagokat is beszervezték, de helyesen agitáltak olyan dolgozók felé is. akiknek saját földjük megművelésén túl van még idejük az állami gazdaságban dolgozni. Így vonták be Madár Györgyöt is, akinek 3 hold földje mellett még bőségesen van ereje arra, hogy az állami gazdaságban dolgozzon és Így még 7—SOO forintot megkeressen. A nőket szintén nem hanyagolják el, minden harmadik fizikai dolgozó nő. A jó munkaerőtoborzás mellett, a jó munkaszervezésnek is köszönhető, hogy saját munkájúik elvégzése mellett még idegen gazdaságoknak is tudnak munkaerőt átadni. Nemcsak a brigádoknak, hanem a munkacsapatoknak is megvan az állandó területük. Az északi brigád központjában ha Ha azonban sikereik minden titkát a közmondásra alapoznánk, helytelen volna, mert a tapasztalatot tudni kell helyesen alkalmazni és tovább gyarapítani. Ezt tették a gazdaság vezetői, kommunistái. Megértették a Párt szavát, amikor az volt a jelszó, hogy a téli hónapokban és a gépek kijavítása valaki megnézi a kultúrház falán függő táblát, leolvashatja, hogy a brigád tagjai közül hányán permeteznek, kapálnak, vagy hányán szedik a lisztharmatos ágakat, tehát minden munkás minden órájáról tudnak. A tábla másik felén pedig az olvasható, hogy előző nap ki milyen eredményt ért el. — A gyümölcsfát vagy a permetezőgépet úgy kell szeretni, mint a jó állattenyésztő az állatokat, nem szabad sajnálnunk korán otthagyni az ágyat — mondja Madár Pál segédagronómus. Ebben a gazdaságban sokan szeretik úgy a fákat, gépeket, mint ahogy Madár Pál mondja, de úgy mégsem tudja szeretni mindenki, mint Kiss I.ászló. az egyik munkacsapat vezetője itt az északi brigádban. Kiss László Nagykállóbúl jár ki dolgozni, de sokszor már reggel 5 órakor ott van a gépe körül. törölgeti, nézegeti, nincs-e valami hibája. Kiss elvtárs rendszeresen 150 százalékon túl teljesíti normáját. : , Jói halad a kártevők elleni védekezés — Megy az. csak legyen per- wetlé — mondja Kiss elvtárs. Az pedig van. Az északi brigádnál bevezették a menet közben való töltést. 30 méteres hosszúságú a permetezők gumicsöve és négy sort permeteznek egyszerre. így egy leállásra hatvan méter hosszan tudnak négy sort megpermetezni és ez idő alatt megtöltik a gépet. A jót kezelt géppel, a menetközben való1 töltéssel Kiss I.ászló csapata a napi hatvan hektó liejyott már volt olyan nap. amikor 1.30 hektolitert permetezett ki. — Amikor láttuk, hogy permetezéssel nem boldogulunk a bimbó- liknsztó bogár ellen, akkor liernyő- euytes papír felrakását javasoltam — mondja Madár élvtárs. í;s sikerült is megállítaniok a kártételt. Ahol felrakták a hernyóenyvet, ott meglátszik az eredmény szem- Iten azzal a kisebbik részszel, ahová nem jutott hernyóén,vv. Az amerikai szövőlepke ellen is védekeznek. Minden csapatban megbíznak valakit, aki minden reggel végignézi az egész területet és jelenti, ha van kártevő. Nemcsak a gyümölcsösben, de a szellőben is ilyen serényen folyik a munka. Amikor Nagy elvtárs személyzeti i'elelős megkérdi a kötöző lányoktól, hogy mennyit teljesítettek ma : Madár Ilona mindnyájuk helyett mondja: „Hétszáz tőke a norma, mi 1100-at teljesítettünk.” Hogy 150 százalékon felül teljesítik ezek a lányok a normát, szép és követendő példa, de az is a vezetők jó munkáját dicséri, hogy ebben a gazdaságban mindenki tudja, mennyi a normája és mennyit keres, lia azt teljesíti. Nem rosszul választott a nyíregyházi kertészeti technikum, amikor hat tanulóját ebbe a gazdaságba küldte háromheti gyakorlatra. Egyiid Sándor, a gazdaság főagronómusa állandóan foglalkozik a tanulókkal, oktatja őket és ellenőrzi munkájukat. Este pedig ellenőrzi jegyzeteiket, hogy helyesen rögzítették-e a nap eseményeiből a tanulságokat, ami a jövő agronómusainak támaszul fog szolgálni. A néhány hónapos gazdaság nem gyermekcipőkben. felnőtt csíz,mában jár már. Dolgozzanak Ilyen jól, sőt még jobban a jövőben is. _ Csikós — BÉKEHARCOSOK KÖZT KISLÉTÁN „A iáéért ki kell állnunk, mindenkor, a termelésben, a tavaszi munkák élvégzésében, dolgozó társaink állandó nevelésében.’’ — így szokott beszélni Kistél ón a, békehisgyüléseken Bankó József elvtárs. Olyan meggyőzően, szól a dolgozó parasztokhoz, hogy szinte megelevenedik előttük a mult, a Gencsy-ura- dalomtma eltöltött nyomorúságos évek, évtizedek. 4 határiam a, hatal- más fötdparceUú- kon szárba, szökken a búza-. amiből a jövő élet fakad. Az övék ez már, akár a. búgó traktorok. Mindnyájuké. Azért kell állandó harcot folytatni a bókéért, hogy mindez megmaradjon, Megmaradjon a mosoly, a daloló jókedv. — Bankó bácsi leányainak ajkán, akik ott dolgoznak a termelőszövetkezet szőlőjében. „Mint saját giierme- k cinket, úgy gondozzuk ezeket a, gyümölcsfákat” — mondja szeretettel Bankó bácsi. — „S így lett ebből az elhanyagolt gyümölcsösből kincset termő kert.” Hát odaadnánk bárkinek is ezt a virágzó kertünket f Hát nem védenénk meg, mint a. gyermekünket f Be igené Megvédik! Ezt bizonyítja, Bankóék idei 220 munkaegysége is. I) énzes Istvánék is *■ részt szoktak venni a békekisgyűléseken, fik is harcolnak, a bé- kéévl, őrzik, féltik a bekét. „Un igazán tudom, hogy mit jelent az: békességben élni és tudom azt, hogy mit jelent a háború” — szokta mondani Pénzes Istvánná nyolcgyermekes anya. — Kagy, boldog család, de még boldogabbak volnának, ha Karcsi nem vész oda a háborúban. Sokat bánkódik miatta ma is Pénzesné, s csak élő gyermekei vidámsága űzi el arcáról a, gond felhőket. Itt van példáéul a legkisebbik fiú. Vidáman, gondtalanul rúgja a labdát az udvaron, ötödik osztályba jár. állandóan ötös a bizonyítványa. Ha valaki kérdi löle, úgy mondja, hogy „orvos akarok lenni”. Előtte van az út, mimt ahogy a többi Pénzes gyerek előtt kitárult. dános ma egyetemre jár, Annuska a, második kereskedelmit végzi. Régen nem tehetett semmit az ellen a, Pénzes csalód, hogy ne vigyék vágóhidra Károlyt. Be most Pénzelek is a kezükben tartják, abban a dolgos két kezükben a béke ügyét. Minden becsületes dolgozóval elbeszélgetnek a békcharcról, a belépésük óla szerzett }5 munkaegységről és arról, hogy Pénzes István ezután még több munkaegységet fog szerezni. S zépen gondozott kert, a. kertben nyári pihenő, asztallal, pad,dal, mellette egy kis ház.így lehetne leírni azt, amit ma úgy nevez Varga, Miklós bácsi, hogy „az otthonom”. És a régi „otthon”! A Gencsy- u rád alom cselédlakása, diiledezö falaival, egy pitvarra nyitó ajtajaival, szegénység, a lakáson át, meg átjáró huzat, hideg. Ennek a régi életnek következménye az is, hogy Vargámé beteges. Mindketten szerelnek dolgozni, szerelik a szépet, a, nyugodt békés életet, a virágokat a, kertben. „Én Cl éves vagyok, de most is három fiatalt kereszt illugi ok” — mondja. Varga, bácsi. Eddig van vagy 50 munkaegysége belépése óla. de ígéri. hogy ezután még szorgalmasabban gyűjtögeti a munkaegységeket. A régi Gencsy-kastély- ban ma gépállomás van. A hatalmas parkban szokták tartani a falu dolgozói az ünnepélyeket. Mindenki magúénak érzi a gyönyörű pázsitot, a virágokkal teli orgonabokrokat, a hatalmas fákat, amelyek árnyékában oly kellemesen kipihenheti magát az ember. Keni volt ez mindig így. A park régi urai, Gencsyék bizony nem engedlek, hogy dolgozó ember fia ide betegye a lábát, testi fenyítés, verés volt a „merész” büntetése. Ezt a, régi rábízol-, gavilágot, akarják újra ránkkényszeriteni, ezeket az urakat akarják a nyakunkra ültetni újra,, egy új világháború kirobban- tdsával az imperialisták. Azt akarják, hogy Bankó bácsi simogató keze ne tudja tovább ápolni a kincseskertet, a gyümölcsfákat. Azt akarják, hogy a dalolva, mosolyogva dolgozó lángol: ajkáról lehervadjon az ének. — Atombombával szerelnének ránktörni, hogy megakadályozzák Pénzes bácsi kicsi fiát abban, hogy orvos legyen; azt, hogy Jóska elvégezhesse az egyetemet; a-zt akarják, hogy ök is bombáktól pusztuljanak cl, mini bátyjuk, Károly, Minden percben szeretnének lecsapni könyörtelen karmaikkal Varga Miklós bácsi szépen gondozott kertjére, a kis házra, amely csendes, békés otthona, szeretett hajléka két dolgos embernek. Ezeket az aljas terveket hiúsítják meg azok, akik becsület- lei helytállnak a, béke- harcban. Ezért kell még jobban do'goznia az egész községnek a magasabb terméséit, a haza és saját maguk javára. A klerikális reakció aknamunkája Rákóczi szabadságharca idején Sanyarú állapotban sínylődött a magyar nép a Habsburg-iga alatt s n Rákóczi által kibontott szabadságzászló győzelmétől sorsa jobbra fordulását várta. Az embertelen állapotokra jellemző az egyik- régebbi szatmári írás megállapítása : „a lakosság rémítően megrogyott, vagy szökve menekült erről az Isten-verte főidről, inkább, mint. hogy véres verejtékével végzett munkája után az legyen az ered rnény, hogy családjával együtt félmeztelenül koplaljon s munkája gyümölcsét az idegeit katona lm locsolja el. Teljesen pusztán állottak a következő községek: Penészlek, Császári, Csaholy, I’átyod, Ura, 1 a ra.'znya. Elnéptelenedtek: Béliek, Veresmart, Kisnamény. Gebe, Meggyes, Szalka, Mérk, Vállaj, Gyügye, Nagyszekeres, Fiilesd, Osahócz, Zajta. Gaesály, ököritú, Kis- és Nagy-Hodos...” Király telek és Nyíregyháza is elpusztult „és a lakosok annyira elszegényedtek, hogy igavonó barmok hiányában az emberek önmagokat voltak kénytelenek befogni.” A megsanyargatott jobbágyok, a német zsoldosoktól ugyancsak szenvedő, károsodó alsónemesek lelkesen állottak Rákóczi zászlaja alá a szabadság kivívása érdekében. Ennek a szabadságharcnak azonban voltak gyalázatos árulói is, akik magukat „magyaroknak” nevezték. Az árulók, a belső férgek közétartoztak a klerikális reakció sötét ügynökei. Az egyházi reakció élesen szembenállóit Rákóczi szabadságharcosmozgalmával annak kezdetétől befejezéséig. Nem véletlenül. A Vatikán és a Habsburg-csá. szári ház szoros szövetségben volt egymással a kölcsönös haszon elve alapján. Ez a viszony magyarországi viszonylatban is fennállott. A császári ház a katolikus egyház számára biztosította az uralkodó államvallásnak kijáró politikai és gazdasági előnyöket. A katolikus főpapok tagjai voltak a felsőtáblá- nak s itt rangban a világi főurak előtt állottak. Az egyházi rend az ország első rendje volt. Ugyanakkor hatalmas birtokok, javadalmak voltak az egyház kezén. A nagyon is kézzelfogható földi javak érdekében aztán a katolikus főpapság, a katolikus egyház nagy- liüséggel, szolgai alázattal szolgálta ki a magyar nép kezére bilincseket rakó osztrák zsarnokokat. A legkülönbözőbb módon akadályozták a magyar szabadságmozgalom kibontakozását, győzelemre jutását. A munkácsi várban hősiesen harcoló' Zrínyi Ilonától például a magyar katolikus papok megtagadták a, szentségek kiszolgáltatását, s a hősleikű asszonyt a pápa kiközösítéssel fenyegette meg. Fokozódott a klérus aknamunka-' ja Rákóczi zászlóbontása után. XI. Kelemen pápa a katolikus papokat a kurucok kai való szakításra hívta fel s kiközösítéssel fenyegette meg azokat, ha nem árulják el a magyar haza szabadságának ügyét. — Amikor Rákóczi átlépte a határt, Esze Tamást és Kis Albertet elküldte a beregszászi papért, hogy jöjjön táborába. A pap elszökött előlük Nagykárolyba. A nagyváradiak követeket küldtek Rákóczihoz annakidején „pecsétért és szabada- lomievéiért” — a káptalan elfogatta a visszatérő követeket s megbotoztatta őket. A katolikus püspöki kar, élén a prímással, a kalocsai érsekkel a császárt szolgálta. Egyes fegyverszüneti tárgyalásokkor éppen a kalocsai érsek volt Rákóczival szemben a császár képviselője. Igen nagy kárt okoztak a szabadságharcnak a jezsuiták, akik nem riadtak vissza semmiféle ármánykodástól, kémkedéstől, rágalomterjesztéstől. Róluk mondotta Rákóczi Emlékirataiban: ,.A magyar jezsuiták mindig osztrák főnökeiknek engedelmeskedtek.” A fő fegyverük Rákóczi ellen a felekezeti gyűlölködés hirdetése, szítása volt, abban az időben, amikor a legnagyobb szükség volt a nemzeti összefogásra, az elnyomó idegen zsarnok ellen. Már az iskolában megkezdték ezt az aknamunkát, mint’maga Rákóczi Ferenc is ír ' róla : „A káptalanok egészen felhagytak az ifjúság oktatásával, kivált mióta a jezsuiták vették kezükbe az ügyet. Ezen körülményt nagyon ügyesen felhasználta a bécsi kormány... a magyar jezsuiták... élénk gyűlöletet csepegtettek az* ifjúságba Luther és Kálvin követői ellen. Még a papság jobb része is azt hitte, hogy a katolikus vallás egyedül az ausztriai kormány alatt lehet biztonságban.” A bécsi udvar a papok segítségével egy túlzott „protestáns követeléseket” tartalmazó programot állított össze s ezt mint a szabadságharc programját terjesztették nemcsak Magyarországon, hanem a pápa közreműködésével egész Európában. A céljuk az egyenetlenkedés szítása s Rákóczi külföldi katolikus szövetségeseinek szembefordítása volt. A klérus nem riadt vissza a csalástól sem s ehhez, mint jól bevált népbutító eszközhöz nyúlt. Amikor például Rákóczi a liazaáruló Oes- kayt lefejeztette, a papok azt lií- resztelték, hogy a surányi úton álló Nagyboldogasszony könnyezni kezdett. S amikor a pestis miatt a kurucok kénytelenek voltak ideiglenesen a jászsági templomokba rakni az élelmiszert, azt mesélte az egyházi reakció, hogy a templomok falai vérezni kezdtek. Sok hasonló „csoda” történt még s „véletlenül” mind olyan jellegű, amely aláásni igyekezett a dicső kurucok hősies szabadságmozgalmát. S akkor, amikor Károlyi a grófi címért, hatalmas uradalmakért és 50.000 forintért elárulta a szabadságharc ügyét, Rákóczi háta mögött letétette a fegyvert a kurucokkal, a papság a majtényi síkon ünnepélyes hálaadó istentiszteleteket, miséket rendezett. Egyetlen szörnyű fájdalom, bánat volt a szégyenteljes fegyverletétel, a kuruc zászlótartók kardjukkal metszették le nyelükről a lobogókat, s derekuk köré csavarták, hogy megmentsék, a klérus ügynökei pedig rivalgó „Te deurnot” zengtek „őfelsége dicsőségére”. Dolgozó népünk a felszabadulás után Ismerkedhetett meg közelebbről a klerikális reakció gaztetteivel, amelyekkel mindenkor gátolták. akadályozták a haladást, a fejlődést. S dolgozó népünk nem felejti el sohasem ezeket a gaztetteket s az egyházi reakció mai ügynökeire, akik nem tartoznak a béke ügye mellett kiálló jőszándé- kú papokhoz, még nagyobb erővel is éberséggel sújt le! A nyíregyházi zeneiskola tanárai ma este hangversenyt rendeznek Ma este nyolc órai kezdettel a nyíregyházi állami zeneiskola tanárai megrendezik szokásos tavaszi hangversenyüket a József Attila kultúrottbonban. Fellépnek: Ági Gézáné, Szenthelyi Tiborné, Marssó József, Straky Tibor, az iskola művésztanárai. Kiemelkedő eseménye lesz a hangversenynek Mozart D-dur zongoraversenye, amelyet két zongorán ad elő Szenthelyi Tiborné és Straky Tibor. Május 11-én, vasárnap a zeneiskola növendékhangversenyt rendez.